Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm a kedvességét. Tisztelt Képvi­selőtársaim! Szeretném megköszönni mindazoknak, akik hozzászóltak a vitában. Mindenekelőtt is kö­szönöm államtitkár úrnak a támogató hozzászólását, és azokat a dolgokat, amelyeket államtitkár úr meg­említett, ha megfelelő így, akkor én már külön nem hoznám szóba.

Engedjék meg, hogy akkor az időbeli sorrendet némiképp felrúgva, az illem kedvéért Dúró Dóra képviselő asszony hozzászólására reagáljak elsőként. Annak örülök, hogy nagyrészt egyetértünk, a konkrét javaslatot illetően pedig azt gondolom, hogy talán valószínűleg támogatható is lesz, ahogy ezt meg­fejtettem a mondanivalójából. Ezt külön köszönöm. Valóban szerintem is előrelépést jelent a „Digitális jólét” alapcsomag, mint ahogy egyébként fontosnak tartom, tartjuk magunk is a „Digitális jólét” stra­tégiát is. Hogy most időben van, késve vagyunk ebben, vagy lehetett volna-e ezt gyorsabban tenni, nagyobb lépésekben, ez mindig vita kérdése, kor­mánypárt és ellenzék között ez szerintem nagyjából természetes is. A lényege a dolognak az, hogy ezen célkitűzéseket és ezeket a tartalmakat igyekezzünk a rendelkezésre álló eszközök tárházát bevonva minél hatékonyabban végrehajtani.

A versenyhátrány Magyarország kontra Nyugat-Európa összehasonlításokat adott esetben szerintem a Kulturális bizottságban akár egy NMHH-s beszá­moló kapcsán is érdemes lehet napirendre hozni. Már csak azért is, mert sokféle szempont előhozható, és ha előhozunk például egy dán esetet vagy egy dán összevetést, akkor azért arról is érdemes meg­em­lé­kez­nünk, hogy a dán történelem, akár a közel­múlt­béli történelem mit foglalt magában és a magyar­országi közelmúltbéli történelem is mit foglalt magá­ban. De én sem szeretnék ebbe belemenni, hiszen éppen azt indítványoztam, hogy talán ezt szakmai alapon akár a Kulturális bizottságban megvitat­hatjuk. Biztos, hogy egy érdekes párbeszéd alakulna ki ebből.

A magyarországi fiatalokkal összefüggésben tö­ké­letesen egyetértünk, valóban a kutatások is alá­támasztják azt, hogy a fiatalok nagyon-nagyon sok időt töltenek az interneten - idézőjelben -, ami egy olyan körülmény, amivel nyilván kezdenünk kell valamit érdemben.

(12.20)

Rengeteg hasznos dologgal találkozhatnak ott, ez mindenképpen üdvözlendő. Az, hogy ezeket az eszközöket tökéletesen napi szinten, minden percben használják, szintén egy üdvözlendő dolog, s emellett kell megteremtenünk a feltételeket, ami megint csak nagyon fontos. Ebben a kormány egyébként cselekvőleg vesz részt, és a továbbiakban is ez úgy fog zajlani, hogy azokra a veszélyjelenségekre is felhívjuk a figyelmet, a gyerekekét, fiatalokét, szülőkét és nagyszülőkét egyaránt, amelyek leselkednek rájuk, és hogy milyen módon lehet ellenállni ezeknek a veszélyeztető tényezőknek. A jövőért érzett felelősség tudatában ez mindenképpen egy nagyon fontos tennivalónk közösen is. Én ezt magam is rendkívül jelentős kérdésnek tartom.

Az e-közigazgatással összefüggésben annyit szeretnék emlékeztetésképpen elmondani, hogy ha visszatekint néhány évre Magyarországon, akkor ebben jelentős előremozdulás tapasztalható. Bízom benne, hogy ebben egyetértünk. Nem a folyamat végéről beszélünk, hanem egy helyzetképről. Én úgy gondolom, hogy ennyi legalábbis elmondható. De köszönöm szépen a hozzászólását.

Szakács László képviselő úrnak szeretném jelezni - megkérem Legény Zsolt képviselő urat, hogy legyen kedves tolmácsolni neki -, megköszönve a képviselő úr felvetéseit is, aki azt mondta, hogy a céllal egyetértünk, eddig jó, eddig ötösre értékeltem a magam részéről a felszólalást, utána pedig azt mondta, hogy de csak a célban. Aztán később azt mondta, hogy a gondolkodásunk iránya rossz. Márpedig ha a célra tartás ügyében egyetértünk, és az irányra azt mondja, hogy rossz, akkor ez számomra egy kicsit nehezen feloldható dolog, de biztos az én készülékemben van a hiba.

