Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Engedje meg, hogy egy kicsit távolabbról kezdjem, Szilágyi György képviselőtársammal és Kepli Lajossal először.

Hallgatva Szilágyi György képviselő urat, azon gondolkodtam, hogy olyan jó, hogy a föld egy korlátos jószág, hogy nem lehet elvinni a hátunkon, mert biztos azt is ránk fogná, hogy el akarjuk vinni a határon túlra. Egyre inkább kikristályosodik az az álláspontja a Jobbiknak, amit szerintem nyugodtan felvállalhatnak, mert szinte nincs olyan hozzászólás, amiből nem ez érkezne, hogy ők legszívesebben államosítanák és állami kézben tartanák az egész termőföldet Magyarországon. Tehát amikor a magyar gazdák érdekében szólnak, itt ezt ki kell hallani a hangjuk mögül, és minden egyes felszólalásban benne van, hogy az állam kezében tartanák legszívesebben, azaz, ha ők valaha kormányra kerülnek, akkor államosításra számíthatnak a magyar gazdák.

Annyiszor kapott méltatlan támadást a Fidesz-KDNP-frakció és a magyar kormány a nagybirtokokkal kapcsolatosan! Mindig azzal vádolták a Fidesz-KDNP-t, hogy a nagybirtok építésére törekszik, hogy a haszonbérletek bérbeadása is mind azt a célt szolgálta. Ugyanakkor minden egyes intézkedésünk pont ennek az ellenkezőjét bizonyítja az önök számára. Amikor a degressziót bevezettük, pontosan a nagybirtokok támogatásának csökkentése volt a cél. Most, amikor a nagygazdaságok földjeit értékesítésre felkínáljuk nyilvános liciteken, akkor is a nagybirtok lebontása az, amit a Fidesz-KDNP és a kormány végre akar hajtani, és önök ezt teljes vehemenciával támadják, mert egyszerűen nem gondolják úgy, hogy a föld a legjobb kézben a magyar gazdánál kell hogy legyen.

Kepli Lajossal nagyon szívesen vitatkozom, mert abban teljes mértékig egyetértek vele, hogy a föld termőértéke végtelenül fontos dolog. És abban is teljesen igaza van, óriási veszély, hogy a föld termőértéke évről évre csökken. De pontosan itt jön egy másik, ha ezt egy másik szempontból világítjuk meg, egy nagyon jó érvelés arra, hogy miért is kell akkor értékesíteni ezeket a földeket. Mert egy bérlő sohasem fog áldozni arra, sohasem fog pluszkiadásokat fordítani arra, hogy a talaj termőértékét növelje, mert ki akarja belőle húzni a hasznot minél jobban, és aztán visszaadni a tulajdonosnak, hogy azt csináljon vele, amit akar. De aki tulajdonos, annak hosszú távon éri meg befektetni, olyan talajoltó baktériumokat, olyan trágyázási módszert, olyan talajművelési módokat, olyan gyomirtást, olyan szelektív vagy precíziós mezőgazdaságot folytatni, ami a talaj termőértékét óvja és növeli ‑ tehát ezért. És a tulajdonosi szemléletnek sokkal nagyobb szerepe van, mint ha csak a bérletet vennénk alapul. Ez is egy érv és indok lehet arra, hogy miért is kell az állam kezében lévő földek egy részét értékesítésre felajánlani.

Gúr Nándor képviselőtársam azt mondja, hogy a jövő kiárusítása kezdődik (Gúr Nándor: Folytatódik!), én pedig azt mondom, hogy inkább a jövő megalapozása zajlik, hiszen mindazok, akik földtulajdonhoz jutnak, egy olyan korlátos jószághoz, egy olyan tulajdonhoz jutnak, aminek az értéke napról napra növekszik; egy olyan biztonsághoz jutnak, amellyel az életüket tudják megalapozni.

(20.00)

Kedves képviselőtársam, mi a célunk? Hogy pont vidéken oda kössük a fiatalokat, hogy ott legyenek, hogy legyen nekik konkrét életcéljuk, legyen miért dolgozniuk, legyen milyen kihívás, amire ők biztonsággal tudnak alapozni majd a jövőben. Ez egy végtelenül fontos szempont, hogy ezt tudjuk biztosítani számukra. Tehát ez mindenképpen a jövőt jelenti számukra.

Heringes Anita képviselőtársamnak szeretnék néhány kérdésre válaszolni, mindjárt azzal a szóval, hogy földmutyi. Hallgattam végig, egész délután a véleményeket, és azon gondolkoztam, hogy hogyan lehetne ezt mutyizni. Egyszerűen semmilyen módon, semmilyen eszköz nincs benne, amivel ezeket a nyilvános rendszereket ki lehetne játszani. Teljesen nyilvános, oda kell menni, nem is csak ügyvéden keresztül, a természetes személynek kell részt venni magán a liciten. Saját magának kell felemelni a tárcsát, neki kell ezt a dolgot megvenni. Nem is csak pénzkérdés, hogy ki tudja megvenni, mert olyan bankhitelforrások állnak és olyan kamatlábakkal rendelkezésre a 2 százalék alatt ‑ tehát 1,95 százalékos hitelforrással -, amivel bárki, akinek komoly elhatározása van, komoly szándéka van, jó eséllyel meg tudja vásárolni ezt a területet.

