Felszólalás adatai

(11.20)

Ezek nagyon szépen kicsiszolt intézményei a magyar jogrendszernek, és mi nagyon örültünk és nagyon szorgalmaztuk, hogy az alaptörvénynek legyen valamilyen szempontból része, visszahatása, visszautalása a történeti alkotmányra.

Most arról van szó, hogy igazából azt kell megnéznünk, hogy ezen történeti alkotmányossági szempontnak, vívmányrendszernek, azaz a bírák függetlensége és elmozdíthatatlansága alapelvének mennyiben és miképpen felel meg a most előttünk fekvő törvényjavaslat, amelyhez kapcsolódik egy alaptörvény módosítása is. Tehát nyilván ezzel azt üzeni a kormány, hogy maga is úgy gondolja, hogy még csiszolni kell ezen az alaptörvényen, és leginkább a korhatár bevezetésének módja, határideje és a bírákra gyakorolt hatása olyan-e, ami vállalható, összeegyeztethető azokkal a hagyományokkal, amiket az 1869-es, '71-es törvényeink is rögzítenek.

Jelen pillanatban vannak olyan elemei ennek a javaslatnak, ezt majd elmondjuk részletesen, el is mondtuk eddig is, amelyek jó irányba mutatnak, például a nyugdíjjogosultság esetében a nyugdíjat felvevő személyek nyilván ne vehessenek részt ítélkező bíróként az igazságszolgáltatás rendszerében. Viszont azt, hogy a vezető beosztással kapcsolatban ezt a diszkriminatív szabályt alkalmazzák, azaz, hogy a 62. életévében mindenképpen meg kell válnia a vezető beosztástól egy bírónak, semmiképpen nem tartjuk összeegyeztethetőnek.

Szerintünk megtalálhatók a megoldások, mi be is nyújtottuk a módosító javaslatainkat, tehát térjünk vissza a vita ezen részére, és keressük azt a megoldást, hogy hogyan lehet orvosolni ezt a most kialakult, meglehetősen válságosnak nevezhető helyzetet.

Köszönöm. (Taps a Jobbik és az LMP padsoraiból.)