Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, a legnagyobb jelentőségű pontja ennek a törvénymódosításnak a MAB működésével kapcsolatos, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a MAB viszonyával kapcsolatos, mert gyakorlatilag erről kell alapvetően beszélnünk.

Lehet megkérdőjelezni a MAB különböző döntéseit, lehet kritikákat megfogalmazni a MAB elmúlt időszakban, elmúlt években tett működésével kapcsolatban, sőt azt hiszem, hogy egy kormányzatnak és egy felelős felsőoktatási vezetésnek dolga is az, hogy a felsőoktatás területén nagy jelentőséggel bíró döntéseket hozó testület működését átvizsgálja, megnézze, rendszeresen ellenőrizze, és esetleg az ebből a működésből levont tapasztalatok alapján előterjesszen olyan törvénymódosítási javaslatokat is, amelyek indokoltak a működés tapasztalatai alapján.

Itt erre nem került sor, sőt mondhatnám, hogy itt megint nem került erre sor, holott Pósán képviselő úr is mondta, hogy vannak vitás döntései a MAB-nak sok esetben. Jó lenne, hogyha ezekkel tudnánk egyébként az Országgyűlésben is akár foglalkozni vagy a bizottság keretei között is, ezt értelmes vitának tartanám, ha erre sort tudnánk keríteni, mert fontos lenne valóban.

Önök nem ezt választották, hanem azt, hogy a saját embereikkel, a saját maguk által kinevezett emberekkel teleültették a MAB-ot is, nem megátalkodva attól sem, hogy az európai beágyazottság, az európai elismertsége a MAB-nak, a rendes tagsága veszélybe kerüljön.

Ha ilyen mértékben képesek a saját embereikkel feltölteni egy testületet, akkor nem értem, hogy miért félnek a saját maguk által létrehozott egyetem vonatkozásában az ő döntéseire bízni az egyetem életét.

Hogy ez az előterjesztés valójában miért jött létre, azt rendkívül jól ecsetelte előttem Hiller István is. Néhány dologgal azért ki kellene egészítenem.

Az elfogadható, hogy ezekre a rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági és a közszolgálati felsőoktatás körébe tartozó szakokra, képzésekre speciális szabályokat állapítunk meg, ez a törvényjavaslat is tesz ilyeneket, ezekre később ki fogok térni, mert ezzel kapcsolatban is van néhány olyan pontatlanság, amit, úgy érzem, hogy nem engedhetünk meg egy törvényhozás során.

(18.10)

Azonban, ha megnyitjuk azt a kaput, hogy egy bármely felsőoktatási intézménynek bármely szakán a MAB fennhatóságát gyakorlatilag megszüntetjük, akkor egy nagyon veszélyes úton indulunk el. Ha azt mondjuk, hogy megjelent egy új tudományág Magyarországon, ami eddig még nem volt, nem volt ilyen képzés ‑ jelen esetben ezt a diplomataképzésnek nevezhető európai közszolgálati felsőoktatást tekinthetjük ilyennek, de a többi tudományág, amit felsorol a törvény, nem ilyen. Ezek a képzések eddig is folytak Magyarországon, tehát a MAB-nak lehetősége van arra, hogy megalapozott döntést hozzon. És az, hogy ebben az esetben mennyire megalapozott volt a MAB döntése, azt az is mutatja, hogy Balog Zoltán is egyetértett ezzel a döntéssel.

Tehát az elfogadható lenne, úgy gondolom, ha az akkreditáció esetében olyan tudományterületeken hívnánk segítségül valamilyen európai testületet, amelyeknek a területén nincsenek még magyar szakemberek, akik megfelelő szakmai döntéseket tudnának hozni ezzel kapcsolatban. De az, hogy egyébként speciális szabályokat állapítunk meg a képzés természetére vonatkozóan rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági képzésekben, az nem jelenti azt, hogy a MAB fennhatósága alól ki kellene vonni őket. Megint egy személyes vita áll ennek a törvénymódosításnak a hátterében tehát, és nem az, hogy átfogóan, szakmai alapon előrébb vigyük akár a MAB működését, akár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakjainak az indítását.

Rátérve a szenátus kérdésére, elég kacifántos egyébként több részében is ez a törvényjavaslat. A szenátusnak, ha jól értem ‑ és itt Pósán képviselő úrhoz csatlakozva egy kérdést szeretnék megfogalmazni ‑, az NKE szenátusának létrehozásáról egyrészről az Nftv. gondoskodik, a fő szabályokat ott határozzák meg; ami attól a fő szabálytól eltér, azt határozzák meg ebben a törvényben; és egyébként a harmadik pedig magának az NKE-nek az szmsz-ében fog létrejönni, tehát három helyen kell majd kutakodni, ha szeretnénk az NKE szenátusának az összetételéről és a pontos működéséről mindent megtudni.

Nyilvánvaló számomra, hogy a szenátusra vonatkozó szabályok módosítására azért van szükség, hogy ha egy új szakot el szeretnének indítani, akkor módosulni fog az egyetem létszáma, a hallgatói létszám, oktatói létszám, és ezért ennek meg kell jelennie a szenátusban. Tehát hogy megnyitják ezt a részt, ezt elfogadhatónak tartom, de azt, hogy három helyről kell összeollózni az egyetem szenátusának összetételét, azt nem tartom szerencsésnek. Talán jobb lenne akár az Nftv.-t ebben a törvényben megismételni, mert így például, ha valaki csak ezt a törvényt nézi, akkor a hallgatók vagy a szakszervezetek tagjai egyáltalán nem jelennek meg a szenátusban.

A harmadik, amire rá szeretnék térni, a felvétel és a hallgatói jogviszony létesítésének feltétele. Ezeket nagyrészt most egy KIM-rendeletben szabályozzák, illetve ott még pontosabban leírják különböző más rendeletekre, szabályzatokra hivatkozva, hogy mik lehetnek a konkrét feltételei annak, hogy a különböző szakokra felvételt nyerhessen egy illető.

Amit itt egyrészt kifogásolni szeretnék, az az, hogy például ez a törvény lehetőséget ad arra, hogy akár közigazgatási szakokra is feltételül szabják például a magyarországi lakóhelyet vagy a nemzetbiztonsági ellenőrzöttséget. A főtitkár úrral, az egyetem főtitkár urával egyeztettünk a vitát megelőzően, és ő elmondta, hogy ilyen szándék nincsen, ennek az a magyarázata, hogy szeretnének egy átfogó alapot bevenni a törvénybe, amit aztán később alacsonyabb rendű jogszabályban fognak részletezni. Úgy gondolom, az nem egy jogállami garancia, hogy jelenleg az egyetem vezetőségének nincsen szándéka arra, hogy olyat írjon elő, ami egyébként alkotmányos indokkal szerintem nem indokolható.

Másrészről az egyetemre történő felvételnek is a feltétele lehet egy olyan nyilatkozat megtétele, amivel a jelentkező hozzájárul ahhoz, hogy az illetékes szervek elvégezzék a nemzetbiztonsági ellenőrzést. Adott esetben egy nemzetbiztonsági ellenőrzés időtartama 60 napig is eltarthat, és ha a felvételnél feltételül szabunk egy eljárást, ami 60 napig is eltarthat, akkor könnyű belátni, hogy ez olyan esetben is előfordulhat, hogy egy kiskorú személy fog nyilatkozni arról, hogy az ő nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörténjen. Tehát mindenképpen fontos lenne az, hogy a törvényes képviselőnek lehetővé tegyük ilyenkor a nyilatkozást, illetve valamilyen módon rendezni szükséges ebben a törvényben azt, hogy ilyen esetekben, amikor kiskorúról van szó, akkor hogyan fogják ezt az ellenőrzést végrehajtani.

Ezek csak apróságok, tehát a szenátus és a felvétel feltételei. Nem látom azonban indokolhatónak, hogy a magyarországi lakóhelyet a közigazgatási képzés esetében is megkövetelhesse az egyetem. A legnagyobb probléma az előterjesztésnek a háttere, és az, hogy nem átgondolt módon nyitják meg a lehetőségét annak, hogy a MAB fennhatósága alól kijöhessen egy intézmény, és az Európai Minőségbiztosítási Szövetség irányába mozduljanak el. Így ebben a formában ezt az előterjesztést nem tudjuk támogatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)