Felszólalás adatai

ELNÖK: A Jobbik frakciójának napirend előtti felszólalása következik, Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr: "Húsz évet a húsz évért - azaz legyen végre elszámoltatás, ne csak az elmúlt nyolc év, hanem az elmúlt húsz év nemzetellenes bűneiért!" címmel. Képviselő úr, öné a szó.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, az ügy, amiben felszólalok, a társadalom egyik legfontosabb és legégetőbb kérdése. Ezt addig fogom tenni minden alkalommal, amíg valóban el nem éri végre azt a szintet az a joghelyreállítás, amit még mindig csak nyomaiban tapasztalunk. Itt nem lehet személyekre szóló felelősségről beszélni, nem akarok leragadni annál, hogy most miért Papcsák Ferenc távozik, és miért jön helyébe Budai Gyula, ő jobb vagy nem jobb, vagy egyáltalán kik azok a személyek, akik az elszámoltatást végzik. Egy a lényeg, a Jobbik Magyarországért Mozgalom meghirdette programjában a Pongrátz Gergely igazságtételi központ felállítását, ugyanis ha mi megkaptuk volna a választópolgárok bizalmának többségét, akkor első perctől fogva egy olyan intézményrendszert hoztunk volna létre, amely szisztematikusan és következetesen tárja föl és folyamatosan teszi meg azokat a lépéseket, amelyek az elmúlt nyolc év és ráadásul az elmúlt húsz év nemzetellenes bűnei felelőseinek felelősségre vonását eredményezi.

Mi történt eddig? Eddig egy látványos médiatámogatással néhány ügy nyilvánosságra került, sukorói ügy többek között, amely valóban joggal és méltán háborította fel a magyar emberek többségét, akik úgy érezték, hogy ez már végképp megengedhetetlen, hogy a kölcsönösség hiánya nélküli jogviszony, amely Magyarország és Izrael viszonyát jellemzi, csupán azt jelentette volna, hogy izraeli befektetők Magyarországon teljes körű és gátlástalan pozíciószerzést élvezhessenek, ugyanakkor a magyar vállalkozók még csak álmukban sem gondolhatnak arra, hogy Izrael felé gondolkodjanak. Ugyanakkor az igazi áttörések még elmaradtak.

Azt gondolom, hogy Papcsák Ferencnek tényleg valóban nehéz dolga volt, de ugyanakkor azt is látom és érzékelem, hogy nincs elég eszköze, nincs elég befolyása és nincs elég erőforrása arra, hogy ezt az elszámoltatási munkát végrehajtsuk. Mert végül is mi történt? A legrosszabb, ami előfordulhat, az, hogy konzerválódnak az elmúlt húsz évben kialakult tisztességtelen vagyonszerzési viszonyok.

Bárhol járom az országot, és ugyanígy van a frakciótársaim mindegyike, az emberek számára a legbosszantóbb és legvérlázítóbb az, hogy igazából bármi történhet itt az Országházban, bármilyen jogszabályt elfogadhatunk, de ők azt tapasztalják, hogy a helyi zöldbárók, a helyi vörösbárók, a helyi kiskirályok hatalma lényegében töretlen, hiszen ők a földkiosztások során, a rablóprivatizáció során jó időben jó helyen voltak, és azokat a tisztességtelen privatizációs szerződéseket, amelyekkel fillérekért szerezték meg azokat a milliárdos vagyonokat, amelyekkel többek között nemcsak hogy jól éltek lényegében saját zsebükre, hanem még ráadásul vissza is éltek, mert nem voltak képesek betartani például a környezetvédelmi szabályokat, ennek köszönhető többek között a vörösiszap-katasztrófa is - tehát nyilvánvalóvá válik az emberek számára, hogy nem lehet egy igazságon alapuló társadalmat felépíteni egy joghelyreállítás nélkül.

A joghelyreállítást totális mértékben gondoljuk, indulva egyrészt az alkotmányossági vonalról - a Szent Korona-tanon alapuló történeti alkotmányosság helyreállítása -, de a joghelyreállítás másik szintje, hogy az elmúlt húsz év érintetlenül maradt viszonyait nem lehet feltáratlanul és orvosolatlanul hagyni. Tehát igenis, ezek a rablóprivatizációs szerződések felülvizsgálandók, igenis, az elmúlt nyolc év szisztematikus jogsértéseinek a felelőseit felelősségre kell vonni.

Mert mi történt? A 2006 őszi jogsértéseket vizsgáló albizottság, amelynek magam is tagja vagyok, egy nagyon ígéretes munkát végzett, 12 meghallgatás keretében meghallgatta a felelősöket, majd elkészített egy jelentést, ami megdöbbentő módon lényegében félúton megállt. Nem vonta le azokat a következtetéseket, amelyek a felelősségre vonáshoz szükségesek, ezzel ellentétben lényegében egy felmentő megállapítást tesz Gyurcsány Ferenc tekintetében, mégpedig azt mondják a jelentésben, hogy nem volt tisztában a hatáskörével. Sőt mi több, azt is mondják, hogy demokratikusan választott, legitim rendszerről volt szó, amellyel szemben a tiltakozás, az erőszakos ellenállás nem volt lehetséges. Az "erőszak ellen a békességért" szellemben fogadták el azt a bizonyos békeharcos határozatot 2006 szeptemberében a Fidesz-KDNP tagjai is, amely után aztán megindult az a véres erőszak.

Ehhez képest azt látjuk, hogy jogvédőket vonnak most sajtótámadás alá, a mai sajtóban, újságban is azt látjuk, a Magyar Nemzetben a legfontosabb téma, hogy éppen a Budaházy-csoport mit csinált, ki tudja, mit csinált 2-3 évvel ezelőtt. Elhallgatják azt, hogy ilyen tisztességtelen módon folytak és folynak az előzetes letartóztatások. Például Geréb Ágnes ugyanúgy áldozata ennek a tisztességtelen rendszernek, mint amelynek azok is áldozatai voltak, akik ellenállást fejtettek ki az előző rendszerrel szemben.

Tehát összességében a kormány nem hunyhat szemet ezek fölött a jogsértések fölött, és a legitimációja percek alatt (Az elnök csenget.) porba fog hullani, hogyha az igazságtételt nem hajtja végre. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr jelentkezik szólásra. Államtitkár úr, öné a szó.

(9.30)

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Abban szerintem egyetértünk mindnyájan, hogy itt az elmúlt évek, főleg az elmúlt nyolc év igazságtalanságainak a kivizsgálása nem egyik vagy másik pártnak az érdeke, hanem közös demokráciaérdek, hiszen valóban, hogyha ezekben az ügyekben nem lép a jelenlegi kormány, nem látják az emberek azt, hogy valóban a dolgok a helyükre kerülnek egyfajta elszámoltatás keretében, azok, akik jogtalanul nagyon nagy összegekhez vagy indokolatlan előnyökhöz jutottak, azoknál nem kerül egyensúlyba az igazságosság, akkor a demokráciában fognak csalódni. Ha azt látják, hogy valakik bármit megtehetnek, mások pedig mindig a vesztes oldalon kell hogy álljanak, és mindig ők húzzák a rövidebbet, akkor a demokráciában nem fognak hinni, márpedig nekünk a legfontosabb elkötelezettségünk a demokrácia és a parlamentarizmus melletti elkötelezettség.

Ezért tartjuk fontosnak, hogy a jogállamban a jogi intézményrendszer igazságosságában az emberek hite ne inogjon meg, hanem fennmaradjon, és éppen ezért higgyenek továbbra is a demokratikus értékekben. Ezért volt fontos, hogy itt a parlamentben első lépéseink egyikekénk 13 albizottságot állítottunk föl, amelyek egyenként egyes területeken vizsgálják az elmúlt nyolc évnek akár a pénzügyi, akár más hatalmi visszaéléseit. Ezeknek egy része jelentést is tett az asztalra.

Fontos volt itt a parlamentben, de fontos a parlamenten kívül, hogy a kormányban is megtörténjék ez a munka. Ön is tudja, hogy erre külön kormánybiztos van, külön államtitkár a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, és azért itt az eredmények nem elfeledhetők. Ön itt azt mondta, mintha nem történt volna semmi, pedig egyáltalán nem mondhatjuk ezt, hogy a fideszes képviselők korábbi években végzett munkájának, illetőleg a kormánybiztosok elmúlt hónapokban végzett munkájának ne lenne eredménye. Engedje meg, hogy párat fölsoroljak, hogy hogyan állnak egyes ügyek, amelyeket a kormányzat, mint mondottam volt, nem azért, hogy bármilyen politikai revansot vegyen, hanem azért, hogy az emberek igazságérzetét visszaállítsa vagy megerősítse, ezért folytatott le.

