Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! A kormány 2014 novemberében létrehozta az Államreform Bizottságot annak érdekében, hogy többek között megvalósíthassa az állami bürokráciacsökkentés programját, amelynek keretében kiemelten szerepel egyrészt a fővárosi és megyei kormányhivatali szervezetrendszer megújítása, másrészt az állami ügyintézés reformja. Mindez része annak az intézkedéssorozatnak, amelynek célja egy valódi szolgáltató állam kialakítása. A szolgáltató állam megteremtésének pedig az egyik legfontosabb előfeltétele az állampolgár-központú államigazgatás megteremtése. A mindennapi ügyintézésben ez azt jelenti, hogy az állami hivatalok nem alá-fölé rendeltségben állnak az ügyféllel, hanem mellérendelt viszonyban kell hogy működjenek és együtt kell hogy működjenek.

(18.30)

Ennek során a hatóság képviselőiben tudatosul, hogy a napi munkavégzésük célja az ügyfelek ügyei intézésének elősegítése kell hogy legyen. Ezzel a szemlélettel nem egyeztethető össze a korábban oly gyakran előforduló, nem megfelelő hangnem, az ügyfelek idejének felelőtlen pazarlása, akár az ügyek intézésének indokolatlan elhúzódása, akár az eljárási költségek emelkedése sem. A szolgáltató állam kialakításának elsődleges terepe ugyanakkor a területi közigazgatásnak kell lennie, ahol az állampolgárok a fővárosi és megyei kormányhivatalokon, illetve a járási, kerületi hivatalokon keresztül találkoznak elsősorban az állammal.

A kialakításnak ugyanakkor párhuzamosan kell futnia szervezeti szinten egy, a mainál hatékonyabban működő kormányhivatali rendszer megteremtéséért és eljárási szinten, amely a kormányhivatali eljárások jelentős racionalizálását kell hogy jelentse. Az első cél megvalósítása érdekében már a tavalyi év végén benyújtásra került az Országgyűlésnek az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló T/ 2329. számú törvényjavaslat, ennek általános vitáját le is folytattuk annak idején.

Szervezeti értelemben ez a törvényjavaslat biztosítja, hogy az átalakítást követően a feladat- és hatáskörök tekintetében a kormányhivatalok és járási, fővárosi kerületi hivatalok egységessé váljanak, és a feladat- és hatáskör címzettje pedig a kormánymegbízott, valamint a járási hivatal vezetője legyen. Mindezzel biztosítható, hogy egy hatékonyabban működő, gyorsabb reagálású kormányhivatali rendszer jöjjön létre, amely biztosítja, hogy akár váratlan események idején is azonnal átcsoportosíthatók legyenek a kormányhivatali erőforrások, és kiemelten kezelhetők legyenek a sürgős feladatok.

A valódi szolgáltató állam kialakításának másik fontos lépése a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/3115. számú törvényjavaslat, ami a kormányhivatali szervezetrendszer átalakításához kapcsolódó hatósági eljárások jelentős egyszerűsítésére és átalakítására vonatkozó szabályokat tartalmazza.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, sokunk előtt ismert, hogy a hatósági eljárások általános ügyintézési határidejeként korábban 30 nap helyett jelenleg 21 nap lett meghatározva a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényben. A gyakorlatban ugyanakkor sok-sok eljárás tényleges időtartama ennél jelentősebb hosszabb, hiszen nem számít bele az ügyintézési határidőbe például a szakhatósági eljárás időtartama, az eljárás felfüggesztése, a jogsegélyeljárás időtartama, akár az eljáró hatóság kijelölése, a szakértői vélemény elkészítése, hogy csak néhány példát soroljak a közigazgatási hatósági eljárási törvény, közismert nevén a Ket. 33. § (3) bekezdéséből.

Vagyis, ahogy mondjuk, a bruttó eljárási időtartam akár az általános eljárási határidő többszöröse is lehet, különös tekintettel egyes hosszadalmas, akár energia-szakhatósági, környezetvédelmi eljárásokra. Éppen ezekben az ügyfeleket sokszor bosszantó, ugyanakkor sokszor, talán mondhatjuk azt, önösen felesleges szabályozásokat megszabó, ágazati érdekeket érvényesítő eljárások időbeli elhúzódásának megváltoztatása érdekében átalakításra kerülnek a szakhatósági eljárások azon eljárásokban, ahol az eljáró hatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a járási, kerületi hivatal lesz.

