Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat jól példázza, hogy az Országgyűlés olyan hosszú felkészülési időt biztosított az új büntetőeljárási törvény hatálybalépésére - tudniillik 2018. július 1-jén lép hatályba -, hogy ez alatt a hosszú felkészülési idő alatt is szükséges lehet a még hatályban lévő régi büntetőeljárási törvény módosítása, hiszen az új Be. hatálybalépéséig is szükséges a bűnüldöző munkát, az igazságszolgáltatás munkáját segíteni egyes törvénymódosításokkal. Tehát nem tévedés, az Országgyűlés az előttünk fekvő törvényjavaslattal a nemsokára hatályon kívül helyezendő, de még hatályos 1998. évi büntetőeljárási törvényt módosítja.

Tisztelt Ház! Képviselőcsoportunk támogatja a törvényjavaslatot. Államtitkár úr expozéjában részletesen ismertette a törvényjavaslat tartalmát. Én csak szeretném megismételni ezek közül, hogy a törvényjavaslat az új polgári perrendtartás hatálybalépése miatt tartalmaz néhány törvénymódosítást, valamint az elektronikus kapcsolattartás új szabályainak átvezetése a büntetőeljárási törvénybe okából is szükséges módosításokat, és a nemzetközi és uniós követelményeknek való megfelelést szolgáló módosításokat is tartalmaz a törvényjavaslat, valamint az előbb már említett esetben, a büntetőeljárási törvény esetében olyan egyéb törvénymódosításokat, amelyek hátterében jogalkalmazói észrevételek vagy a jogrendszer koherenciájának biztosítása áll. A hatályos szabályozás egyes hiányosságainak kiküszöbölésére tesz javaslatot a törvénymódosítás.

Én mégis elsősorban a büntető anyagi jogi módosításokat szeretném ismertetni és azokra szeretném felhívni a figyelmet. A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben a javaslat módosításokat céloz, elsősorban a pénzbüntetéssel kapcsolatos, a pénzbüntetés és az életfogytig tartó szabadságvesztés találkozását próbálja új módon rendezni a törvényjavaslat, hiszen ebben a tárgyban alkotmánybírósági határozat is született ez év június 19-én. A javaslat erre figyelemmel kizárja a pénzbüntetés életfogytig tartó szabadságvesztés melletti kiszabásának a lehetőségét, egyúttal rögzíti, hogy életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a pénzbüntetés végrehajtásának nincs helye. Valóban, nincs sok értelme az életfogytig tartó szabadságvesztés mellett pénzbüntetést kiszabni, illetve ha már ilyet szabnak ki, annak a végrehajtását nem lehet megengedni, hiszen az életfogytig tartó szabadságvesztés még feltételes szabadságra bocsátás esetén is az elítélt életének a végéig tart, és a pénzbüntetés mint mellékbüntetés ilyen esetben a főbüntetés letöltése után másodlagosan terhelné az elítéltet.

Szintén fontos módosítás ebben a javaslatban az illegális gyógyszer előállítására alkalmas gyógyszerhatóanyagok kereskedésével kapcsolatos magatartások, amelyet a jövőben egy előkészületi magatartásként büntetendővé tesz majd ez a Btk.-módosítás. Tehát olyan gyógyszerhatóanyagokról van szó, amelyek nem minősülnek egészségügyi terméknek, és nincs engedélyük az elkövetőknek arra, hogy ezzel kereskedjenek. Sajnos ez a magatartás nem is egy esetben fordult elő a múltban, ezért szükséges legalább előkészületi magatartásként büntetni.

A következő módosítás, amire szeretném felhívni a figyelmet, a hatósági eljárás megzavarásának a bírósági eljárásban való elkövetése, amely eddig is büntetendő volt, de a jövőben mint minősített eset súlyosabban lesz büntetendő. Tehát ha a bírósági eljárást zavarja meg valaki, akkor azt az igazságszolgáltatás zavartalan működésének védelme érdekében szigorúbban büntetik a jövőben.

Jelentős módosítás, vagy legalábbis mondjuk úgy, hogy az elmúlt hetek, hónapok vitáit elkerülendő a tiltott adatszerzés tényállásának pontosítása, hiszen a jövőben minden olyan magatartás szankcionálhatóvá válik, amelyhez, ha azt hatóság végezné, a hatóságnak bírói engedélyre lenne szüksége. Tehát minden olyan tevékenység, akárhol történjen az, magánlakásban vagy azon kívül, magánszemélyhez kapcsolódóan vagy más cél érdekében végzett titkosszolgálati eszköz alkalmazása, amely bíróiengedély-köteles, bírói engedély hiányában a jövőben egyértelműen tiltott adatszerzés bűncselekményének fog minősülni.

