Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! „Hogyan enyhítenék a lakhatási válságot?” címmel a Jobbik képviselőcsoportjából Z. Kárpát Dániel képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Képviselő úr, öné a szó, parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az utóbbi hetekben számtalan vitát folytattunk a parlamentben a Magyarországon tapasztalható lakhatási nehézségekről, amely jelesül a fiatalokat, a fiatalok életkezdését érinti, és hát, mintha kissé elbeszéltünk volna egymás mellett a tekintetben, hogy a kormányzat rendszeresen mantrázza, hogy hány tízezren vették igénybe a CSOK kedvezménytömegét, adott esetben a teljes összeget, aminek én nagyon örülök, amiről azt mondom, hogy nemzetgazdasági szempontból fontos lépés. Ugyanakkor azt is megjegyeztem többször, hogy nem biztos, hogy a legnagyobb szükséget szenvedő társadalmi csoportot kedvezményezi a kormány, hiszen jellemző módon a felső középosztálytól fölfelé vehető igénybe, mondjuk, a CSOK tízmilliós kedvezménytömege. És azt is el kell mondanunk: egyáltalán nem tekinthető luxusberuházásnak az, hogy valaki Magyarországon akár önálló, saját tulajdonában lévő ingatlanhoz jut, de egyértelműen felmerül az az igény, hogy Magyarországon bérleményekhez, megfizethető árú bérlakásokhoz is lehessen jutni. És ha megvizsgálná a kormányzat a kivándorlás különböző okozati összefüggéseit, akkor az alacsony, szánalmas szinten álló fizetések mellett második indokként az otthonteremtési nehézségeket fogja találni. Ez megint csak táptalaját adja a Jobbik béruniós koncepciójának, hiszen ezen két területen kell egyszerre odahatni, hogy a kivándorlási spirál lassulni tudjon.

De azt látjuk, hogy ha csak az önök által hivatkozott új építésű ingatlanokra kiadott építési engedélyek számát vesszük górcső alá, akkor a 2 évvel ezelőtti adat a teljes magyar ingatlanállomány 400 évenkénti cseréjét tette lehetővé. Gondoljanak bele abba, hogy mondjuk, egy békásmegyeri panelház esetében ez mit jelent. A 400 évenkénti cseréről a most kiadott építési engedélyek száma alapján eljutottunk oda, hogy 300-350 évente cserélődne már ki az ingatlanállomány, tehát megint csak egy panelházra utalva, azt kell hogy mondjam, ez az elmozdulás édes kevés. Főleg, hogy jelesül az önök jó barátai és azok lakóparképítő cégei jártak jól azzal, hogy a kivitelezési munkák nagy részét elvitték.

Ezzel szemben a Jobbik emberbarát, minden tipikus élethelyzetre vonatkozó javaslatokat tett, miszerint bővítsük a CSOK-ot ‑ lakásfelújítások, használt ingatlanok esetén is ‑ abba az irányba, hogy ha legalább egy energetikai szintet ér ez a fejlesztés, akkor bárki igénybe vehesse az érintett kedvezményt.

Arra is válaszolnia kell majd a válaszadó államtitkárnak, és igyekszem pontokba szedni a kérdéseket, hogy könnyebb legyen rájuk válaszolni, legyen akkor ez az első kérdés: mit mondanak annak a fiatalnak, akinek 130 ezer forintos fővárosi albérleti díjat, plusz rezsit kellene kifizetni, ha önálló életét el kellene vagy el akarja kezdeni?

Második kérdésként adódik, hogy miért nem vizsgálják felül a Magyarországon található üres ingatlanállományt. Itt ugye több százezer ingatlanról beszélünk. Tudjuk, hogy ezek állaga igen leromlott, és azt is tudjuk, hogy háromféle tulajdoni ág képzelhető el esetükben. De több tízezret, állítjuk, hogy vissza lehetne hozni a magyar életbe, adott esetben közmunkaprogram értelmes idecsatornázásával. Ha csak fővárosi szinten néhány tízezer ingatlannal tudnák a kínálati oldalt szélesíteni, szépen lassan elindulhatnánk afelé, hogy a kínálati szűkösség felszámolásával az albérletárak, az albérleti díjak is elkezdjenek csökkenni. Tehát azt kell hogy mondjuk, hogyha 400 vagy akár 300 évente cserélődnek ki az ingatlanok Magyarországon, és a több százezer panellakás helyzete olyan marad, mint amilyen, ennyire szánalmasan gyenge forrásmennyiséget csoportosít ide nemcsak ez a kormány, de egyébként elődje is, akkor azt mondhatjuk, hogy egy nagyon komoly lakhatási válság lesz kialakulóban a következő 10-15 évben. Hiszen tulajdonképpen semmilyen kitörési lehetőséget nem biztosítanak azok számára, akiknek a környezete tulajdonképpen lepusztul, lerohad. Önök nem segítenek még azon sem, hogy mondjuk, a távhőszolgáltatás vagy egyes közszolgáltatások korszerűsítésével ezek az emberek legalább egy fokkal olcsóbban tudjanak élni, létezni a saját élőhelyükön. De hát hosszú távon mindenképpen afelé kellene elindulniuk, hogy a Jobbik bérlakásépítési koncepciójának megfelelően ezrével, tízezrével kellene a beköltözhető ingatlanok számát emelni, egyébként központi anyagbeszerzéssel, magyar kivitelezőkkel, és a bérlakások elementáris hiányára most már nem lehet válasz a CSOK intézménye és annak bővítése. Még egyszer szeretném mondani, hogy jellemző módon a felső középosztálytól fölfelé, hiszen Magyarországon nem lehet luxusigény sem az önálló lakás elérhetőségének érzete, sem pedig az, hogy egy bérleménybe beköltözhessen egy fiatal pár, elkezdhesse életét. Teljesen tipikus élethelyzeteket, igényeket vázoltam fel, tehát kérdéseimet pontokba szedve az elvárásom is ilyen egyszerű és egyértelmű. Egyértelmű válaszokat várunk a feltett kérdésekre, hiszen a kormányzat folytatólagos mulasztásban van ezen a területen. Ennek árát pedig a magyar jövő kell hogy megfizesse. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr elhangzott napirend előtti felszólalására a kormány nevében Cseresnyés Péter államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr, parancsoljon, öné a szó.

