Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A folytatása van előttünk az ügyvédi tevékenységről szóló törvénynek. Azért a folytatása… (Zúg a hangosítás.) - elnézést, mintha valami itt zavarna az erőben. Azért a folytatása, mert elfogadtuk a jogszabályt, tehát számtalan más jogszabályt is módosítani kell ahhoz, hogy ez minden ponton illeszkedjen a magyar jogrendszerbe.

A neve is az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatályba léptetésével kapcsolatos és egyéb más igazságügyi jogszabályokkal kapcsolatos törvényjavaslat. Azt gondolom, hogyha csak arról beszélnénk… - és szerintem itt egy hibát követett el az előterjesztő a tekintetben, hogy külön kellett volna választani ezt a két részt, hiszen a legfontosabb rész most az, hogy a hatálybalépéssel kapcsolatos jogszabály-módosításokat meg lehessen csinálni.

 (14.50)

Nemrégen volt egy hasonló jogszabály itt bent előttünk, amely éppen 73 jogszabályt módosított, és akkor is elmondtam azzal kapcsolatban a vitában, hogy nagyon komoly igazságügyi előkészítést követel meg egy-egy ilyen módosító javaslat, mégpedig azért, mert gyakorlatilag a teljes magyar jogrendszert át kell fésülni ahhoz, hogy mit is változtassunk rajta. Akkor, amikor az „ügyvédek” megnevezés helyett bejön az „ügyvédek és a kamarai jogtanácsos” kifejezés, akkor nyilván ahol korábban szerepelt az „ügyvéd” szó - mivel a jövőben ugyanazt a tevékenységet a kamarai jogtanácsosok is elláthatják, így valamennyi jogszabályt fogja érinteni, amelyben ez szerepel, és valamennyit át kell írni, ami nyilván nem kis feladat. Azt gondolom, önmagában a mostani javaslatot is így kellett volna beterjeszteni, leválasztani róla a salátajellegét, és ha kifejezetten az eredeti céljáról lenne szó - az eredeti célja az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatálybalépésével, léptetésével kapcsolatos rendelkezések -, akkor az teljesen más tészta lett volna, mint így. Azt gondolom, sokkal fontosabb lett volna, hogy ez így kerüljön be.

Sorozatos probléma, és az ellenzék mindig erről beszélt az elmúlt hét és fél évben, amióta a Jobbik Magyarországért Mozgalom itt van a parlamentben, hogy azokat a salátatörvényeket, amelyekben egy törvényi cím alá besorakoztatva behoz sok más törvényt, és azokat megpróbálja egybefűzni, amelyeknek nincs egysége és nincsen logikai kapcsolata, általában nem támogatjuk, és azt gondolom, főleg nagy könnyelműség a kormány részéről behozni egy ilyet egy kétharmados törvény esetén, egy sarkalatos törvény esetén, hiszen mindig elmondtuk a kritikánkat, mindig elmondtuk a salátatörvényekkel kapcsolatos kritikánkat. Persze az államtitkár úr majd el fogja mondani, hogy ezek mind összefüggenek egymással, mindegyik logikailag kapcsolódik, mind egymásra épül, amiben van is valami, mert mindegyikben van olyan pont, ami egymásra épül, azonban nagyon sok más tekintetben is módosítja a jogszabályt, ami logikailag semmilyen formában nem kapcsolódik. Önmagában véve, ha részletes technikai módosítások lennének, akkor nem lenne problémánk ezzel a jogszabállyal.

Ha már itt tartunk, akkor nézzük, mik ezek! Répássy úr, képviselőtársam elmondta, hogy beszéljünk az ügyvédi törvényről, hiszen itt ez elsősorban azt módosítja, és a közjegyzői törvényről már úgyis sok szó esett a mai napon, hiszen már kétszer is bekerült a Ház elé a mai nap folyamán, és ez a harmadik, hogy bekerül. Azonban nem lehet elmenni szó nélkül emellett, hiszen nagyon nagy részben a közjegyzők működését is módosítja ez a jogszabály, sőt azt kell mondjam, hogy szinte az egyik legnagyobb részben az ő tevékenységüket érinti, ami nincs összefüggésben az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatálybalépésével kapcsolatos jogszabály-módosítással, hiszen rengeteg olyan dolog történik, aminek tulajdonképpen ahhoz semmi köze.

Ilyen például a felelősségbiztosítás kérdése is, amit már az államtitkár úr jelzett, hogy 50 millióról 100 millióra növekszik a közjegyzők esetében a felelősségbiztosítás összege, amelyre a Magyar Országos Közjegyzői Kamara fog majd szerződést kötni, minden egyes közjegyzőre külön-külön. Eddig 50 millió forint volt, most 100 millió lesz. Azt gondolom, nyilván az hozza be ezt a változást, hogy a gazdasági élet ezt megköveteli, hiszen a közjegyzők olyan összegekben kötnek napi rendszerességgel szerződéseket, ami nyilvánvalóan indokolja azt, hogy a felelősségbiztosítás felső összege e tekintetben nőjön.

Ha már itt tartunk, visszatérve Répássy úr ajánlására, akkor foglalkozzunk egy kicsit az ügyvédi törvénnyel is. Hasonlóan érinti ez a jogszabály az ügyvédek kötelező felelősségbiztosítását is, bár nagyon-nagyon pici mértékben, és gyakorlatilag csak technikai jelleggel érinti, hiszen megmondja, hogy 2018. január 1-jétől 2018. december 31-ig lesz 10 millió forint összegű a felelősségbiztosítási maximális összeg, amely sérelemdíj és felelősségbiztosítási díj, kártérítési díj, tehát erre az összegre kell a biztosításokat megkötni. Ezzel kapcsolatban már az ügyvédi törvény vonatkozásában is kifejtettük az álláspontunkat, ami nagyjából egyezik az ügyvédi kamara álláspontjával.

Örülök annak, ha a módosítónkat nem is fogadja el - annak nem örülök, hogy nem fogadja el a kormányzati többség az ellenzéki módosítókat egyáltalán, és élből elutasítják, de annak örülök, ha egy-egy olyan dolog, ami itt bírálatként elmondunk egy törvénytervezettel kapcsolatban, mégis bekerül majd a következő jogszabályba, vagy a következő módosításban mégis megjelenik. Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény egyes pontjai is ilyenek voltak. Mégpedig én itt megbíráltam az ügyvédi tevékenységről szóló törvénynek azt a részét, amely a felelősségbiztosítási plafonnal foglalkozott, illetve a kártérítési összegekkel foglalkozott, hogy milyen összegben kell kártérítés esetén felelősségbiztosítást kötni. Ebben kamarai ajánlás volt, az Országos Ügyvédi Kamarának volt ebben állásfoglalása, amit meg is küldött a minisztériumnak.  

Ami hiányzott ebből a javaslatból, az az volt, hogy az Országos Ügyvédi Kamara nem tart indokoltnak egy olyan díjemelést, illetve egy olyan összegemelést, ami nagymértékben, hirtelen következik be, hanem leírta, hogy több lépcsőben, fokozatosan, lassan kellene egy ilyen változást megvalósítani Magyarországon. Ez be is következett az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben, hiszen fokozatosság jelenik meg, évekre lebontva egy fokozatos emelés. Azt gondolom, az emelést minden esetben a gazdasági élet és az ügyvédi tevékenység megköveteli, még akkor is, ha az ügyvédeknek kellemetlenebb az, hogy nyilván magasabb biztosítási díjat kell fizetni, de akkor is tudomásul kell venni, hogy ez nyilván az ügyvédet is védi, hiszen nem neki kell majd ezeket az összegeket kifizetni.

Ha már itt tartunk, akkor egy része viszont teljes mértékben hiányzik, amit az ügyvédi kamara ajánlott, ez pedig az ügyvédek korlátolt felelőssége, tehát akár egy ügyvédi irodának a működése úgy, mint egy korlátolt felelősségű társaság. Szintén a kamara javasolta, hogy amennyiben viszont növekednek a díjak, növekedik a biztosítási összeg, akkor el kellene azon gondolkodni, hogy legyen arra lehetőség, hogy korlátozott legyen az ügyvédek felelőssége. Itt ötletként akár az is megvalósulhat, hogy egy bizonyos, akár dupla biztosítási díjösszeg esetén korlátlan felelősségbiztosítás lép életbe, és akkor így korlátozott lenne az ügyvédek felelőssége. Tehát e vonatkozásban volt a kamarának ajánlása.

Visszatérve a közjegyzői tevékenységhez. Módosult bizonyos szempontból a közjegyzői gyakorlat ideje eltöltésének a helye, hogy hol is lehet eltölteni ezt a közjegyzői kinevezéshez szükséges gyakorlati időt. Azzal, ami az eddigi jogszabályban benne volt, teljes mértékben egyetértünk, és azt sem tartom ördögtől valónak, ha ezen változtatunk, azonban ezzel a változással én nem egészen tudok egyetérteni minden tekintetben. Abban egyet tudok érteni, hogy valóban az a jogász, aki szakvizsgával rendelkezik, alkotmánybíró lesz, és alkotmánybíróként vagy akár az európai uniós emberi jogi bíróságon dolgozik iksz évet, nyilván van akkora jogi tapasztalata, hogy a közjegyzői tevékenységet el fogja tudni végezni, ezzel nincs is semmiféle problémám.

