Felszólalás adatai

A kormány a Magyar Állandó Értekezlet megalakulásához kapcsolódó feladatokról szóló 26/1999. számú országgyűlési határozat rendelkezései alapján a következő sarokpontokat kiemelve számol be a tisztelt Országgyűlésnek a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról, figyelembe véve az alaptörvény fent idézett rendelkezéseit.

Az első fontos jogintézmény, amely kiemelten említendő, az egyszerűsített honosítás. Az Országgyűlés 2010. május 26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását, amely lehetővé teszi 2011. január 1-jétől a külhoni magyarok egyszerűsített honosítását. Az elmúlt két évben az állampolgárságra vonatkozó szabályok tovább egyszerűsödtek, könnyítve mind a kérelmezők, mind az eljáró hatóságok helyzetét. Többek között az ügyintézési határidő három hónapra csökkent, bővült a kérelmet átvevők köre, a honosítottak hivatalból kerülnek a polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartásába. A Magyary egyszerűsítési programban való részvétel eredményeként az anyakönyvi és az állampolgársági eljárások, valamint a polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartásával kapcsolatos eljárások jelentősen egyszerűsödtek, az ügyfelek adminisztratív terheit csökkentő ügyfélbarát eljárásokat vezettünk be.

Az egyszerűsített honosítás számbeli eredményeit tekintve elmondható, hogy mára a leadott honosítási kérelmek száma meghaladta a 370 ezret, míg az elbírált kérelmek száma a 320 ezret. A legtöbb kérelem Erdélyből és a Vajdaságból érkezett és érkezik. A gördülékeny ügyintézés és az egyszerűsített honosítás sikere az igazságügyi, a belügyi, a külügyi és a nemzetpolitikai területek kiváló együttműködésének köszönhető.

Az egyszerűsített honosítás történelmi sikertörténetté vált, az alaptörvény által is deklarált egységes magyar nemzet valóban közjogilag is egységesült. Az érdeklődés pedig töretlen, a magyar állampolgárság iránti igény folyamatosan magas, hetente, minden héten körülbelül 4 ezren adják be az állampolgárság iránti igényüket, és körülbelül ugyanennyien is szerzik meg hétről hétre, vagy szerzik vissza a magyar állampolgárságukat. Így ez év végére elérheti a félmillió főt a külhoni magyar állampolgárok száma.

(9.50)

Szintén kiemelten kell említeni a Magyar Állandó Értekezletet. A Magyar Állandó Értekezlet 2010. november 5-ei ülésével 2004 után ismét megkezdhette működését azzal a céllal, hogy a magyar-magyar kapcsolatok egy nemzeti csúcstalálkozó keretében újra méltó módon teljesedhessenek ki az összetartozás-tudat erősítése, az önazonosság megőrzése, a nemzeti integráció megvalósítása érdekében.

A MÁÉRT a nemzeti érdekeink képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fórumaként a közös gondolkodásban és a magyar nemzetet érintő döntések közös meghozatalában tölt be meghatározó szerepet. A MÁÉRT a plenáris ülésezés politikai szintje mellett szakbizottságainak keretében szakmai egyeztetéseket is folytat. A MÁÉRT plenáris ülésén kialakított elvi irányok alapján a szakbizottságok rögzítik a szakterületre vonatkozó útmutatásaikat. A szakbizottságok évente kétszer üléseznek, a szakmai tevékenységük és a tagok közötti kapcsolattartás folyamatos és gördülékeny a plenáris ülések közötti időszakokban is. 2012. október 9-én került sor a Magyar Állandó Értekezlet XI. ülésére. A tanácskozás tovább erősítette a Kárpát-medence, a diaszpóra magyar közösségei és Magyarország együttműködését.

