Felszólalás adatai

Novák Előd képviselőtársam egyébként mondott egy példát erre, amikor összeszedegetik a különböző elemeket más-más helyről, és végül is egy torzó jön ki. Van egy ilyen mese is egyébként, és körülbelül ezt tették önök a mi alkotmányos berendezkedésünkkel, az alkotmányos rendszerünkkel, amikor egy madárnak megtetszik a hattyúnak a nyaka, aztán a pávának a tolla, aztán a kacsának a lába, meg a csőre, és akkor ezeket mind összeszedegeti. Egyébként külön-külön mindegyik szép állatnak mondható, de utána kijön egy torzó belőle.

(16.10)

Biztos ismerik, az a címe, hogy "Micsoda madár ez?". No, hát ezt tették önök a mi alkotmányos rendszerünkkel, és ezt teszik a választójogi rendszerünkkel is. Összeszedegetik a különböző példákat, a különböző megoldásokat egyes európai vagy Európán kívüli államokból - és valóban van példa minden részelemre -, csak amikor ezt összerakják, akkor semmilyen rendszer nem fedezhető fel benne.

Sokan élcelődtek itt a vita során, én csupán megemlítem, mert arra viszont mindenképpen érdemes, hogy ez már a harmadik alaptörvény-módosításuk, hozzátéve, hogy egyébként 14 alkotmánymódosító javaslatot nyújtottak be és fogadtak el még az alaptörvény hatálybalépését megelőzően. Így összeadva most már lassan közelítünk a huszadik alkotmány- vagy alaptörvény-módosításhoz. Az már valóban csak hab a tortán, hogy most két második módosítás verseng, és tulajdonképpen fogadásokat is lehetne kötni rá, hogy vajon melyik lesz a befutó, melyik tudja megőrizni a "második" címét, és melyik lesz vajon a bronzérmes. Lehet, hogy vannak is erre bizonyos fogadások.

Ami a benyújtás körülményeit illetően problémát jelent még számomra - talán erre is volt utalás az eddigi felszólalások során, de csak nagyon röviden -, hogy képviselői önálló indítvány formájában nyújtották be mind az alaptörvényt módosító javaslatukat, mind pedig a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot. Elhangzott az alkotmányügyi bizottság ülésén - és kormánypárti képviselőtársaim biztosan itt is vagy készülnek ilyen felszólalásra, vagy legalábbis megfogalmazódik a fejükben -, hogy de hát hiszen ez nem tilos, hiszen a képviselő jogosult benyújtani ilyen indítványokat, ezért jogi kifogás nem támasztható azzal szemben, hogy ilyen formában érkezett be. De tisztelt képviselőtársaim, szeretném tudatosítani most is, és meg fogom tenni mindannyiszor, ahányszor ezzel az el nem fogadható eszközzel élnek, hogy az Alkotmánybíróság most már két határozatában mondta ki - szeretném megjegyezni, hogy mind a két határozat az önök kormányzása alatt született -, hogy nem szerencsés, ha a jogalanyok széles körét érintő, nagy terjedelmű törvénymódosító javaslatokat önálló képviselői indítványok formájában nyújtják be. Azokat kormány-előterjesztések formájában kell benyújtani.

Az meg aztán pláne nem jó - márpedig azt gondolom, hogy ezzel a javaslattal ugyanez a helyzet, akárcsak a választási eljárásról szólóval -, ha önálló képviselői indítványként nyújtanak be burkoltan egyébként valójában kormány-előterjesztéseket. Az alkotmányügyi bizottság ülésén kétszer kérdeztem rá a helyettes államtitkár úrtól, ki meri-e jelenteni, hogy a kormány nem működött közre a választási eljárásról szóló 128 oldal kidolgozásában, illetve az előttünk fekvő alaptörvény-módosítás kidolgozásában. Egyszer elfelejtett válaszolni, majd a megismételt kérdésre valami egészen furcsa körmondatot mondott, hogy ő körülbelül ugyanazt gondolja erről, mint amit Gulyás képviselő úr elmondott. Nos, Gulyás képviselő úr semmit nem mondott erről. A napnál világosabb, képviselőtársaim, hogy ez nem önálló képviselői indítvány, hanem a kormány előterjesztése, amit önök nyilvánvalóan szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül kívánnak elfogadtatni most a Házzal, ahogy egyébként az összes hasonló, kardinális jelentőségű törvényjavaslattal eddig tették.

