Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Gondolkodtam azon, hogy elmondjam-e az előre megírt beszédemet (Közbekiáltás az MSZP soraiból: Inkább ne! Ülj le!), de úgy látom, hogy ebben a helyzetben erre nagyon nem számíthatnék, ebben a rövid időben, ami rendelkezésemre áll, hiszen néhány dolgot itt mindenféleképpen tisztába kell tenni.

Úgy látom, hogy a parlament két részre szakadt a mai nap folyamán is: egyrészt vannak a kommunista pártok utódjai, akik itt ülnek (Felzúdulás és derültség az MSZP soraiban.), és gyakorlatilag az illegálisan ideérkezők, az illegálisan bevándorlók, a gazdasági menekültek pártján állnak. Teljesen mindegy, hogy mi a tapasztalat ebben az országban, teljesen mindegy, hogy azok a magyar állampolgárok, azok a hazánk fiai, akik kénytelenek nap mint nap elszenvedni ezt az áradatot, mit tapasztalnak, mit mondanak, milyen üzenetet küldenek felénk, kizárólag egy ilyen brüsszeli bürokrata, liberális mantrát hallottunk egész nap, és gyakorlatilag ez még kiegészül egy kis Orbán-fóbiával, aztán el is mondták a saját maguk dolgát ebben a tekintetben.

Mi azért, azt gondolom, felelős kormánypártként nem állhatunk meg egy ilyen egyszerű vitánál, folyamatosan a magyar emberek, Magyarország érdekeit kell képviselnünk ebben a témában is. Elég egyértelmű mindenki előtt, hogy ma Magyarország egyik legnagyobb gazdasági kihívása és társadalmi kihívása az illegális bevándorlók helyzete 2015-ben. Jól látható, hogy a számok hogyan alakultak: tavaly 43 ezer illegális bevándorló volt, abból nem 270, hanem majdnem 500 ember kapott menekültstátust ‑ a többiek viszont eltűntek. Eltűnhettek azért, mert Ausztriába és Németországba mint célországba ma még mehetnek, azonban ez június 1-jétől meg fog szűnni, hiszen mind a németek, mind pedig Ausztria egyértelművé tette, hogy meg fogja állítani az illegális gazdasági bevándorlást a határaikon belül. Mi mint schengeni ország viszont kénytelenek leszünk ebben a pillanatban azt elszenvedni, hogy az a sok tízezer ember ‑ és ma már 2015-ben ott tartunk, hogy 2015. február 19-ig, február 19-ig majdnem 27 ezer ilyen bevándorló volt, és ha ezt év végéig megszorozzuk még hattal, akkor ott tartunk, hogy 150 ezer ember is érkezhet Magyarországra ‑, ezek az emberek vissza fognak ide tódulni az év második felében, ez itt a fő probléma.

Illetve az a fő probléma, hogy jelenleg egy 2012-es európai uniós eljárás alapján nem alkalmazhatjuk azt az idegenrendészeti eljárást, amit 2012-ig alkalmazhattunk. Ennek nem az volt a lényege, mint ahogy itt megpróbálják beállítani, hogy ezeket az embereket százezrével meg ezrével ‑ nem tudom, milyen számok hangzottak el ‑ tömlöcben kívánjuk, börtönökben, fogdákban kívánjuk tartani, hanem ennek a lényege az volt, hogy ezzel az idegenrendészeti eljárással azt el lehetett érni, hogy Magyar­országra nem jött havonta több tízezer koszovói ember, hogy magának Németországot vagy Ausztriát célpontként meghatározva innen rögtön lepattanhasson. Tehát ahogy 2012-ben megszületett az Európai Unió döntése, onnantól kezdve a 2013-as, 2014-es és az előbb általam említett 2015-ös adatok egyértelművé teszik, hogy Magyarország nagyon komoly tranzitországként tízezreket kénytelen befogadni.

(13.40)

Hallottuk Szent István király intelmeit, és azt is hallottuk, mennyire szükség van arra, hogy Magyarországra idegenek érkezzenek, Magyarország erejét, Magyarország sokszínűségét az idegenek által is lehessen képviselni.

Ez nagyon fontos és nagyon szép eljárás akkor, ha ez nem illegálisan történik. Akikről most mi beszélünk ezen a vitanapon, azok az illegális bevándorlók. Azok egyébként, akik nem az Európai Unióból, hanem az Európai Unión kívülről érkeznek, mindenféle úti okmány, vízum nélkül; ha úgy tetszik, eleve szabálysértést követnek el, amikor átlépik Magyarország határát.

