Felszólalás adatai

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A miniszterelnök titkosszolgálatokkal összefüggő tevékenységének és múltjának tényeit és következményeit vizsgáló bizottság tevékenységéről nem tudott jelentést készíteni, mert a vizsgálóbizottságban a vizsgálat eredményéről nem alakult ki többségi álláspont. A bizottság működésére megszabott, egyébként komolytalanul rövid határidő így anélkül telt el, hogy a bizottság érdemi munkáját befejezte volna.

A bizottság kormánypárti tagjai saját, de a bizottság által el nem fogadott véleményüket önálló képviselői indítványként országgyűlési határozati javaslat formájában az Országgyűlés elé terjesztették. Álláspontunk szerint ez az eljárás, illetve a benyújtott országgyűlési határozati javaslat súlyosan sérti a Házszabályt, valamint az ügyrendi bizottság korábban meghozott állásfoglalásait. Az ügyrendi bizottság az Országgyűlés elnökének megkeresésére az ügyben az imént ismertetett eseti állásfoglalást alakította ki, és ezzel a bizottság kormánypárti többsége Toller László és képviselőtársai házszabálysértő eljárását legalizálta.

E döntéssel szemben fordulunk most az Országgyűléshez, hangsúlyozva azt, hogy a vitás kérdés mikénti elbírálása a parlament működésére messzemenő kihatással lehet.

Toller László és képviselőtársai eljárása és az általuk benyújtott országgyűlési határozati javaslat az alábbi okokból sérti a Házszabályt. A 36. § (5) bekezdése értelmében a vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentésben számol be az Országgyűlésnek. A Házszabályból egyértelműen következik - és azt az 55/1998-2002. számú ügyrendi bizottsági állásfoglalás is megerősíti -, hogy a vizsgálóbizottság által lefolytatott eljárásról csak a vizsgálóbizottság tehet jelentést.

(14.50)

Megjegyzem, hogy jogszabályaink más ügyekben másokat is feljogosítanak jelentés előterjesztésére, de országgyűlési képviselő jelentés előterjesztésére egyáltalán nem jogosult.

Az említett kormánypárti képviselők, a Házszabály előírásait kijátszva, határozati javaslatnak álcázva, tartalmilag jelentést terjesztettek az Országgyűlés elé, melynek előterjesztésére a fentiek szerint ők semmiképpen sem, hanem csak a vizsgálóbizottság lenne jogosult. A javaslat szövegéből, megfogalmazásából, szófordulataiból egyértelmű, hogy olyan megállapításokat tartalmaz, amelyek kimondására csak a kiküldött vizsgálóbizottság lenne jogosult. Csak néhányat idézek adalékként: a bizottság megerősíti, tartalmazza a szöveg; vagy például: a bizottság az Országgyűlés 43/2002. számú határozatának megfelelően befejezte munkáját. Az indoklás szintén hasonló megállapításokat tartalmaz.

Az ügyrendi bizottságban a kormánypárti képviselők arra hivatkoztak, az 55/98-2002. számú ügyrendi bizottsági állásfoglalás megengedi azt, hogy a vizsgálat tárgyát képező kérdést érintően országgyűlési határozati javaslatot lehessen előterjeszteni. Ez valóban így van, de jelen esetben az országgyűlési határozati javaslat nem egyszerűen érinti a vizsgálat tárgyát képező kérdést, hanem az tartalmilag maga a jelentés, melynek előterjesztésére a képviselőknek természetesen az említett állásfoglalás sem ad lehetőséget.

Miről is van szó jelen ügyben? Arról, hogy a szocialista-szabad demokrata képviselők azt remélték, hogy a vizsgálóbizottsági eljárás eredménye mentesítheti majd Medgyessy Péter miniszterelnököt a titokszolgálattal összefüggő tevékenységének a tehertételétől. Az eljárás azonban nem vezetett erre az eredményre, és a vizsgálóbizottság többsége nem volt hajlandó kiállítani a miniszterelnöknek ezt a menlevelet.

Tudnivaló, hogy a vizsgálóbizottságok működésének alapvető szabálya, hogy függetlenítse a politikai erőviszonyoktól a tevékenységüket. Erre tekintettel a vizsgálóbizottságok paritásos elven épülnek fel, vagyis a kormánypárti és ellenzéki képviselők száma azonos. Ez alapvető garanciát jelent annak elkerülése érdekében, hogy a vizsgálóbizottságok akár kormánypárti, akár ellenzéki politikai szándékok egyoldalú eszközévé válhassanak.

A jelen vizsgálóbizottsági eljárásban is működött ez a garancia, és bár a bizottság a kormánypárti többség által részére tendenciózusan megszabott rövid időben a munkáját elvégezni nem tudta, de legalább nem vált a kormánypolitika egyoldalú eszközévé. Ezt szeretné most az igen tisztelt kormánypárti képviselők javaslata megoldani, kijátszva a Házszabályt, mégis ráerőltetni azokat a megállapításokat az Országgyűlésre, amire a vizsgálóbizottság nem volt hajlandó.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ehhez ne asszisztáljon, és erre tekintettel az ügyrendi bizottság állásfoglalását (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) utasítsa el, és támogassa a Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslatát.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)