Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Engedjék meg, hogy az Országgyűlés Népesedéspolitikai albizottságának elnökeként rávilágítsak a bevándorlás itt tárgyalt, főként gazdasági, közbiztonsági veszélyei mellett hazánk legnagyobb problémájának, a demográfiai katasztrófának arra a vetületére, amit szintén a bevándorlók okoznak, hiszen ‑ ahogy azt például Z. Kárpát Dániel szakpolitikusunk ma talán nem, de úgy általában már többször elmondta e kérdéskörben ‑ bizony vannak olyan időszakok, amikor Magyarországra több bevándorló érkezik, mint ahány gyermek születik. Sőt mi több, könnyen lehet, hogy az idei egész évben ‑ nemcsak holmi kiragadott néhány hetes, hónapos időszak, hanem könnyen lehet, hogy az egész 2015-ös évben ‑ több idegen bevándorló fog érkezni Magyarországra, mint ahány gyermek születik.

(14.30)

És akkor most még nem mentem bele abba, hogy az itt születetteknek mekkora része magyar, hiszen itt van a 13 kisebbség, nemzetiség, köztük a cigányság, amelynek szaporodása és a megszületendő gyermekek beleszámítanak még abba a még csak nem is évi százezer gyermekbe, akik, mégis úgy tűnik, hogy idén már könnyen lehet, hogy kevesebben lesznek, mint ahány idegen bevándorló érkezik Magyarországra.

Erre is fel kell hívni a figyelmet, hiszen hazánknak eleve a legnagyobb problémája a demográfiai katasztrófa. Ezek a bevándorlók pedig szabadon megérkezhetnek, bár főleg a közszolgálati híradásokban előszeretettel mutatják azokat a képeket, ahogy bizony, a rendőrség őrizetbe veszi ezeket a bevándorlókat, de mégis nagyon jól tudjuk, hogy némi igazoltatás után, némi papírmunka után szabadon grasszálhatnak szerte az országban, és ehhez bizony még nagyon komoly állami támogatást is igénybe vehetnek.

Szerte az országban, de talán a legfokozottabb a probléma, a helyzet hazánk ötödik legnagyobb községében, a szerbiai határ melletti Ásotthalmon. Nagyon sajnálom, hogy Toroczkai László polgármester nem lehet itt most a szakértői páholyunkban, mert Kövér László kiskirálykodásának eredményeként kitiltotta őt a Magyar Országgyűlésből, és ezért nem folytathatunk vele akár itt, akár az Irodaházban szakmai megbeszéléseket. Volt persze alkalmunk, nekem is volt alkalmam megtekinteni azt azonban, hogy Ásotthalomnak milyen hatalmas határvidéke van, amelyre nyilvánvalóan nem elég egy-két mezőőr, önálló határőrség hiányában.

Hosszasan idézhetnénk még Pokol Bélának az Európa végnapjai című könyvéből, amit az ATV, az egyik műsorvezetője legutóbb már rasszista irodalomnak minősített, azonban engedjék meg, hogy én mégis komolyan figyelmükbe ajánljam azt, amit az előző ciklus összes országgyűlési képviselője megkapott egyébként Pokol Bélától tiszteletpéldányként. Attól a Pokol Bélától, aki ma az Alkotmánybíróság tagjaként végezheti a munkáját, és ő bizony rávilágított Európa végnapjaira, arra, hogy például a magyarság generációnként megfeleződik. Hogyha ehhez még hozzávesszük, hogy a cigányság lélekszáma pedig generációnként megduplázódik, akkor bizony nagyon komoly demográfiai katasztrófa fenyegeti Magyarországot. És ehhez jön még az a bevándorlás, amivel kapcsolatban eddig sajnos tetteket nem láttunk. Szép szavakat igen, és persze, annak is örülni kell, hogy legalább szavak szintjén bátor a Fidesz, hiszen nem látjuk, mondjuk, ugyanezt a cigánykérdés esetében a Fidesz részéről. Nyilván azért, mert a bevándorlókkal szemben ők szavazati joggal rendelkeznek (Dr. Répássy Róbert: Ők azért magyar állampolgárok!), azonban örülnénk, hogyha látnánk végre azt, hogy a demográfiai problémával kívánnak foglalkozni, nemcsak szavak, hanem tettek szintjén is.