A Bábolnai Ménesbirtok Kft.-vel szemben jogcím nélküli utalás miatt indult eljárás, itt vádemelési szakban van, hűtlen kezelés bűntette miatt a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságnál az ügy. A Bábolna IKR Zrt. pályázati ügyében szintén a Komárom-Esztergom Megyei Rendőrkapitányság nyomoz, nyomozati szakban vannak hűtlen kezelés bűntette miatt. A Bábolna Zrt. pénzesgyőri ingatlanjai miatt a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja az eljárását. A sukorói telekcsere ügyében a Központi Nyomozó Főügyészségnél szintén nyomozati szakban van az ügy, hűtlen kezelés és hivatali visszaélés a vád tárgya.

A moszkvai kereskedelmi kamara értékesítése, az ottani képviseletünk értékesítése miatt nyomozás van folyamatban szintén hűtlen kezelés miatt, a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja az eljárást. A sanghaji világkiállítás hamarosan véget ér, de a Genexpo Kft. és a köré csoportosult egyéb vállalkozások ügyében szintén a KEHI tett feljelentést hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt. Az MTV-székház eladása ügyében a BRFK nyomoz, nyomozati szakban van az ügy hűtlen kezelés bűntette miatt. Az Omninvest Kft. ügyében a KEHI feljelentése nyomán jogosulatlan gazdasági előny miatt folyik az eljárás. A Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja a Club Aliga ügyét, ez nyomozati szakban van. Az ORFK vizsgálódik a Hospinvest ügyében, itt hűtlen kezelés bűntette miatt nyomoznak. A Deloitte, IFUA Horváth & Partners tanácsadói szerződések ügyében szintén hűtlen kezelés bűntette miatt tettek feljelentést Fidesz-KDNP-s politikusok, kormányzati szervek.

Ön is láthatja, hogy nagyon sok téren elindultak tehát ezek az eljárások. Nyilvánvalóan, ha önnek van ideje, energiája ebbe a munkába bekapcsolódni, és azon kívül az elismerésre méltó tevékenységen kívül, amit alapjogvédelem kapcsán a 2006-os őszi zavargásoknál tesz, hogyha ilyen anyagi jellegű bűncselekményeknél is vannak információi, tegye meg. A Fidesz-KDNP-s képviselők feljelentése nyomán akár, hogyha megnézzük, kik vannak most az MSZP-s börtönválogatottban: Zuschlag János, Hunvald György, Wieszt János, de szintén megfordultak már a büntetés-végrehajtásban vagy a nyomozó hatóságoknál Molnár Gyula, Lakos Imre, Verók István VI. kerületi polgármester. Kodela László, Benedek Fülöp ügye pont a múlt héten lépett újabb fázisba, Kaszab Csaba, Mesterházy Ernő, Krausz Csaba szintén börtönben, Fürst György, volt VI. kerületi alpolgármester.

Elég szép ez a lista, amit tudnánk sorolni. Ebből ön is láthatja, hogy egyáltalán nem kívánjuk konzerválni azokat a viszonyokat, amelyek az előző években kialakultak. Mi egy erős államban hiszünk, amelyik az állam érdekeit képviseli - ön láthatta ezt akár a MAL Zrt.-vel szemben tanúsított kormányzati magatartásnál is -, az erős államét, az állam érdekét, amely a közérdeket kell hogy érvényesítse, ez le kell hogy győzze a magánérdeket. Elsősorban nyilvánvalóan, ahol lehet, polgári vagy közjogi eszközökkel, de ahol ez szükséges, nyilván büntetőjogi eszközökkel is végre kell hajtanunk ezeket az elszámoltatásokat (Az elnök csenget.) pontosan azért, hogy az embereknek ne inogjon meg a demokráciába és a jogállamba vetett hite.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)