Felszólalás adatai

A bűnözéssel szembeni harc, a bűncselekmények megelőzése és felderítése, a büntetőeljárások lefolytatása, a jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetések végrehajtása hosszú idő óta elképzelhetetlen az államok, illetve azok igazságügyi hatóságainak szoros együttműködése nélkül.

(20.40)

A nemzetközi bűnügyi együttműködésben érvényesülnie kell annak az elvnek, miszerint a bírói határozatok és ítéletek kölcsönös elismerésének kell a büntetőügyekben is az igazságügyi együttműködés alapkövévé válnia.

Az úgynevezett hágai program további jogintézmények bevezetését tűzte ki célul, és az egyezmények pontos végrehajtására hívta fel a tagállamok figyelmét. A 2010-ben elfogadott stockholmi program a politikai prioritások között említi a jogérvényesülés Európáját, amely szerint meg kell szilárdítani a jog érvényesülésén alapuló európai térséget. A többéves program sikeres végrehajtása érdekében a dokumentum a kölcsönös bizalom eszközét jelöli meg, és meghatározza, hogy az Uniónak folytatnia kell a tagállamok jogrendszere iránti kölcsönös bizalom erősítését.

A fentiekhez hozzájárul, hogy az Európai Unión belül a belső határok megszüntetése, illetve a mozgásszabadsághoz és a lakóhely szabad megválasztásához való jog gyakorlása elkerülhetetlenül azzal jár, hogy nő azon személyek száma, akiket a lakóhelyüktől eltérő tagállamban vonnak büntetőeljárás alá. Az Európai Unióban számos olyan jogi aktus született, amelyek rugalmasabbá teszik a tagállamok közötti ilyen jellegű együttműködést.

Az előterjesztésben foglalt törvény elfogadásával Magyarország európai uniós kötelezettségnek tesz eleget azáltal, hogy a büntetőügyekben történő együttműködés területén a kapcsolódó kerethatározatok alapján megalkotja azokat a végrehajtási szabályokat, amelyek a kölcsönös elismerés elvére épülve a tagállamok közötti együttműködést megerősítik és gördülékenyebbé teszik. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény hatályos rendelkezéseit veszi alapul, kiegészítve azokat a jogalkalmazók előzetesen jelzett gyakorlati tapasztalataival, illetve a tervezetbe beépítésre került öt olyan kerethatározat és egy olyan határozat is, amelynek az átültetése már esedékessé vált.

Az új törvény megalkotása a következő okokból vált szükségessé. Az Európai Unió Tanácsa a következő uniós jogi aktusokat fogadta el. A Tanács 2008/909/IB kerethatározata a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történt alkalmazásáról szól. A kerethatározat azokat a végrehajtási jogsegély körébe tartozó szabályokat állapítja meg, amelyek alapján a tagállamok kölcsönösen elismerik és végrehajtják a más tagállamokban hozott szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést tartalmazó ítéleteket. Azt célozza, hogy javítsa az elítélt személy társadalmi beilleszkedésének az esélyét, elsősorban azáltal, hogy az elítélt az állampolgársága, a lakóhelye vagy egyéb szoros kapcsolata szerinti tagállamban tölti a szabadságvesztés büntetés időtartamát, és ez a szoros kapcsolat lehet családi, kulturális vagy akár gazdasági jellegű is.

A Tanács második határozata, amely a 2008/947/IB kerethatározat, a kölcsönös elismerés elvének az ítéletekre és a próbaidőt megállapító határozatokra vonatkozik. A próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete céljából történő alkalmazást határozza meg. A felfüggesztett büntetésekkel, próbára bocsátásokkal, alternatív szankciókkal és a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos határozatok kölcsönös elismerésének és felügyeletének célja az, hogy megkönnyítse az elítéltek számára a társadalmi beilleszkedést azáltal, hogy lehetővé teszi számukra a családi, nyelvi, kulturális és egyéb kapcsolatok megőrzését, valamint hogy hozzájáruljon a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók betartásának ellenőrzéséhez, a bűnismétlés megakadályozása, ezáltal pedig az áldozatok és a lakosság védelmének kellő figyelembevétele érdekében.

