Készült: 2024.09.21.02:15:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

62. ülésnap (2019.03.20.), 72. felszólalás
Felszólaló Hajdu László (DK)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:27


Felszólalások:  Előző  72  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HAJDU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! A Fenntartható fejlődés bizottsága tagjaként, elsősorban mint szakértő szólok hozzá ehhez a témához. Noha számos esetben voltam a Paksi Atomerőműben nemcsak mint turista, hanem politikusként is, legutóbb tavaly prezentációt is láttunk az erőműben, akkor valóban még  hasonlóan az előttem szóló képviselőtársamhoz  a prezentációkban a határidők tartásáról szólt a tájékoztató, és akkor egy eléggé szimpatikusnak tűnő, korrekt tájékoztatás volt.Mielőtt pár szót szólnék az előterjesztésről, ez is egy ilyen picike kis előterjesztés, de természetesen van nagyon jelentős üzenete. Aki ma atomerőműről beszél, aki ma vízi erőműről beszél, az szitokszó. Tehát erről a kettőről nem lehet úgy beszélni, hogy szimpatikusan, és nem is lehet képviselni úgy, hogy szimpatikusan. Ausztriában körülbelül 20 ilyen vízi erőműnél, ilyen kis mini vízi erőműnél jártam annak idején, mivel vizes a szakmám, és a szakmából adódóan a kapcsolataink révén. Ott egyetlen tüntetést meg szakmai kifogást nem jelentett ez a kis mini vízi erőmű, ami három-négy hegyi falu elektromos ellátását végzi, és bedolgozik még a nagy rendszerbe is. Kihasználják az Alpokban lévő hatalmas vízeséseket, egyebeket, tehát ők élnek a saját lehetőségeikkel. Máshol pedig politikai kérdést csinálnak belőle, és elengedjük a vizet, és kész.

Az atomerőműnél kicsit más a helyzet, hogy itt van egy örökség, ’82 óta már működik egy atomerőmű. A döntést lényegében már akkor meghozták. Elfogadom, hogy a döntés lehetett volna az is, hogy nem építünk, és majd valamit csinálunk a mostanival, amikor vége van, de az a döntés született, hogy Paks II. épül meg. Tehát a Paks II.-re, még ha a versenyjogot vitatni is lehet, hogy a nemzetközi versenyjog szabályai szerint lett-e kiválasztva vagy hogyan, de végül is van parlamenti döntés, parlamenti fölhatalmazás rá. Az valószínűleg teljesen igaz  előttem már ezt említették , a fenntartható fejlődésnek bizonyosan megfelel az itt termelt energia, technológiája és minden egyéb, tehát a klímaváltozás szempontjait is figyelembe véve kevésbé lehet támadni, más támadások azok, ami miatt lehet; olcsó is, mint hallottuk, és megbízható ez az energia.

Én magam is egyébként Pakson föl is tettem ezt a három kérdést, ez arról szól, és ezt államtitkár úr már tőlem hallotta; ennek a Paks II.-nek  ami azért jelentős bővülést jelent, főleg azért, mert a két erőmű egy időben működik még akár tíz vagy több éven keresztül is  a hűtése kérdését vetettem föl akkor is, mivel itt az engedélyek gyorsításáról és a biztonságról beszélünk, a Dunában nem lesz több víz, ha fölgyorsítjuk az engedélyezést, akkor sem. Tehát azt kell tudni, hogy az a biztonság, amire engedélyt kiadnak, például hogy a Dunában hogyan lesz több víz, hogyan lesz a hűtőrendszere megoldva, azt nem a 90 napos határidő vagy a 12 hónapos határidő dönti el, hanem a természet, hogy vagy vissza tudjuk fogni, vissza tudjuk tartani ezt a vizet a Dunában  ez az egyik kérdés.

