Felszólalás adatai

A téli rendkívüli ülésszak 5. ülésnapjára érkeztünk; december 23-a van, péntek, ha jól számolom, az év hátralévő része mindössze 9 nap. Ezt most már valahogy csak eltöltjük együtt békességben és a kellemes ünnepek közötti ülésezésben is.

Megkezdjük munkánkat. A mai napon Szűcs Lajos és Lenhardt Balázs jegyző urak lesznek segítségemre. Megkérem a képviselőket, hogy foglalják el a helyüket. Ilyenkor, amikor különösen üres a Ház, akkor minden magánbeszélgetés is könnyen a túloldalra is el tud jutni. Továbbra is kérem a képviselő urakat, hogy foglalják el a helyüket. Köszöntöm a páholyban megjelent kedves vendégeinket és minden kedves résztvevőjét az Országgyűlés munkájának.

A mai napon napirend előtti felszólalásokkal kezdünk, ahogy persze máskor is. Elsőként megadom a szót Tóbiás József képviselő úrnak: "Magyarország nem lehet egyedül" címmel. Frakcióvezető-helyettes úr, öné a szó, MSZP.

TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Ezer éve Magyarország az európai kultúra részévé vált, egy bölcs vezető akkor azt a döntést hozta meg, hogy ha egyedül maradunk, akkor nem leszünk, ezért az európai integráció első lépéseként Európa kultúráját Magyarországon megteremtette, meghozta. A XX. században rengeteg átalakulás zajlott a világban és Európában is, az európai intézmények tekintetében, de ez az átalakulás inkább megerősítette azt az európaiságot, azt az európai kultúrát, amelyet mi ma leegyszerűsítve értékrendben és szabályozókban fogalmazunk meg; azok az értékek, amelyek a demokráciáról, a kultúrák sokszínűségéről és a toleranciáról szólnak, és azon szabályokról, amelyek a parlamentáris demokrácia működéséről, hogy a jog uralma legyen minden kormány fölött. Nem lehet olyan intézmény egy demokráciában, amely önállóan, kontroll nélkül működik, és a társadalmi intézmények, a társadalmi szervezetek, a társadalom, a civil világ és az intézmények kontrollja érvényesül.

E tekintetben sajnos azt kell mondanom, 2011-ben Magyarország nagyon sokat veszített ebből az európaiságból. Ha végiggondolják önök, rengeteg olyan döntést hoztak az elmúlt egy évben, amelyek az európai értékrendben, az európai szabályokban mindazt felszámolták, amitől még európai parlamentáris demokráciának nevezhetjük hazánkat. 2011-ben számos vita is kialakult e Ház falai között és azon kívül is, hogy hogyan és miképpen kell viszonyulni mindahhoz az átalakuláshoz, amely Európában zajlik. Az eggyé válás pont az, hogy egyedül is megbirkózunk ezzel a nehéz kihívással, mert stabil lábakon állunk. A másik: közösen, együttműködve nemzeti érdekeinket képviselve le tudjuk küzdeni azt a globális kihívást, amellyel Európa is szembenéz. Az MSZP válasza ebben egyértelmű. Az első állítás: külön-külön gyengék maradunk, együtt, erős Európában érdekelve Magyarország is erős tud lenni. Csak így küzdhető le a belső és a külső válsága is Magyarországnak, tehát nem kevesebb, hanem több Európára van szüksége Magyarországnak.

Jelen pillanatban, a karácsony előtt egy nappal, a szeretet ünnepén fontos lenne azt is leszögezzük, hogy akik a nemzeti szuverenitást féltik vagy óvják, azoknak ajánlom azoknak az európai vezetőknek, államfőknek, kormányfőknek a szerepét és szándékát, legyen az dán, észt, lett, szlovén, akikről nem feltételezem és nem is feltételezhetjük, hogy sokkal kevésbé képviselnék hazájuknak nemzeti érdekeit ebben az európai közösségben. Bizonyára önök is így gondolják ezt. Tehát nem az a vita, hogy a szuverenitás kellő erővel van-e jelen ebben az országban - az a menekülés, az nem az erős Európához vezet. Karácsony előtt egy nappal szeretném önöknek elmondani, hogy a csendes többség, amely nem a pártpolitikai küzdőtéren van ma jelen, hanem a társadalomban, az békére vágyik, az együttműködésre vágyik.

