Felszólalás adatai

HERÉNYI KÁROLY (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A válságkezelés lényege, hogy három kérdésre tud-e kielégítő választ adni; az első kérdés, hogy szolgálja-e a növekedést - hiszen a válság egyik oka ennek elmaradása -, a második, hogy szolgálja-e az egyensúlyt, a harmadik pedig, hogy szolgálja-e a társadalmi igazságosságot. Sajnos, meg kell állapítani erről a mostani előterjesztésről, hogy ez egy szempontot preferál, ez pedig az egyensúly megteremtése, a másik kettőt szinte figyelmen kívül hagyja. Ez azért nagy baj, mert ez a hét év gyakorlatának tulajdonképpen a továbbfolytatása.

Azt látni kell, hogy a három szempont szinte összeegyeztetetlen, ideális megoldás nincs, optimális egyensúlyra lehet törekedni, de ebből a programból ez az optimális egyensúly ehhez a ponthoz nem ért el, a közelébe sem ért. A választás nagyon nehéz, hiszen valóban csődközeli helyzetben van az ország, a választás valójában a csőd vagy a válságkezelés. Nyilván a kormány a válságkezelést választotta, és ezt próbálja megvalósítani.

Ez a program tulajdonképpen - és ez a törvényjavaslat hét esztendő hibáira akar választ adni, és hét esztendő hibáit akarja kijavítani - nyilván nem fog egy lépésben sikerülni, és igen komoly hibái vannak ennek a törvényjavaslatnak. Hadd emlékeztessem miniszter urat, hogy körülbelül egy esztendővel ezelőtt a Világgazdaság hasábjain megjelent egy írása, amely a svéd és a magyar adórendszer bonyolultságát, illetve egyszerűségét hasonlította össze. Nagyon bízom abban, hogy nem felejti el miniszteri gyakorlata során, és ezt preferálni fogja, mert ez egy nagyon jó írás volt.

Akkor mondanám a kifogásokat, és mondanám a hibákat. A legnagyobb és alapvető hiba az, hogy egy dologról nem beszél, az egyszerűsítésről. Adókulcsokkal próbálja átrendezni az adószerkezetet, de a lényegről elfeledkezik. Továbbra is több mint ötvenféle adófajtát fogunk fizetni, továbbra is rendkívül bonyolult a rendszer. Ha vállalkozókon akarunk segíteni, akkor csak megjegyzem, hogy az adóbefizetés költségei egy egyszemélyes vállalkozás esetében évente körülbelül 260 ezer forintot tesznek ki. Tehát ha ezt összehasonlítom azzal az 5 százalékos járulékcsökkentési szándékkal vagy javaslattal, ami a minimálbér esetében a munkaadót 3500 forinttal fogja jobb helyzetbe hozni, ettől nem fog örömében hanyatt vágódni, tehát nem igazán jelentős.

A személyi jövedelemadó vonatkozásában is az a sávhatáremelés, amelyet önök most előterjesztettek, 1 millió 900 ezer forintra emelné a 18 százalékos sávhatárt, ez alacsony, legalább 2,2 millióra kellene emelni, mert az átlagjövedelmek így még mindig a legmagasabb adókulccsal fognak adózni.

Igen nagy hiba az eho eltörlése. Miniszter úr még a Reformszövetség tagjaként arról beszélt, és azt preferálta, hogy az egészségügyi hozzájárulás 5000 forintra emelődjék fel, és más területeken próbáljuk kiegyenlíteni más költségek csökkentésével. Ebben az előterjesztésben ez nincs benne, nem szerepel - nagyon nagy hiba. Ráadásul komoly reformokra tényleg nincs idő, de nem kellene olyanokat tenni, ami a későbbi reformokkal ellentétes. Ez tipikusan egy olyan intézkedés.

Az áfa: meg kellene határozni, hogy az áfaemelést mettől meddig gondoljuk, tehát mi az a határidő, amikor visszatérnénk a normális kerékvágásba. A három adókulcs túl távol esik egymástól, az 5 százalék és a 25, és közte a 18 nagyon távol van egymástól. A 18 százaléknál a tej és a kenyér - mindenféle tej, meg mindenféle kenyér, a legdrágább is? A szállodák is így veszik, amelyek ötcsillagos szállodaként óriási haszonnal adják? Tehát igazán nem átgondolt ez a dolog. Ráadásul, mondjuk, a tömegközlekedés, a közösségi közlekedés, ami nagyon nagy állami támogatással működik, akár a MÁV, akár a BKV esetében, miért maradt a 25 százalékos kulcsban, miért nem hoztuk le a 18 százalékosba? Vagy például a szállodai szolgáltatások miért nem tudnak ebbe a sávhatárba kerülni, hiszen a versenyképessége a szállodáknak... - hét kivétellel Európa minden országában más adókulcs alá esnek. Tehát számos olyan hibája van ennek az előterjesztésnek, amely nem fogja ezt a mostani helyzetet megoldani.

Ha 2010-re valóban egy másik javaslattal óhajtanak előállni, akkor az előkészítésnél ezeket vegyék figyelembe, mert ez toldozás-foldozás, igazi megoldást a mostani helyzetre nem jelent, nem jó üzenet sem a világ felé, sem a magyar vállalkozók felé, hiszen tulajdonképpen a helyzete, a pozíciója senkinek nem fog javulni. Az az adórendszeren belüli átalakítás, amit önök elképzeltek, nem fogja a foglalkoztatás helyzetét javítani, nem fogja az adóterheket érezhetően és jelentős mértékben csökkenteni, sokkal inkább maszatolásnak nevezhető, mint hatékony és eredményeket hozó lépésnek.

(12.20)

Ezért ebben a formában ez a törvényjavaslat a Magyar Demokrata Fórum részéről, annak ellenére, hogy sok elemével egyetért, nem támogatható. Bízom abban, hogy módosító javaslatokkal a törvény javítható, és abban is bízom, hogy az ellenzéki oldalról beadott módosító javaslatok nem részesülnek olyan elutasításban, mint ahogy az az eddigi gyakorlat volt. Hiszen ha csak arra gondolok, hogy az elkövetett hibák miatt, a száznapos program, az áfacsökkentés miatt az ellenzék, legalábbis a Magyar Demokrata Fórum mindkét esetben hallatta a hangját, sőt tavaly előterjesztettük a nemzeti adószabadság programját, annak néhány eleme ugyan visszaköszön, de ha néhány évvel ezelőtt léptük volna meg, akkor talán nem kerültünk volna ilyen helyzetbe, és a válság nem ilyen módon és nem ilyen súlyosan érinti Magyarországot. Ez megelőzhető lett volna.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a függetlenek soraiban.)