Ezt persze, természetesen tudatosan keverik az elvtársak össze az Európán belüli szabad tőke-, szolgáltatás- és munkaerő-áramlással. A kettő nem ugyanaz. Az európai uniós okmányt az önök kormányzása idején, 2004. május 1-jén írtuk alá. Önök pontosan tudják, hogy mi van ebben az okmányban, és pontosan tudják, hogy az, amit önök tesznek, egész egyszerű csúsztatás, csak azért, hogy a saját szociálliberális elképzeléseiket fönn tudják tartani. Egyébként az önök megoldásai nem a magyar emberek érdekeit szolgálják, hanem kizárólag az ideérkező gazdasági menekültek érdekeit.

Elhangzott még itt a bevándorlási kötvény, ami tudjuk, hogy nem bevándorlási kötvény, hanem letelepedési kötvény, és szintén nem érdemes összekeverni… (Felzúdulás az MSZP padsoraiban. Egy hang: Szemantikailag! ‑ Zaj. ‑ Az elnök csenget.) Szemantikailag bizony nem jó! Szintén nem abba a kérdéskörbe tartozik, amiről ma beszélünk, hiszen ez nem egy illegális ügy, hanem teljes egészében törvényi felhatalmazás alapján kibocsátott kötvényről van szó. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Offshore! ‑ Heringes Anita: Mennyit ér egy magyar állampolgárság?) Akik ezt a kötvényt megvásárolják…

ELNÖK: Kérem szépen, hogy figyeljék egymást!

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): …azok megfizetik annak lehetőségét, hogy Magyarországon, illetve az Európai Unióban letelepedhessenek, és Magyarországon vagy az Európai Unióban akár gazdasági tevékenységet folytathassanak, ha úgy tetszik, díszíthessék, gazdagíthassák az országunkat, mert ennek megvan az ára.

Ebből a kötvényből jól jár az is, aki képes megvásárolni a kötvényt, és jól jár természetesen Magyarország is. Ha az eddigi kötvényvásárlásokat nézem, akkor a magyar költségvetés eddig 20 milliárd forinttal gazdagodott a kötvények kibocsátása tekintetében.

Szintén összekeverik a terrorizmust és a bevándorlást. Senki nem beszél itt terrorizmusról. Meg sem említettük azt a szót, hogy terrorizmus, de egyébként az önök képviselői ott ültek a Nemzetbiztonsági bizottság ülésén, ahol a szakemberek ‑ akár az elhárítás, akár a hírszerzés, akár a terrorelhárítás, akár a Bevándorlási és Állampolgári Hivatal szakemberei, vezetői ‑ egyértelművé tették, hogy bizony Európában nemcsak Magyarországon foglalkoznak azzal a kérdéskörrel, hogy a bevándorlás és a terrorizmus milyen kapcsolatban van, hanem európai szinten. Ha csak Párizsra gondolunk, Hamburgra vagy Koppenhágára, akkor azt gondolom, hogy önök értik, miről van szó, de ez ma nem témája a mai parlamenti ülésünknek.

Azért kértük ezt a parlamenti vitanapot, azért fordulunk egyébként konzultációval az emberek felé, mert a fő kérdés ‑ véleményünk szerint, mégpedig a jövő tekintetében, nem a múlt idő tekintetében ‑ az a 2015. évi változás, ami Ausztriában is és Németországban is be fog következni; a fő kérdés, hogy támogatják-e a magyar politikai pártok itt a parlamentben, támogatják-e az emberek, hogy a harmadik országból illegálisan hozzánk érkezőket őrizetbe vegyük, amíg az idegenrendészeti eljárás folyik ellenük, addig ellenőrzés alatt tartsuk, és ha nem felelnek meg ‑ még egyszer mondom a számot, 43 ezer­ből 500 ‑, és ha nem felelnek meg 43 ezerből 42 500-an, akkor ki lehessen őket utasítani az országból.

Ez az, amiért ma itt összejöttünk, és ezekre a kérdésekre kell majd választ adniuk önöknek is, nekünk is, és ezt szeretnénk, ha az emberek is megválaszolnák. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és az MSZP padsoraiban.)