Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Bár több felszólaló elmondta előttem, hogy a fogalmakat ne keverjük össze, de úgy érzem, hogy ez az Országgyűlésben mégis megtörtént. Amikor például koszovói menekültekről beszél főleg az MSZP, vagy Szabó Timea is mindenféle vészharangokat kongatott itt meg, hogy a megerőszakolt nők és az elrabolt gyermekek jogaiért kiálljon, azt azért hozzá kell tenni, még a liberális jogvédő szervezetek is kijelentik, hogy a koszovóiak nem menekültek, őket senki nem üldözi az országukban. Lehet, hogy gazdasági bevándorlónak nevezhetjük őket, de jogilag menekültnek nem.

Természetesen ameddig ez elbírálásra kerül ‑ ezt is sok hozzászóló elmondta előttem ‑, addig hónapok vagy akár fél év is eltelhet, és addig itt lehet különféle tevékenységeket folytatni, vagy akár tovább lehet állni nyugat-európai országokba. Tehát meg kell különböztetni azokat, akik valami elől ténylegesen menekülnek; ez a 2013-14-es magyar statisztikák alapján 8-9 százalék, tehát a menedékkérőknek kevesebb mint a tizede érdemelte ki a hatóságok döntése alapján a menekültstátust, azaz ők voltak jogosultak a fokozottabb védelemre, míg a határt átlépők kilenctizede vagy még nagyobb százaléka egyéb okokból vándorolt el. Tehát az a liberális hiszti, amely arra vonatkozik, hogy kit milyen módon üldöznek a saját országában, a legtöbb esetben nem igaz.

(14.00)

Azt is ki kell mondani, hogy bár itt a Magyar Országgyűlés döntési lehetőségeiről beszélünk, összeurópai problémáról van szó. És nem dughatjuk a fejünket a homokba, hiszen az Unió tagjaként egyrészről meg van kötve a kezünk, a Magyar Országgyűlésnek meg van kötve a keze, másrészről az sem jó válasz, hogy nem vagyunk célország, ezért aki idejön, az majd úgyis továbbmegy. Hiába adja be a kérelmet, majd megpróbál átmenni Ausztriába, megpróbál átmenni Németországba. Azért ennél sokkal inkább európaiként kell gondolkodnunk. És úgy gondoljuk, bár sokan szoktak a Jobbikra mindenféle jelzőt aggatni, de mi úgy gondoljuk, hogy Európa problémája közös probléma ezen a téren. És nem oldottuk meg a problémát, ha ezek az emberek továbbmennek Ausztriába, Németországba. Mert lehet, hogy ma ez megoldásnak tűnik, de 10-20 év múlva már újra akár a nyugati irányból is visszakaphatjuk ezt a problématömeget.

Tehát közös megoldásokban kell gondolkodni. Akkor viszont meg kell figyelni, meg kell vizsgálni azt, hogy vannak-e európai válaszok erre a problémára. A kérdésfeltevés valamennyire talán csak megtörtént, még az is hibásan, de a válaszok teljes mértékben hiányoznak. Ha meghallgatták az Európai Bizottság elnökjelöltjeinek vitáját, amelyben a bevándorlás is fontos kérdésként megjelent, és az illegális bevándorlás kezelése, ott a legtöbb jelölt azt az elfogadhatatlan választ adta, hogy úgy lehet az illegális bevándorlás ellen küzdeni, hogy legalizálni kell azt. Értik? Ha mondjuk, túl sok az emberölés Magyarországon, akkor a Btk.-ból vegyük ki a tényállást, és akkor nem ütközik a Btk.-ba. De attól még a száma nem fog változni, sőt nőni fog.

Na, ilyen válaszai vannak az Európai Uniónak. Nagyon szeretném, ha a magyar kormány is hatékonyabb álláspontot foglalna el, amikor Európa-szinten kell válaszokat találni ezekre a kérdésekre. Márpedig az biztos, hogy elő fognak jönni ezek a témák, mert a nyugati országokat egyre inkább érinti a probléma, és az ottani választópolgárok is rá fogják kényszeríteni bizony a saját kormányaikat, még ha nem is akartak foglalkozni ezzel a témával, hogy bizony-bizony vegyék elő, és hatékony megoldásokat találjanak erre. Azok a liberális, vagy magukat liberálisnak valló, vagy akármilyen oldalhoz tartozó pártok, amelyek erről nem vesznek tudomást, el fognak tűnni az európai süllyesztőben, és alig fognak szavazatokat kapni. Ebben egészen bizonyosak vagyunk.

(A jegyzői székben Földi Lászlót dr. Szűcs Lajos váltja fel.)

Azt se felejtsük el, ahogy Z. Kárpát képviselőtársaim is elmondta, hogy sokszor a többség jogai kerülnek háttérbe. Amikor a Magyar Országgyűlésben törvényeket alkotunk, és vitát folytatunk, akkor ne feledkezzünk meg azokról az emberekről, akik szenvednek a bevándorlástól, és akik a közbiztonság romlásaként élik meg azt, hogy nagyon sokan visszaélnek a menekültstátussal. Hiszen ahogy elmondtam, a kilenctizedük nem kapja meg végül is, és csak azért nyújtják be, ahogy addig is az előnyeit élvezhessék, ez mindenképpen azt jelenti, hogy addig is visszaélnek ezekkel a jogokkal, valamiféle választ kell adni.

