Felszólalás adatai
63. ülésnap (2019.03.25.), 108. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Hajdu László (DK) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés |
Videó/Felszólalás ideje | 1:53 |
Felszólalások: Előző 108 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
HAJDU LÁSZLÓ (DK): Tisztelt Államtitkár Úr! Miniszter Úr! A megújuló energia napjainkban olcsóbb lett, mint a fosszilis vagy az atomenergia. Az újenergia egyszeri befektetés után lényegében ingyenes energiaforrást jelent. Ez az egyszeri befektetés válik mind olcsóbbá; a napelemek ára például az utóbbi években tizedére csökkent. 2025-re a napenergia árát kilowattonként 15-20 forintra becsülik, míg a Paks II.-ben előállított energia ára várhatóan ennek a háromszorosát is elérheti. A fosszilis energia korszaka véget ért, és leáldozóban van az atomenergia kora is, a világ előrelátóbb országai pedig gőzerővel készülnek a jövőre. Európa országai sorra mondanak le az atomenergiáról. 2050-re energiaszükségletét Németország, Franciaország, Dánia megújuló forrásból fogja fedezni. Kína 1 milliárd dolláros összeget költ újenergia-projektekre. És még a kőolajban igazán nem szűkölködő Szaúd-Arábia is 110 milliárd dollárt fordít napelemek telepítésére.
Szeretném kérdezni a miniszter urat: miért a paksi beruházást erőltetjük a megújuló energiára való áttérés helyett? Észszerű-e a fentiek ismeretében különadóval sújtani a napelemmel történő otthoni energiatermelést? Miért jó, hogy a „napelem” szó magyar vonatkozásban kizárólag a csornai napelemgyárnak az OLAF által is vizsgált panamájával összefüggésben merül föl? Köszönöm a megtisztelő válaszát. (Taps a DK és az LMP soraiban.)
Felszólalások: Előző 108 Következő Ülésnap adatai