Felszólalás adatai

E cél megvalósulását több jogszabály szolgálja. Ezek egyike az alaptörvény, mely lehetővé tette, hogy 2014-től a külföldön élő magyar állampolgárok is részt vehessenek a parlamenti képviselők választásában, továbbá a nemzetközi elvárásokkal összhangba hozta a választójogosultságra vonatkozó rendelkezéseket. Másik fontos tényező a választásra irányadó anyagi jogi szabályok köre. Az Országgyűlés 2010-ben a képviselői létszám csökkentése mellett egyszerűsítette az önkormányzati választások szabályait is. Majd 2011-ben az új Vjt. megalkotásával ugyanezt tette az országgyűlési választások szabályaival.

Évtizedes mulasztást orvosol az új országgyűlési választási törvény azzal, hogy garantálja a nemzetiségek parlamenti képviseletét, egyszerűbb és ezért mindenki számára érthető mandátumszámítási rendszert hozott létre, és az egyfordulós szavazással tiszta helyzetet teremtett.

Az anyagi jogi szabályokat ki kell egészítsék az eljárási rendelkezések. A hatályos Ve. 1997-ben került megalkotásra, azóta eltelt másfél évtized. Ezalatt a jogszabály nem követte a társadalmi, technikai változásokat. Mindeközben az anyagi jogi jogszabályok megújultak. Ezek, valamint az eddigi jogalkalmazási tapasztalatok egyaránt szükségessé teszik a választási eljárás átalakítását.

A javaslat számos újítást tartalmaz, de megtartja a hatályos törvényből azt, ami arra érdemes. Melyek a legfontosabb újdonságok?

Elsőként említhető, hogy az anyagi jogi szabályok változása folytán 2014-től a választási feliratkozás sok esetben nélkülözhetetlen lesz. Feliratkozás alapján lehet nyilvántartásba venni a külföldön élő választópolgárokat. Az Országgyűlés biztosítja a hazai nemzetiségeknek saját önkormányzataik létrehozását és parlamenti képviseletét. A nemzetiségi névjegyzékbe történő felvétel is külön kérelemben lesz jelezhető.

Meg kell említeni a Magyarországon élő, más uniós országok állampolgárait is, akik az EP-választáson eddig is feliratkozás útján tudták jelezni magyarországi szavazási szándékukat. Az említettekhez hasonlóan a belföldi lakóhellyel rendelkező polgárok választójoga gyakorlásának is feltétele a továbbiakban, hogy a választópolgár előre jelezze, ha szavazni kíván. A feliratkozás mindenki számára könnyen elérhető lesz. Személyesen, levélben és ügyfélkapun is lehet feliratozni, egészen a szavazást megelőző 15. napig. Jogkorlátozásról vagy diszkriminációról nincs szó, mindenkinek megkülönböztetés nélkül tényleges lehetősége van jelezni a szavazási szándékát.

Mivel a feliratkozás alapvetően érinti a választójogot, indokolt, hogy az az alaptörvényben is megjelenjen. A választói névjegyzékben szereplők adatait egy központilag folyamatosan vezetett informatikai adatbázis fogja tartalmazni. Ennek alapján a szavazóköri névjegyzék az adott választásra a kitűzéskor készül el.

További újdonság, hogy a központi választási szervek megújulnak. A Nemzeti Választási Bizottság ezentúl 7 választott taggal rendelkezik, és mandátuma 9 évre szól. A parlamenti frakcióval rendelkező pártok és a jelölő szervezetek további tagokat bízhatnak meg a bizottságba.

A Nemzeti Választási Központ lesz a választási irodák hierarchiájában legfelső szinten álló szerv, mely felelős a választások állami feladatainak megszervezéséért és lebonyolításáért. A Nemzeti Választási Központ a kormányzattól való függetlenség megteremtése érdekében a továbbiakban autonóm államigazgatási szervként működik.

Első alkalommal 2014-ben válik lehetővé, hogy az országgyűlési választásokon külföldön élő honfitársaink is részt vehessenek. Szavazni levél útján tudnak, amelyet postai úton küldhetnek meg vagy leadhatják a külképviseleten, illetve Magyarország bármely egyéni választókerületi választási irodájában.

A Magyarországon élő, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok választásuk szerint vagy a magyar külképviseleteken szavazhatnak, vagy levélben.

A javaslat nagy hangsúlyt fektet a fogyatékkal élők joggyakorlásának elősegítésére, ahogy az előterjesztő, Lázár János részéről már hallottuk. A mozgássérültek akadálymentes szavazóhelyiséget és fülkét használhatnak. Minden településen és minden választókerületben legalább egy ilyen kerül kialakításra. A látássérülteket Braille-írásos értesítővel és szavazósablonnal segíti a javaslat. A sablon egy olyan tasak, amely a szavazólap szövegét tartalmazza. Azokon a helyeken, ahol a szavazólapon a szavazásra szolgáló körök vannak, a sablon ki van vágva. A szavazólapot a sablonba kell csúsztatni, és így lehet szavazatot leadni. A választópolgárok tájékozódását könnyített formában megírt tájékoztató anyagok is segítik majd. A fogyatékossága miatt önállóan szavazni nem képes választópolgár továbbra is igénybe vehet külső segítőt, felkérésére bárki vagy a szavazatszámláló bizottság két tagja együttesen segítheti a szavazófülkében.

