Felszólalás adatai

Először szeretnék egy közleményt, pontosabban annak a bevezető három szakaszát, három bekezdését felolvasni, és nagyon kérem, hogy figyeljenek, mert ilyen szavak ritkán hangzanak el az Országgyűlésben. Ez a közlemény 2012. januári közlemény, a Magyar Bírói Egyesület közleménye. "A magyar bírák visszautasítják a független igazságszolgáltatás elleni támadásokat. A Magyar Bírói Egyesület, a 2800 magyar bíróból több mint 1600 bírót a tagjai között tudó reprezentatív érdek-képviseleti szervezet a leghatározottabban visszautasítja a Magyar Szocialista Párt igazságügyi szakpolitikusának 2012. január 6-án megjelent közleményét, amelyben dr. Bárándy Gergely későbbi retorziókkal, pozícióból történő elmozdítással és számonkéréssel fenyegeti Magyarország független bíráit. A magyar demokrácia több mint húsz éve alatt példátlan eset, hogy egy országgyűlési képviselő, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács volt tagja az igazságszolgáltatás védelmének ürügyén, a törvény erejénél fogva független bírákat politikai komiszároknak nevezze és számonkéréssel fenyegesse meg. A Magyar Bírói Egyesület felhívja az országgyűlési képviselőket, hogy utasítsák vissza dr. Bárándy Gergely nyilatkozatát, és szólítsák fel, hogy tartózkodjon a bírói függetlenséget sértő, a bírói karral szembeni hangulatkeltő megnyilvánulásoktól."

Tisztelt Ház! Eddig az idézet. Én komolyan veszem fel a Bírói Egyesület felhívását, és tekintettel arra, hogy Bárándy Gergely a múlt héten is tett olyan kijelentéseket, amelyek megalapozzák, hogy visszautasítsam és elhatárolódjak az ő kijelentéseitől, ezért most megteszem, és arra kérem Bárándy Gergely és egyébként a vitában megszólaló többi képviselőt is, hogy tartózkodjanak a független bírákkal szembeni hangulatkeltéstől, tartózkodjanak attól, hogy előre, eleve bíráljanak akár jelenleg hivatalban lévő, akár jövőben kinevezendő bírákat, és politikai elfogultsággal vádolják őket. (Taps a kormánypártok soraiból. - Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.) Köszönöm szépen.

Tisztelt Ház! Ezek után hadd szögezzem le, hogy szerintem néhányan rosszul értelmezik a benyújtott törvényjavaslatot, és rosszul értelmezik a jogi helyzetet, mert az Alkotmánybíróság határozata, amelynek alapján a kormány benyújtotta a két törvényjavaslatot, mindenkire kötelező, mint ahogyan az alaptörvény is mindenkire kötelező. Az alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése utolsó mondata szerint "a Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn". Tehát az alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése, amely mindenkire kötelező, a jogrendszer alapja, kijelenti és megállapítja a bírói szolgálati jogviszony felső korhatárát.

Ezzel együtt kell értelmezni az Alkotmánybíróság döntését. Az Alkotmánybíróság döntését csak úgy lehet végrehajtani, ha az alaptörvényt is tiszteletben tartjuk. Az alaptörvényt tiszteletben tartva jutott arra a következtetésre a kormány, hogy az alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésének nem ellentmondó, azzal egybevágó szabályozást javasol a Háznak, amikor is a bírói felső korhatárt a 65. életévben határozza meg. Ez ugyanis - egyes értelmezések szerint - az általános öregségi nyugdíjkorhatár felső értelmezési tartománya jelenleg, hiszen ennél magasabb nyugdíjkorhatárt nem állapítanak meg a nyugdíjtörvények jelen pillanatban.

Itt térek arra rá, hogy rosszul értelmezik szerintem az átmeneti rendelkezések jelentőségét. Az átmeneti rendelkezések szerint 2022. január 1-jéig 65. életévben határozza meg, konkrét évszámmal határozza meg az alaptörvény a bírák felső korhatárát. Ezt követően az én értelmezésem szerint és a kormány benyújtott javaslata szerint helyreáll az alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésének a fő szabálya. Tehát nincs arról szó, hogy 2022. január 1-je után az általános öregségi nyugdíjkorhatárnál magasabb korhatár terjedne ki a bírókra, mint ahogyan ezt Schiffer András itt az előbb kifejtette, mondván, hogy majd akkor visszaáll a 70. életéves szabály.