Az integrációt követően ugyanabban az eljárásban a szakhatóság bármely kormányhivatal vagy járási, kerületi hivatal lenne. A szakhatósági eljárások átalakítása kiterjed mind a kormányhivatali szervezetrendszeren belül működő jelenlegi szakigazgatási szervekre, mind a kívülről integrálásra kerülő környezetvédelmi, természetvédelmi felügyelőségekre, illetve bányakapitányságokra, valamint a kormányhivatalokhoz kerülő egyéb feladatokra is.

Ezekben az ügyekben az elsőfokú szakhatósági eljárás hiányában a jövőben megszüntetésre kerülnek a másodfokú szakhatósági eljárások is, fennmaradnak ugyanakkor a szakhatósági eljárások, ha a kormányhivatalon kívüli szerv jár el az adott szakkérdésben, vagy más fővárosi és megyei kormányhivatalon kívüli, külső szerv jár el, például jegyző, akár a vízügyi igazgatóság. Ezen szerv eljárásában kell szakhatóságként közreműködnie a kormányhivatalnak. Ez azt jelenti, hogy nemcsak kintről jöhet be szakhatósági eljárás, hanem időnként maga a kormányhivatal is megjelenik szakhatósági szervezetként más eljáró hatóságnál.

Mindenképpen hangsúlyozni szükséges ugyanakkor, hogy a változások nem érintik az anyagi jogi szabályokban meghatározott szempontrendszert. Azaz a hatósági eljárás során mindazon kérdéseket tisztázni kell szakkérdésként, amit eddig szakhatóságként, közreműködőként tisztázott. Mindez azt jelenti, hogy azok a szakmai szempontok, amelyeket korábban szakhatóságok vizsgáltak, például az örökségvédelem tekintetében, szakkérdésként továbbra is kiemelten megvizsgálásra kerülnek, és a döntések során a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, illetve járási hivatalnak ezen kérdések tekintetében külön rendelkezéseket is kell hozni.

A jelenlegi rendszer kormányhivatalon belüli felszámolásának az állampolgárokra, az ügyfelekre nézve számos előnye lesz. Egyfelől csökkennek az adminisztratív terhek, mivel az ügyeket integráltan, egységes eljárás keretében intézhetik az ügyfelek. Világos és egyértelmű lesz az utasítási rendszer, egy-egy bonyolultabb, több hatóságot érintő ügy elintézése is lényegesen egyszerűbbé válik. A szakhatóságok között működő bonyolult eljárásrendet ugyanis felváltja egy egyszerűen átlátható, ezért jobban irányítható és optimalizálható, szervezeten belüli eljárásrend. Ezáltal minden remény megvan arra, hogy az ügyintézési idők jelentősen csökkennek. Hiszen a korábban „önálló életet élő” szakhatósági eljárások ezután integráltan kerülnek elintézésre, nem lesz lehetőség az egyes hatóságok részéről külön-külön hiánypótlási felhívás kiadására, az eljárás felfüggesztésére. Kiesik a korábban önálló hatáskörben eljáró szakigazgatási szervek közötti postázás, iktatás, kiadmányozás ideje. Ezek mind-mind a belső adminisztráció részét fogják képezni, ezzel a bruttó eljárási időt tudjuk megspórolni vagy rövidíteni.

Az állampolgárok számára ezt a nyereséget a kormányhivatalok, illetve a járási hivatalok belső folyamatszervezéssel tudják elérni, amire az eddigi rendszer sajátosságaiból fakadó eljárási szabályok nem adtak lehetőséget. Természetesen a szakkérdések megvizsgálására elegendő idő kerül biztosításra, ahogy említettem, az adott ügyben érintett hatósági ügyintézőknek, hiszen a szakmai feladatellátás színvonala továbbra sem csökkenhet. További előnye a kormányhivatalokon belüli szakhatósági rendszer megszüntetésének, hogy az egyes eljárási cselekményeket az adott szakfeladatra optimalizáltan lehet megszervezni. A szakértelemmel bíró ügyintézőket rugalmasan lehet bevonni az egyes eljárásokba, ezáltal is elősegítve az ügyfélbarát közigazgatás továbbfejlesztését.