A javaslat a hatályos törvényi rendelkezésektől eltérően szabályozást tartalmaz a nemzetközi megfigyelő jogállására vonatkozóan is. Eddig ennek hiányában az Országos Választási Iroda vezetője intézkedésben határozta meg a nemzetközi megfigyelők működésének szabályait.

A nemzetközi megfigyelőt a Nemzeti Választási Központ veszi nyilvántartásba. Legfontosabb jogai és kötelezettségei a következők. A választási eljárás teljes menetét figyelemmel kísérheti, a választási szervek munkájánál jelen lehet. A választási bizottságok irataiba betekinthet. Kérdést intézhet a választási szervek tagjaihoz, és felhívhatja azok figyelmét az általa tapasztalt rendellenességekre. A választási eljárást és a választási szervek tevékenységét azonban nem zavarhatja és nem befolyásolhatja, köteles pártatlanul végezni tevékenységét.

Az új jogintézmények mellett érdemes áttekinteni azokat a hosszú ideje húzódó problémákat is, amelyekre a javaslat hatékony választ ad. Az ajánlószelvény megszűnik, ajánlásokat ajánlóíven lehet gyűjteni. A többes pártpreferenciával rendelkező választópolgárok politikai véleményének kifejezésére is van lehetőség, hiszen a választópolgár nemcsak egy, hanem több ajánlást is leadhat érvényesen. További könnyítés, hogy az országgyűlési választásokon 200-ra, az európai parlamenti választáson pedig 5 ezerre csökken a jelölt-, illetve listaállításhoz szükséges ajánlások száma.

A magyarországi lakcímüktől távol, de belföldön tartózkodó választópolgárok továbbra is szavazhatnak azon a településen, ahol a szavazás napján tartózkodnak.

(18.10)

Ennek módja azonban a továbbiakban nem az igazolás, amely eddig számos visszaélésre adott okot. Az új jogintézmény elnevezése átjelentkezés. Az átjelentkezés során a papíron kiadott igazolás helyett a választási iroda vezetője közvetlenül felveszi a szavazás napján máshol tartózkodó választópolgárt az érintett szavazókör névjegyzékére. Az átjelentkezés során biztosításra kerül, hogy az átjelentkezők a lakcímük szerinti egyéni szavazólapra szavazzanak. Ezzel a voksturizmus lehetősége megszűnik.

Minden választáson gondot okoz az a máig meg nem oldott probléma, hogy a szavazás napján a szavazókörben dolgozók miként élhetnek választójogukkal. A javaslat ezért segíti a szavazatszámlálókat és a jegyzőkönyvvezetőket, ugyanis kérésükre annak a szavazókörnek a névjegyzékére kell őket felvenni, amelyben a szavazás napján dolgoznak.

Bár a választási jogorvoslati rendszer alapjai nem változnak, egyes korábbi problémákat a javaslat megszüntet. Eddig sok gondot okozott a választási bizottságok és a bíróságok által alkalmazott szankciók hatástalansága. A javaslat ezért bevezeti a bírság jogintézményét. Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a jelenlegi jogkövetkezményeken túl a törvényben meghatározott esetekben bírságot szabhat ki. Bírság szabható ki többek között, ha a jelölt vagy jelölő szervezet az ajánlóívekkel nem tud elszámolni vagy megsérti a kampányszabályokat. A bírság legmagasabb összege természetes személy esetén a minimálbér ötszöröse, ez most 465 ezer forint; szervezet esetén a minimálbér tizenötszöröse, ez 1 millió 395 ezer forint.

Szintén problémaként jelentkezik, hogy a hatályos szabályozás szerint a névjegyzékkel kapcsolatban jogorvoslatot csak a névjegyzék közszemlére tétele alatti időben lehet benyújtani. A javaslat ezt a névjegyzék vezetésének teljes időtartamára biztosítja.

Nem volt rendezett az a helyzet sem, ha a választási bizottság nem látta el a feladatait. A választási szervek hallgatása miatt ezért új, speciális eljárás kerül bevezetésre. Ennek értelmében a hallgatás miatti kifogást a felsőbb szintű választási bizottsághoz lehet majd benyújtani.

Tisztelt Országgyűlés! Szakmailag korrekt törvényjavaslat fekszik önök előtt. Az ebben szereplő újítások mind azt szolgálják, hogy a választópolgárok egyenlő feltételekkel, a lehető legszélesebb körben gyakorolhassák jogaikat, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok egyenlő feltételekkel vehessenek részt a választásokban, a visszaélések lehetősége minimálisra csökkenjen, ennek érdekében hatékony jogorvoslati eszközök álljanak rendelkezésre, mindezek alapján pedig a képviseleti szervek úgy alakulhassanak meg, hogy legitimitásuk ne legyen kétségbe vonható.

A javaslat jó kiindulópont a vitához. Kérem önöket, hogy abban konstruktívan, további javaslatokat megfogalmazva vegyenek részt.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)