A magyar nemzetpolitikai stratégiai gondolkodás a diaszpórával új, erősebb, szorosabb kapcsolatok kialakítását célozza, ugyanis korábban a nyugati magyarság a nemzetpolitikának háttérbe szorított szegmense volt. Fontos célunk ugyanakkor a diaszpóra magyarsága nemzeti identitásának erősítése, képzettségeinek és képességeinek elismerése és terjesztése, a diaszpóra szerepének kiaknázása a Magyarországról alkotott kép formálásában, továbbá a diaszpóra üzleti potenciáljának a hasznosítása a magyar nemzet közös növekedése és sikeressége érdekében. Arra törekszünk, hogy a világon szétszórtságban élő magyarságot az egységes magyar nemzet részeként jobban bevonjuk a nemzet életébe. Ennek érdekében 2011-ben két fontos intézményt is létrehoztunk: a nyugati magyar szervezetek összefogására hivatott Magyar Diaszpóra Tanácsot és a nemzeti regisztert mint virtuális teret. A Magyar Diaszpóra Tanács a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élők sajátos igényeit és érdekeit tartja szem előtt, valamint megteremti a diaszpóra magyarságának önálló képviseletét.

A Magyar Diaszpóra Tanács a Magyar Állandó Értekezlettel szoros együttműködésben tevékenykedik. Az első tanácskozásra 2011. november 17-én került sor, ahova a magyar diaszpóra 49 szervezetének képviselői a világ legkülönbözőbb pontjairól érkeztek ide Budapestre, hogy megosszák velünk és egymással a tapasztalataikat, problémáikat, javaslataikat. A szervezetek területi alapon elnökségi tagokat is választottak. Ők azok, akik folyamatos, operatív kapcsolatban állnak a magyar kormányzattal, illetve képviselik a diaszpóra magyarságát a Magyar Állandó Értekezleten. A második tanácskozásra 2012. október 8-án került sor, immár kibővítve: 58 tagszervezettel és három megfigyelő szervezettel.

A nemzeti jelentőségű intézmények összefoglaló név alá tartoznak mindazon oktatási, kulturális, egyházi, civil, ifjúsági és szakmai szervezetek, intézmények, médiumok és programok, amelyek meghatározó jelentőséggel bírnak egy-egy közösség életében. A külhoni magyarság javaslatai alapján a nemzeti jelentőségű intézmények kritériumrendszerének figyelembevételével a nemzeti jelentőségű intézmények köre úgy került kialakításra, hogy a külhoni magyarság legfontosabb intézményei és programjai részesülhessenek normatív alapú, hosszú távú és kiszámítható támogatásban. A továbbiakban is elsődleges feladatnak számít az identitás megőrzését és erősítését elősegítő programok megvalósítása, különösen az oktatás és a kultúra területén.

Előnyben részesülnek az Európai Unió határán kívül eső régiók, így Kárpátalja és a Vajdaság magyarsága. Kárpátalja esetében a fejlesztések mellett az intézményrendszer támogatása is kiemelt cél. 2012-ben három kiemelt programra fókuszáltunk. Az egyik a "Határtalanul" osztálykirándulási program. Célja, hogy valamennyi közoktatásban tanuló magyar fiatal tanulmányai során legalább egyszer a magyar állam támogatásával eljusson a szomszédos országok magyarlakta területeire. Úgy véljük, hogy a személyes tapasztalatok, ismeretek és kapcsolatok révén átélt, valósággá váló magyarságtudat a program résztvevői számára az összetartozás-tudatot erősíti. A 2011 szeptembere és 2012 júniusa között megvalósuló utazásokon összesen 15 130 diák - ebből 1174 külhoni - és 1702 tanár - ebből 166 külhoni - vett részt. Az idei tanévben pedig már 17 ezer anyaországi diák utazott vagy utazik ki külhoni magyarlakta területekre ennek a programnak a keretében.

2012-ben szintén kiemelt jelentőséggel bírt a külhoni magyar óvodák éve program, amely programban az eddig elhanyagolt terület, az óvodák lettek az egyik legfontosabb téma a nemzetpolitikában, így az óvodaválasztás és óvodai-iskolai beiratkozások kérdése került a fókuszba. A program elsődleges célja az volt, hogy felhívjuk a külhoni magyarság figyelmét az anyanyelvi óvodai nevelés fontosságára, hozzájáruljunk az óvodai nevelés minőségének emeléséhez és ösztönzőleg hassunk a szülőkre, hogy magyar óvodába írassák gyermekeiket. A program részeként indult 2012. május 9-én a jó gyakorlatok Kárpát-medencei körútja, amelynek során összesen 12 ezer kilométert tettünk meg mintegy 1500 gyermekkel, szüleikkel és pedagógusaikkal. Egy módszertani csomag elkészítésére is sor került a pedagógusok részére 30 szakértő és négy legjobb magyarországi főiskola bevonásával. A külhoni magyar óvodák éve program sikerét a következő, tehát az idei év új programja, a külhoni magyar kisiskolák éve programja fogja követni.