(10.30)

Nincs ilyen, tehát a 65. életév áll helyre, és 2022. január 1-jén is az a fő szabály.

Miért pont 65. életév? Ezt sokan kérdezhetik, és teljes joggal kérdezhetik. A bírói korhatárra nézve nincs egységes szabályozás Európában, az Európai Unióban nincs egységes szabályozás, nincs olyan kötelező sztenderd, hogy x évig kell a bíróknak hivatalban maradniuk azért, hogy garantálják a függetlenségüket. Az Európai Unióban gyakorlatilag különböző szintű bíróságokat figyelembe véve 58. évtől 70. életévig mindenféle korhatár előfordul. Azt lehet állítani, megvizsgálva az egyes szabályozásokat, hogy a 65. éves korhatár az Európai Unió tagállamainak többségében bevett korhatár. Ezért javasolja a kormány azt, hogy a 65 éves korhatár kerüljön meghatározásra az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiben, még egyszer hangsúlyozom, azért, mert az Európai Unió tagállamainak többségében 65 a korhatár.

A korhatár csökkentésének problémája, lehet-e csökkenteni a bírói korhatárt. Egyetlenegy olyan releváns jogi véleményt sem olvastunk, amely szerint nem lehet csökkenteni a bírói korhatárt. Az Alkotmánybíróság sem állítja azt, hogy a korhatár nem csökkenthető. Mint ahogyan mondtam, a fő szabály, egyébként helyesen, benne is maradt az alaptörvényben, a bírói korhatárt 2012. január 1-jén csökkentette az Országgyűlés. A korhatár csökkentését viszont diszkriminációmentes átmenettel és - ami ennél is fontosabb - a bírói függetlenséget garantáló átmenettel kell biztosítani, de ez két külön kérdés. A korhatár csökkenthető, Magyarország megállapíthatja úgy a felső korhatárt, ahogyan az Európai Unió tagállamainak többségében van, ettől eltérő kérdés, hogy az átmenetet hogyan biztosítja.

A mi megítélésünk szerint a kormány javaslata kétéves átmeneti idővel megfelelő garanciális átmenetet biztosít, hiszen 2012. január 1-jén hatályba lépett az új alaptörvény, amelyben az előbb említett 26. § (2) bekezdés kimondta már a bírói korhatár felső értelmezését és ezt a fő szabályt, ezt azonban legkésőbb 2013. december 31-én kell alkalmazni, a benyújtott törvényjavaslatok szerint még a 65 évesnél idősebb bírák is 2013. december 31-ig hivatalban maradhatnak.

Természetesen a vita innentől kezdve akkor értelmes, ha arról beszélünk, hogy a kétéves átmeneti idő alkotmányos-e, megfelel-e az Alkotmánybíróság döntésének, megfelel-e az alkotmányos szempontoknak. Nyilván figyelemmel kell lenni arra, hogy a 65 éves korhatárnál idősebb bírák akár még az eredeti 70 éves korhatárnál idősebbként is hivatalban maradhatnak, hogyha helyreállítják most a bírósági döntések következtében a jogviszonyukat. Tehát azért erre figyelemmel kell lenni, hogy 2013. december 31-ig minden visszaállított jogviszonyra vonatkozik az átmeneti rendelkezés.

Azt megítélésem szerint Schiffer képviselő úr is belátja, hogy az egy lehetetlenség, mely szerint az Országgyűlés vagy bárki döntsön úgy, hogy a már felmentett bírák ne csak a jogviszonyukat kapják vissza, a bírói tisztséget kapják vissza, hanem az ügyeiket is kapják vissza. A parlament, az Országgyűlés nem szignál ügyeket bírókra. Ön tudja a legjobban, Schiffer képviselő úr, akinek az édesanyja kúriai bíró, tehát ön tudja a legjobban, hogy a bírák a bírósági vezetőktől kapják az ügyeket, nem az Országgyűléstől. Ha ez nem így lenne, akkor avatkozna bele az Országgyűlés és a törvényhozás a bírói hatalmi ág munkájába. Tehát ez egy képtelen elvárás, amit Schiffer képviselő úr megfogalmazott.