Szeretném még felhívni egy büntetőeljárási módosításra a figyelmet. A zárt célú távközlő hálózaton keresztül történő kihallgatás, vagy ahogyan jobban ismert, a távmeghallgatás intézményének vagy eszközének a módosítására is sor kerül. A jövőben sokkal szélesebb körben alkalmazható a távmeghallgatás. A nyomozási bíró a távmeghallgatás útján gyorsabban tudja a döntéseit meghozni adott esetben például a fogva tartást végrehajtó intézetben tartózkodó gyanúsítottal szemben. A félreértések elkerülése végett nemcsak az előzetes letartóztatásban lévő személy hátrányára történhet ilyen döntés, hanem nyilván a javára is történhet. Tehát az, hogy a nyomozási bíró gyorsabban tud dönteni, és a döntésének egyre kevésbé akadálya az, hogy fizikailag távol tartják fogva az előzetes letartóztatásban lévő személyt, nem lehet akadálya annak, hogy esetleg döntsön az előzetes letartóztatás átváltoztatásáról, és más, enyhébb kényszerintézkedést alkalmazzanak.

Még egy büntetés-végrehajtási módosításra szeretném felhívni a figyelmet. A jövőben abban az eset­ben, ha a büntetés-végrehajtási bíró elé egy olyan kérelmet terjeszt fel a büntetés-végrehajtási intézet, hogy szüntesse meg a reintegrációs őrizetet, akkor azért, hogy a szabadlábon lévő, reintegrációs őrizet alatt nem a büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodó elítélt minél kisebb kockázatot és veszélyt jelentsen a közrendre és a közbiztonságra, a törvényjavaslat azt javasolja, hogy a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét ügyész is elrendelhesse. Amellett, hogy én üdvözlöm ezt a módosítást, vannak kételyeim a javaslat alkotmányosságát illetően. Azt gondolom, meg kell próbálnunk, hogy a közbiztonság és a közveszély kizárása érdekében minél gyorsabban lehessen dönteni egy olyan személy bv-intézetbe való visszahozásáról, aki egyébként a jogerős ítéletét tölti.

Tehát nem arról van szó, hogy őt bírói ítélet nélkül fosztanák meg a szabadságától, hanem a szabadságvesztését tölti, de szabadságvesztésének az utolsó néhány hónapját házi őrizetben töltheti, úgynevezett reintegrációs őrizetben.

Azonban, ha olyan magatartást tanúsít, ami egyértelművé teszi, hogy ezt a reintegrációs őrizetet meg kell szüntetni, akkor fennáll annak a veszélye, hogy megszökhet, kivonja magát az eljárás alól, ezért szükséges minél hamarabb a szabadságvesztés végrehajtását folytatni, és a reintegrációs őrizetből a büntetés-végrehajtási intézetbe visszavinni az elítéltet. Tehát itt egy bírói döntés történt már. Bírói döntés történik magáról a reintegrációs őrizetről is, és e mellett a bírói döntés mellett és e mellett a bírói döntésnek a hatálya alatt álló elítéltet viszont, ha szükséges, akkor a büntetés-végrehajtási intézetbe ideiglenesen az ügyész döntése alapján vissza kell vinni, és a szabadságvesztést folytatni kell, a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételéről kell az ügyésznek meghoznia a döntést.

 (15.30)

Amellett, hogy ez a közbiztonság érdekében mindenképpen szükséges, kérdés, hogy vajon bírói döntés nélkül vissza lehet-e hozni a házi őrizetből vagy a reintegrációs őrizetből az elítéltet a szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézetbe. Mindenképpen erre a döntésre van lehetőség, hiszen a reintegrációs őrizetnek az az értelme, hogy az egy kedvezmény, egy kedvezőbb helyzet az elítélt számára. Az elítéltnek tisztában kell lennie azzal, benne van a bírói határozatban is, hogy amennyiben megszegi a reintegrációs őrizet szabályait, akkor visszakerül a büntetés-végrehajtási intézetbe, és le kell töltenie a szabadságvesztést. Csupán az a kérdés, hogy alkotmányosan ki rendelheti ezt el.

Meg fogjuk látni, hogy ez az ügyészi szabadságvesztés ideiglenes foganatba vétele megfelel-e az alkotmányossági szempontoknak. Azt gondolom, az Országgyűlésnek a közbiztonság védelme érdekében, a közbiztonságra veszélyes személyek minél hamarabbi büntetés-végrehajtási intézetbe való visszaszállítása érdekében ezt a döntést most meg kell hoznia. Majd meglátjuk, hogy ez kiállja-e az alkotmányosság próbáját.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat számos olyan indítványt vagy olyan módosítást tartalmaz, amely szükséges a büntetőjogi tárgyú törvényeink korrekciója és javítása érdekében. Minden esetben a jobb alkalmazhatóság és a közbiztonság igénye az, ami indokolja ezeket a módosításokat. Teljesen természetes, hogy a büntetőjogi tárgyú törvényeket néha felül kell vizsgálni, és nehéz azt megítélni, hogy mikor van szükség ilyen felülvizsgálatokra. Az új Btk. 2012-es, azóta már nem is egyszer módosítottuk az új büntető törvénykönyvet, tehát nincs abban sem meglepő, hogy a büntető törvénykönyvet módosítjuk.

A büntetőjog nem merevedhet meg olyannyira, hogy a bűnözők a bűnüldöző szervek előtt járjanak, minden esetben a jognak, a törvényességnek kell elöl járnia a bűnözéssel szemben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)