Karácsonykor, amikor összejön a család, a rokonok, akkor egy szeretetteljes ünnepben a jövő reményével ülnek össze és ünneplik meg az évet, ünneplik meg a reményteli jövőt, tervezik a reményteli jövőjüket. Ők az a csendes többség, amely békét és nem háborút akar, együttműködést és nem megosztottságot, reményt és nem reménytelenséget akar.

Kérem tehát a tisztelt képviselőtársaimat, hogy mielőtt nagy dérrel-dúrral éppen ma 14 zárószavazás előtti módosítóval több száz módosítóról akarnak dönteni és felszámolni mindazt, amit parlamentáris demokráciának hívunk, kérem önöket, hogy az ő nevükben ne folytassák ezt a konfliktusokkal terhelt ultimátumpolitikát. Gondoljanak azokra, akik a szeretet ünnepén egyedül, magányosan töltik az estéket. Magyarország többsége nem akar egyedül maradni, tagja kíván lenni annak az európai családnak, ahová ezer éve beérkezett.

Békés, szeretetteljes karácsonyt kívánok mindannyiuknak, a családtagjaiknak, ismerőseiknek azzal, hogy még van lehetőség egy jövőbeni remény érdekében, a jövő érdekében, hogy megfordítsák azt a politikát, amely az ultimátumokról, a konfliktusokról szól, helyébe ne az erőfitogtatást, az alkuképességet, hanem a párbeszédet és az együttműködést helyezzék Magyarországon belül és az európai szövetségesekkel is.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP és az LMP soraiból.)

ELNÖK: Frakcióvezető-helyettes úr, kérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e szólni. (Jelzésre:) Igen, Rétvári Bence államtitkár úr, akivel a mai napra összeöltöztünk karácsony ünnepére, úgy látom. Öné a szó, az ötperces válaszadás joga a kormány részéről.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Úgy látom, alelnök úr már egy közös pontot talált ellenzéki és kormánypárti képviselőkben. De komolyra fordítva a szót, szeretném visszautasítani azt, amit a frakcióvezető-helyettes úr mondott az imént a jogállamisággal, a civil kontrollal vagy az európai családhoz és az egész euroatlanti kultúrkörhöz, értékvilághoz való magyar kapcsolattal kapcsolatban.

Először is, a civil kontrollal kapcsolatban, bizonyos jogállami alapelvek érvényesítésével kapcsolatban ma is a civil emberek számára átlátható, sőt, az idén elfogadott 2011-es új, információszabadságról szóló törvény alapján még átláthatóbb az emberek számára a kormányzat működése és gazdálkodása. Ami pedig a közvetlen kapcsolatot jelenti az emberekkel, az ő véleményük megfogalmazását illeti, ott olyan dolgokra került sor Magyarországon, amire az előző 20 évben nem, ugyan nem egy svájci típusú közvetlen demokrácia kötött jogrendjében, de a nemzeti konzultációk során az állampolgároknak lehetőségük volt elmondani, hogy mit gondolnak a legfontosabb kérdéseinkről akár az alaptörvénnyel kapcsolatban, akár a legfontosabb szociális kérdésekkel kapcsolatban, és ez nemcsak egy tessék-lássék egyeztetés volt, nemcsak egy kiküldött levél, amire vagy válaszolnak vagy nem, hanem egyrészt óriási számban érkeztek vissza ezek a levelek, soha az állammal ennyi ember nem levelezett húsz év alatt összesen, mint amennyi ebben a két konzultációban megtörtént, másrészről pedig komolyan vették az ő elképzeléseiket, hiszen emlékezhetünk olyan tételekre, amelyek kimaradtak, mondjuk, az alaptörvényből vagy amelyek a kormány politikáját a későbbiekben meghatározták, vagy még a következő évben is meghatározzák bizonyos szociális konzultációban vagy alaptörvényi konzultációban megadott válaszok. Mi erre alapozzuk a jogalkotásunkat.

(10.10)

Tehát két olyan nagy konzultáció is volt ebben az évben, amely a civil kontrollt, vagy inkább azt mondom, az állampolgároknak a négyévenkénti véleménynyilvánításán túl egyfajta részletesebb véleménynyilvánítást is eredményezett.

