Felszólalás adatai

Nos, ez így szól: "A bírókat illetően a nyugalomba helyezés életkora elsősorban jogállási és nem nyugdíjszakmai kérdés." Azaz hiába próbálja akár ön, akár a miniszterelnöke azt a látszatot kelteni, mintha itt nyugdíjügyről vagy társadalombiztosítási problémáról lenne szó, nem, képviselőtársaim, itt a bírói függetlenség garanciarendszeréről van szó, és ezt nem csupán én mondom, hanem az Alkotmánybíróság is mondja, egyébként még rajtuk kívül számtalan más ember. Mondhatnám azt is, hogy a szakmában ez evidencia, csak itt próbáljuk egy kicsit másként beállítani, vagy inkább hadd fogalmazzak úgy, próbálják önök egy kicsit másként beállítani.

A másik, amit Szakács képviselőtársam felszólalására szeretnék reagálni, szintén az Alkotmánybíróságtól hadd idézzek, azt talán önök is elfogadják megfontolandónak: "A 70. életév a XIX. században az ember aktív szellemi teljesítőképességének tapasztalati felső határa volt, amely napjainkban inkább még feljebb tolódott." Azaz ezt azt jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy az Alkotmánybíróság egyébként helyesnek tartaná továbbra is a 70. életévet, és az a nagy különbség, tudja és ön is utalt rá - aztán persze a konklúziót nem igazán értettem, amit levont belőle -, hogy nagy a különbség, mondjuk, egy vaskohász vagy egy tűzoltó és egy szellemi foglalkozást űző ember között. Nem véletlen, hogy mondjuk, egyetemi professzorok vagy akár alkotmánybírák 70. életéves korukig betölthetik ezt a pozíciót.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Ugyanis attól, hogy egy tűzoltó nem tud fölmászni a létrára már, mondjuk, 60 évesen sem vagy 65 évesen sem, egy bíró ragyogóan tud gondolkodni az asztalánál ülve. Ezt a két szakmai csoportot nem érdemes összekeverni, azt gondolom. És érdemes volna az Alkotmánybíróság intelmeit megfogadva vitatkozni most erről a javaslatról. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)