Az is világosabb a napnál, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök olyan rendszert akarnak kiépíteni, amely a Fidesz jelenlegi helyzetének a leginkább kedvez. Semmi ellentmondás nincs abban, mert erre is volt egy kormánypárti felszólalás, hogy nagy társadalmi hangulatváltozásokat nem lehet adminisztratív eszközökkel elnyomni, másrészről önök mégis erre törekszenek. Azt gondolom, ez a kettő nem üti egymást. A törekvésük - ugyanúgy, ahogy egyébként az igazságszolgáltatás bekebelezésére tett kísérletük - a mi meglátásunk szerint kudarccal fog végződni. De az tény, hogy önök törekszenek egy olyan rendszer kialakítására, amelyik önöknek kedvez. Attól, hogy a mi meglátásunk szerint ez máshogy fog alakulni, ennek a törekvésnek a helytelenségére a parlamenti vitában igenis fel kell hívni az önök figyelmét és az ország figyelmét is.

Azt gondolom, az is tagadhatatlan, hogy az előzetes regisztráció egyfajta cenzus. Erre utaló mondatokat az önök padsoraiban ülő képviselők és államtitkárok már egyébként tettek, de ha a dolog természetét nézzük, anélkül, hogy ezt bárki mondta volna, egészen nyilvánvaló.

Tudom én, és az is történelmi tény, hogy a jobboldali pártok mindig hajlottak a cenzusra, a cenzus bevezetésére, fenntartására, kiterjesztésére. Nem azt akarom mondani, képviselőtársaim, hogy nem gond az, hogy vannak olyan emberek, vannak olyan szavazók, akik nem annak tudatában adják le a voksukat, hogy valójában felmérték és tudják, hogy az egyes indulók milyen programot képviselnek. Az is probléma, hogy vannak olyan szavazók, akik valóban egy korsó sörért megvásárolhatók. Sajnos van ilyen, s úgy gondolom, hogy ezt nyugodtan ki lehet mondani.

A helyzetfelismeréssel egyébként mi is egyetértünk, én magam biztos, a javasolt megoldás azonban nem jó. Mondhatnám azt is, hogy radikális, csak éppen rossz. Ugyanis nem az a megoldása ennek a problémának, hogy akkor azokat a szavazókat, akik vélhetően vagy várhatóan nincsenek teljes mértékben tisztában azzal, hogy melyik párt mit képvisel, el kell tiltani a szavazástól. Azt gondolom, sokkal jobb megoldás az, ha olyan szociálpolitikát, olyan oktatáspolitikát valósít meg a kormány, minek következtében alig marad analfabéta és mélyszegénységben élő ember az országban, akit egy sörrel meg lehet vásárolni, tisztelt képviselőtársaim. Tudom, hogy ez hosszadalmasabb és bonyolultabb megoldás, de talán jobb, demokratikusabb és emberségesebb megoldás, mint az, hogy ha felismerem, hogy van ilyen, akkor attól elvonom a szavazati jogot.

Ráadásul - hadd emeljem ki ezt is - a bölcsesség és az iskolázottság között nincs egyenes összefüggés. Gondolom, önök is - ahogy én is - beszéltek már olyan parasztemberrel, aki igazán bölcsnek mondható, és én rengeteg olyan jogászkollégával beszéltem már, aki ostoba és szűk látókörű. Nem ezen múlik, tisztelt képviselőtársaim, nem ezen múlik!

Ha már a cenzus jellegét nézzük, biztosan lehet még olyan csoportot találni, amelyet ez az előzetes regisztráció hátrányosan érint. Én azt mondom, hogy egyfajta időskori és egyfajta bizonytalan választói cenzusnak lehet ezt nevezni.

Önök gyakran élnek egy módszerrel, sőt azt tudom mondani, hogy az elmúlt két év kormányzása során kifejlesztettek néhány olyan módszert, amely működik, csak - a második félmondatot már sokszor elmondtam, most is hozzáteszem - éppen nem a demokratikus berendezkedésű országoknak a sajátosságai ezek a módszerek. Ilyen például, hogy ha az a cél, képviselőtársaim, hogy sokan döntsenek valami mellett, akkor önök olyan rendszert hoznak létre, hogy annak kell elmenni, aki nem mellette döntene annak a kérdésnek. Ilyen volt például a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos szabályozás, ahol annak kellett elmenni, aki bent kívánt maradni, és annak nem kellett elmenni, aki át kívánt lépni a magán-nyugdíjpénztári rendszerből az állami rendszerbe. Ott is javasoltuk, hogy ha önök szerint ez mindegy, mert az emberek tudatosan választanak - és válasszanak is tudatosan -, akkor fordítsuk meg a dolgot: annak kelljen elmenni, aki át kíván lépni az állami rendszerbe. Önök ezt elutasították. De ugyanez volt a helyzet az adatok kiadása vonatkozásában a nemzeti konzultációjukkal. Ott is amellett érveltek hevesen képviselőtársaim, hogy mindenki, aki nem kíván levelet kapni a kormányfőtől, az elmehet a hivatalba, és letilthatja ezt. Persze, tisztelt képviselőtársaim, csak senki nem szeret adminisztrálni - és ezt önök nagyon jól tudják. Azt a javaslatunkat, ami akkor módosító javaslat formát öltött, mely szerint annak kelljen elmenni regisztrálni és bejelentkezni, aki szeretne levelet kapni a kormányfőtől, önök elutasították.

