Felszólalás adatai

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt hetekben a figyelmünket lekötötték a köztársaság elleni (Zaj, közbeszólások.), vagyis a köztársasági elnök elleni támadások (Nyakó István: Mind a kettőben igaza van! A köztársaság nagyobb kihívás!), és nem figyeltünk arra, hogy a Legfőbb Ügyészség hozott egy döntést Mindszenty József rehabilitációjáról. Én most vele mint közéleti szereplővel, és nem mint püspökkel szeretnék foglalkozni, akinek tragikus volt a sorsa, de a jelleme példaértékű volt. Elveihez ragaszkodott, törekvéseiben következetes volt, nemzetéhez és egyházához pedig hűséges ember.

Így ír emlékirataiban: "Emlékeim nagy része a kényszerítés volt, tevékenységben töltött idő valamivel kevesebb. E szomorú korszakban nem jelenthetek sok örvendetest vagy vigasztalót, kivéve az Istenbe vetett hit állandó örömét, amelytől nem tudtak megfosztani."

Aki az igazságot kimondja, az minden diktatórikus rendszer megtorlására számíthat, függetlenül attól, hogy baloldali vagy jobboldali az a rendszer. Ismét idéznem kell emlékirataiból: "Amikor Magyarország a háború ötödik évébe lépett, már jelentkeztek a kimerültségből származó bajok, így következett be 1918 októberében a teljes összeomlás. A zűrzavarban gróf Károlyi Mihály ragadta magához a hatalmat. A magyar nép többsége nemzeti tragédiának érezte azt, ami történt, mihelyt magához tért, megpróbálta úgy, ahogy tudta, helyreállítani a nemzet rendjét és egészségét. Mi is szervezkedtünk barátaimmal és munkatársaimmal Zalában, az általam szerkesztett lapban bíráltuk a forradalmi túlkapásokat. A törvénytelenség és a terror eszközeit próbálták felhasználni ellenünk azok, akik a demokráciát és a szabad szervezkedés jogát hirdették úton-útfélen."

Így került a Károlyi-kormány idején száműzetésbe, majd következett a nyilas kormányzás ideje, amikor kiállt a származásuk miatt üldözöttek védelmében, és a dunántúli püspökökkel együtt levelet írt Szálasinak az értelmetlen háború befejezése, a Dunántúl harctérré tétele ellen. A következmény Sopronkőhida lett.

Ezután következett a Rákosi-korszakban az, amit mindnyájan ismerünk, a szabadságért, a szabadságjogokért való kiállás miatt az Andrássy út 60. következett, koncepciós per, az '56-os szabadulás után pedig az amerikai nagykövetség.

Mégis, mi lehetett ennek az időszaknak a legfőbb bűne számára? Hadd idézzek abból a körlevélből, ami akkor született. "A zsarnokság visszaélésével számolt le a demokrácia. Természetesen nem az a demokrácia, amelyik az egyik emberi személy korlátlan uralma helyett egy másikét állítja, nem az, amelyik az egyik embercsoport önző és féktelen uralmát egy másik csoport hasonlóan önző és féktelen hatalmaskodásával váltja fel. Az igazi demokrácia alappillére, hogy sértetlen természetjogi elveket ismer el, amelyekhez soha, semmiféle emberi hatalomnak erőszakkal nyúlnia nem szabad. Az igazi demokrácia a lelkiismereti szabadságot, a szülők jogait, a munka rabszolgaságának megtörését írja zászlajára." Természetes, hogy amikor ezeket a szavakat megfogalmazta Mindszenty, akkor a Rákosi-rendszer megtorolta.

Úgy gondolom, hogy mint közéleti szereplő, akinek jelleme példaértékű, minden mai közéleti szereplő számára is példa lehet. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, frakcióvezető úr. Tisztelettel kérem a vendégpáholyban helyet foglalókat, hogy ne zavarják az ülést. Köszönöm.

Az elhangzottakra Rétvári Bence államtitkár úr kíván válaszolni.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Nem tudom, tudják-e önök, hogy 1949. február 14-én, az aznap megjelent Time magazin címlapján ki szerepelt. Könnyen kitalálhatják: Mindszenty József. Kevés magyarnak sikerül a Time magazin címlapjára kerülni, talán a pesti srácok voltak, akik '57-ben "Az év embere" szavazáson nyertek, az '56-os pesti srácok, és ők kerülhettek ki mint egy allegorikus figurával ennek a magazinnak a címlapjára.

De hogy 1949-ben pont Mindszenty Józsefnek sikerült, és a grafika is úgy ábrázolja őt, amint a börtönében van, és hátulról a börtönrácsokon szűrődik át valami fény, úgy gondolom, ez is azt jelzi, hogy akár a pesti srácoknál, Mindszenty esetében is egy olyan embert láthatunk, aki Magyarország becsületét megadta nemzetközi színtéren. Egy olyan embert, akinek a kiállása, az igazsághoz való kérlelhetetlen ragaszkodása megadta azt a becsületet Magyarországnak és a magyar embereknek, amiből mi mind a napig élünk. Hiszen ha Nyugat-Európába, Észak-Amerikába látogatunk, akkor pontosan az '56-os szabadságharcosok kiállása, pontosan a Mindszentyhez hasonló, mind a barna, mind a vörös diktatúra ellen kiálló emberek büszkesége és bátorsága az, amelyik megadja Magyarországnak ma is a tiszteletet.

(13.40)

Szerencsére idén nagyon sok rendezvény volt már eddig és lesz ezután is a Mindszenty-emlékév keretében, hiszen 120 éves születési évfordulóját ünnepeljük Mindszenty Józsefnek. Volt már Budapesten, Zalaegerszegen, Szombathelyen, Veszprémben, Baján, Balassagyarmaton, Münchenben, és még ki tudja, hány helyen különböző Mindszenty-rendezvény, ahol visszaemlékeztek kik-kik a maguk szemszögéből Mindszenty Józsefre.

De ugyanilyen fontos lépés volt jogilag, én úgy gondolom - és a rendszerváltás befejezéséről sokat beszélünk itt, a parlamentben az elmúlt egy-két évben -, fontos volt az a március végi döntése a Legfőbb Ügyészségnek, hogy Mindszenty Józsefet teljeskörűen, mind jogilag, mind erkölcsileg, mind politikai tekintetben rehabilitálta; és azt a koncepciós eljárást, amelyet 1948. december 26-án indítottak ellene letartóztatásával, és végül '49 júliusában ért véget egy másodfokú életfogytiglani fegyházbüntetéssel, ezt véglegesen eltörölte. Ez ugyanúgy nem része a magyar történelemnek, mint ahogy az alaptörvényünk elmondja, hogy a megszállás idejétől (Zaj. - Az elnök csenget.) az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásáig ezek az időszakok nem a törvényes magyar jogfejlődés részét jelentik.

Frakcióvezető úr itt már elmondta, hogy élete során mindig a kiszolgáltatottakért állt ki Mindszenty József, és úgy gondolom, hogy életében is, élete után is és mind a mai napig is itt, Magyarországon is és külföldön is szimbólum. Szimbóluma annak, hogy hogyan kell kérlelhetetlenül kiállni az igazságért, hogyan nem szabad egy jottányit sem engedni abból, ami az emberi méltóságból fakad.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai