Felszólalás adatai

Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Rétvári Bence fog válaszolni. Képviselő úr, öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Jobbik képviselői hetente és fejenként egyre több segélykérést kapnak azt illetően, hogy akadályozzuk meg valahogy a polgártársainkat érintő kilakoltatások sorozatát. Úgy tűnik ráadásul, hogy a végrehajtó társaságok egy része, tisztelet a kivételnek, de vérszemet kapott a tekintetben, hogy olyan ingatlanok kiürítését is kezdeményezzék, amelyek esetében nem állna fenn még az alapos gyanú sem, hogy szükséges legyen ez a lépés, nemhogy a jogszerűség nem áll meg.

Szégyen, hogy ma Magyarországon meg lehet ezt tenni következmények nélkül, hiszen a károsult, ha kiteszik lakásából, otthonából, akkor adott esetben is csak egy többéves procedúra után tarthat, formálhat jogot a valódi igazság szolgáltatására. Jelen pillanatban pedig az látható, hogy a kormányzat által meghatározott kilakoltatási kvóta alapján lényegesen több embert távolíthatnak el otthonából, mint ahányat adott esetben a megoldásnak nevezett csomagok meg tudnak menteni.

Nézzünk egy-két példát! A mai sajtóból derült ki, hogy az Ócsára tervezett és kimondottan a legnehezebb sorsú devizahiteleseknek menedékként szánt falu, ahová egy lakóparkszerűségben elhelyeznék ezeket a nagyon nehéz sorsú embereket, még tovább csúszik, lényegében a pályázat a kiírási szakaszban van, vagy még talán ott sincsen, attól függ, hogy a hivatali eljárást hogyan bíráljuk el. Tehát elmondható az, hogy ezek az emberek semmiféle menedéket e tekintetben nem várhatnak.

Az a Nemzeti Eszközkezelő, amely az út szélén hagyott emberek utolsó mentsváraként lett feltüntetve, szintén döcögősen indul. Elmondhatjuk, hogy nemhogy tömegeket nem tudott még megmenteni, reális alternatívát egyelőre nem tud támasztani senkinek. És ha a kormányzat teljes költségvetési támogatással mindent idecsoportosítana az érintett polgárok védelme érdekében, akkor is csak az érintett családok mintegy felét, kétharmadát tudná megvédeni; és akkor sem kezdett semmit azzal a mintegy egymillió emberrel, akik nem képesek fizetni a közüzemi számláikat, és akik ebből kifolyólag ugyanilyen szociális katasztrófahelyzetbe kerülhetnek. Tehát nem túlzás kijelenteni, egy összefüggő, többtényezős társadalmi-szociális katasztrófa dúl Magyarországon, ez van kibontakozóban. És akkor álljunk meg itt egy pillanatra, hogy mi történhet ezekkel az emberekkel, hiszen kevés nagyobb tragédia van, mint a lakás vagy ház elvesztése, ekkor ugyanis a család széteshet, a gyermekeket elviheti a gyámügy, a helyzet visszarendezésének esélye pedig a minimálisnál is kisebb, főleg ha maradt még a tartozásból, és azt a jövőbeni fizetésből letiltják.

A Nemzeti Eszközkezelő pedig, amit utolsó esélyként harangoztak be a legnehezebb helyzetben lévők számára, továbbra is a bank engedélyétől teszi függővé azt, hogy segít-e a károsulton ez a rendszer, vagy pedig sem, mert ha a banknak jobban megéri árvereztetni, kalapács alá küldeni a lakást vagy az ingatlant, akkor nem segít a magyar állam. Megengedhetetlen ez a helyzet, ezért kell azonnali megoldást javasolni a devizahitelesek, a károsultak számára.