(16.20)

Nyilván nem véletlenül, sőt tudom, hogy nem véletlenül. Pontosan tudják önök is, hogy akkor az arány pont fordítva alakult volna.

Nos, a másik esetben, tisztelt képviselőtársaim, ha az a cél viszont, hogy ne döntsenek valami mellett az állampolgárok, azaz például ne menjenek el szavazni, ne döntsenek a szavazáson való részvétel mellett, akkor annak kell elmennie, aki mellette akar dönteni. Hát logikus, nem? Így játszanak önök az adminisztratív terhek ide-oda pakolásával, és így játszanak önök ugyanezzel a módszerrel most a választási eljárásról szóló törvényben és az ehhez kapcsolódó, most általunk tárgyalt alkotmánymódosítás kérdésében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az idős emberek, akiket egyébként megjegyzem, hogy az önök pártigazgatója csak nyuggereknek szeret hívni, vagy például a testi fogyatékossággal élők, önök is tudják, nyilván nehezebben mozdulnak ki. Nem mindegy tehát, hogy még egyszer el kell-e menniük a hivatalba vagy nem. Egyszer talán még elviszik őket szavazni, de lehet, hogy regisztrálni már nem viszik el a rokonok, vagy éppen nem mennek el. Hol itt az esélyegyenlőség, tisztelt képviselőtársaim? Hol van? Vagy a bizonytalan szavazók, hogy róluk is ejtsünk néhány szót. Biztos, hogy kevesebben regisztrálnak majd, mint a biztos pártválasztók. Ez talán evidencia, talán ezt önök is belátják.

Úgy tudom, a felméréseik alapján a Fidesz azt gondolja, hogy a legnagyobb törzsszavazói bázisa neki van, magyarán neki van a legnagyobb kemény magja. A bizonytalanok közül, és azt gondolom, ez az elmúlt húszegynéhány év tapasztalata, általában többen mennek el az ellenzéki pártokra szavazni, hiszen a bizonytalanok körét rengeteg olyan szavazópolgár alkotja, aki kiábrándult a kormányból, azaz most önökből. Azt gondolom, az is evidencia, hogy a bizonytalan szavazók kevésbé fognak elmenni regisztrálni, mint a törzsszavazók, és akkor innentől kezdve a képlet nyilvánvaló, az önök törekvése is nyilvánvaló: hogy ha kevesebben mennek el szavazni, és ez a kevesebb alapvetően a bizonytalan szavazók körére vonatkozik, akkor lényegesen többet fog érni a biztos szavazók, a törzsszavazók voksa. Erre játszanak, képviselőtársaim. Ne higgyék, hogy ezt nem látja mindenki!

A cél a normális, demokratikus országokban az szokott lenni, eddig legalábbis szavakban önök is vallották ezt, hogy minél többen menjenek el szavazni, hiszen, bár jogi relevanciája valóban nincsen, de a politikában, azt gondolom, a legitimáció legalább olyan súlyos érv, mint a jogi érv. Ilyen szempontból viszont igenis van jelentősége annak, hogy milyen a részvételi arány, hogy a társadalom vagy az ország szavazópolgárainak hány százaléka, összesen hány százaléka hatalmazott fel egy kormányt a kormányzásra. Önök egyébként igen sokszor hivatkoznak erre, ha pedig ez így van, képviselőtársaim, akkor egyetlen célja kell hogy legyen egy kormánynak, sőt a parlament összes pártjának: hogy arra buzdítsa az embereket, olyan választási rendszert alakítson ki, ahol a részvétel a lehető legmagasabb. Önök ezzel ellentétes szabályt javasolnak most.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, és még egyszer mondom, mert úgy tűnik, ez nehezen érthető a kormánypárti képviselők számára: a kormány jó eséllyel el fogja veszíteni a választást (Derültség a kormánypártok soraiban.), akár ezt a választójogi rendszert vezeti be, akár más választójogi rendszert vezet be. Az azonban nem tűrhető, hogy olyan rendszert kívánjon létrehozni, ami jelen pillanatban a kormánypártoknak kedvez, mert se nem demokratikus, se nem elfogadható, úgyhogy ezt az előttünk fekvő javaslatot az MSZP képviselőcsoportja bizonyosan nem fogja támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)