Felszólalás adatai

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Lehet, hogy másokkal együtt én is úgy éreztem, illetve mások is úgy érezték, mint én, amikor ezt a határozati javaslatot olvastam, hogy eszembe kell hogy jusson egy mese, a mese Mátyás királyról és az okos lányról, amelyben - emlékeznek rá - a lány hozott is, meg nem is, adott is, meg nem is. Hát ez az irányelvnek nevezett határozati javaslat ugyanolyan, mint ez a mese! Amikor az ember jobban áttanulmányozza, még ennél is szigorúbban tud fogalmazni, de legalábbis rosszkedvűbben, hiszen úgy érzi magát egyre-másra a Fidesz által tett javaslatok és akciók közepette, mint hogyha az a Fidesz-birodalom, amit építenek, csupa-csupa Patyomkin-faluból állna.

Tisztelt Országgyűlés! Ez a határozati javaslat ugyanerről szól, ugyanis a kormány, a kormánypártok most kipipálhatnak egy feladatot, de ez az irányelv - mint önök is tudják - semmire nem alkalmas.

Ha alaposabban megnézik, akkor látják: ez az irányelv, ez a határozati javaslat mindössze egy bővített mondatból és hat makrogazdasági tényezőhöz kapcsolódóan három-három dinamikus viszonyszámból áll. Ezekből a fejlődési indexekből mindenki azt olvashat ki, amit akar, azt olvashatja ki, amit érdekei, vágyai, gondolkodásmódja diktál. És ezt akarják most a kormánypárti képviselőkkel elfogadtatni.

Van-e ebben a határozati javaslatban bármi hasznosítható, az eligazodást segítő, a gazdaságpolitikai irányt az államháztartás és ezen belül az egyes alrendszerek fejlődési pályáját egzakt módon meghatározó információ? Azt kell mondanom, tisztelt képviselőtársaim, hogy nincs. A határozati javaslathoz kapcsolódó indokolásnak ugyanis nagyon sokfajta olvasata létezik, hipotézisek gyártására ösztönöz, erre kényszerít, és így a feltételezések egész sora fogalmazható meg, kinek-kinek az érdekei szerint. Ráadásul mindaz, ami az indokolásban és a háttér-tájékoztató anyagokban le van írva, a kormányt semmire sem kötelezi.

A határozati javaslattal együtt kezelendő két pénzügyminisztériumi tájékoztatót is áttanulmányozva sem lehet egzakt következtetést levonni a nemzetgazdaság egyes szféráinak fejlődési lehetőségeire. Tisztelt Országgyűlés, képviselőtársaim, éppen ezért a határozati javaslatról nincs is mit megvitatni. Az indokolásból és a tájékoztató anyagokból kikövetkeztethető megállapításokról ugyan érdemes vitatkozni, de ahhoz az kellett volna, hogy az itt jelen lévő miniszter úr és a később felszólaló kormánypárti képviselők valóban olyan tényeket, adatokat, felvetéseket mondjanak el, amelyek fontosak ebben a vitában.

Tisztelt Országgyűlés! Az irányelvet, az indokolást és a tájékoztató anyagokat áttanulmányozva, a helyi önkormányzatok gazdálkodási esélyei a következő három évben nem lesznek kedvezőbbek, mint 1999-ben, sőt az anyagból az olvasható ki, hogy az önkormányzatok gazdálkodási lehetőségei romlanak. Helyzetük, működőképességük feltételei tovább nehezülnek, súlyuk, arányuk a bruttó hazai termékből és az államháztartáson belül tovább csökken. Mire alapozom ezeket a kijelentéseket? Vegyük sorba az egyes tényezőket!

A határozati javaslat indokolása szerint az államháztartás jövedelemcentralizációja, jövedelem-újraelosztó szerepe tovább csökken, a GDP-n belüli aránya tehát mérséklődik. Szintén az indokolás sorolja fel a költségvetés kiemelt feladatait, így többek között az Európai Unióhoz való csatlakozás feladatait, a NATO-csatlakozással vállalt kötelezettségeket, a gyed bevezetését, a nyugdíjak reálértékének megőrzését. Ezek tehát a következő évek prioritásai a költségvetésben, ami azt jelenti, hogy a csökkenő arányú államháztartási bevételen és kiadáson belül az önkormányzatok bevételeinek és kiadásainak az aránya ennél jobban csökken.