És itt ne az Európai Unióra mutogassanak, hiszen bátran Magyarország önrendelkezése alapján megléphetné azokat, amelyeket lehet, hogy követ majd egy kötelezettségszegési eljárás, de ahogy más esetekben sem zavarta ez önöket, úgy azt gondolom, hogy itt sem az Európai Unióra kellene mutogatni, bizottságokat létrehozni, vitanapokat tartani, hanem cselekedni kellene. Utána aztán, ha ez az Európai Uniónak nem tetszik, akkor majd vitassuk meg, de ne húzzuk itt akár évekig ezt a vitát, miközben évről évre megtöbbszöröződik a hazánkba érkező bevándorlók száma.

Hogyha komolyan gondoljuk, hogy Magyarország legnagyobb problémája a népességfogyás, amit sajnos csak a Jobbik programjában olvashatunk, a kormányprogramban, a kormányprogramokban, sőt pártprogramokban sem, akkor nem lehetne forráshiányra hivatkozva lesöpörni a demográfiai fordulatot célzó javaslatainkat. Miközben, ahogy ma is hallhattuk például, családonként akár 215 ezer forintot kaphat Magyarországon egy bevándorló család, mindaközben Magyarországon azt látjuk, hogy nem kapják meg még mindig ‑ komoly előrelépések voltak, ezt nem vitatom, a Fidesz kormányzása alatt, de még mindig nem kapják meg ‑ a szükséges és méltó támogatásokat.

Ezért kellene kimondani azt az alapvetést, hogy Magyarország legnagyobb problémája a demográfiai katasztrófa, amelynek mostanában sajnos egyik legújabb vetülete az idegenek bevándorlása. Tanuljunk Koszovó példájából, és abból, hogy nem lehet beengedni a hazánkba egy, akár háromszor-négyszer nagyobb szaporodási képességű népességet, így például a koszovói albánokat.

Ezzel szemben inkább a magyarság népességének növekedéséhez, a demográfiai fordulathoz kellene a pénzügyi erőforrásokat átcsoportosítani a saját költségvetésünkben is, és ezért sem szabad az Európai Unióra mutogatni, amikor megvannak a hazai lehetőségeink is. Hiszen radikális áfacsökkentést kellene például végrehajtani a gyermekneveléshez szükséges cikkeknél, ha önök az Európai Unió előírását elfogadják, akkor csak 5 százalékra, de ezt még az Európai Unió sem ellenezné.

Államilag támogatott otthon- és bérlakás-építési és -vásárlási programot is kellene kialakítani, hogy családok jöhessenek létre itthon a külföldre való gazdasági menekülés helyett, mert valóban ezzel a kérdéssel is kell foglalkozni, akár ezen a vitanapon is. Be kellene vezetni a szociális kártyát, hogy a családtámogatásra és bármilyen más szociális kiadásokra szánt pénzek ne a szülőknek vagy más segélyezetteknek a gyermeknevelést nem érintő igényeire vagy szenvedélyekre fordítódjanak.

A családi adókedvezményt több más adónemre is ki kellene terjeszteni, ahogy ezzel kapcsolatban láthattunk is folyamatokat. De ez még mindig messze nem elegendő, hiszen az alacsonyabb keresetű dolgozók nem tudják teljes mértékben igénybe venni azokat a hírekben sokszor tényként emlegetett összegeket, amelyekhez viszont tehát így mégsem férnek hozzá. A negyedik gyermek esetén is emelni kellene a családi adókedvezmény gyermekenkénti összegét, akár csak szimbolikus mértékben is, de a négygyermekes családmodell megbecsülése, népszerűsítése szerintem indokolt volna.

