Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:Köszönöm a szót, elnök úr, és köszönöm képviselő úrnak a kérdését és felvetését. Az energiapolitikával kapcsolatban annyit azért biztos tud a képviselő úr, hogy 2011-ben elfogadtuk az energiastratégiát, amely a magyar emberek érdekének megfelelően politizálva biztosítani fogja a versenyképes, a lakosság számára elérhető módon a megfelelő minőségű és mennyiségű energiát a következő 15-20-30 évben. Ez az atomenergia-stratégia arról szól, hogy három lábon áll a magyar energiatermelés: az atomerőműre, a fosszilisre és a megújulókra támaszkodik. Ebből látszik az a biztos cél, hogy nem zárjuk ki a megújulók létét, hanem igenis azt támogatva fontos eleme lesz a magyar energiamixnek a megújulókból származó energiaforrás is.

E tekintetben hadd mondjam el, hogy az a kitétele, az a mondata, hogy függőséget teremtünk gáz- és atomfronton, ez tényszerűen nem igaz. Gázfronton, a Paksi Atomerőmű frontján azt kell mondanom, hogy ez egy jól tárolható üzemanyag, előre két évre legalább be kell biztosítani, és azon túl, hogy az orosz cég építi meg az atomerőművet és finanszírozza kölcsön formájában, amit vissza kell majd fizetnünk, azon túl nincs más függőségünk. Az orosz fél nem kér az atomerőműből részesedést, nem kéri, hogy meghatározzuk az áramárat, biztosítva a visszafizetését, semmilyen egyéb további garanciát nem kér, és ahogy említettem, e tekintetben az atomerőmű működtetése inkább a függetlenség irányába hat, mert egyébként ennek a típusú atomerőműnek az üzemanyaga más, nem csak orosz atomerőmű üzemanyagával is helyettesíthető.

A gázzal kapcsolatban elfelejti a képviselő úr, hogy Magyarország elsőként tett az irányban lépéseket, hogy megfelelő hálózat kiépítésével, határkeresztezők kiépítésével biztosítsa más források meglétét is. Arról jelen pillanatban nem Magyarország tehet, hogy bár a vezetékek megvannak, partnerországaink egyike-másika nem hajlandó, nem képes ezt a vezetéket úgy üzemeltetni, hogy Magyarország felé is jöhessen a gáz, annak ellenére, hogy egyébként erre nemzetközi kötelezettségei vannak.

Az más kérdés, hogy ha az európai gázbiztonság helyzetét megnézzük, jelen pillanatban hiányzik egy délkeletről jövő gázkapacitás, ami lett volna a Nabucco, ez leesett magától, lett volna a Déli Áramlat, ez sem valósul meg, úgyhogy tényleg kritikus helyzetben van az ország ebből a szempontból, de biztató az, hogy az orosz gáz, amely nélkül Közép-Kelet-Európa ener­giapiaca ‑ és hangsúlyozom, aláhúzom: energiapiaca ‑ nem működhet, rendelkezésre fog állni.

(9.20)

Ha megvalósul az Északi és a Déli Áramlat, megvalósul az LNG-terminálok megvalósítása, megvalósul a fekete-tengeri gáz megléte és Magyarországra hozatala, amire komoly tervek vannak ‑ benne vannak az európai uniós támogatott projektek között ‑, akkor függetlenségünk a gáz tekintetében piaci alapra tud helyeződni, és függetlenedünk a függőségtől, ahogy azt az energiastratégia elmondta.

A megújulókkal kapcsolatban azért szeretném elmondani, hogy az elmúlt években Magyarország európai vállalásainak megfelelően a 2020. évi kötelező részarányt, ami 13 százalék, saját szándékból felemelte 14,65 százalékra, és jelentem, jelenleg jól állunk ennek a tervnek a megvalósításával. 2012-ben időarányosan már 9,6 százalékot ért el a megújulók részaránya a magyar energiatermelésben, és ez elsősorban a fűtési oldalon jelentkezik.

Számos módon, a kötelező átvételi rendszeren keresztül is támogatja a magyar kormány a megújulókat. Például most kezdenek egy beruházást egy fotovoltaikus erőmű létesítésével a Mátrai Erőmű területén, és számos más KEOP-os pályázat nyújt erre majd lehetőséget, aminek következtében a 14,65 százalékos részarány 2020-ra meg fog valósulni.

Úgy látom, hogy amikor ön ilyen problémákat vet fel, a tényeket nem szokta kellő alapossággal megvizsgálni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)