A harmadik fontos program 2012-ben a külhoni magyarok jogsegélyének biztosítása lett. Rendkívül fontos, hogy a magyarságuk miatt jogsérelmet szenvedett emberek azt érezzék, nincsenek magukra hagyva. Mögöttük áll a magyar kormány és az anyaország, és kész a szükséges segítséget megadni nekik. A Kisebbségi Jogvédő Alapítvány és operatív szerve, a Kisebbségi Jogvédő Intézet 2012 júniusában állt föl. A jogsértések feltárása és dokumentálása, a jogsérelmekkel kapcsolatos eljárások támogatása mint fő feladatok mellett a Kisebbségi Jogvédő Intézet nyári egyetemet is szervezett azzal a céllal, hogy elősegítsük a fiatal jogászok képzését és egy hálózat kiépítését közöttük.

Hosszabb egyeztetési folyamat eredményeképpen sikerült megoldani a nyelvvizsgával kapcsolatosan felmerült problémakört, amely negatívan érintette a külhoni magyar tannyelvű oktatási intézmények érettségizőit a magyarországi továbbtanulások során. Az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosítás lehetővé teszi, hogy azok a külhoni magyar diákok, akik magyar nyelvű középiskolában leérettségiztek az államnyelvből, ez középfokú nyelvvizsgának számítson Magyarországon. Erre már a 2013-as keresztféléves felvételi eljárásban lehetőség van.

További eredmény, hogy új partnerszervezetek bevonásával jogi szabályozást nyert a külhoni magyarok egészségügyi ellátása Kárpátalja és Délvidék vonatkozásában. Szintén nagy eredményként említendő az az örökségvédelmi együttműködési megállapodás, amely alapján, illetve amelynek keretében a tavalyi és az idei évben várhatóan 17 műemlék újulhat meg. Rekonstruálták többek között a küküllővári templom freskóját, feltárták és helyreállították a szászsebesi ferences rendi templom gótikus ablakait. Jelentős támogatást kapott a gyulafehérvári római katolikus székesegyház homlokzatának felújítása, és támogatást kapott a felvidéki Torna XIV. századi freskókkal gazdagon díszített római katolikus templomának felújítása is.

A tervek szerint 2013 tavaszán befejeződik a székelydályai református festett templom famennyezetének tíz éve húzódó felújítása. Az egyes Kárpát-medencei régiók vonatkozásában is több eredményről beszélhetünk. Nem kimerítő jelleggel szólok Erdélyről, amelynek vonatkozásában kiemelendő, hogy 2012. október 3-án Orbán Viktor miniszterelnök úr megállapodást írt alá a magyar kormány nevében a Sapientia Alapítvánnyal, amelynek értelmében a kormány 2014 végéig az évente esedékes működési költség felett összesen 4,1 milliárd forintot bocsát az alapítvány rendelkezésére.

Fontos említeni a moldvai csángók oktatási programjának konszolidálását is. 2012 februárjától a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége koordinálja ezt a programot, miután az addig irányító Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége eladósodása és az annak nyomán lezajlott pénzügyi ellenőrzés olyan visszásságokat tárt föl, amelyek a több mint egy évtizede folyó oktatás folytatását is veszélyeztették. Amióta a pedagógusszövetség átvette a program koordinálását, az hatékonyabban és lényegesen olcsóbban működik; hatékonyabban, hiszen szám szerint 26 helyszínen kezdődhetett el az oktatás, és olcsóbban, mert a működési költségek 36 százalékkal csökkentek.

(10.00)

Tisztelt Országgyűlés! A most általános vitára bocsátandó beszámoló az elmúlt évek nemzetpolitikai értelemben jelentős feladatait, eredményeit vázolja. Az említett eredmények nem kimerítő jelleggel kerültek említésre, a felsorolást lehetne még hosszasan folytatni. A beszámolóban nevesített eredményeket nagyon sokrétű munkafolyamat alapozta és előzte meg, és előzi meg jelenleg is. Kérem, hogy hozzászólásaikat és szavazataikat ennek fényében támogatólag fogalmazzák meg.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)