Felszólalás adatai

DR. KOCSIS MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy demokratikus, erős országnak szüksége van olyan törvénykezésre, egy olyan törvényhozási aktusra, amelynek köszönhetően az állam képes megvédeni az állampolgárait, és benne biztonságban érzik magukat. Fontos, hogy tudják azt is az állampolgárok, hogy ezeket a törvényeket az állam be tudja tartatni. Az is világos mindannyiunk számára, hogy az elmúlt jó néhány évben a közbiztonság és a magyar közállapotok drasztikus állapotba kerültek. Éveken át módunkban állt figyelemmel kísérni, hogy számos elkövető a tettét rendre minden súlyosabb következmény nélkül ússza meg.

A Fidesz 2009. február 17-én nyújtotta be az Országgyűlés elnökéhez a "három csapás" néven ismertté vált törvényjavaslatot. Ennek első eredményeként 2009-ben törvény módosította a Btk.-t, és beiktatta az erőszakos többszörös visszaeső fogalmát. Ezenkívül kizárta ezen elkövetői kört valamennyi általános részi kedvezményből. A törvényi szigorítás ezeken a területeken azonban nem volt elegendő, ezért az Országgyűlés további szigorítást látott szükségesnek, amely törvényi változás 2010. július 23-án lépett hatályba.

Tisztelt Képviselőtársak! A sokszor tévesen három csapásként lefordított büntetőjogi koncepció az Egyesült Államok büntetőjogi szabályozásából eredeztethető. Először Kaliforniában 1994-ben népszavazás nyomán egy gyermekgyilkosság hatására szavazták meg. Lényege, hogy a két erőszakos vagy más komoly bűncselekményt elkövető terheltet a harmadik elítélése után automatikusan életfogytiglani szabadságvesztésre ítélik, akkor is, ha utóbb csekély súlyú bűncselekményt követett el. A koncepció gyorsan elterjedt, s ennek eredményeként 2004-re már 25 állam implementálta. Azóta az európai uniós tagállamok büntető törvénykönyvei között is találunk olyat, amelyik az amerikai mintához hasonló rendelkezéseket tartalmaz. Például Szlovákiában életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel sújtják azt az elkövetőt, aki a büntető törvénykönyvben taxatíve felsorolt bűncselekmények - például erőszakos közösülés, emberölés, emberkereskedelem - valamelyikét követi el.

A három csapás rendelkezéseivel kapcsolatban a legtöbbet vitatott kérdés, hogy a középmérték alkotmányellenesen korlátozza-e a bírók függetlenségét. A korábbi középmértékes szabályról az Alkotmánybíróság 2002-ben kimondta, hogy nem alkotmányellenes. A középmértékes büntetéskiszabás elve csak irányt mutat a büntetést kiszabó bíró számára, ezért nem eredményezi a bírói mérlegelés elvonását.

A törvény másik gyakran hangoztatott ellenérve, hogy a kötelezően kiszabandó életfogytig tartó szabadságveszély alkotmányellenes, szintén nem állja meg a helyét. A törvény ezzel bizonyos körben meghatározza a bíróság számára, hogy milyen büntetést köteles alkalmazni, ez azonban nem teljesen ismeretlen a magyar büntetőjogban, hiszen más büntetések kötelező alkalmazását is előírja a Btk. A bevezetése óta eltelt időben a bíróságok megyénként átlagosan két-három esetben alkalmazták a három csapás törvényt.

Néhány példát hadd említsek! 2010 nyara óta Komárom-Esztergom megyében négy erőszakos többszörös visszaeső ellen emeltek vádat, ebből egy esetben kértek életfogytiglant egy emberölési kísérletet és kifosztást követő vádlottra, akit a törvényszék el is ítélt. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a főügyészség adatai szerint három esetben alkalmazták a három csapás törvényt, de életfogytiglani büntetés nem kértek egyik vádlottra sem, sőt, a bíróság az egyik esetben megállapította, hogy a vádlott nem erőszakos többszörös visszaeső. Nógrád megyében egy ember ellen szabtak ki ez alapján súlyosabb büntetést: a megyei bíróság két évről három évre súlyosbította egy 1993 óta összesen kilencszer büntetett férfi ítéletét. 2012. február 14-én pedig életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a zalaegerszegi törvényszék azt a sümegi férfit, aki 2010 nyarán hét esetben rabolt ki pénzintézetet.

Tisztelt Képviselőtársak! Egy civilizált társadalomban az együttélésnek vannak határozott sarokkövei. Egyetlen közösség sem működhet úgy, hogy az együttélésnek nincsenek szabályai. Kijelenthetjük tehát, hogy a büntető törvénykönyv szigorítása a három csapás bevezetésével a veszélyes bűnözők elleni minden eddiginél szigorúbb fellépés érdekében történt. Eddigi erőfeszítéseink már jelentősen javítottak a helyzeten annak az elvnek az érvényesítésével, hogy a kis bűn is bűn.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A kormány nevében válaszadásra Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A polgári kormány egyértelművé tette már munkájának a megkezdésekor, hogy nem a bűnözők, hanem a sértettek pártján kíván állni. Amikor a sértettek jogát vagy a közérdeket megsértik, sokkal szigorúbb büntetőpolitikával akar lesújtani, mint az elődei tették. A kormányprogram is megfogalmazta, hogy erős Magyarország csak akkor születhet, ha az ország Házában olyan törvények születnek, amelyek garanciát jelentenek a törvénytisztelők biztonsága számára. Mi tehát mindig a törvénytisztelőket igyekszünk védeni, nem pedig a bűnözőket, az ő számunkra kívánunk garanciákat betenni, és nem a bűnelkövetők szemszögéből közelítjük meg az egyes cselekményeket.

