Felszólalás adatai

Az elmúlt rendszerben a választási visszaéléseknek az egyik melegágya volt az ajánlási rendszer, illetve az ajánlószelvények rendszere, ami már inkább büntetőjogi kategóriának tekinthető, semmint választójoginak. Ha csak a Jobbik tevékenységét nézzük abban a tényfeltárásban, ami az ajánlószelvényekkel kapcsolatos visszaélésekre vonatkozik, és csak a 2009-es ferencvárosi időközi választást, a 2009-es európai parlamenti választást és a 2010-es országgyűlési választást vesszük figyelembe, akkor is beláthatjuk, hogy ennek az eltörlése, megszüntetése alapvető érdeke minden magyar választópolgárnak.

Azonban hiába mondják nagyon dicsőségesen és fényes pompában úszva azt, hogy eltörlik az ajánlószelvények rendszerét, valójában csak egy fából vaskarikát csinálnak, ajánlószelvény helyett ajánlóív lesz. Nem az volt az alapvető probléma ugyanis, hogy itt ez egy ajánlószelvény, és maga ez a kis cetli a probléma, hanem azok a csalási módok, azok a csalási módszerek, amelyeket a pártok elkövettek ezekkel kapcsolatban. Az ajánlóívek rendszere nem küszöböli ki azoknak a csalási lehetőségeknek a mindegyikét, amelyek fennálltak ezzel kapcsolatban.

Hogy miről is beszélünk? Az egyik és legfontosabb dolog az adatvédelem kérdése. Kubatov Gábort itt már többször idéztük a mai napon, de nagyon fontosak és nagyon súlyosak azok a kijelentések, amelyeket ő tett, úgyhogy most szeretném konkrétan elmondani, hogy mi is az, amiben Kubatov Gábor hisz. Idézem: "A pécsi választásoknál mind a 36 500 embert személyesen ismertük. Tehát aki ott volt, azt mindegyiket személyesen ismertük. Mindegyikről tudtuk, hogy hívják, hogy hány esztendős, hogy milyen erős támogatónk, mi a telefonszáma, mi a mobilszáma, mi az e-mail címe - és most nagyon súlyos kijelentés következik -, és ezt szerintem nem is lehet másképp csinálni."

Kubatov Gábor tehát ezen a hangfelvételen egyértelműen hitet tesz a választási csalás kizárólagossága mellett. Szerinte nem lehet választást nyerni választási csalás nélkül. És folytatja: "Tehát ha a pécsi kampányban feleennyi anyagunk van kint az utcán, de ha csak ezt a munkát elvégezzük, akkor is megnyertük volna a választást."

Tehát minden egyes fideszes aktivistának az ott és egyébként a többi választási kampányban elvégzett munkáját hiábavalónak és fölöslegesnek minősítette a Fidesz pártigazgatója, csak az adatbázis-építést és az adatbázis alapján történő, egyébként törvénytelen mozgósítást tartja a választási győzelem egyedül lehetséges biztosítékának.

(19.40)

A napokban ugye megszólalt Kubatov Gábor ezzel kapcsolatban, hogy a többi pártnak is vannak ilyen listái, és hogy Vona Gábor listáiról is lehetne beszélni. Próbálja elbagatellizálni ezt a kérdést a Fidesz pártigazgatója, azonban itt különböző dolgokról beszélünk. Egyrészt azzal, hogy választópolgárok, szimpatizánsok egy pártnak önkéntesen megadják a saját adataikat azért, hogy a párt kapcsolatot tartson velük, és kampánykiadványait vagy a választások közötti időszakban az információkat eljuttassa, a munkájukról tájékoztassa őket, ezzel semmi probléma nincsen, ez törvényes.

De Kubatov Gábor másról is beszél: "Ráadásul ismertünk 15 ezer olyan embert a városban - ennyi szavazatot kaptak a többiek -, akik Páva Zsoltot elutasították. Tehát azt állítom - mondja Kubatov Gábor -, hogy név szerint ismertünk minden olyan embert, aki elment szavazni, és nem Páva Zsoltra szavazott. Tehát név szerint ismertünk 15 ezer olyan embert, tehát meg tudom mondani a városban, hogy kik azok a komcsik, akik egyébként elmentek szavazni, és nem Pávát és nem a Fideszt támogatták." A Fidesz csak Pécs városában 15 ezer olyan embernek tartja nyilván az adatait, akik nem a saját szimpatizánsaik, tehát nem azzal a céllal tartja nyilván az adataikat, hogy számukra a munkájukról beszámoljon, ráadásul a pártszimpátiájukat is nyilvántartja, hiszen ezek MSZP-s szimpatizánsok.

Kubatov Gábornak egy másik kedvenc csalási módszere: amikor a ferencvárosi képviselőről, Zombory Miklósról beszél - aki egyébként létező személy, tehát nyilvánvalóan igaz, amit Kubatov Gábor elmond -, nagy élvezettel mesél arról, hogy Zombory Miklós bizony beülteti a szavazókörbe az egész családját, még a nagynénjét is, akik napközben kiüzennek a szavazókörből, hogy kik azok a választópolgárok, akik nem mentek el még szavazni, és Zombory Miklós, akinek minden házhoz kulcsa van - mert természetesen egy jó képviselő ilyen -, belül a Skodájába, és elmegy azokhoz a választópolgárokhoz, akik Kubatov listája alapján Fidesz-szimpatizánsok, de egyébként még nem voltak választani.

Ez egy súlyos, törvénysértő gyakorlat, amit tehát a Fidesz folytatott 2010-ben is, és ez alapvetően rávilágít arra, hogy olyan megoldásnak kellene születnie, aminek során a szavazóknak semmilyen adata nem jut el közvetlenül a pártokhoz. Ezért javasolja a Jobbik azt, hogy ez a kétszáz aláírás ne a pártokhoz kerüljön, hanem a választópolgárok a területileg illetékes jegyzőnél, a választási iroda vezetőjénél tudjanak feliratkozni ezekre a feliratkozóívekre, így az adatok védelme megoldódna.

A választópolgárok zaklatásának sem lesz vége. Ugye, erről beszélt Gruber Attila képviselő úr, hogy milyen fantasztikus lesz, hogy most már a választópolgárokat nem zaklatják, és többen elmondták, hogy majd a választási kampány megáll a küszöbön, és nem lép be azoknak a választópolgároknak az otthonába, akik egyébként erre nem tartanak igényt. Egyrészt ez nem igaz azért, mert a választási regisztráció határideje két héttel a választások előtt zárul csak le, tehát addig igenis az összes választópolgár vagy választásra jogosult személy potenciálisan ki van téve a kampánynak, hiszen addig ő még nem döntötte el, hogy regisztrál-e, és hogy a választáson részt szeretne-e venni. Tehát eddig a pillanatig bizony a pártok kampányt fognak azért folytatni, hogy ő vegyen részt a regisztráción, és ezért később majd részt tudjon venni a választásokon is.

Adatvédelmi szempontból még meg kell említenem azt a nagyon fontos érvet, hogy a 125. § (3) bekezdése, amelyik arról szól, hogy a választási iroda az ajánlóívekkel együtt átadja a választókerület szavazóköri névjegyzékében szereplő választópolgárok név- és lakcímadatait az igénylő részére, ez alkotmányellenes. A jelenleg hatályos választási eljárásról szóló törvénynek ez a 45. §-a volt, amit az Alkotmánybíróság megsemmisített, ugyanis ebben a formában nem lehet átadni személyes adatokat pártoknak. És önök sem gondolják komolyan, remélem, hogy Gyurcsány Ferenc csak úgy besétál egy választási irodába, és egyébként az összes ott lakó választópolgárnak a név- és lakcímadatait egy csettintésre kiadják neki. Remélem, hogy nem szeretnék ezt lehetővé tenni, hogy Gyurcsány Ferenc az összes választópolgár személyes adatához hozzájusson? Mert ez a javaslat jelenleg ezt tartalmazza, ráadásul - még egyszer ismétlem - alkotmányellenes módon, hiszen a 175/2011. alkotmánybírósági határozat az ezzel megegyező tartalmú választási eljárási szabályt semmisítette meg.

Az ajánlószelvény-gyűjtésnek és az ajánlási rendszernek az alapvető célja mi is lenne? Nyilván az, hogy valós támogatottsággal el tudjanak indulni a pártok a választásokon, de azt hozzá kell tenni, hogy valós támogatottsággal tudjanak elindulni a választásokon. A jelenlegi rendszer, a 2010-ben még hatályos rendszer igazságtalan volt abból a szempontból, hogy például az LMP, amelyiknek a választási küszöb megugrása sikerült, nem tudott mind a 176 körzetben jelöltet állítani, holott az ajánlószelvény-gyűjtés funkciója az lenne, hogy megszűrje a pártokat, s nem pedig az, hogy a küszöböt is teljesítő pártoknak nehézséget okozzon. Ebből a szempontból tehát indokolt az, hogy könnyebbé tegyük a jelöltállítást.

Azonban ennek a kétszáz aláírásnak az összegyűjtése ezekben a megnövelt, majdnem kétszeresére növelt választókerületekben, úgy, hogy egy választópolgár több jelöltet is állíthat, egészen komolytalanná teszi a jelölési folyamatot. Mindenféle reklámpárt el fog tudni majd indulni, és nem tudjuk, hogy milyen lesz a kampányfinanszírozás rendszere, mert ezt nem terjesztették még be, de ha anyagi érdeke is fűződik majd egy pártnak vagy egy jelöltnek ahhoz, hogy elinduljon a választáson, akkor számíthatunk arra, hogy reklámpártok teljesen szét fogják verni az egész választási kampányt. Az, hogy egyszer-egyszer egy-egy Kétfarkú Kutya Párt megjelenik egy választási kampányban, még akár fel is dobhatja a kampányt, és új színt hozhat be, de azért némi komolyságot meg kellene tartanunk a tekintetben, hogy ki az, aki el tud indulni.

Az előzetes regisztrációval kapcsolatban itt Lázár János - nem tudom, hogy itt most előterjesztői expozét mondott, vagy pedig az előző napirend előterjesztői zárszavát - mindenesetre azt mondta, hogy nem hallott döntő érvet az előzetes regisztráció ellen, pedig egész délután egyébként erről beszélt az ellenzék. Meg kell fordítanom a dolgot, mert ők bevezetnek úgy egy új jogintézményt, ami mellett csak hazug érveket hallottunk: az, hogy egyenlően kell a határon túli magyaroknak és a csonkaországi magyaroknak az eljárást biztosítani, nem igaz, tudjuk nagyon jól.

Ráadásul egy olyan új szempontot is szeretnénk behozni ebbe az előzetes regisztrációba, ami talán még nem hangzott el. Ugye, 15 nappal a választás előtt le szeretnék zárni az előzetes regisztráció lehetőségét. 2006-ban, az önkormányzati választások előtt 14 nappal nyilvánosságra kerül Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde. Tehát önök, ha ez a szabályozás lett volna érvényben 2006-ban, nem engedték volna meg azt, hogy valaki az őszödi beszéd hatására, ha választójogával mégis élni szeretett volna, elmenjen választani. Tehát elképzelhető, sőt nagyon valószínű, hogy a Fidesz 2006-ban az önkormányzati választásokon nem tudott volna ilyen arányban nyerni, ha ez a rendszer van érvényben.

És egyébként ez a példa nemcsak egyetlen választásra érvényes, hanem azt mutatja, hogy bizony a kampány utolsó kettő hetében történhetnek olyan dolgok, amelyek megváltoztatják alapvetően nemcsak az emberek pártpreferenciáját, hanem azt is, hogy hogyan állnak hozzá a választási részvételhez. Hiszen gondolhatjuk azt - és majdnem biztos vagyok benne -, hogy rengeteg olyan ember volt, aki egyébként nem tervezte, hogy részt vesz az önkormányzati választásokon 2006-ban, de az őszödi beszéd hatására mégis a részvétel mellett döntött. Önök ezt a lehetőséget ezzel az előzetes regisztráció intézményével el fogják venni az emberektől, és egy őszödi beszéd kipattanása nem változtat majd a választási részvételen. Ez egy igazságtalan döntés az önök részéről.

A kampánycsend kérdésköre az, amit Lázár János itt is érintett, és korábban egy beismerést tett gyakorlatilag ezzel kapcsolatban. Ő azt mondta, hogy farizeus álláspont és nem tartható az, hogy kampánycsend legyen vasárnap. Ezzel indirekt módon beismerte, hogy a Fidesz eddig sem vette figyelembe, hogy itt kampánycsend van, megsértette azt, és gyakorlatilag a kampánycsend idején, vasárnapi napon is kampányoltak. Ahogy egyébként ez is kiderül a kubatovi hangfelvételből, ahol ő elmondja, hogy a pécsi választásokon fideszes aktivisták Szili Katalin szórólapjait beszórták a választópolgárok postaládáiba, majd feljelentették Szili Katalint kampánycsendsértésért. Tehát ez az az aljas dolog, amit egyébként ez meg fog szüntetni, de úgy gondoljuk, hogy a választások napján a pártaktivistáknak inkább a szavazókörökben lenne a helyük, ott kellene a választások tisztaságát felügyelniük, nem pedig a választópolgárok nyakára járni még aznap is.

(19.50)

Nyilvánvaló, hogy a vasárnapi kampánycsend eltörlése is azt a célt szolgálja, hogy a Kubatov-listák alapján minél inkább tudják mozgósítani a szimpatizánsaikat. És az, hogy egy párt vagy egy jelölt betartja-e a kampánycsendet, Lázár Jánossal ellentétben én nem gondolom azt, hogy farizeus dolog lenne, ez egy döntés kérdése. Ha van egy eljárási szabály, ami vonatkozik minden jelölő szervezetre és minden jelöltre, minden pártra, akkor az az én döntésem, hogy én megszegem, megsértem a kampánycsendet, vagy betartom a szabályokat. Hogyha be akarom tartani a szabályokat, akkor be tudom tartani azt, hogy vasárnap éjféltől este 7 óráig nem fogok kampánytevékenységet folytatni. Természetesen, ha nem akarom, és meg akarom sérteni, akkor meg lehet sérteni, de ez nem farizeus hozzáállás kérdése, hanem az egyéni döntés kérdése.

Vissza kell utasítanom azt, hogy itt a Jobbik a cigányság választójogának korlátozásáról beszélne. Egyáltalán, egyetlen jobbikos képviselőtől sem hangzott el egyetlen olyan mondat, amely azt mondta volna, hogy a cigányságtól kollektívan vegyük el a választójogát azért, mert ők cigány származásúak lennének. Persze, könnyebb Lázár Jánosnak és a Fidesznek is, ha a Jobbik cigánysággal kapcsolatos javaslataira rögtön rásüti a rasszista bélyeget, s akkor nem kell vele érdemben foglalkozni. De szeretném arra emlékeztetni önöket ismételten, hogy a jogosítvány megszerzését a Fidesz-KDNP-többség kötötte ebben a ciklusban általános iskolai alapfokú iskolai végzettséghez, mi ugyanezt a végzettséget várnánk el a választójogosultság tekintetében.

És még egy dolog: Lázár János azt mondta, hogy mennyire szörnyű dolog, hogy elhangozhat a parlamentben az, hogy itt választópolgárok szavazatait megvásárolják, és hogy utaztatják őket. Lázár Jánossal ellentétben én úgy gondolom, nem az a szégyen, hogy ez elhangozhat a parlamentben, hanem az, hogy ez megtörténhet, és vannak olyan pártok Magyarországon, amelyek ezt a gyakorlatot folytatják. Nem az a probléma, hogy a Jobbik feltárja a problémát, az Országgyűlés elé hozza, és megoldási javaslatot kínál ennek a problémának a megoldására, hanem az, ahogyan a YouTube videómegosztó portálon is látható, hogy például a Fidesz egy arlói cigányembernek a szavazatáért cserébe ételt, italt kínál; ez a gyakorlat folyik Magyarországon.

Lehet bármiféle fennkölt szólamokat mondani arról, hogy a választópolgárok mennyire tudatosak és mennyire bölcsek, de hogyha a realitást megnézzük, akkor látjuk azt, hogy ezt az írástudatlan, szegény réteget, amelyre elmondtam a statisztikai adatokat, hogy igen, nagy részben a cigányságot érintik... - ugyanis 14-15 éves korban a teljes lakosság 81 százaléka szerzi meg az alapfokú iskolai végzettséget, míg a cigányság körében ugyanez az arány 31 százalék - ezt nem én találtam ki, hanem dr. Varga Aranka, a Pécsi Tudományegyetem romológia és nevelésszociológia tanszéke adjunktusának előadásából és kutatásaiból lehet megtudni -, míg 16 éves korban ez az arány a teljes népesség körében 96 százalék, a cigányság körében 63 százalék. Ezek tények. Be lehet csukni a szemünket, és lehet azt mondani, hogy rasszista a Jobbik, és hogy mennyire csúnya dolog, hogy ilyeneket elmondanak az Országgyűlésben, de attól még ez a helyzet nem fog megváltozni, és attól még ez a csalási gyakorlat fenn fog maradni, és ezen az előzetes regisztráció intézménye sem fog változtatni.

Egyébként ennek a tényét, hogy még egy kormánypártokon belüli önellentmondásra felhívjam a figyelmet, házelnök úr is elismerte, és éppen ő egyébként az előzetes regisztrációban látja a megoldást. Tehát amikor arról beszélt Pálffy képviselő úr is és Lázár János is, hogy mi, ellenzékiek, jobbikosok vagyunk azok, akik sértegetjük az embereket, akkor meg kellene néznie egyrészt, hogy mi a valóság, másrészt pedig azt, hogy ők milyen kijelentéseket tettek ugyanezekre a választópolgárokra.

Nemcsak az Országgyűlésben igyekszik a Fidesz bebetonozni a hatalmát, hanem a Nemzeti Választási Bizottságban is, újra előjön a médiaszabályozásból ismert 9 éves határidő, ami igazán érdekes annak fényében, hogy 2010-ben még, amikor az épp aktuális OVB-t szerették volna leváltani - sikerült is természetesen, kétharmados hatalmuknak köszönhetően -, és feltölteni saját embereikkel, akkor még azt mondták, hogy indokolt gyakran megújítani az ilyen testületeket, minden választás után akár, most pedig egy egészen ellentétes álláspontot képviselnek.

Hogyha megnézzük, hogy mi az oka annak a változásnak, hogy 2010-ben még egy gyakran megújítandó testületnek tekintették ezt a választási bizottságot, most pedig egy stabilitást, egy állandóságot szeretnének belevinni, akkor láthatjuk, hogy ennek egyetlen oka lehet, a saját aktuális politikai érdekük. 2010-ben az volt a Fidesz politikai érdeke, hogy ez egy gyorsan váltogatható személyi összetételű testület legyen, hiszen nekik 2010-ben le kellett váltaniuk az Országos Választási Bizottság tagjait, és a saját embereit ültetni bele. Most, amikor a választási ciklusnak a második felében vagyunk, s közeledik a választás, akkor meg az az érdeke, hogy a saját embereit ültesse be, és betonozza is be őket, lehetőség szerint több cikluson átívelően, hogy ott maradhassanak ebben a testületben. Tehát látható, hogy ez a hatalomépítési technika az egyetlen, ami megjelenik itt a Nemzeti Választási Bizottság tekintetében, és nem szakmai érvek döntik el, hiszen az aktuális politikai igényük szerint változtatják az ezzel kapcsolatos álláspontjukat.

Beszélnem kell még arról, hogy az állampolgárok közti különbségtétel mennyiben fogadható el, és mennyiben nem. Lázár János is előjött ezzel a problematikával, és azt mondta, hogy nincs az az alkotmánybíróság, amelyik megengedné azt, hogy az állampolgárok között ebben az eljárásban különbséget tehetnénk. Egyrészt van, mert Horvátországban jelenleg is az a rendszer működik, hogy a határon túli horvátok és a Horvátországban élő kisebbségek számára az előzetes regisztráció kötelező, de az anyaországban lakcímmel rendelkező horvátok számára nem kötelező. Világos, ezt a rendszert Magyarországon is lehetne működtetni, hiszen semmi olyan pluszjogosultságot, pluszsegítséget nem jelent a választói névjegyzék, amit egyébként a népesség-nyilvántartás ne tudott volna megoldani, illetve megfordítva, amilyen problémák a népesség-nyilvántartással kapcsolatban előjöttek, azok elő fognak jönni az előzetes regisztráció alapján kialakuló névjegyzékkel kapcsolatban is. Tehát elmondják, hogy igen, vannak problémák a névjegyzékkel, majd ezt hagyják, és egy olyan rendszert hoznak létre, amelyikben ugyanezek a problémák meg fognak jelenni. Tehát nem igaz az Lázár János részéről meg a többiek részéről sem, hogy nincs más megoldás. Van más megoldás, Horvátországban is létezik, és Magyarországon is be lehetne vezetni.

Elmondom a mozgóurnás példát: attól, hogy vannak választópolgárok, akik az egyedi élethelyzetüktől függően mozgóurnával szavaznak, attól még nem jelenti azt, hogy akkor mindenkinek mozgóurnával kell szavazni. De ez egy indokolt különbségtétel, indokolt segítség az állam részéről, hogy a mozgóurnát biztosítja azoknak az állampolgároknak, akik ezt kérik. Szintén indokolt különbségtétel, hogyha valaki magyar állampolgár és a szavazás napján Magyarországon tartózkodik, vagy magyarországi lakcímmel rendelkezik, vagy valaki nem rendelkezik lakcímmel és nem tartózkodik Magyarország területén. Nekik is adhatunk egy könnyítést azért, hogy ne szenvedjenek csak azért hátrányt, és ne essenek el a választójogtól csak azért, mert nem tartózkodnak Magyarországon, vagy nincsen magyarországi lakcímük. Hogyha megadjuk nekik azt a lehetőséget, hogy előzetes kérésük alapján - mint a mozgóurna esetében, azt is kérni kell -, előzetes regisztrációjuk esetén szavazathatnak, akkor ez a különbségtétel szintén indokolt az ő egyedi élethelyzetük miatt. Tehát a párhuzam, úgy gondolom, hogy teljes egészében megáll, és nagyon jól mutatja, hogy miért lehetne különböző eljárási megoldásokat alkalmazni.

Ami pedig a legnagyobb különbség az anyaországi és a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, tehát határon túli magyarországi választópolgárok között, az az, hogy míg a csonka országiaknak kettő szavazatuk van, addig a határon túliaknak egy szavazatuk van. Tehát amikor itt megint fennkölt módon Lázár János azt mondja, hogy nincs kétfajta állampolgárság, hát van kétfajta állampolgárság, ne mondja, hogy nincsen, egy szavazatot adtak meg, egy szavazatot szavaztak meg a határon túli magyaroknak. Különbséget tettek aszerint, hogy van-e valakinek magyarországi lakcíme, vagy nincsen. Hogyha anyagi jogi szabályokban a választás egyenlőségét megkérdőjelező módon, egyébként részben indokolható különbségtételt tettek, akkor az eljárásban pláne lehetne különbséget tenni, de hogyha az anyagi jogi jogegyenlőség fenn is állna, abból sem következne feltétlenül az eljárási jogegyenlőség.

Hogy a részvételi hajlandóság csökken-e a regisztrációval kapcsolatban, illetve a regisztráció következtében? Úgy gondolom, hogy igen, és megint egy elképesztő hazugság Lázár János részéről, hogy ő nem tudja ezt, vagy nem gondolja így, és hogy ez nem feltétlenül lesz így, és megint mi mondunk ítéletet a választópolgárokról, amikor azt gondoljuk, hogy ezzel majd kevesebben fognak eljönni szavazni.

(20.00)

Egyrészt, amikor még voltak ezek az egyeztetések, akkor magam vetettem fel ezt a problémát, hogy az előzetes regisztráció a határon túliak esetében vissza fogja vetni a választási részvételt, illetve hajlandóságot, és akkor Lázár János azon az egyeztetésen, zárt ajtók mögött még bólogatott erre a felvetésemre, és egyetértett vele, most itt, a nyilvánosság előtt pedig hevesen támadja ugyanezt az érvet. Tehát ez is egy hazugság a részéről. Nagyon is tisztában van azzal, hogy ez bizony vissza fogja vetni. És hiába érvel itt hangzatosan amellett, hogy minden demokrata azt szeretné, hogy minél magasabb legyen a részvétel, mert ha ezt szeretnék, akkor ennek megfelelő szabályozást kellene megalkotni. Na most, elmondja Lázár János, hogy ő szeretné, hogy minél többen részt vegyenek, majd benyújt egy olyan törvényjavaslatot, aminek alapján kevesebben fognak részt venni. A szavak és a tettek nemhogy nincsenek összhangban, hanem teljesen egymás ellenkezői.

A kampány mettől meddig fog tartani? Itt az előző vitában Pálffy képviselő úr és Spaller Endre leginkább ostorozott minket, hogy azt merészeltük mondani, hogy már szeptembertől megindul a kampány. Lázár János most legalább elmondta, hogy augusztustól már meg fog indulni a mozgósító kampány. Ez nyilvánvalóan így van. Bár saját maga hazugságát is leleplezte Lázár János, mert múlt hét hétfőn még azt mondta, hogy 30 napos lesz a kampány, amit nem is értek, mert a választás kitűzése is 90 és 70 nappal a választás előtt történik. Tehát hogy ezt a 30 napot honnan vette, azt nem tudom. Mindenesetre az látszott, hogy egy évig igenis permanens kampánynak lesz kitéve az ország e miatt a regisztráció miatt; ami, még egyszer mondom, a választás előtti 14 napban magukat meggondoló és részvételi szándékukat akkor megfontoló és megváltoztató embereket kizár abból a lehetőségből, hogy részt vegyenek a választásokon.

Azt mondta Lázár János még a továbbiakban, hogy mozgósító lesz a kampány, de ő ezt egy pozitív dologként említette, hogy majd abban fognak versenyezni egymással a pártok, hogy ki tudja jobban mozgósítani a szavazóikat. Úgy gondolom, hogy ettől a demokrácia minősége és a kampány minősége is nagyban romlani fog. A Jobbik elkötelezett volt, és a későbbiekben is elkötelezett lesz a programközpontú kampány mellett. Úgy gondoljuk, hogy egy kampánynak a választási programokról kellene szólnia, és ezért tettük azt korábban is, az európai parlamenti választás előtt is és az országgyűlési választás előtt is, hogy lakossági fórumokon megkérdeztük az embereket, majd az általuk elmondottak alapján megalkottuk a programunkat, és ezt a programunkat mutattuk be a választási kampány során hétről hétre, megjelölve miniszterjelöltjeinket is, és bemutatva az adott szakpolitikai ágazati programunkat is.

Az is egy nagyon nagy csúsztatás Lázár János részéről, sajnálom, hogy már nincs itt, és ennyit beszélek róla, nem szerettem volna személyeskedni, de ha valaki 40 perc alatt több mint tíz hazugságot mond, azért azt nem tudom szó nélkül hagyni, hogy a politikai elit majd meg fog újulni azért, mert több párt fog elindulni a könnyített ajánlási rendszer következtében. Ez nem igaz. Ez akkor lenne igaz, ha a választási küszöböt leszállítanák. Így, hogy rengeteg párt el fog tudni indulni, az fog történni, hogy nagyon sok lesz az elvesző szavazat, hiszen azért az 5 százalékos választási küszöbnek a meghaladása igen komoly szavazatmennyiséget, igen komoly szervezettséget igényel, amit ezek az új pártok, újonnan megjelenő pártok nem fognak tudni elérni. És arra viszont jó lesz a Fidesznek, hogy az ellenzék teljesen szét fog aprózódni, teljesen megosztott lesz, és kevésbé fog feltűnni váltópártnak tekinthető formáció. Legalábbis erre számítanak, természetesen mi azon dolgozunk, hogy ez ne így legyen.

Az, hogy sem Gulyás Gergely, sem Lázár János valamilyen rejtélyes naivságból vagy tudatlanságból, én nem is tudom, nem tudják, hogy ez kinek kedvez; szóval, egyrészt a Nézőpont Intézet, fideszes kötődésű Nézőpont Intézet felmérése szerint a választópolgárok 70 százaléka ellenzi a regisztrációt. Ez azt is előrevetíti, hogy ők nyilván kevésbé lesznek hajlandók részt venni ezen a regisztráción, hiszen aki ellenzi, az kevésbé hajlandó aktívan cselekedni azért, hogy részt vehessen ezen. Másrészt pedig azt is lemérte a Nézőpont Intézet, hogy az egyes szavazótáborokon belül milyen hajlandóságot mutatnak az emberek arra, hogy ezen az előzetes regisztráción részt vegyenek.

És mit ad Isten, egy Fidesz által hozott törvénynél a fideszes szimpatizánsok azok, akik a legaktívabbak, nekik 82 százalékuk mondta azt az ilyen kérdésre, hogy igen, részt vesz ezen az előzetes regisztráción. A jobbikosoknak csak 74 százaléka, az MSZP-seknek pedig 66 százaléka. Nyilvánvaló, hogy Gulyás Gergely és Lázár János is teljes mértékben tisztában van azzal, hogy ez kinek jó, hogy ez a Fidesz érdeke, ezért vezetik be ezt az előzetes regisztrációt. Hiszen azok az érvek, amelyeket felhoztak mellettük, vagy nem állják meg a helyüket, vagy egész egyszerűen hazugságok.

Még a hátralévő egy percben szeretnék az egyeztetés menetéről beszélni, és ezt nemcsak azért tenném meg, mert ezt valamilyen technikai dolognak tartom, hogy milyen egyeztetés előzte meg ezt a törvényjavaslatot, hanem úgy gondolom, hogy nagyon sokat lehet okulni belőle. A tavaszi ülésszak elején a Fidesz kezdeményezett egy parlamenti egyeztetést, amire az MSZP és az LMP nem volt hajlandó eljönni, majd, amikor egy nemzeti szervezet, a Transparency International kezdeményezett ugyanebben a témában egyeztetést, arra természetesen rögtön mind a két nemzetközi párt ugrott, és boldogan részt vett. Azt pedig a Fidesz elképesztő technikai hozzáállással lehetetlenítette el.

A Fidesz által kezdeményezett, saját maga által kezdeményezett egyeztetésen többször is előfordult, hogy Lázár János nem tudott részt venni álláshalmozásának következtében. El is mondta a jelen lévő kabinetfőnöke, hogy Hódmezővásárhelyen van dolga, tehát ezért a képviselői feladatait épp nem tudja ellátni. Egyébként az elmúlt fél évben egyszer sem volt Lázár Jánosnak arra ideje, vagy semelyik kormánypárti képviselőnek, hogy összehívjanak ilyen egyeztetést, és ezt folytassuk.

A Jobbik volt az egyetlen párt, amely mindegyik egyeztetésen részt vett, mindegyik fordulóján legalább országgyűlési képviselői szinten képviseltette magát. Ebből látszik leginkább, hogy a Jobbik az a párt, amelynek a legfontosabb, hogy tisztességes választási eljárás legyen Magyarországon.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)