Az alapjogok védelmével kapcsolatban pedig a Magyar Szocialista Párttól mindig fura ezt hallani, azt is mondhatnám, hogy hiteltelen, amikor az alapjogok védelméről szólnak, hiszen az ő idejükben volt ez, és nemcsak 2006. október 23-án, amikor az alapjogokat tömegesen megsértették Magyarországon, de ennek az új kormánynak kellett akár rendezni az augusztus 20-ai tűzijátékból adódó, az állami felelősségvállalást érintő kérdéseket. Tehát nemcsak az egyik nemzeti ünnephez kapcsolódó Fidesz-rendezvény, vagy más tüntetések körül kialakult helyzet, vagy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése kapcsán nem vette figyelembe az előző kormány az állampolgárok alapvető jogát a testi épséghez, az élethez, a szabad véleménynyilvánításhoz, de ugyanígy az augusztus 20-ai tűzijátéknak a helyzetét is mint alapjogot vagy az emberek alapvető szabadságát érintő sérelmet ennek a kormánynak kellett rendeznie.

Az Európai Unióban Magyarország stabil tag, és az európai uniós elnökség bizonyította leginkább Magyarország EU-s elköteleződését. Sokan sokféleképpen próbáltak valamiféle fogást találni a hat hónapos magyar EU-elnökségen, de ez végül senkinek sem sikerült, mert Magyarország egy sikeres EU-elnökséget zárt, azóta is azokat az eredményeket az Európai Unió felhasználja, továbblép benne. Engedjék meg, hogy csak egyet elmondjak: ha jól emlékszem, a június 6-án elfogadott, totalitárius rendszerekkel szembeni tanácsi következtetések, ami az első olyan európai uniós dokumentum, amelyet az EU-nak ez a végrehajtó egyik alszerve fogalmazott meg, amely egyaránt megemlékezik a jobb- és baloldali diktatúrákról, és közös emléknapot nevez meg augusztus 23-ában. De ez csak a részterület, ezenkívül gazdasági téren vagy más téren rengeteg sikert ért el Magyarország, és ez csak úgy lehetséges, ha az európai család tagja, és nemcsak ő akar az Európai Unió családjának a tagja lenni, de az EU többi tagja is elfogadta Magyarországot egyenértékű félnek, és egyenértékű tárgyalópartnernek, amire nagyon régóta törekedtünk, de az EU-elnökség megadta Magyarországnak azt, hogy egyenjogú tagja legyen sok szempontból az Európai Uniónak.

Azt se felejtsük el, hogy itt a parlamenti patkóban ülő képviselők közül mégis a miniszterelnök úr az, aki az Európai Néppárt alelnöke, tehát EU-s szinten is jegyzett vezető politikus. Nem a szocialisták vagy más ellenzéki frakciók soraiban ül olyan képviselő, olyan politikus, aki európai szinten is jegyzett, és európai uniós szinten is komoly tisztséget betöltő politikus lenne, hanem a kormányoldalon, és pontosan a miniszterelnök az. Tehát igazán nem vonható kétségbe az ellenzék részéről bármifajta ilyen további elköteleződés, hiszen ez megvan, és ezt eddig kvázi választott tisztséggel csak a kormánypárti frakciók egyik tagjánál tették meg az Európai Unió vezető politikusai.

Ön összefogásról beszélt és békéről. Én is azt gondolom, hogy az emberek békére és nyugalomra vágynak karácsonykor, és reméljük, ez sokaknak meg is adatik közülük, de hogy összefogásról beszél egy olyan párt, amelyik ebben az évben élte meg a legnagyobb szakadását, és önmagán belül nem tudott egy minimális összefogást sem produkálni, ez valamelyest szerintem szintén a hitelességét vonja kétségbe ennek a felszólalásnak. (Tóbiás József elhagyja az üléstermet. - Közbeszólások a kormánypárti sorokból: Hová mész?)

Amit viszont a végén mondott a képviselő úr, azzal hadd értsek egyet: ön azt mondta, hogy Magyarország ezer éve egy európai ország (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), és ez a preambulumában is így szerepel az új alaptörvénynek, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt a keresztény Európa részeként alapította meg Magyarországot. Ez egy jó konszenzus lett volna, ha megvárja a felszólalásom végét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1   1-4   5-10      Ülésnap adatai