Ott viszont már nem gondolnám, amikor azt fogalmazta meg Szakács képviselő úr, hogy önök, tehát mi, megdrágítottuk ezeket a szolgáltatásokat. Nem, mi nem drágítottuk meg ezeket a szolgáltatásokat. Ezzel a konkrét javaslattal és ennek az előzményével mi biztosan nem drágítottunk, már csak azért sem, mert az előző, a tavaszi javaslatunknak - ahogy azt Fónagy János államtitkár úr is említette - a ha­tá­lyo­sulása most fog bekövetkezni. Ha Szakács képviselő úr a jövőbe lát és a jelenben éli meg azt, amit ő vélelmez, hogy majd hogyan is realizálódik ez a piac területén, azt neki kell valahogy megfejtenie. Október végén lép hatályba a tavaszi módosításunk, tehát a jelenbéli rémítő eseteket felhozni legalábbis a költői túlzás kategóriájába sorolható.

Említette Szakács képviselő úr azt is, mi a szek­torális adókkal milyen nehézséget okoztunk az országnak és az ország lakosságának. Ezt én a magam részéről szeretném visszautasítani. Az lenne a nagyon fontos egy szocialista képviselő részéről, hogy az önvizsgálat kategóriájában mozogva föltegye magának a kérdést, hogy milyen helyzetet is idéztek önök elő 2010-ig, amely után a mi kormányunknak kellett megpróbálni rendet tenni a gazdasági életben is. És mi nem azt az utat választottuk, amit önök egyébként gyakorlatként alkalmaztak nagyon hosszú időn keresztül, hogy konkrétan az állampolgárokra minél nagyobb terheket tettünk rá, hanem a kormány megkereste azokat a lehetőségeket, hogy melyek azok a szektorok, ahová nagyobb terhet lehet róni annak érdekében, hogy az ország és az ország gazdasága kimásszon ebből a rendkívül nagy gödörből. Nem kölcsönök felvételével, képviselő úr, ezt fontos hangsúlyozni, mert önök ezt a gyakorlatot alkalmazták megint csak, kölcsönöket, hiteleket vettek föl, és ezeket jobbára nem is önöknek kellett az önök kormányzása alatt törleszteni, hanem az önök után következő kormányoknak. Ismert ez a metódus, Margaret Thatcher fogalmazta meg, hogy ő még nem nagyon találkozott olyan munkáspárti kormánnyal, amely nemcsak hogy fölvette volna a hitelt, hanem vissza is fizette volna. Ezt önök tökéletesen alkalmazták, csak ez nem szolgálja az ország érdekét.

Mi nem hitelfelvétellel próbáltuk ezeket a kérdéseket kezelni és megoldani, hanem az ország gazdaságát egy más pályára, egy fejlődő pályára tenni, és nyilván nehézségek árán, de már most mutatkozik, hogy ennek milyen eredményei vannak. Itt azt javasolnám, hogy akik eladósították az országot, és az országon belül nemcsak az államháztartás került nehéz helyzetbe, hanem az önkormányzati szféra és a családok is, ott nem lenne baj, ha kicsit nagyobb lenne az önvizsgálat készsége és képessége.

Végezetül annyit még, hogy szintén említette Szakács képviselő úr, hogy az NMHH vezetője itt a parlament előtt nem jelent meg személyesen, hogy beszámoljon arról, hogy az NMHH tevékenységi körében mik történtek és mik miért történtek. Szeretném a képviselő úr figyelmét felhívni arra, hogy a parlamenti döntésnek megfelelően az NMHH vezetője beszámol a parlament Kulturális bizottságában. A kulturális bizottsági tagok mellett egyébként más bizottságban tevékenykedő képviselőtársaink is jelen lehetnek ezeken a beszámolókon. S azt is szeretném önöknek tájékoztatásképpen elmondani, hogy az NMHH vezetője minden egyes alkalommal személyesen is részt vesz, szakértő kollégáival együtt, és áll rendelkezésre a különféle kérdések, felvetések megvitatásában és megválaszolásában.

Summázva az egészet szeretném még egyszer megköszönni a hozzászólásokat, és abban bízom, hogy mivel ez a javaslatunk is a szolgáltatást igénybe vevők, tehát a lakosság érdekeit szolgálja, annak érdekében, hogy minél többen juthassanak a szélessávúinternet-használat lehetőségéhez, és ezáltal is még inkább tudjuk növelni Magyarországon a digitális kompetencia szintjét, úgy gondolom, hogy ezek üdvözlendő változások, mint ahogy a lakhely elhagyása esetén is lehessen kilépni a konkrét határozott idejű szerződésből. Bízom benne, hogy képviselőtársaim, ha mérlegelik ezt a javaslatot, akkor támogatásukról fogják biztosítani. Én erre ösztönzöm önöket. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)