Felszólalás adatai

Ha megnézi azt, hogy az elmúlt 15-20 évben az alkotmányjogi szakirodalom vagy az Alkotmánybíróság joggyakorlata mit tekintett láthatatlan alkotmánynak, akkor abban benne vannak pontosan azok az elemek, amiket meg egy másfajta értelmezés a történeti alkotmány részének tekint. Nézze meg a különböző nagy jelentőségű Ab-határozatok indokolását, az Alkotmánybíróság 1990-től kezdve rendre a magyar jogtörténeti hagyományokat felhívta. Tehát ez egy teljesen erőszakolt szembeállítás. És hogyha hiszünk abban, hogy az alkotmány, illetve az alaptörvény értékeket is közvetít, értékeket hordoz, és nem pusztán holt betű vagy technokrata betűhalmaz - ahogy egy klasszikus fogalmazott -, hanem van valami mögöttes morális tartalom, akkor igenis létezik láthatatlan alkotmány. Ennek a láthatatlan alkotmánynak a történeti hagyományok részét képezik.

Valóban nem a 70. életév önmagában a vívmány, a történeti alkotmány vívmánya, de annyit jelent, és valóban nem lehet az elveket és az értelmezési kereteket contra legem értelmezni, de annyit jelent, hogy önök legalábbis indokolással, számadással tartoznak, hogyha ettől a történeti szabálytól eltérni igyekeznek. Nem indokolták meg mind a mai napig, hogy egy 1869 óta érvényben lévő nyugdíjkorhatár-szabálytól miért kívánnak eltérni.

És még egyszer, a lényeg azon van, hogy ha meg is indokolják és el is térnek, hogyan hajtják végre. Bárándy képviselőtársam már elmondta, hogy mi ezzel az alapvető probléma, hogy nem biztosít kellő átmenetet, nem előre látható sem a pálya a bíró számára, sem pedig - ami talán még fontosabb - az egyszerű állampolgár számára sem, hogy az ügye milyen elvek alapján, mikor (Az elnök csenget.), milyen bíróhoz fog kerülni. Ez az alapvető alkotmányossági probléma.