Felszólalás adatai

BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Mielőtt elmondanám az előre eltervezett hozzászólásomat, engedje meg, hogy a maga kétpercesére reagáljak.

Először is: az, hogy a herendiekkel nem kötötték meg a szerződést, nem kizárólag a herendiek hibája. Már ne haragudjon: hogyha egy pályázathoz benyújtották azokat a szükséges dokumentumokat, amelyek alapján elnyerték a támogatást, akkor vajon még mi kell ehhez? Vagy pedig újabb és újabb adatokat és dokumentumokat kérnek. Ezt a játékot már egyszer és mindenkorra el kellene felejteni, mert Herenden több mint 840 ember kenyeréről van szó - ez az egyik.

A másik az Ajka Kristály ügye. Igen, nem tudott benyújtani pályázatot. És vajon miért nem? Azért nem, tisztelt képviselő úr, mert nem felelt meg annak a törvényi előírásnak, amelyet ma este szeretne a parlament módosítani, az úgynevezett rendezett munkaügyi kapcsolatoknak. Egy egészen egyszerű dolog történt: valaki megbetegedett, aki azt a munkát ellátta, folytatta. Ugyanis, ha nem tudná, az üveggyártás folyamatos üzemmódban történik. Az éjszakai munkás helyére nem érkezett meg a délelőttös műszak, ő folytatta tovább a munkát, hogy ne álljon le a termelés, ezért megbüntették őket, és kizárták minden pályázati lehetőségből. Úgyhogy ne vonja kétségbe Ékes képviselő úr szavahihetőségét, anélkül, hogy nem tudja, mi ennek a történetnek a háttere.

Egyébként pedig az, hogy itt az előző másfél órában ilyen szenvedélyes vita bontakozott ki a foglalkoztatásról és a munkanélküliségről, nem véletlen. Azért nem véletlen, mert ma a munkanélküliek száma meghaladja az 563 ezret. 101 ezer emberrel több ma a munkanélküli, mint egy évvel korábban volt. Minek köszönhető ez? Annak, hogy az önök kormányzása alatt a gazdasági növekedés nemhogy stagnált volna, hanem visszaesett.

Az új miniszterelnökük mit jelentett be? Azt jelentette be, kérem tisztelettel, hogy a gazdasági visszaesés várható mértéke 5,5-6 százalék lesz. De ha meghaladja a 6 százalékot - mert ez sem kizárt -, akkor is még lehet, hogy lesznek tartalékok a költségvetésben, ami ezt elbírja. Miről beszélünk itt akkor? Milyen adótörvény- és járuléktörvény-javaslatról beszélünk, aminek már a fele sem igaz? - az sem, ami itt van, az sem, ami lesz. Ha a gazdaság nem működik... - ez közgazdasági alapvetés, tisztelt képviselőtársaim, hogy 3 százalékos gazdasági növekedés hoz létre 1 százalékos foglalkoztatottságnövekedést. Addig, amíg a gazdaság visszaesik, addig, amíg a gazdaság nem működik, addig, amíg a gazdaság zsugorodik, nem fog itt a munkahelyek száma gyarapodni, de még megőrizni sem fogják tudni ezekkel a feltételekkel, mint amit itt beterjesztettek, illetve már az újságokban és a televíziócsatornák segítségével a tudomásunkra hoztak, hogy mi várható.

A bejelentett új munkahelyek száma az 563-564 ezer munkanélkülivel szemben: mindössze 51 ezer új munkahelyről van szó, ami betölthető lenne, ennek pedig több mint a fele támogatott. Akkor miről beszélnek a képviselőtársak, hogy milyen nagyszerű kilátások lesznek itt, hogyha már ma is egy bejelentett új munkahelyre több mint tizenegy munkanélküli vár? Mit akarnak önök megőrizni? Ezt a munkanélküliséget? Ha nem működik a gazdaság, akkor milyen munkahelymegőrzésről és milyen új munkahelyek létesítéséről beszélünk?

Az Európai Unió 27 tagországa közül Magyarország az utolsó előtti helyen áll, ami a foglalkoztatottságot jelenti, és ha ez nem változik, a költségvetés bevételei nem fognak növekedni, hiszen sem a munkaadó, sem a munkáltató nem fog sem adót, sem járulékot fizetni. Minél több a munkanélküli, annál több a kifizetés a költségvetésből, hiszen az emberek, azok, akik hosszú éveken át fizették az adókat és a járulékokat, jogosultak arra, hogy legalább szabott ideig munkanélküli-ellátásban részesüljenek.

Egyébként, ha nem tudnák, ma már több mint 190 ezer ember van mindenféle ellátás nélkül, és akkor nem beszélünk azokról az emberekről - több százezer emberről -, akik semmilyen létező statisztikában vagy regisztrációban nem mutatkoznak meg. A tartós munkanélküliek száma, azok, akik már több mint egy éve nem találnak maguknak munkát, közelít a 160 ezerhez.

Kérdezem ezek után: a benyújtott törvényjavaslat tükrében tessék már megmondani, mi lesz ezeknek az embereknek a sorsa? Hol lesz számukra munkahely? Mit akarnak önök megőrizni? Ezt a jelenlegi állapotot? Ugyanis ez a benyújtott törvényjavaslat sem az, amit már újra meg újra bejelentenek, nem fognak változtatni ezen a helyzeten pozitív irányban, legfeljebb csak még rosszabb lesz. Miért lesz még rosszabb? Azért lesz még rosszabb, tisztelt szocialista képviselők, mert a ma még adómentesen adható természetbeni juttatásokat megadóztatják, így például az üdülési csekkekkel is ez az elképzelésük.