Be kellene vezetni a második gyermektől járó kedvezményt számos olyan területen, például a tömegközlekedés, táboroztatás, közétkeztetés esetén is, ahol ma még kizárólag a nagycsaládosoknak jár kedvezmény, és inflációkövetővé kellene tenni a családtámogatási rendszert a nyugdíjrendszerhez hasonlóan, hiszen miközben a hírek általában arról szólnak, hogy évről évre növekednek a családtámogatásra szánt összegek, erről valójában szó sincs. A sokat emlegetett második gyermek után járó adókedvezmény összege sem emelkedett, csak beszélnek róla, hogy mit terveznek majd hosszú évek alatt, és mindeközben reálértéken évről évre csökken a gyes, a családi pótlék és az önök által oly sokat emlegetett családi adókedvezmény mértéke is.

El kellene törölni a bölcsődei gondozási díjat, és növelni kellene az intézmények és férőhelyeik számát az óvodák esetében is. Erre azért is fel kell hívjam a figyelmet, mert rendkívül ellentmondásosak azok az akár néha pozitívnak tűnő intézkedések is, amit önök családtámogatások címén folytatnak, hiszen valóban növelték a bölcsődei férőhelyek számát, de közben fizetőssé tették, a bölcsődei gondozási díj előző kormány alatti bevezetésével önök, a Fidesz fizetőssé tette a bölcsődei szolgáltatást.

Látszólag támogatják a házasság intézményét, de közben a Ptk.-ba beemelték az élettársi viszonyt. Visszaállították a 3 éves gyest, de csak egy munkavállalási korlátozással kiegészítve, és sorolhatnánk még azokat az ellentmondásokat, amik az önök családpolitikáját jellemzik.

Ezért én arra kérem önöket, hogy mondják ki azt, amit eddig nem voltak hajlandóak, vagy csak elvétve, akár csak a szakállamtitkár, de miniszteri, miniszterelnöki szinten még hiába intéztem írásbeli, illetve szóbeli kérdést is a miniszter úrhoz azzal a címmel, hogy egyetért-e azzal, hogy a magyarság legnagyobb problémája a népességfogyás, nem kaptunk egyértelmű választ. Azt, hogy az egyik legnagyobb probléma, azt sok mindenről el lehet mondani, mi azonban voltunk olyan bátrak, hogy a Jobbik programjában leszögeztük, hogy ez Magyarország legnagyobb problémája.

És mivel itt bizony a magyarság megszűnése is, eltűnése is fenyeget a Kárpát-medencében, engedjék meg, hogy egy kicsit történelmi távlatokból is szemlélve, beszédemet gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter soraival zárjam, illetve egy 1926. évi beszédével, amiben rávilágít a népesség fogyásának problémájára, illetve a magyar anyák termékenységére mint hatalmas kincsre is. Így fogalmazott:

„Jól tudjuk saját történelmünkből, hogy a török időkben a Nagyalföldet, amely ma a mi nemzeti erőinknek nagy és fő erőforrása, valósággal kipusztították a törökök. Mikor a XVII. század végén a mi hatóságaink oda visszatértek, mocsarakat, sivatagokat, kopár területeket találtak, egymagukban álló templomtornyokat, amelyek mellől összeomlott a templom, elpusztult a falu, ahol ezek a magányos tornyok csak a pusztulást hirdették az utókornak. És akkor a magyar anyák termékenysége a XVIII. században és a XIX. század első felében benépesítette az elpusztult területet. Kevesen gondolnak arra, hogy a puszta és a pusztulni ige közös, és azt jelenti, hogy itt elpusztult helyekről van szó. Ami akkor puszta volt, az ma tele van magyar tanyákkal, amelyeknek friss, egészséges, erkölcsileg is egészséges levegőjéből szívjuk az erőt az ország újjáépítéséhez.”

Így szólt és dolgozott gróf Klebelsberg Kunó az ország és főleg a vidék megmentéséért, azért a vidékért, akár a tanyavidékért, gondoljunk csak az általa támogatott tanyasi iskolák beindítására, azért a tanyavidékért tehát, amelyiket most a legjobban fenyegeti a déli végeken a bevándorlás, és nemcsak közbiztonsági, nemcsak gazdasági, de bizony demográfiai, népesedéspolitikai kérdés is. Ezért kérem, hogy a bevándorlásnak, a bevándorlás veszélyének e vetületét is megfontolni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

(14.40)