Az indokolás megfogalmazza azt a célt, hogy a közszférában - a működés hatékonyságának javulásával összhangban - a foglalkoztatotti minimálbér 2 százalékkal haladja meg az inflációt. Ez a célkitűzés az önkormányzatoknak is szóló, határozott üzenet. Ez az üzenet jelentheti egyrészt azt, hogy a költségvetési törvény majd befagyasztja a köztisztviselők alapilletményét, hiszen ezt már az 1999. évi költségvetési törvény is megtette. Másrészt jelentheti azt, hogy az önkormányzatok intézményi és létszámstruktúrájuk felülvizsgálatára kényszerülnek azért, hogy az intézkedéseikkel felszabaduló forrásokat bérfejlesztésre fordíthassák.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az indokolás következő, az önkormányzati gazdálkodást közvetlenül befolyásoló megállapítása arról szól, hogy az önkormányzati gazdálkodásban fel kell gyorsítani a reformfolyamatot. Ezzel a törekvéssel általában egyet lehet érteni, de nézzük meg, hogy az indokolás szerinti elvek a reformmunkában milyen aggályokat vetnek fel!

Az indokolás elsőként a közszolgáltatási feladatok ésszerűsítését javasolja az ágazati törvények felülvizsgálata alapján, továbbá azt is hangsúlyozza, hogy ennek a felülvizsgálatnak hangsúlyos szándéka a feladat- és hatáskörök koncentráltabb telepítése. Azzal a törekvéssel egyet lehet érteni, hogy mielőbb történjen meg a feladat- és hatáskörök felülvizsgálata, de azzal már nem lehet egyetérteni, hogy az csak az ágazati törvények alapján történjen meg. Nem fogadható el továbbá az sem, hogy ennek a munkának a fő célja a feladatkoncentrálás. Úgy vélem, hogy a felülvizsgálati munkát ott kell kezdeni, hogy a profilt kell megtisztítani.

(14.20)

Mit értek ez alatt? Azt értem, hogy célszerűen önkormányzati körben csak azoknak a feladatoknak és hatásköröknek kell és lehet maradni, amelyek közvetlen helyi érdeket szolgálnak, és amelyek hatékonyan csak helyi szinten teljesíthetők. A többi feladat egy részét visszavenné az állam, aminek igen kicsi a valószínűsége, nagyobb részét pedig vállalkozások, civil szervezetek láthatnák el, vagy az is kiderülhetne, hogy a feladat felesleges. Az önkormányzati körben maradó feladatok elosztási filozófiáját a kétharmados önkormányzati törvény határozná meg. Ez egységes elvet biztosítana az ágazati, szakmai törvényekben a feladattelepítés konkrét szabályozásához, nem pedig fordítva, ahogy az indokolásból következik.

Itt szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy az önkormányzati rendszeren belül a feladat- és hatáskörök telepítésekor különös figyelmet kell fordítani a szakmai és gazdasági hatékonyság, valamint a települések lakosságmegtartó képessége közötti összhang fenntartására, a települések önfejlődésének elősegítésére, a polgárok és a többi erőforrás mobilizálására. Nem hagyható figyelmen kívül a feladat- és hatáskörök telepítésekor az európai uniós csatlakozás kapcsán kialakítandó régiók rendszere sem, mégis úgy látom, hogy erről a kérdésről nem szól ez az anyag, sőt, nemcsak hogy az anyag nem szól, hanem tapasztalataim szerint az Unióhoz való csatlakozásunkról - miközben rendszeresen azt állítjuk, hogy az ország felkészült rá - sem helyi szinten, sem ennek a szervezési szintjén nem jelennek meg megfelelő információk.

A forrásszabályozással kapcsolatosan szeretném megjegyezni, hogy az ezen a területen megfogalmazott irány arról szól, hogy tovább kell erősíteni a központi források feladatarányosabb elosztását, a helyi források körét pedig folyamatosan bővíteni kell. Azzal a törekvéssel, hogy a központi források feladatarányosabb elosztását kell erősíteni, nem lehet egyetérteni. A forrásszabályozáson belül a feladatarányos forráselosztásba bele kell érteni a kötött felhasználású normatívákat is. Az ez irányba történő hangsúlyeltolódás a finanszírozási mechanizmust egyre áttekinthetetlenebbé teszi, a normatíva-jogcímek számát tovább növeli, a személyi jövedelemadó egyre nagyobb hányadának bevonását követeli meg a normatív finanszírozásba, fokozza az önkormányzat és intézményei között a tervezés során egyébként is meglévő feszültségeket, csökkenti az önkormányzatok döntési önállóságát.

Tisztelt Országgyűlés! Az indokolás által meghatározott azon törekvéssel egyet lehet érteni, mely szerint a helyi források körét folyamatosan bővíteni kell. Ehhez azonban engedjenek meg néhány megjegyzést. Az egyik megjegyzés az, hogy a helyi adók révén nem látunk esélyt a jövőben a helyi források látványosabb növelésére, a következő években ugyanis nem várható az önkormányzatok saját bevételeinek jelentős gyarapodása.