(13.40)

Mihez fog ez vezetni? A turisztikai ágazat az egyik legsikeresebb ágazata volt hazánknak. Tavaly 1700 milliárd forint volt a bevétele a turisztikai ágazatnak, ebből 41 milliárd forintot biztosított a belföldi turizmus az üdülési csekkek segítségével. 2007-2008-ban ebbe az ágazatba 67 milliárd forint fejlesztési támogatást pumpáltak be, 2009-2010-re a tervek szerint mintegy 100 milliárd forint várható. Most mit akarnak? Azt, hogy ott pusztuljon el az a beruházás, ami eddig már létrejött? Szűnjön meg az, ami eddig működőképes volt? Mert ha az üdülési csekkek adókötelesek lesznek, ugyan mondják már meg, hogy melyik munkaadó lesz az, amelyik még ez után adózni fog, és melyik lesz az a család, amelyik ezek után el tud majd menni legalább évente egy hétre nyaralni, pihenni e nélkül az üdülési csekk nélkül! Az áfát felemelik 25 százalékra. Ez az áfaemelés az európai uniós átlagnak a 2,5-szerese, 10-12 százalék körül van az Unió országaiban. Mire jó ez? (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Hogy jött ki ez a szám?)

De nézzük meg az építőipart, milyen hatása lesz a szocpol támogatás, a kamattámogatás megszüntetésének. Az lesz a hatása, hogy az építőipari ágazat, amelyik amúgy is már a padlón van, még sokkal, de sokkal rosszabb helyzetbe fog kerülni, ha nincsenek beruházások a vállalkozások részéről. A hazai kis- és közepes vállalkozások évek óta jelzik, hogy probléma van, nem tudnak beruházni, nem tudnak fejleszteni, nem férnek hozzá sem a hazai, sem az uniós forrásokhoz, nem lesz lakásépítés. Akkor ugyan mit fognak csinálni az építőiparban? Mit fog csinálni az ott dolgozó 300-400 ezer ember? Ugyanígy a turisztikai ágazatban, ha csak a 10 százalékuk munkanélkülivé válik, és ez egy óvatos és optimista becslés, akkor mennyivel fog vajon emelkedni a munkanélküliek száma?

Önök azt tervezik, hogy a nőket, a kisgyermeket nevelő édesanyákat vissza kell vezetni a munkaerőpiacra. Végiggondolták, hogy ennek mi lesz a következménye? Eddig sem volt egyetlenegy édesanya sem odaláncolva a konyhaasztal lábához. Ha úgy gondolta, hogy a gyermeket most már beadhatja bölcsődébe vagy óvodába, vagy talált esetleg egy nagymamát, aki vigyázott a kicsire, és feltéve, hogy megvolt a munkahelye, akkor visszament dolgozni. De miért akarják arra kényszeríteni a nőket, az édesanyákat, hogy a gyermeküket hagyják otthon?

Először is, nincs munkahely. Statisztikai adat, tény, nem lehet kétségbe vonni, hogy addig, amíg az édesanyák otthon vannak gyermekgondozási segélyen, illetve gyermekgondozási díjat vesznek igénybe, a munkahelyek 37 százaléka megszűnik ez alatt az idő alatt. Ha nem lehet ezeket a munkahelyeket pótolni, mondják már meg, hova megy a nő dolgozni?! Hova? Ez az egyik. De tegyük fel, hogy olyan szerencsés, hogy talál magának munkát. Mi lesz a gyermekkel? A bölcsődés korú gyermekek körülbelül 300 ezren vannak, 0-3 éves korosztályról van szó. Összesen 32 ezer gyermek számára van bölcsődei férőhely. A barcelonai irányelv szerint 2010-re el kellene érni, hogy az ilyen korú gyermekek 33 százaléka részére legyen bölcsőde. El fogjuk érni? Kizárt, hogy ezt elérjük, a jelenlegi helyzetben ezt teljesen kivitelezhetetlennek tartom. Ráadásul a bölcsődéknek mintegy 90 százaléka itt van a fővárosban. A vidéki nő mit csinál? Arra kényszerítik, hogy megkurtítsák a gyes, illetve a gyed időtartamát. Mit fog csinálni a gyerekével? Ezt komolyan gondolja ön, pénzügyminiszter úr, hogy valaki, aki mondjuk, 112 ezer forintos nettó bérért dolgozik, képes lesz kifizetni 70-80 ezer forintot magánbölcsődére? Teljesen kizárt, akkor, amikor egyébként nemcsak a bölcsődei díjat kellene kifizetni, hanem kellene fizetni a lakástörlesztést, a lakásfenntartás költségeit és a megélhetés költségeit, amelyek nyilvánvalóan emelkedni fognak. Ma az egyetemre könnyebb bejutni, mint egy bölcsődébe. Ez a helyzet, tisztelt képviselőtársaim.

Száz szónak is egy a vége, ennek a törvényjavaslatnak semmilyen olyan része nincs, amely a foglalkoztatás növekedését elősegítené, illetve elősegítené, hogy a munkanélküliek helyzete javuljon, és a számuk csökkenjen.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiból.)