A bűnöző életmód szerintünk semmiképpen nem lehet egyfajta jövőkép, sem kis értékű, sem nagy értékű, sem közhatalommal visszaélő, sem pedig a médiában bűnözés elkövetésével pózolgó szerep nem lehet olyan, amiből bárki megélhet, amire a jövőjét alapozhatja. A kis értékű lopásokkal szemben ugyanolyan szigorral léptünk fel, mint a nagyobb értékűekkel szemben. Új büntető törvénykönyvi tényállást alkottunk, a költségvetési csalást, amely sok korábbi tényállást olvasztott magába egyfajta kerettényállásként, pontosan azért, hogy a bizonyítás egyszerűbb legyen, és ne tudjon ki-ki egy-egy formai okra hivatkozva kibújni a büntetőbíróságok hatalma alól. Adócsalás, áfacsalás, jövedéki csalás és sok minden egyéb járadék elcsalása mind-mind ebbe a törvényi tényállásba került. Azokat, akik jogosulatlanul vettek igénybe támogatásokat, vagy akik a közpénzzel nem szabályszerűen, hanem visszaélésszerűen bántak, kettő és tíz év közötti szabadságelvonással büntethetjük. Ugyanígy a befolyás vásárlása bűncselekményt is megalkottuk három évig terjedő büntethetőséggel, amely szintén a közélet tisztaságát hivatott szolgálni.

A legkiszolgáltatottabb emberek szenvednek az uzsorától Magyarország egyes részein, így Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. Az ő védelmük érdekében alkottuk meg az uzsora-bűncselekménynek azt az új tényállását, amely már nem követel meg üzletszerűséget, és nem követel meg többszöri tettenérést, többszöri bizonyítást, elég egy egyszerű uzsorázás bebizonyítása, elég egyszer bebizonyítani azt, hogy valaki mást nélkülözésnek tesz ki azáltal, hogy aránytalanul nagy kamatot vagy bármilyen más ellenszolgáltatást kér az adott pénzért vagy szolgáltatásért. Ezzel tehát a legszegényebb sorúaknak lehetett egy kicsivel könnyebb az élete, hiszen az őket sújtó uzsorásokkal szemben tudtunk hatékonyabban fellépni.

(13.50)

Fel is gyorsultak ezeknek az ügyeknek a rendőrségi ügyszakai, és nyilvánvalóan, mivel a minősítő körülmények közé került például az üzletszerűség, ezért szigorúbb büntetések is várhatók ezekben az ügyekben.

Éppen pár nappal ezelőtt lépett hatályba az új dizájnerdrogokra vonatkozó szabályozás, amely végre bezárta a kiskaput azok előtt a drogkereskedők előtt, akik különböző, új vegyületcsoportokra kívánták a kábítószereket előállítani. Úgy gondolom, ez az úgynevezett C-lista az internetes kereskedelmet is nagymértékben vissza fogja tudni szorítani.

Megszüntettük január 1-jétől annak a lehetőségét, hogy ha valaki hirtelen kiszabadul a börtönből, akkor milliós pénzekért árulja azt a sztorit, ami a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos, hiszen úgy gondoljuk, még közvetetten sem fogadható el erkölcsileg az, hogyha valaki egy bűncselekmény elkövetéséből, annak a forgatókönyvéből, leiratából vagy nyilatkozataiból bármiféle pénzre szert tehet.

Ugyanígy az eljárások gyorsítását szolgálta, hogy a bírósági titkárok szabálysértési ügyekben immáron eljárhatnak.

Pontosan majdnem egy éve, 2011. március 1-jén lépett hatályba a büntetőeljárásokat gyorsító csomagunk, amelyet nemcsak jogszabály-módosítással igyekeztünk meggyorsítani, de a nagyobb, és éppen ezért a büntetőeljárásokat eldugító ügyeknek a megoldására 3 milliárd forintot kaptak a bíróságok, valamint a tavalyi évben 1 milliárd forintot kapott pluszforrásként az ügyészség, amiből egy 55 fős korrupció elleni csoportot állított föl.

Már eddig is 3200 új rendőr állt szolgálatba, hogy felderítse a bűncselekményeket, és idén júniusig ez még közel 1000 újabb rendőrrel fog bővülni.

A nemzeti konzultáció révén az önvédelemhez való jog belekerült az alaptörvénybe, amelynek nyomán az új büntető törvénykönyv is nagyobb védelmet fog biztosítani az állampolgároknak, és nagyobb szigort fog a bűnözőkkel szemben kiszabni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Az LMP képviselői felnyitott laptopjának fedelén az alábbi felirat olvasható: "Népszavazás 2012".)

Felszólalások:   11-16   17-20   21-22      Ülésnap adatai