A helyi adókkal kapcsolatosan azonban szeretném megjegyezi, hogy szükség lenne arra, hogy megvizsgáljuk a helyi adókkal kapcsolatosan azt a kérdést, hogy az adórendszerünk és ezen belül is a helyi adó rendszere hogyan illeszkedik az Európai Unió normáihoz. A most felvetett adózási szerep, amelyet például az iparűzési adónak szentelnek az előterjesztők, felveti azt a kérdést, hogy vajon az iparűzési adó milyen konformitással rendelkezik az EU normáihoz képest. Nem értem egészen pontosan, hogy most, amikor nagyon rövid időn belül megkezdődnek az előcsatlakozási folyamatok, egy ilyen jelentős kérdés tekintetében az irányelvek miért nem tartalmaznak iránymutatást arra nézve is, hogy ennek a kérdésnek a kezelése, vizsgálata megtörtént-e.

Tisztelt Ház! Az indokolásban meghatározott következő reformterület az önkormányzatok gazdálkodásában a kiegyenlítő módszerek továbbfejlesztésével a jövedelemkülönbségek mérséklése. Ez a törekvés remélhetőleg enyhít azon a problémán, hogy minden évben az önkormányzatok mintegy egynegyede részesül az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatásában. Mindez annak ellenére fennáll az önkormányzatok meghatározott körében, hogy a pénzügyi szabályozáson belül a kiegyenlítő mechanizmusok szerepe növekszik. Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy a szabályozás csődjének minősül az 1999. évi költségvetési törvényben megfogalmazott azon lehetőség, amely szerint a fővárosi kerület vagy esetleg több kerület, sőt, maga a fővárosi önkormányzat válhat az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatásának részesévé. Ez a tény azt bizonyítja, hogy az önkormányzatokat érintő drasztikus forrásszűkítési intézkedések kivédésére már nincs megfelelő szakmai javaslata a kormánynak.

Ismétlem, hogy elfogadható az a javaslat, hogy próbálja meg a szabályozási rendszer a jövedelemkülönbségeket mérsékelni, de azt ne elsősorban a személyi jövedelemadó újraelosztásával tegye meg. Helyes lenne ugyanis, ha a személyi jövedelemadó önkormányzatokat megillető és egyre csökkenő tendenciája azt a szerepet töltené be, amire hivatott volt a forrásorientált szabályozási rendszer bevezetésekor, legyen helyben maradó, saját döntési körben szabadon felhasználható bevétele az önkormányzatoknak.

Súlyos hiányossága a beterjesztett anyagnak, hogy bár a nemzetgazdaság egészében a beruházások élénkülését valószínűsítik az előterjesztők a következő három évben, ez az irányváltás az önkormányzatokat illetően egyetlen anyagból sem olvasható ki.

Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzatoknál a beruházási tevékenység alakulásának vizsgálatánál az 1999. évi költségvetési törvényhez készített központi számításokra lehet csak hagyatkozni. Eszerint 2000-ben és 2001-ben az önkormányzatok összkiadásaiban csökken a beruházásokra fordított pénzeszközök aránya. A beruházások nagyarányú visszafogása hosszabb távon az önkormányzatok működőképességét gátolja. Az egyre rosszabb állagú önkormányzati intézményekben csak csökkenő színvonalú, egyre növekvő költséghányadú szolgáltatások nyújthatók.

Összességében a Magyar Köztársaság 2000-2002. évi költségvetési irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslatot nem tartom támogathatónak, mert abból a helyi önkormányzatok gazdálkodási feltételeinek rosszabbodása, működőképességük rövid és hosszú távú veszélyeztetése következtethető ki.

Elutasítani javaslom a beterjesztett javaslatot továbbá amiatt is, mivel az önkormányzati gazdálkodás alakulását közvetlenül meghatározó reformfolyamat felvázolt irányai az önkormányzati törvénynek ellentmondanak, az önkormányzatok gazdálkodási autonómiáját sértik, az önkormányzati finanszírozás alapelvét sértik, az önkormányzatok tervezési, beszámolási, ellenőrzési rendszerét kiszámíthatatlanná, áttekinthetetlenebbé, ellenőrizhetetlenné teszi.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor az irányelvekkel kapcsolatos határozati javaslatról döntésüket meghozzák, kérem, gondoljanak arra, hogy döntésük több mint 10 millió magyar polgár életkörülményeit határozza meg nemcsak a következő három évre, hanem akár több évtizedre szólóan is. Ehhez képest a beterjesztett anyagról minősítő jelző pozitív értelemben nem, csak negatívan fejezhető ki.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)