Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! 2020. március 11-én Magyarország Kormánya a magyar állampolgárok egészségének és életének megvédése érdekében az ország egész területére különleges jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett ki. Ebben a megpróbáltatásokkal teli időben különösképpen szükséges a lehető legszélesebb körű nemzeti összefogás és a társadalmi szolidaritás biztosítása. Éppen ezért mára egyértelművé vált, hogy a koronavírus terjedé-sének akadályozása, lassítása, illetve a fertőzés elleni küzdelem támogatása és az emberi egészség megóvása valamennyiünk közös feladata. Vészterhes időkben a felelős döntéseket az Országgyűlésnek és a kormánynak kell meghoznia. A mostani szokatlan korlátozások nagy türelmet kívánnak meg valamennyi honpolgártól, de kellő fegyelmezettség tanúsításával és összefogással már kezd lehetőség nyílni a fokozatos enyhítésre.

Meg kell tudnunk védeni a magyar emberek életét és egészségét, és meg kell tudnunk védeni a kórházak működőképességét is. Ez a kettő együtt jár, ugyanis ha csökken a vírus terjedése, akkor csökken az egészségügyi ellátórendszer leterheltsége is. Hangsúlyozandó, hogy óriási feladat nehezedik azok vállára, akik az egészségügyi rendszerben dolgoznak, éppen ezért szükséges, hogy a parlamenti pártok és a kormány egyaránt egységesen álljanak mögöttük.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar vakcinabeszerzési stratégia sikeresnek bizonyult. Méltán állíthatjuk, hogy Magyarország a kontinens egyik legeredményesebb oltási programjával küzd a koronavírus-világjárvány ellen. Azonban új vírusvariánsok terjednek szerte a világban, így hazánkban is, éppen ezért továbbra is elengedhetetlen a fokozott védekezés. Ennek érdekében Magyarország Kormánya javaslatot tesz a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályának meghosszabbítására a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első napját követő 15. napig. Meg kell említenem, hogy a javaslat nagyon előrelátóan rögzíti azt is, hogy a kormány a veszélyhelyzetet ezt megelőzően is megszüntetheti, amennyiben fenntartásának alaptörvényi feltételei már nem állnak fenn. A veszélyhelyzet megszüntetése esetén viszont számos átmeneti szabályozást igénylő kérdés merül fel, ugyanis az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a veszélyhelyzetet előidéző pandémia elleni védekezés gazdasági és társadalmi hatásai messze túlmutatnak a veszélyhelyzet időtartamán. Így a negatív hatások elhárítása, illetve kiküszöbölése érdekében tett intézkedések lehetnek tartós vagy akár végleges hatású intézkedések is.

A kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges megbetegedést okozó Covid-19-világjárvány következményeinek elhárítása, valamint a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében számos intézkedést vezetett be rendeleteivel, hiszen ilyen embert próbáló időkben nélkülözhetetlen a végrehajtó hatalom részéről történő gyors cselekvés. Az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdései értelmében a kormány eredeti jogalkotói hatáskörben alkotott rendeletei a veszélyhelyzet megszűnésével hatályukat vesztik, annak ellenére, hogy számos kormányrendeletbe foglalt intézkedés a pandémia hosszú távú negatív hatásainak az elkerülését szolgálja, ám a hatályvesztés következtében fellépő jogbizonytalanságot az Országgyűlésnek orvosolnia kell, mégpedig megfelelő szintű törvényi szabályok megalkotásával. Megjegyzendő azonban, hogy mindezt előre megtenni azért nem lehetséges, mert a veszélyhelyzet megszűnésének időpontja előre nem ismert.

Az Alaptörvény B) cikkéből következő jogbiztonság jogállamiságból fakadó követelménye érvényesülésének érdekében a törvény hatályvesztésééig a benyújtott javaslat egy alkalmazási szabályt ír elő, melynek köszönhetően biztosítható a megfelelő méltányosság azokban az esetekben, amikor a veszélyhelyzeti kormányrendeletek alkalmazása az állampolgárok szempontjából lényeges. Gondoljunk csak például a lejárt okmányok érvényességi idejére, amelyeknél kifejezetten hasznos, hogy azok a veszélyhelyzet megszűntével sem járnak le automatikusan. De említhetném a SZÉP-kártyák ideiglenes díjmentességével kapcsolatos szabályok fenntartásának célszerűségét is.

Tisztelt Ház! Az alkotmányos gyakorlatból fakadóan nyilvánvaló, hogy az előttünk fekvő javaslat csupán ideiglenesen biztosíthatja a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályvesztést követő továbbalkalmazását, hiszen a veszélyhelyzet megszűnésével kapcsolatban az Országgyűlést terheli szabályozási feladat, azaz a kivezető törvény megalkotása.

Szeretném még kiemelni, hogy a törvény új 4/B. § (2) bekezdésében a továbbalkalmazás szempontjából egy garanciális jelentőségű kivételszabály kerül lefektetésre, miszerint ha az Országgyűlés a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően törvényben szabályozza egy veszélyhelyzeti intézkedésnek a veszélyhelyzet utáni időszakra vonatkozó szabályát, akkor kizárhatja a veszélyhelyzeti kormányrendelet hatályvesztése utáni alkalmazását.

Jelenleg mindannyiunk számára az a legfontosabb cél, hogy Magyarország minél hamarabb maga mögött tudja a koronavírus-világjárványt. Viszont tekintettel arra, hogy ennek pontos időpontja előre nem látható, ezért indokoltnak mutatkozik a Ház asztalán fekvő törvényjavaslatban foglalt szabályozás bevezetése. A Fidesz képviselőcsoportja a törvényjavaslatot támogatja, és arra kérem valamennyi képviselőtársamat, hogy fontolják meg az elhangzottakat, és tegyenek ugyanígy. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(12.50)