A föld azé, aki megműveli ‑ mondja képviselőtársam, vagyis azt mondja, hogy mi hazudjuk ezt, mert a bérleti jog és a tulajdon kérdését vitatja. Azt kell mondjam, kedves képviselőtársam, hogy a bérleti jog és a tulajdonjog egymással most nincsen pariban. A bérleti jog erősebb jelen pillanatban, mint a tulajdonjog, de ott van a törvényben az a lehetőség, hogy kétévente felül lehet vizsgálni a bérleti díjat. A bíróságra lehet menni, hogyha valaki úgy érzi, hogy valaki magasra tette fel a bérleti díjat. Tehát az új tulajdonos megállapíthatja a bérleti díjat. Kétévente joga van módosítani erre a dologra, és természetesen eldöntik, hogy kívánják-e fizetni a magasabb bérleti díjat, ki tudja-e gazdálkodni, vagy átadja, vagy a tulajdonos a bérleti díjból fog lenni.

De pontosan a Gúr Nándor-féle kitételre szeretnék visszautalni: pontosan a jövőt jelent. Tehát aki most megvásárolja, az nem a mának, nem a holnapnak vásárolja, hanem a holnaputánnak. Igazából a legtöbb ember nem is saját maga fogja húzni a hasznát, hanem majd a gyermeke vagy az unokája. Ez a felelős vidéki gazdálkodás vagy gondolkodás. Pont ettől fog ott maradni majd a vidéki gyerek! Ezért fog mezőgazdasági szakközépiskolába menni, ezért megy akár agrártudományi egyetemre, hogy ott maradjon, és jövőképe legyen, mert az fogja neki biztosítani, hogy ott az a tulajdon az övéké, és ha sikerül kiegészítenie azt a néhány hektárt vagy néhány tíz hektárt, ami most van, és azzal tud gazdálkodni, akkor egy biztos alapot tud arra biztosítani a maga számára.

Családi gazdaságoknak adják el ‑ ez is egy hazugság, merthogy nem fogják tudni biztosítani a 20 százalékos önrészt. Már csak ez is egy, hogy mondjam, rossz feltételezés, azt kell mondjam, mert a legtöbb terület, az a 41 ezer tétel gyakorlatilag 10 hektár alatti tétel. Aki gazdálkodik a földön, ezt teljesen őszintén mondom önnek, kedves képviselő asszony, annyi tartaléka, annyi pénze biztos, hogy van, hogy ezt az önrészt meg tudja fizetni. Ha ezt az önrészt nem tudja megfizetni, akkor hogyan gondoljuk azt, hogy ő majd traktort fog tudni venni, hogy ő majd vetőmagot és minden egyéb beruházást tud tenni? Hát az nem tud gazdálkodni; hanem ezeknek az embereknek van tartalékuk, akik ezekből a 10 hektár alatti területekből ezt minden további nélkül meg tudják tenni. De, és itt jönnek a kereskedelmi bankok, az önrészre ugyanazt a kedvezményes vállalkozásfejlesztési hitelt fel lehet venni, hogy az önrészt ki tudják fizetni. Tehát nincs semmiféle olyan akadály, amellyel gyakorlatilag kizárnánk a családi gazdaságokat.

Helyben lakó gazdák indulhatnak ‑ ez is egy kamu, mert 20 kilométer. Kedves képviselő asszony, ez olyan szőrszálhasogatás, mert mondjuk, hogy 15, mondjuk, hogy 10? Azt ön is tudja nagyon jól, hogy van olyan falu, terület, ahol olyan adottságokkal bír egy település, hogy van több gazda, aki szeretne vásárolni, de terület nincsen, és vannak olyan települések, amelyek úgy elöregedtek és elnéptelenedtek, hogy nem tudnak vásárolni, és akkor az ott nem ad egyenlő eloszlást. Az, hogy 20 kilométer, az egy adottság arra nézve, hogy tudjanak boldogulni a gazdák. A régi világban is így volt, hogy a szomszéd településre is átmentek, ha beruházni vagy venni kellett. Ez egy lehetőség, amellyel nem kötelező élni. Lehet élni. Én azt remélem, hogy minden településnek lesz annyi ereje, annyi vállalkozó gazdája, hogy ezeket a területeket meg fogják tudni venni saját maguk.

Nehogy a külföldiek vegyék meg, mondjuk ezt mi. Valóban, a magyar gazdák kezében van a legjobb helyen. A történelem annyi példát hozott már, és annyiszor fordult és annyiszor volt már sok őrület a történelem folyamán, hogy ezt a korlátos jószágot legjobb helyen valóban ott tudjuk magánemberek kezében, a magyar gazdák kezében, mert ott tud üzemelni, ott tud működni, és ott tudja annak a térségnek a javát szolgálni ez a vagyon.

Kicsi földek része, 40 ezer helyrajzi szám. Én olyan szomorúan hallgatom mindig azt, amikor ilyen szelektíven beszélgetünk egymás mellett, hogy mindnyájan csak azt hangsúlyozzuk, ami a mi igazunkat akarná alátámasztani. LMP-s képviselőtársam is a 40 ezerre úgy tekintett, mintha azok ilyen elhanyagolható, semmire nem való életjáradékos földek lennének, és még legyintgetett is hozzá nagyokat, hogy az aztán semmire sem való. Hát azért bocsásson meg a világ! Ha valóban fontos, hogy a kisgazdákat megerősítsük, akiknek kevés terület van, hogy hozzátegyünk még néhány hektárt, akkor miért nagyoljuk el?

Miért vitatjuk el azt a lehetőséget, hogy igen, ez a 40 ezer tétel nagyon komoly tétel, nagyon komoly mennyiség arra, hogy ezt tudjuk, és nagyon jól tudjuk, hogy vannak most kezdők, hiszen ők a fiatal gazdák, tényleg néhány hektárral, vannak olyanok, akiknek már megvan a néhány hektár, azoknak nagyon jól jön az az 5-10 hektár még hozzá, hogy erősebbé tudjanak válni. És igen, azt is ki kell mondani, hogy vannak nagyobb gazdák, akik majd nagyobb erővel tudnak venni más területeket. De itt nem lehet a mezőgazdasági szereplőket, és szerintem nagyon nagy hiba ma a magyar politikában, hogy a mezőgazdasági szereplőket egymás ellenségeiként próbáljuk egymással szembefordítani. Higgyék már el nekem, hogy nem egymással szembe kell fordítani őket, hanem egymással egy irányba helyezni őket, hogy erősítsék egymást. Mert aki a nagyobb, az majd tud integrátor lenni, az tud szervező lenni az egész térségben, hogy húzza magával a térséget; a kicsiknek pedig megélhetést, önellátást tud biztosítani az egész és a vidéken maradást. Tehát ez végtelenül fontos, hogy nem ellenségek a mezőgazdaság szereplői egymásnak, hanem egymás kiegészítői kell hogy legyenek, és így áll helyre az az egyensúly, ami a magyar mezőgazdaságban szükséges.

Azt mondja, hogy a magyar gazdák kezében nincs jó helyen a föld. Kedves képviselő asszony, sorolt fel olyan példákat, hogy miért nincs jó kezekben. Azt kell mondjam önnek, hogy ha megnézi az eredményeket, rekordot értünk el. Olyan kiváló termésátlagok vannak, a GDP-hez való hozzájárulásunk olyan kiváló volt, a mezőgazdasági foglalkoztatás olyan kiváló volt! Máskor is volt időjárás, most is van időjárás, és láthatja, hogy működik a magyar mezőgazdaság, kiváló eredményeket tud hozni. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Jó, hogy van időjárás.) Ne becsüljük le! Hogy azt mondjuk, mert az igazunkba éppen most az nem fér bele, hogy jó a magyar mezőgazdaság, higgyék el, világszínvonalon produkál a magyar mezőgazdaság. Nagyon rossz lenne, ha nem produkálna világszínvonalon. (Gúr Nándor: Bár úgy lenne!)

Azt engedjék meg, hogy nagyon határozottan visszautasítsam, hogy minősítsük egymást, és azt mondjuk, hogy hiteltelenek ülnek itt. Kedves képviselő asszony, mindnyájunkat megválasztottak. Mindnyájunk képviseleti felhatalmazással bír. Egy-egy térség képviseletét látjuk el, és azt kell mondjam önnek, hogy a Fidesz-KDNP-frakcióban ülnek pontosan azok a képviselők, akiket közvetlenül egyéni választókerületből juttattak be; természetesen minden tisztelet minden egyéni képviselőnek, akit úgy választottak.

(20.10)

Tudjuk jól, minden képviselő egyforma, mégis az a megbízás, az a teher, amely egy egyéni képviselő vállán van, mégiscsak nagyobb, és nagyobb felelősséggel bír, mint más társunké. S azért nálunk ez sokkal nagyobb számban van. Ne minősítsük így egymást, nem is illik a vitához gyakorlatilag!

Végül Fazekas miniszter úr kijelentése. Nagyon sajnálom, hogy ezt önök így fogták fel. A miniszter úr egyszerűen idézte a törvényt, hogy a törvény felhatalmazza a környezettel foglalkozó minisztert ennek az aláírására, engedélyezésére. Ebben semmi olyan dolog nincs, aminek megrökönyödést kellene kiváltania. Egyszerű szó szerinti idézet volt a törvényből. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)