A másik, amit fölvetnék itt az engedélyezés gyorsításánál, maga a kiégett fűtőelemek kérdése. Erre is vonatkozik ez a gyorsítás, az engedélyezési gyorsítás, vagy kizárólag az engedélyezési gyorsítás most csak az építési engedélyezés? Azt gondolom, hogy az üzembe helyezési engedélyezésre éppúgy vonatkozik, és akkor már viszont előjönnek a fűtőszálak.

Van egy harmadik kérdés itt, ennek is az engedélyezés részének kell lenni, hogy az a szakemberhiány, ami ma Magyarországon minden szakmát jellemez, az ilyen kivételes szakma, ahol kivételes képesítésű emberek kellenek, az engedélyezésnél azt is figyelembe kell venni, hogy humánpolitikai szempontból képes-e működni. Van-e akkora humánpolitikai kapacitás, hogy két erőmű egy időben ilyen speciális tudással, mint ami az atomerőmű működtetéséhez szükséges, van-e ilyen speciális képzés már beindítva? Itt százas nagyságrendben kellenek új szakemberek, ha belép ez az erőmű, erre is vonatkozik-e ez a gyorsított engedélyezés? Mert, ha úgy biztosítható a szakember, hogy bérmunkások jönnek Oroszországból, és tulajdonképpen orosz pénzből építjük meg orosz technológiával, és oroszok is működtetik, akkor el tudom képzelni, hogy onnan lehet hozni, hiszen ott sok erőmű van, de Európában is egyébként 127 reaktor működik, legalábbis a múlt hét végén egy európai uniós tájékoztatón ezt hallottuk, hogy Európában pillanatnyilag 127 ilyen van. Igaz, hogy abból Franciaországban több mint 50, csak egy országban, és ők azt vissza akarják fejleszteni, legalábbis ez a szándék. Németország pedig már bejelentette, hogy nem épít újabbakat, de nekünk itt van még egy megvalósítás előtt álló kérdésünk, amit meg kell oldani.

Az engedélyezés fölgyorsításában benne van az a veszély, amiről előttem már szóltak, hogy egy kicsit hazardírozunk, egy kicsit a kitettségünket is kockáztatjuk azzal, hogy fölgyorsítunk bizonyos folyamatokat, aminek van egy természetes átfutása, amit nem nagyon lehet elképzelni, hogy parancsra adminisztratív döntéssel meg fog születni az az engedélyezés. Kicsit félek ettől. Sokat dolgoztam önkormányzatban, és tudom azt, hogy egy bölcsődeépítésnél hiába adta ki a polgármester, hogy kezdenünk kell, mire kezdődik a szezon ősszel, annak kész kell lenni. Annak vannak olyan átfutási idői, amit nem tudunk megoldani, mert utána a gyerekek fogják megsínyleni vagy a szülők és az ott dolgozó óvodapedagógusok.

Összességében azt tudom mondani, hogy én egyébként azzal kértem itt szót, hogy tartózkodni fogunk a szavazásnál, mégis úgy gondolom, hogy ez az előterjesztés azzal, hogy idejött, még egy kérdést fölvet. Láttam, hogy a közmeghallgatást szabályozza a törvény, hogy csak 50 fő fölött lehet, azt hiszem, közmeghallgatást összehívni. (Jelzésre:) Akkor ott valamit rosszul értettem. Az ügyfelek pedig, akik bejelentkeztek, elektronikus úton tarthatnak csak kapcsolatot a beruházással, ez a kommunikációban valami… (Jelzésre:) Vagy akkor elértettük. Itt a legfontosabb  amit az előző napirendnél is beszéltünk  éppen a tudat formálása, a megépítés, a környezet tudatformálása; a társadalom befogadóképességében a kommunikációt még inkább szorosabbra kell fűzni, mint hogy személyes kommunikáció helyett csak a digitális kommunikációt engedélyezi majd ez a törvény.

Összességében ennyit kívántam elmondani, és valószínűleg tartózkodni fogunk a szavazásnál. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

(14.20)




Felszólalások:  Előző  72  Következő    Ülésnap adatai