Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egyrészt valóban örvendetes, hogy szemben például a kivándorlási vitanappal, a Fidesz-frakció ilyen intenzitással és létszámban részt vesz ezen a vitán. Szeretnék viszont visszamenni az időben, hogyan kerül sor arra, hogy a Habony-művek vegykonyhájában megszületett ez a legújabb főműsorszám. A januári tragikus párizsi merénylet után, a Charlie Hebdo-merénylet után hirtelen ez a téma lett az, amivel a Fidesz ‑ ahogyan az előttem szóló kolléga nagyon helyesen elmondta ‑ jobbról elkezdte előzni a Jobbikot.

(12.30)

Szeretnék visszamenni még oda, hogy januárban nem arról volt szó, hogy itt bevándorlási vitanapot fog szervezni a Fidesz. Arról volt szó, hogy a párizsi merénylet hatására, a merénylet után pár nappal Rogán Antal frakcióvezető a Hír TV-ben egy többpárti egyeztetést kezdeményezett egy nemzeti terrorellenes stratégia kidolgozása érdekében. Akkor még arról volt szó, hogy önök, nagyon felelősen, a terrorizmus elleni nemzeti stratégiára próbálnak lépéseket tenni. Ebben partnerek is voltunk.

De már akkor jeleztük, hogy összekeverni a terrorizmus elleni fellépést a bevándorlás elleni fellépéssel egész egyszerűen gátlástalanság. Szépen lassan, ahogy teltek a hetek, és készültek a különböző felmérések, elfelejtődött az, hogy egyébként lenne teendője Magyarországnak a terrorizmus elleni fellépés tekintetében, és szépen lassan, kevésbé szépen és kevésbé lassan persze, de a Habony-művek kommunikációja átcsúszott a bevándorlás elleni fellépésre. Szó nincsen már arról, hogy bármiféle többpárti egyetértést akarnának egy nemzeti terrorizmus elleni stratégia mögé tenni!

Ami jellemezte az elmúlt hetek kommunikációját, hogy lazán, gátlástalanul keverték össze a terrorizmust a bevándorlással, a bevándorlókat a menekültekkel, keverték össze a kelet-európai, dél-euró­pai helyzetet a nyugat-európai helyzettel. (Balla György közbeszól.) Nagyon érdekes viszont az, hogy bár a statisztikai adatokat mi is ismerjük, ezzel együtt én azért várnám, Balla frakcióigazgató úr, a magyarázatot arra, hogyan történhet az, hogy a probléma nem létezett a Charlie Hebdo-merénylet előtt, nem beszéltek önök itt egyáltalán a bevándorlók áradatáról, Kósa Lajos nem képezte ki magát menekültügyi szakemberré január 11-ét megelőzően, majd megtörtént a Charlie Hebdo-merénylet, és utána hirtelen ez csúszott föl a Fidesz-kommu­nikáció élére.

Mi történt Magyarországon január 11-ét követően? Tudniillik azok a riasztó számok, amiket elmondtak, léteztek már január 11-ét megelőzően is. Ez semmi másra nem bizonyíték, mint hogy egyszerű, profán, szavazatszerző szándék és gátlástalanság vezeti önöket. Mondom még egyszer, nagyon helyesen elmondta itt a kolléga, egyszerűen arról volt szó, hogy megnézték az adatokat: be kell előzni jobbról a Jobbikot. Erről szól az egész történet.

Tisztelt Képviselőház! Azzal együtt, hogy önök nagyon lazán váltottak a terrorizmus elleni fellépésről a bevándorlás elleni fellépésre, azt gondolom, felelős kormánynak és felelős Országgyűlésnek viszont a másik kérdéssel is talán foglalkoznia kéne. Talán foglalkozni kéne például azzal, hogy nem túl messze Magyarország déli határától, Bosznia-Hercegovinában működnek már kiképzőtáborok. Fog­lalkozni kéne azzal, hogy nem messze Magyar­ország déli határától létezik már egy szélsőséges iszlamista mozgalmak regionális központja, és vannak információk arra, hogy a balkáni radikális vahabita csoportok Bécs mellett Budapesten is egy régiós központot létre akarnak hozni. Erről miért nem beszélnek? Miért nem beszélnek arról, hogy ebben a borulékony balkáni helyzetben egyébként Magyarország milyen európai együttműködést kíván kezdeményezni?

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy talán célszerű lenne ebben a vitában bizonyos fogalmakat helyretenni. A menedékjog megkülönbözteti világosan a menekültet, az oltalmazottat és a menedékest. A menekült, ugye, az, aki hazájában faji, vallási okból üldöztetést szenved vagy politikai meggyőződése miatt üldöztetést szenved, és ezért kér, ezért terjeszt elő menekültstátus iránti kérelmet. Az oltalmazott esetében nem áll fenn ugyan a menekültkénti elismerés feltétele, de megvan a veszélye annak, hogy amennyiben visszaküldik a származási országba, ott őt súlyos sérelem érné. Menedékes pedig, és hát, ilyen helyzet is előfordult az elmúlt 20-25 évben, amikor a hazájukat tömegesen elhagyó csoportok esetében akár az Unió, akár a kormány döntése alapján került sor arra, hogy tömegesen befogadnak menekülteket Magyarországon vagy más uniós országban.

Tisztelt Országgyűlés! Az Eurostat 2013-as adatai alapján Magyarországon 141 ezer külföldi állampolgár él, ez nagyjából az itt élő emberek 1,4 százaléka. Világosan el kell különíteni azt a 7,5-8 ezer legális kérelmet benyújtó személyt egyrészt az illegális bevándorlóktól, másrészt a menedékkérőktől. Azt is kimutatják a különböző felmérések, miközben önök gazdasági bevándorlókkal ijesztgetik az embereket, és gazdasági bevándorlókról, megélhetési bevándorlókról hadoválnak, hogy azoknak, akik itt letelepedtek az elmúlt 15-20 évben, a foglalkoztatottsági aktivitási rátájuk magasabb a magyar átlagnál, a munkanélküliség alacsonyabb, több tb-t, több adót fizetnek. Tehát történetesen a gazdasági célú bevándorlás Magyarországon, ez nem minden országra igaz, hiába ordibál a rezsibiztos úr, speciel a gazdasági bevándorlás az elmúlt 15-20 évben pozitívumot hozott Magyarország számára.

Ezért kérem önöket, hogy fogalmazzanak világosan, és hagyják abba azt a gátlástalan csúsztatást, amit az elmúlt hetekben elkezdtek itt a különböző fogalmak és a különböző csoportok között. A Magyarországra érkezők 90 százaléka továbbmegy Magyarországról. Magyarország egy tranzitország. A menekült, oltalmazott státust élvezők száma kevesebb mint 3 ezer fő. 2014. december 31-én 213 ezer külföldi tartózkodott tartósan Magyarországon. Magyarország a büdzsé 15 ezrelékét költi a menekültügyi rendszerre, az elmúlt három évben, a növekvő nyomás ellenére is 1,1 milliárdról 2,6 milliárdra növekedett ez a büdzsé.

Tisztelt Országgyűlés! Azt is különböző kriminológiai kutatások kimutatták, hogy az idegenek, szemben azzal, amit Z. Kárpát képviselő úr itt az előbb sejtetni engedett, a bevándorlók inkább sértettjei a bűnelkövetésnek, mint elkövetői. 1991-92-ben Magyarországon volt egy nagy menekültnyomás, a délszláv háború miatt. Az egyik évben 50 ezren, a következő évben 19 ezren folyamodtak menedékért Magyarországon. Az akkor nem EU-tag Magyar­ország képes volt kezelni ezt a problémát.

Az Európai Unió 2014-ben 456 millió forintot adott menekültügyi feladatokra Magyarországnak, 385 milliót a migránsok visszairányítására és 4,3 milliárdot a határőrizetre. A magyar gyakorlatról megállapíthatjuk továbbá, hogy nem befogadó jellegű, például azért, mert hiányoznak azok a szociális, oktatási kapacitások, amelyek segítenék a menekültek szociális integrációját. Érdemes megnézni azt, hogy hiába növekedett a kérelmek száma, 2012-ben 462 kérelmet bíráltak el pozitívan Magyarországon, 2014-ben, a növekmény ellenére, 535-öt. Ausztria nem éppen a befogadásáról híres, ott a kérelmezők 28 százalékát éri pozitív elbírálás, Magyarországon, 2013-as adat, 2 százalékot. Az európai uniós átlag töredéke az, ami Magyarországon a pozitív elbírálást illeti.

Tehát lehet, hogy Z. Kárpát képviselő úr szerint hála isten, én ezt hadd ne minősítsem, viszont a tények arról tanúskodnak, hogy az a típusú invázió, amiről ön beszélt, meg az a típusú válság, amiről önök beszélnek, egész egyszerűen nem létezik. Érdemes azt is föllapozni, hogy mit mondott maga a kormány. Nem az előző kormány, az Orbán-kormány 2013-ban. Azt mondta, ez az 1698/2013. kormányhatározat, amit idézek: „Annak ellenére, hogy a külföldiek összlakossághoz viszonyított aránya az utóbbi három évtizedben folyamatos emelkedést mutatott, valószínűsíthető, hogy a 2014-2020 közötti időszakban jelentős mértékben nem fog tovább növekedni a célországi migráció Magyarországra. Nemzetgazdasági, valamint demográfiai indokokból is szükséges élénkíteni az országba gazdasági céllal, keresőtevékenységgel” ‑ kedves Kósa úr ‑, „megélhetési szándékkal érkezők számát.” Ezt az ön kormánya foglalta határozatba, aláírás Orbán Viktor sk. miniszterelnök. (Kósa Lajos közbeszól.)

Kedves Kósa Lajos! Tudok még idézni Orbán Viktortól, egy korábbi Orbán Viktortól. (Kósa Lajos és Balla György folyamatosan közbeszól.)

(12.40)

Kedves Kósa Lajos! Ha már nem engedi, hogy végigmondjam (Kósa Lajos: Dehogynem! …sok hülyeséget!), én csak arra szeretném emlékeztetni, hogy ön az, aki folyamatosan csúsztat. Ön az, aki összekeveri a koszovói menekültet a gazdasági bevándorlókkal. Nézze meg, hogy mi a vitanap címe, nézze meg a korábbi nyilatkozatait! Önök azok, akik tudatosan és gátlástalanul csúsztatnak és hazudoznak hetek óta. Önök azok, akik ezeket a kategóriákat tudatosan, célzatosan összekeverik. (Moraj a Fidesz soraiban.)

Orbán Viktor az első miniszterelnöksége idején azt mondta: több millió bevándorlót kellene befogadnia Magyarországnak a következő öt évben, mert így tudja biztosítani a gazdasági növekedés ütemét. Azt is mondta: Magyarország akár 14 millió embernek is megélhetést tud biztosítani.

Tisztelt Országgyűlés! Érdemes azt is szemügyre venni, hogy milyen javaslatokat tettek itt az elmúlt hetekben. Gyorsított eljárásról beszélnek. Kósa Lajos odáig ment, hogy három napra - három napra! - csök­kentené le ezt az eljárást. Ez egész egyszerűen képtelenség.

Azt kéne figyelembe venni, hogy a menedékkérők egy jelentős része ‑ nem a koszovóiakról beszélek, nem csak róluk van szó (Balla György: Róluk miért nem?) ‑, a menedékkérőknek egy… (Kósa Lajos: 90 százalékuk koszovói!) Elnök úr, próbáljon meg rendet tenni, vagy vezettesse ki a házőrséggel…

ELNÖK: Ne adjon tanácsokat az elnöknek, ne bírálja az elnök tevékenységét!

DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen.

ELNÖK: Szedje össze a gondolatait! (Derültség a Fidesz soraiban.) Önök meg higgadjanak le! (Taps a kormánypártok soraiban.) Itt van még péntek egész délután, mindenki, ha szót kér, meg fogja kapni. (Derültség a Fidesz soraiban.)

DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Én örülök, hogy Németh Szilárdnak ez ilyen derültséget okoz, hogy akkor, amikor üldözött emberek érkeznek Magyarországra vagy bármilyen idegen földrészre, országba, súlyosan traumatizált emberekről van szó, akiknek sok esetben a kihallgatása sem lehetséges három napon belül. Fel kell venni adott esetben a kínzások nyomait, be kell szerezni szakvéleményeket, adott esetben (Kósa Lajos: Ne bolondozz már, András!) tudakozódni kell egy idegen országban. Ehhez képest ma Magyarországon ez az eljárás az egyik leggyorsabb Európában: 3-6 hónap alatt a jogerős határozatig el lehet jutni.

Ami a menekültügyi őrizetet illeti, az a helyzet, hogy az, amit önök javasolnak, pontosan ez az, ami menekülttáborrá változtatná Magyarországot. Erre jelenleg költségvetési források nem állnak rendelkezésre. 2007-2009 között, amikor nem volt gyakorlat az, hogy automatikusan őrizetbe vegyenek személyeket, 2-4 ezer ember folyamodott menekültkérelemért. 2014-ben, amikor bejött a szigorú őrizetbe­vételi gyakorlat, 43 ezer volt a menedékkérők száma. Tehát nem igaz az, hogy az automatikus menekültügyi őrizet majd visszarettentene úgymond embereket attól, hogy menedéket kérjenek.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy fontos lenne például beszélni arról, hogy Koszovóban magában az államiság összeomlott, hiszen ez az apropója annak, hogy itt vagyunk, erről kéne beszélni. Arról kéne beszélni, hogy Magyarországnak milyen nemzetközi fejlesztéspolitikája van. Arról kéne beszélni, hogy Magyarország milyen kezdeményezéseket tesz az Európai Unió menekültügyi politikáját, bevándorlási politikáját illetően. Arról kellene beszélni, hogy a bevándorláspolitikát illetően hogyan lehetne egy mélyebb integrációt megvalósítani az Európai Unión belül.

És nem utolsósorban arról kellene beszélni, hogy addig, amíg a globális egyensúlytalanságokra nincsen válasz az Európai Unión belül, nincsen válasz az Amerikai Egyesült Államoknak sem, addig ezek a problémák folyamatosan újra fognak termelődni. A kizsákmányoló gazdaságpolitika szerte a világon a menekültáradatokat újra és újra fogja termelni.

A helyzet az, hogy ma az Európai Uniónak a legversenyképesebb gazdasága Németország; azért a legversenyképesebb gazdaság, mert 8 millió bevándorló esetében kihasználja azt, hogy alacsony bérért lehet őket foglalkoztatni. Addig, amíg a lefelé tartó ár- és bérversenyben Magyarország versenyre akar kelni más országokkal, maga is gerjesztője lesz (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) azoknak a globális folyamatoknak, amik egyébként folyamatosan előidézik a menekültáradatot. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)