Felszólalás adatai

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mentelmi bizottság mint paritásos bizottság, 5:5 arányban támogató, illetve nemleges szavazatokat hozott. Ebből adódóan valóban nem született a törvény támogatására vonatkozó bizottsági döntés.

Én az itt elhangzottakhoz képest azért egy bizonyos fokig speciális területtel szeretnék a bizottsági vélemény ismertetése során foglalkozni, nevezetesen, a törvényt kizárólag a mentelmi bizottság feladat- és hatáskörének szemüvegén keresztül szeretném nézni. Ezt adtam elő, ezt az álláspontot fejtettem ki egyébként a bizottság ülésén is.

Alapvetően két olyan kérdéskör van a törvénnyel kapcsolatban, amivel nem értünk egyet, ami miatt az általános vitára való alkalmasságot nem támogattuk. Az első ilyen kérdéskör tulajdonképpen az a döntés, amit Salamon képviselő úr is megemlített már az alkotmányügyi bizottsági vélemény ismertetésekor, hogy álláspontunk szerint a képviselői jogállással kapcsolatos rendelkezést tartalmazó törvény minimum a képviselői jogállásnak megfelelő kétharmados minősített többséggel való elfogadási eljáráshoz lenne kötve. Ez hiányzik ebből a törvényből, az országgyűlési képviselőt egyszerűen kizárja, anélkül, hogy ezzel kapcsolatban a megfelelő eljárási szabályokat alkalmazná.

(13.40)

Nem vitás, a bizottsági ülésen elhangzott, és a képviselő asszony, aki ott ezt elmondta, nyilván itt is el fogja mondani, hogy van arra döntés, hogy nem minden esetben kell a képviselőkkel kapcsolatos kérdéskörben kétharmaddal dönteni, ezt az Alkotmánybíróság tisztázta. Mi ezt változatlanul kétharmados többséghez kötnénk.

Nagyon lényeges kérdés itt az, hogy egyszerűen kimondja a törvény azt, hogy képviselő lobbitevékenységet nem folytathat - pont. Azonkívül egyetlen általános szankcióról rendelkezik a törvény, hogy aki nyilvántartásba-vétel nélkül lobbitevékenységet folytatott, 10 millió forintra bírságolható. Én úgy érzem, ahogy erre Salamon képviselő úr is utalt, hogy itt az országgyűlési képviselők speciális jogállására való tekintettel minimum egy összeférhetetlenségi szabályt vagy valami ilyet kellett volna beépíteni a törvénybe.

Sokkal nagyobb hibának tartom viszont azt, ami a képviselői jogállás módosítására vonatkozik ebben a törvényben. Azzal egyetértek, hogy ha az országgyűlési képviselő saját vagy hozzátartozói vagyonát érintő kérdésben szólal fel, akkor erről tájékoztassa a tisztelt Házat, de egyszerűen vitatjuk azt, hogy ennek a rendelkezésnek ebben a törvényben lenne a helye. Mint ahogy a képviselők javadalmazásáról és egyéb kérdéseiről sem ez a törvény rendelkezik, ebben a törvényben ezt a szabályt megfogalmazni, azt hiszem, több mint kakukktojás. Elhangzott itt az érdek-képviseleti szervekkel kapcsolatos álláspont. Ott is az van, hogy mivel nem ellenszolgáltatás fejében végzett tevékenységről van szó, ezért nem ennek a törvénynek a tárgya. Akkor viszont ennek a törvénynek nem lehet tárgya az, hogy adó- vagy egyéb, területfejlesztési kérdésben felszólaló országgyűlési képviselő nyilatkozzon arról, hogy az az adott törvény rá nézve előnnyel vagy hátránnyal jár.

Ez az a két kérdés, amit nagyon lényegesnek tartottunk a mentelmi bizottság szempontjából. A jobboldali álláspontot Salamon képviselő úr, meg majd a vezérszónoklatok során is részleteiben ki fogják fejteni. Ezzel szerettem volna megindokolni a bizottságban tett nemleges álláspontunkat.

Köszönöm a szót. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)