Készült: 2024.05.18.05:40:13 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

88. ülésnap (1999.09.28.), 267. felszólalás
Felszólaló Várhegyi Attila (Fidesz)
Beosztás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Videó/Felszólalás ideje 3:17


Felszólalások:  Előző  267  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VÁRHEGYI ATTILA, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdésére röviden az a válaszom, hogy igen, a szabályozást pontosítani kívánjuk, noha éppen emberi jogi kérdésekben a jog eszközei gyakran korlátosak. Inkább hadd idézzem Lukács evangéliumát, amely így szól: "Jézus pedig mondá: Atyám, bocsásd meg nékik, mert nem tudják, mit cselekszenek." (Derültség a kormánypártok soraiban.)

A művészek szabadságának, akár a lelkiismeret vagy a gondolat szabadságának határt kell szabni mások szabadságjoga érdekében, amit a társadalom egy demokratikus jogállam írott és íratlan törvényekkel, normákkal definiál. A Nitsch-kiállítás kapcsán az egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárunk a kiállítást mint keresztény értékeket súlyosan sértő provokációt több nyilatkozatában is elítélte, és dr. Demszky Gábor főpolgármester úrnak címzett levelében konkrét intézkedéseket kezdeményezett.

A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 103/A. §-a így szól - a vallásgyakorlás jogának megsértése -, ekképp rendelkezik: "Aki nyilvántartásba vett egyház szertartásaira rendelt helyiségben nyilvánosan botrányt okoz, illetőleg a vallási tisztelet tárgyát vagy a szertartások végzésére szolgáló tárgyat a szertartásokra rendelt helyiségben vagy azon kívül meggyaláz, 30 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható." Ismeretes azonban, hogy a kiállítás csak a tervezett időpontban zárt be, és ennek oka az volt, hogy bár az ügy igen széles körű médiavisszhangot váltott ki, mégsem érkezett szabálysértési feljelentés az illetékes hatóságokhoz, így nem indul szabálysértési eljárás sem, amely a vallásgyakorlás megsértését akár elkobozással is szankcionálhatta volna.

A nemzeti kulturális alapprogram esetében a pénzügyi támogatási döntés az NKA illetékes kollégiumában történik, a 8/1994. számú MKM-rendelet és az 1993. évi XXIII. törvény alapján. Az alapprogram elnöke, Jankovics Marcell úr az NKA-bizottság tagjaihoz körlevélben fordult, mivel a szakkollégium elnöknője felvállalta e döntést, mellékelve a pályázatot, az információs anyagot, illetve a sajtóban megjelenteket. Kérdésére, hogy felmerült-e etikai probléma, a bizottság 7:4 arányban leszavazta az elnököt, így kétharmados többség hiányában nem volt rá lehetőség, hogy az etikai bizottság elé tárja az ügyet. A tárca Nitschtől függetlenül is lépéseket tett a 8/1994. számú MKM-rendeletet módosító miniszteri rendelet kiadására. E rendeletben konkrétan megfogalmazásra került, hogy mely esetekben nem támogathatóak a pályázatok. Így a 25. § (3) bekezdés b) pontja szerint nem támogatható az a pályázat, amely az alapvető emberi és alkotmányos jogokat, így különösen a személyek neme, faja, nemzetisége vagy felekezete szerinti megkülönböztetés tilalmát, mások vallásos meggyőződését sérti.

Helyesnek tartanánk, ha az előbb idézett szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény megfelelő paragrafusát átemelnék a Btk.-ba.

(15.50)

Ezzel kapcsolatban a közeljövőben munkatársaim egyeztetéseket kezdeményeznek. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  267  Következő    Ülésnap adatai