De Svájcban is oly mértékű a probléma, hogy ott is egy népszavazáson ennek korlátozása mellett döntöttek, és további lépések is várhatóak. Ott egyébként évi 80 ezer pluszban van a bevándorlás-kivándorlás mérlege, tehát 80 ezer fő vándorol be évente Svájcba, és ezt nem bírja a svájci lakosság, nem bírja a svájci gazdaság, és az emberek nem szeretnék azt, hogy 20-30 év múlva az a Svájc, amit ma ismernek, teljes mértékben eltűnjön. Azt hiszem, ez minden szempontból érthető a svájci lakosok szempontjából. Egyébként, ha az interneten valaki látta, pont Svájcban történt meg, hogy egy vidéki befogadóállomáson szerették volna kitenni a bevándorlókat, akik fel voltak háborodva, hogy vidéken kell kiszállniuk, mert ők egy nagyvárosra, egy pezsgő, nyüzsgő nagyvárosra gondoltak, és nem voltak hajlandóak leszállni a buszról. Ha valakit nagyon üldöznek, akkor nem hiszem, hogy az a legnagyobb problémája, hogy vidéken vagy egy nyüzsgő nagyvárosban kell eltölteni a napjait.

Az is egy érdekes kérdés, hogy amíg Európában a munkanélküliség magas, a fiatalok körében meg extrém magas, addig arról beszélnek az Európai Unió vezetői, hogy majd a munkahelyek betöltése miatt szükség lesz a bevándorlásra, hiszen a demográfiai helyzet tragikus. Érezzük, hogy ebben mekkora ellentmondás van. Ha munkahelyek vannak, és munkaerőigény van az Európai Unióban, akkor mért nem tudják ezt a fiatal munkavállalók betölteni, akik nagymértékben, egyes országokban akár 30-40 százalékban is munkanélküliek? Másrészről, ha 20-30 éves távlatban gondolkodunk, akkor talán a demográfiai helyzeten kellene változatni és nem azon gondolkodni, hogy ezeket az Európán kívüli embertömegeket hogyan csábítsuk arra, hogy itt telepedjenek le.

Fontos alapvetés, hogy mit tartunk Európának, mik az alapjai az európai létnek. Mi a római jogot, a görög gondolkodást és a keresztény erkölcsöt tartjuk annak a meghatározó három elemnek, ami Európát összetartja. És ha ehhez nem fogunk ragaszkodni bármi áron, akkor Európa nem az lesz, amit ma és ezer éven keresztül Európának gondoltunk. Nagyon is érdemes azokat a statisztikákat is megnézni, amelyek a magyar sajtóban is megjelentek, például Svédországban a 4 százaléknyi bevándorló követi el a bűncselekmények 77 százalékát. Azért ezek elég komoly számok. És miután a svédek a nagy liberális bevándorláspolitikájukkal kezdenek eljutni odáig, hogy ez tarthatatlan, olyan kiváló ötleteket javasolnak, hogy hát akkor minden ország a Svédországba jelentkező bevándorlókat fogadja be. Tehát a problémát szét kell osztani. Ugye, milyen kiváló megoldás? Szép liberális elvek, mindenki menjen oda, aztán, amikor elegük lesz, akkor majd a kelet-európai térségbe próbálják szétosztani ezeket a bevándorlókat. Nem hiszem, hogy ez járható út lenne.

És a végére azt azért el szeretném mondani, örülünk neki, hogy a Fidesz is szembenéz a problémával, és próbál valamit tenni. De azért felhívnám a figyelmet arra, hogy pont itt az Országgyűlésben tárgyaltunk európai irányelvek átültetéséről, éppen bevándorlásügyben. Főleg a jogsegély, a bevándorlók számára nyújtandó jogsegély került napirendre. Akkor elmondtam, hogy az Országgyűlés, fideszes javaslatokra, néha túlmegy azon a határon, amit az Európai Unió egyébként elvár. Emlékeztetném önöket, akkor elmondtuk, hogy az Európai Unió csak azokban az esetekben követelte meg az ingyenes jogsegély nyújtását a bevándorlóknak, amikor ők valóban rászorulók anyagi-jövedelmi viszonyaik tekintetében. Ezt a Magyar Országgyűlés megadta bármiféle vizsgálat nélkül, jövedelmi-vagyoni vizsgálat nélkül, amit annak idején itt az Országgyűlésben sérelmeztünk. Hiszen ha már az európai irányelv egy tól-ig határt határoz meg, akkor a Magyar Országgyűlés is próbáljon a szigorúbb irányba hatni.

Remélem, ha a jövőben ilyen problémák előkerülnek, akkor a Fidesz-KDNP-többségnek is megváltozik egy kicsit a véleménye, mert jelen pillanatban az ingyenes jogsegély akkor is jár ezeknek az embereknek, ha egyébként bizonyíthatóan nagy vagyonnal rendelkeznek, annak ellenére, hogy el kellett jönniük a saját hazájukból. Ez a magyar állampolgárok részére így, ebben a formában nem jár, úgyhogy nagyon remélem, hogy ez a fellángolás, ami a Fidesz-KDNP felől jött, a jövőben az országgyűlési jogalkotásban is meg fog mutatkozni, akár az európai uniós irányelvek átültetésében, akár abban, hogy sok témában megpróbálják az uniós jogalkotást is abba az irányba vezetni, ami Európa jövőjét garantálni tudja. Köszönöm szépen.