Ellenben a másik fordulattal, amelyik, ha jól emlékszem - amiről eddig beszéltem, az a c) pont, viszont a b) ponttal nem tudok egyetérteni, illetve nem így tudok egyetérteni. Azt mondja, hogy a közigazgatási gyakorlatot figyelembe kell venni abban az esetben, ha központi szervnél töltötte el ezt az időt, központi közigazgatási szervnél. Azt gondolom, ha kibővítjük a közigazgatásban dolgozó jogászokra is ezt a lehetőséget, hogy három év gyakorlati idő elteltével ők is pályázhassanak közjegyzői helyre, és kinevezhetők legyenek közjegyzői funkciókba, akkor nem szabad ezt beszűkíteni központi kormányzati közigazgatási szerveknél dolgozó köztisztviselőkre vagy kormánytisztviselőkre, hanem akkor már ezt a közigazgatásban dolgozókra kellene egyformán kivetíteni. Tehát nem szabad leszűkíteni arra, mert ebből nyilván az a következtetés jut eszébe egy ellenzéki képviselőnek, hogy persze, már megint a bevált központi kormányzati káderembereinket akarjuk majd beültetni, nekik akarunk lehetőséget biztosítani arra, hogy a közjegyzői székekbe be tudjanak ülni.

 (15.00)

Kizárjuk azokat a közigazgatási szakembereket, akik egyébként ugyanúgy eljártak a bíróságokra, ugyanúgy képviselték közigazgatási ügyekben a hivatalukat, ugyanúgy végeztek ugyanolyan jogi tevékenységet, de nem központi, hanem valamelyik centrális szervnél voltak, vagy helyi szinten vagy középszinten voltak. Ezeket nem lenne szabad álláspontom szerint semmiféleképpen kizárni, ha bővítünk. Tehát vagy ne bővítsünk ebbe az irányba, vagy ha bővítjük, akkor ez vonatkozzon minden közigazgatásban dolgozó jogászra, nyilván azokra, akik jogi tevékenységet végeznek, egyformán vonatkozzon rájuk ez a jogszabály.

Nyilván arra, hogy a számítástechnika fejlődik, figyelemmel kell lenni, és ezért kell változtatni. De megint azt mondom, hogy ezt nem ebben a jogszabályban kellene.

Az, hogy az öröklési jogi és személyi állapot tárgyú ügyleteknél továbbra is papíralapon kell az ügyeket intézni, azt gondolom, indokolt, helyes, hogy benne van a javaslatban.

A közjegyzők titoktartási kötelezettsége nyilván eddig is szabályozva volt. Azonban ez most bizonyos szempontból változik, hiszen a közjegyzői iroda ügyintézőjére is ugyanaz a titoktartási kötelezettség vonatkozik, mint a közjegyzőkre, helyettes közjegyzőkre. Nyilván ez egy indokolt módosítás, amit már régebben is meg kellett volna tenni, hiszen ugyanolyan információknak, titkoknak jut a birtokába, mint a közjegyző, és ugyanúgy társadalmi érdek az, hogy adott esetben ezek a titkok ne kerüljenek nyilvánosságra. Nyilván eddig is a közjegyzői iroda a munkaszerződésben, amikor felvett egy-egy ilyen alkalmazottat, a titoktartásra kitért, de sokkal erősebb az, ha e tekintetben törvényi szabályozás lesz, és törvényi szinten kerül rögzítésre a titoktartás.

(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ha túllépünk a közjegyzői módosításon, illetve az ügyvédi tevékenységről szóló törvény módosításán is, akkor látjuk, hogy további más ügyek, fontos jogszabályok is megváltoztatásra kerülnek ebben a tervezetben. Így a szabadalmi ügyvivői tevékenységről szóló törvény, vagy a hagyatéki eljárásról szóló törvény, vagy akár a Nemzeti Bankról szóló törvény, vagy a polgári perrendtartás, amelyet nem olyan régen fogadtunk el, illetve amely már azóta is módosult. Nyilván ha csak arról szólna a Pp. módosítása, hogy az ügyvéd helyett az ügyvéd és kamarai jogtanácsos kerül bele, akkor egy szót sem szólnék. Csak valóban, ahogy már az előttem szóló is említette, az Igazságügyi Minisztériumnak ez a jogalkotó tevékenysége hagy némi kívánnivalót maga után. Itt is az látszik, hogy folyamatosan jönnek be olyan módosítások, amelyekről nemrégen fogadtuk el a törvényt. Még hatályba sem léptek, máris kiderül, hogy ebben is, abban is hozzá kell nyúlni, itt is kell változtatnunk rajta, ott is kell változtatnunk rajta. Azt gondolom, hogy ezen a módszeren kellene változtatni. Az lenne jó, ha valóban sziklaszilárdságú, ahogy önök az Alaptörvényt hívták (Dr. Völner Pál: Gránit!), gránitszilárdságú törvények születnének. A sors iróniája, hogy ahhoz is nagyon hamar hozzá kellett nyúlni, az sem állta meg sok tekintetben a helyét, és mint tudjuk, a kormánypártok azok, amelyek nagyon sok esetben elsőként szegik meg a saját Alaptörvényüket, még ahhoz sem ragaszkodnak, amit maguk fogadtak el. Köszönöm szépen a figyelmet.