A Tanács kerethatározata, amely a 2009/299/IB számot tartalmazza, kimondja, a személyek eljárási jogainak megerősítése, valamint a kölcsönös elismerés elvének, az érintett személy megjelenése nélkül lefolytatott eljárásokat követően hozott határozatokra való alkalmazásának előmozdítása tekintetében is előírásokat kell tartalmazni. A vádlott azon joga, hogy személyesen jelen legyen a tárgyaláson, az Emberi Jogok Európai Bírósága értelmezésében az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény által előírt tisztességes eljáráshoz való jog része. E kerethatározatnak az a célja, hogy a közös okokat pontosítani kell, amelyek lehetővé teszik, hogy a végrehajtó hatóság a személynek a tárgyalásról való távolmaradása ellenére végrehajtsa a határozatot, teljes mértékben tiszteletben tartva ugyanakkor a személyeknek a védelemhez való jogát. E változások szükségessé teszik a jogerős bírósági határozatok kölcsönös elismerése elvének végrehajtásáról szóló meglévő kerethatározatok módosítását. Az új rendelkezések az e területen elfogadandó jövőbeli jogi eszközök alapjaként is szolgálnak majd.

A Tanács 2009/426/IB határozata a Eurojust megerősítéséről és létrehozásáról, a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljáról szóló 2002/187/IB határozat módosítását foglalja össze. A Eurojust 2002-ben mint az Európai Unió jogi személyiséggel rendelkező szerve a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti koordináció és együttműködés ösztönzése és fejlesztése céljából jött létre.

Ugyanezen Tanács 2009-ben hozta a 829/IB kerethatározatát, a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló kerethatározatát. A kerethatározat célja a lakosság védelmének erősítése azáltal, hogy lehetővé teszi, hogy valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező, de a másik tagállamban büntetőeljárás alatt álló személy a tárgyalás előtti időszakban a lakóhely szerinti tagállam hatóságainak felügyelete alatt álljon. A kerethatározatban előírt intézkedések célja a szabadsághoz való jog és az ártatlanság vélelmének erősítése az Európai Unióban, valamint a tagállamok közötti együttműködés biztosítása olyan esetekben, amikor az ítélethozatal előtt valamely személlyel szemben kötelezettségeket írnak elő vagy felügyeleti intézkedést rendelnek el. A büntetőeljárás alatt álló személyek fogva tartását illetően fennáll a veszélye annak, hogy eltérő bánásmódban részesüljenek az eljárás helye szerinti államban lakóhellyel rendelkező, illetve az ott lakóhellyel nem rendelkező személyek. Az eljárás helye szerinti államban lakóhellyel nem rendelkező személyek esetében előfordulhat előzetes letartóztatásuk még akkor is, ha hasonló körülmények között egy ott lakóhellyel rendelkező személy esetén erre nem kerülne sor. Fel kell lépni annak érdekében, hogy az eljárás helye szerinti államban lakóhellyel nem rendelkező, büntetőeljárás alatt álló személy ne részesüljön más bánásmódban, mint a büntetőeljárás alatt álló, az eljárás helye szerinti államban lakóhellyel rendelkező személy.

A Tanács utolsó határozata, amelyet szeretnék megemlíteni, a 2009/948/IB kerethatározat a büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről tartalmaz előírásokat. Ennek a kerethatározatnak az a célja, hogy egy olyan eljárási mechanizmust hozzon létre, amely szerint a tagállami hatóságok információt cserélnek egymással, annak megállapítása érdekében, hogy ugyanazon cselekményekkel kapcsolatban párhuzamosan folyik-e büntetőeljárás más tagállamban, továbbá amely szerint a tagállami hatóságok közvetlen konzultációt folytatnak annak érdekében, hogy konszenzusra jussanak bármilyen olyan tényleges megoldásra vonatkozóan, amelynek célja a párhuzamos eljárások és az e helyzetből fakadó hátrányos következmények elkerülése.

(20.50)

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján Magyarország számára kiemelten fontos feladat, hogy az uniós jogi aktusokban megfogalmazott kötelezettségeket a magyar jogba való átültetéssel és a végrehajtási szabályok megalkotásával teljesítse. A törvényjavaslat elfogadásával az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi jogsegélyforgalom felgyorsulása, az új jogsegélyformákra tekintettel a bűncselekmények felderítésének hatékonyabbá válása és eredményeként az ilyen irányú megkereséseket igénylő hazai büntetőeljárások gyorsabb befejezése várható.

Én azt gondolom, ez valamennyiünknek nagyon fontos, és ezért kérem a tisztelt Házat ennek a törvényjavaslatnak az elfogadására. Köszönöm a figyelmet, elnök úr.