Felszólalás adatai

Egyáltalán nem tekinthető a miniszterelnök felhevült elméjének víziójaként a globális nyitás politikája. Arra szeretném a képviselő úr figyelmét fölhívni, hogy mi a nyugati világ részeként nagyon nagy hibát követnénk el, hogyha nem ismernénk föl, hogy milyen globális hatalmi erőátrendeződés zajlik a világban, hogy milyen mértékben értékelődik föl a világ számos része, így különösen a keleti és ázsiai része. De nem pusztán erről szól a globális nyitás. A globális nyitás szól valóban a keleti nyitásról, szól Ázsiáról, szól Délkelet-Ázsiáról, szól Közép-Ázsiáról is, igen, Közép-Ázsiáról is szól, ugyanakkor szól az olyan déli irányokról is, ha úgy tetszik, mint az arab világ, az Öböl térségére hadd hívjam föl a figyelmet, illetőleg Dél-Amerikát is nyugodtan ennek a déli irányú globális nyitásnak a szereplőjeként értékelhetjük. Tehát a keleti nyitás egy része a globális nyitásnak, amely ennek az újonnan megfogalmazott külpolitikai stratégiának szerves része.

Nem tudom, képviselő úr, honnan veszi azt, hogy ne lennének elmélyültek és nagyon dinamikusan fejlődőek akár Japánnal, akár Koreával, akár Indiával Magyarország kapcsolatai. Azért is fontosnak tartjuk ezen országokat, mert azon túlmenően, hogy nagyon dinamikusan fejlődő országok, ezek megjelentek Magyarországon befektetőként is. Ez a magyarázata annak, hogy a közeljövőben is a magyar külügyminiszter is Japánba kíván látogatni.

Valamint összeköt ezen országokkal bennünket a közös értékrend. Valóban, Ázsiában vannak olyan országok, amelyekkel alapvetően a gazdasági együttműködés a motorja a kétoldalú viszonynak, de vannak olyan országok, amelyekkel összeköt a demokrácia, a jogállamiság terén vallott közös értékrendünk is.

Amikor keleti szélről beszélünk, akkor mindig arra kell gondolnunk, hogy a mondatnak két része van. Valóban keleti szél fúj a világban, de nyugati zászló alatt hajózunk. A nyugati zászló alatt történő hajózásról pedig, azt gondolom, amikor az afganisztáni szerepvállalásunkról van szó, vagy éppen a közeli térségben, a Nyugat-Balkánon történő stabilizációs szerepünkről van szó, nem feledkezünk el, hanem nagyon is kiemelt prioritásként kezeljük.

Ki irányítja a magyar külpolitikát? A magyar külpolitikát a külügyminiszter irányítja, képviselő úr, ugyanakkor a kormánynak van külpolitikája.

(9.10)

Óhatatlanul tehát a kormánynak kell a stratégiai kérdésekben meghozni a döntést, és ebből a szempontból a miniszterelnök szerepe a mi alkotmányos berendezkedésünkben megkerülhetetlen. És nincs semmi meglepő abban, hogy a miniszterelnök mellett működik immáron egy külügyi államtitkár, működött az első Orbán-kormány időszakában is Szemerkényi Réka vezetésével, aki szintén államtitkár volt a Miniszterelnökségen, egy külügyi államtitkár, és nincs olyan végrehajtói hatalom, amikor ne lenne egy külpolitikai koordinációt betöltő személy a végrehajtó hatalom feje irodájában.

Az örmény kapcsolatokkal kapcsolatban végezetül annyit szeretnék mondani, képviselő úr, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy Örményországgal (Az elnök csenget.) minél előbb újrainduljanak a diplomáciai kapcsolataink, és erre nagyon jó remény van.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)