A fentieken túl a szakhatósági rendszer átalakítása várhatóan az eljárási költségek csökkentését is eredményezi, mivel az egyes szakkérdések vizsgálatával összefüggő feladatok tovább racionalizálhatóvá válnak. Az állampolgárok számára ez azt is jelenti, hogy a korábban minden esetben kötelező szakhatósági igazgatási szolgáltatási díjak helyett az alapeljárási díjon felül csak azokat a költségeket kell majd megfizetniük, amelyek az adott szakkérdés elbírálásával kapcsolatosan ténylegesen felmerülnek. Tehát az igazgatási szolgáltatási díjak a tevékenységhez fognak igazodni. Azaz, ez azt is jelenti, hogy az ügyfelek a ténylegesen igénybe vett állami szolgáltatásért fognak majd fizetni.

Miután az integrációt követően sem fog valamennyi kormányhivatal rendelkezni valamennyi szakkérdés eldöntéséhez szükséges szaktudással, a szakhatósági eljárások megszüntetése miatt a szakkérdések vizsgálata megtörténhet egyrészt az ügyben a jelenlegi szakemberek közül kormányhivatali érdekből történő kirendeléssel, amit az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló T/3019. számú törvényjavaslat fog biztosítani. Amennyiben ez nem lehetséges, mert a szakkérdés eldöntése speciális infrastruktúrát, adott esetben egy labor igénybevételét igényli, akkor jogszabályban kell meghatározni a szakértőként kirendelhető kormányhivatalt, a korábban eljáró szakigazgatási szerv, területi államigazgatási szerv illetékességi területének megfelelően.

(18.40)

Hogy világos legyek: vannak olyan szakhatóságok, amelyek közül nem minden kormányhivatalnál található meg az a szakigazgatási szerv, hiszen mondjuk, bányakapitányság öt van, mérésügyi hivatal sincs minden kormányhivatalban, illetve zöldhatóság is csak minden második megyében található.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyarországi ügyfelek, akár magánszemélyek, akár vállalkozások adminisztratív terhei európai összehasonlításban magasak, egyes szakértői becslések szerint éves szinten elérhetik az 1000 milliárd forintot. Ezt az összeget, ha csak a vállalkozásokat tekintjük, csak azért fizetik ki sok esetben, mert az állami szabályozás bonyolult, túlbürokratizált és kiszámíthatatlan.

Ha azt akarjuk, hogy Magyarország a kelet-közép-európai régió egyik leginkább vállalkozásbarát, versenyképes országa legyen, el kell érni, hogy az állami szabályozás egyszerű, olcsó ‑ pontosabban inkább azt a kifejezést használom, hogy költséghatékony ‑ és kiszámítható legyen. Ennek fontos része az elektronikus közigazgatási továbbfejlesztés, akár a vállalkozások oldaláról, akár az állampolgárok oldaláról. Ebben a tekintetben mérföldkő a korábban költséges és hosszadalmas eljárások szakhatósági eljárási reformja is, amiről itt már az imént szóltam.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat ugyan ezt az átalakítást csak a kormányhivatali rendszeren viszi egyelőre végig, de ennek az átalakításnak a tapasztalatai is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy minél előbb a teljes közigazgatási eljárás szabályozása megújításra és jelentős egyszerűsítésre kerülhessen. Az Igazságügyi Minisztérium komoly erőket mozgósít ennek a jogszabálynak a megalkotására. Mindezen változásokkal biztosítható, hogy ténylegesen megvalósulhasson az állampolgárok érdekében tevékenykedő szolgáltató állam, és ennek érdekében kell biztosítanunk a törvényesen és átláthatóan működő, a közszolgáltatási feladatait maradéktalanul ellátó államigazgatás működési feltételeit.

Ehhez kérem a tisztelt képviselők támogatását és a benyújtott törvényjavaslat megvitatását. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)