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Számtalan gondolatot fogalmazott meg és kérdést is egyben, de az a kérdés, hogy amikor ilyen javaslatokat fogalmazott meg vagy elvárásokat támasztott, akkor mennyire lehet hinni a Jobbiknak, annak a Jobbiknak, amelyik egyik nap valamit mond, majd másnap annak az ellenkezőjét teszi. Mennyire lehet hinni annak az ígéretnek, amit most itt ön a napirend előtti felszólalásában megfogalmazott, vagy esetleg kérdésbe beépítve sugalmazott?

De nézzük a tényeket, mit tett az elmúlt időszakban a kormányzatunk annak érdekében, hogy ha valaki új életet akar kezdeni egy új lakásban, akkor mi­lyen lehetőségei vannak. És bár ön azt mondta, hogy mantraszerűen soroljuk fel azt, hogy a CSOK so­rán milyen kedvezményeket kapnak azok az ifjú csa­ládok, akik gyermekvállalással egybekötve jutnak hozzá támogatáshoz és nagyon-nagyon kedvezményes hitelhez, és mennyien vannak ők, én szeretném megismételni újra, ugyanis nagyon-nagyon fontos lé­pés az, hogy a családtámogatás egyik részeként az ott­honhoz jutást segíti elő a kormányzat nem kevés összeggel, nem kevés forrással. Ugyanis a kormány az otthonvédelmi és otthonteremtési program keretében számos olyan intézkedést hozott, ami a magyar családok lakhatási problémáinak a megoldását segíti elő.

A családi otthonteremtési kedvezményt szeretném kiemelni, amely rendkívül népszerű, és a bevezetésétől számítva 2017. október végéig 61 400 család CSOK-kérelmét fogadták be, 170 milliárd forint összegben. 2017. október végéig közel 8000 saját célra építkező család igényelt adó-visszatérítést 35,8 milliárd forint összegben, és 8350 három vagy több gyermeket nevelő család igényelt 3 százalékos kamatozású kölcsönt a CSOK-hoz kapcsolódóan 74,1 milliárd forint összegben. Így az otthonteremtési programnak is köszönhetően a tavalyi lakáspiacon fordulat következett be. Jelentős javulás következett be egy kedvező tendencia észrevételének a lehetőségével.

(11.50)

Az elérhető állami támogatások, az alacsony kamatkörnyezet, továbbá a lakosság foglalkoztatási és jövedelmi helyzetének tartós javulása is támogatja a háztartások lakáscéljainak a megvalósítását. A kormányzat célja az, hogy minden magyar család lehetőleg saját otthonhoz jusson.

(Gúr Nándort a jegyzői székben
Ikotity István váltja fel.)

De van egy másik probléma is. Ön is nagyon-nagyon jól tudja, hogy sokan vannak olyanok, akik a lakhelyüktől távolabb keresnek és találnak munkát. Az ő lakhatásukat is meg kell oldani. Nekik nem az a problémájuk, hogy nincs lakhatási lehetőségük, hisz ha családi házuk van, vagy éppen egy társasházban van saját tulajdonú lakásuk, viszont éppen azért, mert távolabb dolgoznak az otthonuktól, ezért kell segíteni őket lakhatási támogatással. Mind a munkaadókat, mind pedig a munkavállalókat a törvény erejénél fogva segíti a kormányzat. A munkaadókat úgy, hogy költségként le lehet írni a lakhatási támogatás egy jelentős részét hosszú ideig, öt éven keresztül. Éppen 2018. január 1-jével növekedik az elszámolható összeg nagysága, amit lakhatási támogatásként a munkaadó költségként elszámolhat, és a munkavállalók is egy rövidebb ideig, néhány hónapig, közel egy évig igényelhetnek olyan támogatást, amely akkor igényelhető és akkor érhető el, ha a lakhelyétől 60 kilométerre vagy annál távolabb, vidéken lakik. Tehát jelentős mértékű támogatás van. Ezenkívül természetesen a munkába járást, a mobilitást is segíteni kell, hogy ne kelljen a saját lakásából elköltözni annak a munkavállalónak, aki nem saját lakóhelyén dolgozik. Ilyen munkába járást segítő támogatás is elérhető mind a munkaadó számára adókedvezményként, tehát elszámolható költségként, mind a munkavállaló számára.

Egy nagyon fontos dolgot szeretnék még megemlíteni, a munkásszállók építését, amely az elmúlt időszakban, pontosabban ebben az évben pályázati kiírás után lehetőségként megjelent. Több mint tíz önkormányzat jelentkezett be erre a lehetőségre. Nemsokára ezres nagyságrendben fog épülni olyan munkásszállás, munkások elszállásolására alkalmas helyiség munkásszállás keretén belül, ahova a munkaadók és az önkormányzatok a városban, településen dolgozó munkavállalókat el tudják helyezni. Ez is egy jelentős adókedvezmény keretében valósulhat meg. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Költségként tudják elszámolni a munkavállalók mind a munkásszállók létesítését, mind pedig a munkásszállás költségeit. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   17-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai