Készült: 2024.09.20.19:27:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

267. ülésnap (2013.04.09.), 82. felszólalás
Felszólaló Czerván György (Fidesz)
Beosztás vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 6:30


Felszólalások:  Előző  82  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CZERVÁN GYÖRGY vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Jó két és fél órás vita után vagyunk, én szeretném megköszönni mindenkinek a véleményét, különösen a támogató véleményeket, de a kritikus véleményeket is figyelembe fogjuk venni.

Egy bányamérnök után, nem tudom, egy agrár-közgazdász mit tud mondani, mi újat tud mondani. Talán visszautalnék egy picit, ha megengedik, a 2011 első féléves európai uniós magyar elnökségre. A 2014-2020 közötti időszak célkitűzéseit fogadta el a Miniszterek Tanácsa minősített többséggel, a magyar javaslatot. Az első célkitűzés az életképes élelmiszer-termelés növelése. Zárójelben most hozzáteszem a témánk kapcsán, ez akár lehet a kertészet, a zöldség-gyümölcs termelés 1 millió tonnával történő növelése. A második fő szempont volt a fenntartható gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. Ez talán még konkrétabban kapcsolódik a termálvizes témához. A harmadik célkitűzés pedig, amit elfogadott az agrárminiszterek tanácsa, a vidéki életminőség növelése, a vidéki foglalkoztatás növelése.

Úgy gondolom, ha van a magyar mezőgazdaságon belül mozgástér arra, hogy új munkahelyeket hozzunk létre, akkor első helyen a kertészetet, a zöldség-gyümölcs ágazatot kell megemlíteni. Azért már az egy más kérdés, és hogy is mondjam, ízlés, felelősség, szubjektív véleménynyilvánítás alapján dől el, hogy a három célkitűzés között az arányokat, a súlypontokat hová tesszük, hová helyezzük: van, aki a fenntarthatóságra, van, aki az agrártermelésre, van, aki a vidékfejlesztésre. A kormányzat minden szempontot igyekszik figyelembe venni, erről szól a dolog. Tehát a mai vitánk végül is arról szólt elsősorban, hogy hová tologassuk ezeket a súlypontokat, ezeket az arányokat, kinek mi a fontosabb adott kérdésben.

A konkrét aggályokkal kapcsolatosan engedjenek meg néhány konkrét észrevételt. Az általános visszatáplálási kötelezettség eltörlése esetén nem lesz túlhasználat, mert a visszatáplálás nélküli kitermelésre a hatóság csak abban az esetben ad engedélyt, ha a felszín alatti vizek mennyiségi állapota ezt engedi. Tehát nem korlátlan dologról van szó. Az engedélyezési eljárásban a környezetvédelmi hatóság a vízgazdálkodási és a környezetvédelmi feltételek teljesülését objektív módon vizsgálja, és döntését a fennálló vízgazdálkodási állapotnak megfelelően hozza meg. Szintén szó volt róla, a 2500 méter mélység alatti kitermelés már a bányatörvény hatálya alá tartozó koncessziós tevékenység, amely mélységet csak jóval meghaladóan képződik egy olyan földhő, amely már alkalmas villamosenergia-előállítási tevékenység folytatására. A vízgazdálkodási törvény ezt nem érinti.

Az energetikai célra hasznosított termálvíz visszatáplálási kötelezettségének eltörlésével megteremti a felszín alatti víztesteknek a vízkitermelés céljától függetlenül valamennyi termálkút működési adataira alapozott, pontos szakmai méréseken nyugvó nyilvántartásának vezetését, ezzel a monitoringozást. Ezzel biztosítja a víz keretirányelv elvárásai alapján a felszín alatti víztestek valós helyzetnek megfelelő, mért adatokon alapuló, szükséges védelmét. Az engedéllyel történő működésből szerzett, mért adatok alapján lehetővé válik a víztestek valós állapotának a víz keretirányelvben előírt hatévenkénti felülvizsgálata, ami alapjául szolgálhat az adott esetben szükségessé váló intézkedések megtételének.

Mindezekből következik, hogy a vízhasználó kizárólag a felszín alatti vizek minőségi vagy mennyiségi állapota vagy a felszíni vizek védelme érdekében előírt jogszabályok szerinti feltételek teljesítésével bocsáthat ki termálvizet. Az egyedi kibocsátások által meghatározott sajátos feltételek teljesítése vonatkozásában a kibocsátó, gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve, mérlegelési lehetőséget kap a feltételek teljesítése vagy kizárólag energetikai célú felhasználás esetén a visszatáplálás lehetősége között. Természetesen lehetnek olyan esetek is, ahol az energetikai célra történő felhasználás csak visszatáplálással lesz engedélyezhető, mert másképp nem teljesülhetnek a felszíni vagy a felszín alatti vizek védelméhez fűződő célkitűzések vagy feltételek.

(13.40)

Engedjék meg, hogy még néhány dolgot elmondjak. Volt arról szó, többen említették, hogy a tegnapi nap folyamán több civil szervezet vagy egyetem kutatórészlege nyilatkozatot tett közzé, amelyben nem támogatja ezt az előterjesztést. Szeretném mondani önöknek, hogy a fiatal gazdák szervezete, az AGRYA is tett közzé nyilatkozatot - ajánlom mindenkinek a figyelmébe -, akik viszont egyértelműen támogatják ezt az előterjesztést. Ugyanez a helyzet a zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezettel, a FruitVeB-bel, és ugyanez a véleményük, néhány héttel ezelőtt jártam a szentesi kertészeknél, akik egyértelműen támogatják ezt az előterjesztést és a megoldását végre erre a problémára. Hogy milyen hátsó nyomásra? Nem titkolom, nincsen hátsó nyomás; itt arról van szó, hogy szeretnénk segíteni ezen az ágazaton, és az eddigi maszatolás helyett most már egy végleges és mindenki számára megnyugtató megoldást szeretnénk találni, amely figyelembe veszi a gazdálkodási, illetve a fenntarthatósági szempontokat is.

Nagyon bízom benne, hogy nem estünk át a ló túlsó oldalára, de ettől függetlenül természetesen nyitottak vagyunk a módosító vélemények figyelembevételére, úgyhogy úgy gondolom, hogy tudunk egy olyan törvényt letenni az asztalra, amit aztán el is tudunk fogadni, amely mindenki számára kedvező lesz; elsősorban a magyar mezőgazdaság számára.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(A jegyzői széket Földesi Gyula foglalja el.)




Felszólalások:  Előző  82  Következő    Ülésnap adatai