Tehát az a kérésünk és egyben követelésünk, hogy ezt a társadalmi és szociális katasztrófát ne hagyják még mélyebben kibontakozni, tegyenek valamit ellene, mert most még lehet, és ha hallgattak volna a Jobbikra a kormányváltáskor, még olcsóbban lehetett volna, több száz milliárddal olcsóbban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), de most sem késő - hallják meg a segélykérő szavakat időben! (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön sem tagadhatja, hogy a kormányváltás után szinte hónapról hónapra jöttek olyan újabb és újabb törvénymódosítások, kormányrendelet-módosítások, miniszterirendelet-módosítások, amelyek mind-mind egy-egy részterületén igyekeztek a devizahiteleseken segíteni. Itt a parlament előtt is sok járt, legyen szó végtörlesztésről, árfolyamgátról, középárfolyam-alkalmazásról, ötéves futamidő-hosszabbításról, szinte automatikusan, előtörlesztési kedvezményekről, árfolyamgát bevezetéséről, pozitív adóslistáról, és még lehet sorolni, hogy mennyi intézkedést hozott a kormány, pontosan azért, hogy ezeket az embereket, akik a legnagyobb veszélyben vannak, megvédhessük.

A végtörlesztés esetén is - és ön is tudja - a devizahitelek egynegyede így sikeresen kiváltásra került, és csak nagyon kis részét forinthitelből, és az átlagos összeg, amit kiváltottak az emberek hitelből, 5 millió forint környékén volt, tehát viszonylag kisebb lakásokra, viszonylag kisebb hiteleket váltottak ki, tehát nem a magasabb, hanem az átlagos vagy az átlagosnál alacsonyabb státusú emberek tudtak így megszabadulni a devizahitelezésből.

A kilakoltatási moratóriumot a kormányváltás után meghosszabbítottuk, annak a rendes téli menetrendjén kívül, 2011 októberéig állandósítottuk a moratóriumot, pontosan azért, mert nem voltak meg azok az eszközök, nem voltak meg azok a támogatási formák, azok a lehetőségek, amelyek kinek-kinek lehetőséget nyújtottak volna arra, hogy ne csődbe menjen a családjával együtt, ne az utcára kerüljön, hanem valamilyen más módot találjon a további lakhatására, és idén márciusban járt le a rendes téli kilakoltatási moratórium.

Ugyanakkor nem kívántuk teljes mértékben sem megtartani, sem felszabadítani ezt a területet - amúgy a képviselő urat szeretném emlékeztetni, hogy itt nem kilakoltatási, hanem kényszerintézkedési kvótákról és más ilyen eszközökről van szó, a pontos szóhasználat végett -, hiszen az viszont teljes mértékben a hitelfelvételi felelősségvállalást eliminálta volna a társadalomban. És lényeges a különbség a korábbi és a mostani rendszerhez képest, hiszen ez az úgynevezett nem kilakoltatási, hanem kényszerintézkedési kvóta nem szükségképpen jár együtt kilakoltatással. A törvény nem úgy van, ahogy ön idézte, nem havi bontásban, nem darabszámban, hanem negyedévenként, százalékos arányban határozza meg a kényszerintézkedések maximális számát, 2011-től 2014-ig ez 2 százalékról 5 százalékra emelkedik.

A 2011 júniusában meghirdetett otthonvédelmi akcióterv, amely ön is tudja, hogy a Bankszövetséggel kötött megállapodáson is alapul, többféle intézkedést irányzott elő a lakáshitelesek megsegítésére, ilyen az árfolyamgát árfolyamrögzítéssel, a gyűjtőszámlahitel, a Nemzeti Eszközkezelő intézménye. A közelmúltban elfogadott törvénymódosítással az Országgyűlés lényegesen kedvezőbbé tette az árfolyamgát intézményét. A rögzített árfolyamot meghaladó kamatrészt a bank és az állam átvállalja, ami várhatóan több százezer hiteladósnak fog érdemi könnyítést adni.

Ezzel a törvénnyel egyébként a 90 napnál régebben nem fizető jelzáloghitel-adósoknak is bevezetésre került egy speciális fizetéskönnyítő program, a tartozást a hitelintézetek forintra váltják és 25 százalékát elengedik, meghatározott feltételek esetén pedig az átváltott hitelhez kamattámogatás is igénybe vehető.

Azoknak, akik e kedvezményekkel sem tudják teljesíteni a törlesztési kötelezettségüket, az eszközkezelő intézménye és az Ócsa melletti 80 darabos szociális célú családi ház jelenthet megoldást.

A Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatban képviselő úr szintén pontatlanságokat fogalmazott meg. Az ingatlan vásárlásához valóban szükség van a bank hozzájárulására, azonban nem úgy, ahogy ön mondta. A bank a hozzájárulás megadásakor arról dönt, hogy miként tudja a lehető legmagasabb áron értékesíteni a fedezeti ingatlant: az eszközkezelő által vagy pedig a szabadpiaci értékesítéssel. Ennek során pedig, még ha közvetetten is, a bank éppen az adós érdekeit képviselve jár el, mert az adósnak is az áll érdekében, hogy az ingatlan minél magasabb áron keljen el.

Tavaly év végén megállapodás született a Bankszövetséggel az eszközkezelő vásárlási kvótájának megemeléséről a jelenlegi 5 ezerről 25 ezer ingatlanra, és arról, hogy nemcsak a két gyermeket, hanem az egy gyermeket nevelők ingatlanát is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az eszközkezelő meg tudja segíteni. Csak három számot mondok: ez 2012-ben 8 ezer, jövőre 7 ezer, azután pedig 10 ezer ingatlan megvásárlását és család megsegítését segíti elő. Köszönöm szépen a türelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr, én is csak három számot mondok: 4.33.

Megkérdezem képviselő urat, elfogadja-e a választ.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Halló, halló, Föld bolygó hívja államtitkár urat! (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiban.) Ön azt mondja, hogy 80 lakást fognak felépíteni. Mi pedig azt mondjuk, hogy 144 ezer ember több mint 90 napja nem tudja fizetni a törlesztőrészletét. Egy kis különbség van a való világ és az önök által felfestett gyönyörű szép univerzum között!

Ha csak egy dolgot megcsináltak volna önök, ha forintosították volna a hiteleket felvételkori árfolyamon, több száz milliárd forinttal lenne beljebb az ország, több száz milliárd forinttal olcsóbban lehetett volna ezt kivitelezni a kormányváltáskor, mint most, és ezt a több százezer embert, akikről szó van, az általam említett 144 ezret és a további devizahitelesek tengerét meg lehetett volna menteni ettől.

(15.40)

A probléma az, hogy önök álltak a bankok mellé. Alapításuktól fogva a bankok mellett állnak (Taps a Jobbik soraiban.), el sem mozdultak mellőlük, és most is ott hagyják a bankok pár százalékos profitjáért a magyar embereket az út szélén. Na, ez az, amiért szégyellhetnék magukat! Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Szerény intellektuális képességeim alapján le tudom vonni a következtetést, hogy elfogadja-e, vagy nem, de házszabályszerűen minden esetben el kell mondania, ha nem fogadja el a választ, ebben az esetben tudom szavazásra feltenni. (Z. Kárpát Dániel: Nem fogadom el.) Köszönöm szépen.

Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e az államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 171 igen szavazattal, 66 nem ellenében, tartózkodás nélkül az államtitkári választ elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most áttérünk az azonnali kérdések tárgyalására.

Varga Zoltán, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a vidékfejlesztési miniszternek: "Hol van a szakértelem, miniszter úr?" címmel. A miniszter úr halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt válaszadásra V. Németh Zsolt államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem a képviselő urat... - igen, elfogadja a válaszadó személyét. Varga Zoltán képviselő urat illeti a szó.

Felszólalások:   81-86   87-93   93-101      Ülésnap adatai