Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Számos hozzászólásból ‑ Schiffer András vagy Szabó Timea, de Harangozó Tamás is hasonlót mondott ‑ az derült ki számomra, hogy innen, a fővárosból nézve ez a probléma valóban mintha teoretikus dologként jönne elő, de engedtessék meg, hogy én debreceni képviselőként, ahol egy igen nagy menekülttábor van, kicsit alulnézetből hadd mondjak erről egypár szót. Csak mondok néhány adatot, hogy lehessen érzékelni a problémakör mértékét.

2013 januárjában a befogadóállomáson ellátottak létszáma 334, júniusban 1114. Csak a növekmény mértékét mutatja, hogy júliusban szintén ugyanez a nagyságrend, 1119, és utána fokozatosan valamelyest csökken, decemberben 517. A 2014. évben átlagosan havonta 589 ember az ellátottak száma, nyilván az egyes hónapokban itt is van eltérés. A különbség nem azért következik be, tisztelt képviselőtársaim, mert mérséklődött volna a migrációs nyomás, hanem azért, mert időközben jó néhány új állomáshelyet kellett megnyitni.

De ugyanakkor jó, ha tudjuk azt, hogy a hétköznapi életben ez milyen típusú problémákat vetett fel. 2013. május: a korabeli sajtóban is bőven lehetett erről olvasni, két algériai kirabolt két debreceni lányt. Azóta az ügyben egyébként már bírósági ítélet is született, ahol az egyik vádlottat 16 évre ítélték. Csak úgy jelzem, az ítélet súlyossága is mutatja, hogy a bűncselekmény, amely ekkor megtörtént, azért nem tartozott a legyintendő kategóriába.

Ugyancsak 2013-ban, júniusban a befogadó­állomás közelében, egy szórakozóhelyen menekültek verekedtek össze, június végén pedig tömegverekedés volt a menekülttáborban, mintegy 600 rendőr kellett ennek a megfékezésére. Tessék elképzelni egyébként, hogy ez milyen típusú mozgósítást, pénzt, logisztikát és sok minden egyebet követelt, úgyhogy valószínűnek tartom, hogy ezeket a rendőri erőket abban a pillanatban jó néhány egyéb helyen is lehetett volna használni.

A menekülttáborban 160 fő vigyáz a rendre mind a mai napig, és arról még akkor nem is beszéltünk, hogy a szabad közlekedésből következően napi szinten nagyon gyakran előfordul az, hogy debreceni vállalkozók kárvallottként kerülnek ki a velük való kapcsolatból. Konkrétan arról van szó, hogy Debrecenben, az egyetemen tanul körülbelül 3500 külföldi diák, akik egyébként fizetnek természetesen a képzésért, ők angol nyelvű képzéseken vesznek részt. Nagyon sokszor előfordul az, hogy a menekülttáborban lévő menekültek magukat diáknak adják ki, ilyen módon rendelnek taxit vagy éppen pizzát, vagy ülnek be bármilyen szórakozóhelyre, és utána pillanatok alatt, a legkisebb figyelmetlenséget is kihasználva, egyszerűen lelépnek, nem fizetnek, tehát forin­tosítható károk vannak a mindennapi életben.

Mindezeket alapul véve, ha valaki azt mondja, hogy itt kifejezetten idegengyűlölet-keltés van meg új ellenségkép alkotása, akkor azt gondolom, hogy az nincs tisztában azzal, hogy azok az emberek, akik viszont ilyen helyzetben kárvallottak lesznek, azok számára ez nem egy ideológiai kérdés lesz, hanem egész egyszerűen napi gyakorlati tapasztalat, így teljesen másként állnak a kérdéshez. Úgyhogy azt javaslom a tisztelt szocialista képviselőknek is, hogy akkor szólítsák fel a debreceni képviselőjüket, a debreceni szocialistákat, álljanak ki az ottani emberek elé, és mondják azt, hogy kérem, ez így van jól, hadd jöjjenek nyugodtan a menekültek, tessék elszenvedni mindazt, ami ezzel jár, mert ez így van rendjén. Tessék ezt megtenni! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem erről beszéltünk. ‑ Kunhalmi Ágnes: Így szembeállítani egymással!) Én valahogy nem láttam azt, hogy a debreceni szocialisták olyan lelkesen ennek érdekében zászlót lobogtattak volna. Lehet, hogy itt Budapesten könnyű ezt megtenni, de helyben nem ez a helyzet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egész egyszerűen nonszensz helyzet az, amit már többen felvetettek, és joggal, hogy a tiltott határátlépés tényét, ami egyébként büntetőjogi értelemben értelmezhető kategória, itt egyesek össze akarják keverni nagyon gyakran a legális lakóhely-változtatás problematikájával; ez két külön ügy. Az illegális határátlépés mint büntetőértelemben is értelmezhető kategória, független attól, hogy ki, miért követi ezt el.

Azt követően kell valóban rendezni azt a kérdést, hogy az illető politikai okból üldözött, és ezért megilleti a menedék, az oltalom, vagy valami egyéb okból történik mindez.

Én csak egyetlenegy példát szeretnék említeni: oly gyakran szokták, főleg baloldalon idézni az Amerikai Egyesült Államokat mint követendő mintát és példát. Tisztelt Képviselőtársaim! Az amerikai-mexikói határon bizony olyan szigorú határellenőrzés van, nem egy esetben drótkerítéssel és nem tudom, mi mindennel, hogy ott az illegális határátlépés esélye elég minimális, és természetesen ott is büntetik. Ott is büntetik!

Hogyha önöknek olyan komoly kifogása van az illegális határátlépés tényével szembeni határozottabb fellépés szándékát illetően, akkor kérem, jelezzék ezt az amerikai nagykövet asszonynak is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)