Felszólalás adatai

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A többcélú önkormányzati kistérségi társulások finanszírozásáról szeretnék szólni ma az Országgyűlésben, szeretnék konkrét javaslatokat tenni, és ahogyan Buzás Péter képviselőtársam iménti hozzászólásában már elmondta, ilyen tartalmú módosító indítványt készítettünk közösen még néhány képviselőtársunkkal. Ennek az elfogadására szeretném a tisztelt Házat biztatni, és szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét ennek néhány elemére.

Engedjék meg, hogy a kistérségi társulások feladatára, funkciójára és az elkövetkezendő időszakban milyen szándékunk, milyen gondolatunk van a kistérségi társulásokra, erre is rámutassak, mert ez hozzátartozik ahhoz az érvrendszerhez, amit a módosító indítvány támogatásához szeretnék önöknek elmondani.

Az önkormányzati többcélú kistérségi társulások létrejöttének a célja az volt, hogy segítsen elsősorban a kicsi önkormányzatoknak - de nem csak nekik - a közfeladatok ellátását javítani, jobb színvonalú közszolgáltatásokat nyújtani a településen élő emberek számára. Nagyon érdekes, hogy az elmúlt időszakban sokszor lehet hallani arról, akár az Országgyűlésben, de a média is foglalkozik ezzel, hogy úgymond önkormányzati reformra van szükség, ennek a hiányát, elmaradását kritizálják néhányan, illetve sürgető mondatokat mondanak, hogy legyen gyorsabb haladás az önkormányzati reformban. Az nagyon érdekes, hogy az önkormányzati reform célját viszonylag kevesen definiálják, pedig sokan sokfélét gondolnak erről. Hogyha egy pénzügyi szakember vagy gazdasági szakember sürgeti az önkormányzati reformot, akkor az ő szándékaiban majdnem mindig pénzkivonás, forráskivonás van az önkormányzati rendszerből, mert azt gondolja, hogy nagyon drágán működik ez a rendszer, és bizonyos szerkezeti vagy egyéb átalakításoknál lehet forrásokat kivonni, ezt gondolják bizonyos pénzügyi szakemberek, fiskális szakemberek.

Azután amikor az önkormányzati reformot sürgetik, mondjuk, az önkormányzati érdekszövetségek vagy polgármesterek beszélnek erről, akkor az ő érvelésükből kiderül, hogy ők az önkormányzati reform céljának azt tartják, hogy célzottan több forrás jusson a kötelező feladatok ellátására. Tehát amíg az előbbi csoport forráskivonást gondol az önkormányzati reform céljaként, ez a másik csoport, az önkormányzatok közössége pedig többletforrásokat remél ettől.

Engedjék meg, hogy a saját célkitűzésemet és definíciómat elmondjam, ami egyébként összhangban van azzal a célkitűzéssel, amit korábban a Medgyessy-kormány tagjaként, majd a Gyurcsány-kormány tagjaként miniszterként az Országgyűlés elé terjesztettem a kistérségi reform célkitűzéseként is, jelesül, hogy ugyanabból a forrásból, ugyanolyan nagyságrendű pénzből jobb színvonalú közszolgáltatást tudjunk nyújtani az emberek számára.

(10.20)

Én ma nyugodtan állíthatom: azzal, hogy létrehoztuk a többcélú kistérségi társulásokat, hogy az ezt megalapozó törvényt az Országgyűlés elfogadta, majd ezt követően jelentős pénzügyi forrásokkal ösztönöztük arra az önkormányzatokat, hogy társuljanak, hogy alakítsanak többcélú kistérségi társulásokat, nos, ezzel egészen bizonyos, hogy a kisvárosok, kistelepülések polgárai számára, az ott élő emberek számára tudtunk olyan többletszolgáltatást biztosítani, olyan minőségi javulást biztosítani a szolgáltatásokban, ami az ő biztonságukat erősíti.

Hadd mondjak néhány példát! Azzal, hogy a szociális ellátás, a szociális alapellátás feladataira társultak az önkormányzatok, jó néhány településen tudtak bevezetni olyan szolgáltatást, ami igazán fontos a magukra maradt idős emberek számára. A házi gondozást, a szociális étkeztetést több kistérségben, a kistelepüléseken, a falvakban egymaguk nem tudták megszervezni az önkormányzatok, de azzal, hogy társultak, azzal, hogy többletforrást kaptak a költségvetésből, olyan, a leginkább kiszolgáltatott embereknek tud ez a rendszer segíteni, akiknek az érdekérvényesítő képessége egyébként gyenge. Tehát a kormánynak az volt a szándéka, hogy nekik nyújtson segítséget ezzel a szolgáltatással. Több szolgáltatásról is lehetne beszélni, de azt hiszem, ez nagyon szemléletes példa volt.

Hadd mondjak példát a közoktatásból is! Hosszú évek óta a szakma letette az asztalra azt a diagnózist - és foglalkoztunk ezzel az Országgyűlésben is -, hogy a települések nagy többségében fogy a népesség, egyre kevesebb kisgyerek születik, és egyre nehezebb a minőségi közoktatást megteremteni a gyerekek számára, mert a források rendszere olyan, hogy rosszul jár az a település, ahol a gyereklétszám csökkenése miatt nincs saját erő kipótolni a csökkenő normatív finanszírozást.

Azt hiszem, minden komoly szakember azt belátta, elismeri, hogy a "csak adjatok több pénzt" ez önmagában nem megoldás. Olyan rendszerszerű megoldást kellett kidolgozni és működtetni, ami a szolgáltatás színvonalát megőrzi, ha lehet, javítja a közoktatásban, és ez nem azt jelenti, hogy az adott településen levő iskolát be kell zárni. A kistelepüléseken az alsó tagozatot, az óvodát mindenképpen szeretnénk megőrizni, fontos, hogy ott legyen az óvoda, fontos, hogy ott legyen az iskola, de lehet a közös tantestülettel, a társult intézménnyel a szolgáltatások oldalán olyan többletet tenni a rendszerbe, ami az ott élő emberek számára fontos.

És ez a program a kormány szándékai szerint... - mi szerettük volna, hogy ez a pártpolitikai huzakodásnak ne legyen tárgya, merthogy ez annál sokkal fontosabb ügy. Én azért döntöttem úgy annak idején, hogy fideszes polgármesterek vezette kistérségek is vegyenek részt a modellkísérletben, és hálás vagyok Zalaegerszeg és Tab polgármestereinek, akik nagyon lelkiismeretes szakmai, szakmapolitikai munkát végeztek a társulási modellkísérletben, mert például Tabon folyt a közoktatási modellkísérlet, ami azt hozta, hogy igen, ezt érdemes megcsinálni. Ez a következmény, ez lett a következménye, hogy ma 174 kistérségre oszlik Magyarország közigazgatási területe, minden kistérségben létrejött a többcélú társulás, és minden kistérségben a legfontosabb közszolgáltatásokra társultak az önkormányzatok.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tudom, hogy ezt nagyban segítette az, hogy jelentős pénzzel ösztönözte a költségvetés a társulásokat. Bár hozzáteszem, ennek a valódi eredményét az is mutatja, hogy jó néhány olyan feladatra is társultak, ahol nincs többletnormatíva, tehát saját maguk is fölismerték a közös feladatellátásban rejlő előnyöket, de mégis igazából a legfontosabb közszolgáltatásoknál, a közoktatásnál és a szociális alapellátásnál jelentős ösztönző erő volt a többletforrás.

Ezért azt gondolom, most az Országgyűlés támogató hozzájárulására van szükség ahhoz, hogy a kistérségi többletnormatíva a beterjesztett, az Országgyűlés asztalán levő költségvetéshez képest emelkedjen. Szeretnénk megőrizni a többletnormatíva értékét, szeretnénk, ha az önkormányzatok, amelyek társultak, tudnák, éreznék azt, hogy az Országgyűlés továbbra is fontosnak tartja ezt a célkitűzést, továbbra is ösztönzi és támogatja azokat, akik a közös feladatellátásban jobb színvonalat akarnak szolgáltatni. És ezt a módosító indítványt Buzás Péterrel, Gy. Németh Erzsébettel és más, az önkormányzati területen dolgozó szakpolitikusokkal együtt fogjuk benyújtani, és a kormány illetékes szaktárcáival is előrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy - csúnya szakszóval mondom, itt a parlamentben mindenki érti ezt - milyen finanszírozási lábat találjunk hozzá.

Kérem a tisztelt Országgyűlés támogatását ahhoz, hogy a kistérségben a feladatellátáshoz a többletnormatíva az elkövetkezendő időben is megfelelő arányban és nagyságrendben rendelkezésre álljon. Köszönöm, elnök úr. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)