Még egy adalék ahhoz a vitához, hogy vajon a korhatár csökkentése a bírói elmozdíthatatlanság elvébe ütközött-e, a bírói elmozdíthatatlanság sérült-e. A Magyar Bírói Egyesület elnökét tudom megint csak idézni, aki egy hetilapnak adott interjújában egy kérdésre azt válaszolta; azért idézem, mert én egyetértek vele, tehát nem akarok feltétlenül mindig egy bíróra hivatkozni, de mégiscsak a Magyar Bírói Egyesület elnöke, aki mellesleg a Pécsi Ítélőtábla elnöke, azt mondja: "Az én álláspontom szerint az elmozdíthatatlanság csak a szolgálati viszony tartama alatt értelmezhető, később nem."

Tehát azt mondja ez a bíró, hogy az elmozdíthatatlanság addig illeti meg a bírót, amíg a szolgálati viszonya tart, és nyilván, ha most arról vitatkoznánk, hogy vajon úgy vontak-e el egy bírót az ügyeitől, hogy ez a törvényes, bíróhoz való jogot sértette, akkor jogos lenne az önök kritikája. Ezzel ellentétben, ahogyan mondtam, kétéves átmenettel a bírák szolgálati jogviszonya előre tervezhető módon, tehát akár az ügyek szignálása során kalkulálható módon befejeződik, és a mi javaslatunk tartalmazza azokat az átmeneti szabályokat, amelyeket itt figyelembe kell venni.

Szeretném még azt kifejteni, hogy láttam módosító javaslatokat, és emlékszem bizottsági ülésen módosító szándékokra, akik pontosítani szeretnék az eredeti javaslatot. Ezek elsősorban egyébként a vezetői korhatárra vonatkoznak. A kormány megfontolja ezeket a módosító javaslatokat, nem áll ellentétben a kormány eredeti szándékával az, hogy itt pontosabb és világosabb szabályozásra kerüljön sor.

Összességében természetesen tudomásul veszem, és a kormány tudomásul veszi, hogy ezekről a törvényjavaslatokról az ellenzéki képviselőknek valamifajta demokráciadeficit és az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélye jut eszükbe. De én nagyon kérem önöket, ahogyan kezdtem a felszólalásomat, hogy miközben kritizálják a kormányt, ha lehet kérnem, közben a bírói függetlenséget ne sértsék, sem konkrétan, sem átvitt értelemben ne sértsék a bírói függetlenséget.

Magyarországon a bírák a rendszerváltás óta nem lehetnek pártnak tagjai, nem tölthetnek be politikai tisztséget, nem gyakorolhatnak politikai tevékenységet. Elvileg, szeretném hangsúlyozni, hogy elvileg, és én hiszek ebben, hogy a bírói kap depolitizált tevékenységet végez, én hiszek ebben, és nagyon helytelen lenne, ha éppen a törvényhozás tagjai ingatnák meg ezt a hitet. Ha ez ugyanis nem így lenne, akkor meglehetősen ellentmond egymásnak az az érvelés, amely egyfelől kétségbe vonja a bírák politikai függetlenségét, másfelől viszont számon kéri a bírói függetlenség értékét. A kettő együtt nem állítható. Vagy tiszteletben tartja valaki a bírók pártatlan, politikamentes tevékenységét, és tudomásul veszi ezt a tevékenységet, vagy pedig azt állítja, hogy a bírói függetlenség már most is sérül azáltal, hogy egyes bírók politikai motivációjú ítéleteket hoznak, mint ahogyan azt a Jobbik szokta állítani ebben a vitában.

Nagyon köszönöm, hogy meghallgattak, és remélem, hogy előremozdítottam a vitájukat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)