Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Magyarország Alaptörvénye, mint más alkotmányos demokráciákban is szokás, többek között tartalmazza az alapvető jogok meghatározását és az ahhoz kapcsolódó legfontosabb szabályokat. Az alaptörvényben található rendelkezések egyrészt védelmet nyújtanak az állampolgárok részére jogaik érvényesítéséhez, másrészt meghatároznak egy cselekvési irányt, egy cselekvési lehetőséget. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat egy ilyen cselekvési lehetőséggel egészítené ki Magyarország Alaptörvényét. Olyan eszközt adna a törvényalkotó kezébe, amely alapján törvény feliratkozáshoz köthetné a választójog gyakorlását. Ez a törvény sarkalatos törvény lenne.

A választásokon és a népszavazásokon való részvétellel kapcsolatos önrendelkezési jog kiteljesítése céljából lehetővé teszi a javaslat, hogy sarkalatos törvény a választásokon az ajánlás, a szavazás és a jelöltként indulás lehetőségét azok számára biztosítsa, akik előre jelzik, hogy ezekkel a jogukkal a jövőben élni kívánnak, ezt a jogukat gyakorolni kívánják.

Az alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdése az országos népszavazáson való részvétel jogát összeköti az országgyűlési képviselők választásával, amikor úgy fogalmaz, hogy annak van joga az országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselő-választásokon választó. Továbbá a jogszabály kimondja: mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó.

Hetek óta hallani tisztelt ellenzéki képviselőtársaimtól, hogy a jogintézmény bevezetése, amely most a parlament előtt fekszik, Magyarország Alaptörvénye elleni támadás lenne, olyan skandalum, amely nem tehető meg. Véleményem szerint nem erről van szó, nincs erről szó. Mindez túlreagálása annak a javaslatnak, amely most képviselőtársaim előtt fekszik az asztalon. Azt gondolom, minden, a választással kapcsolatos javaslatot józanul kell értékelni. Mérlegre kell tenni, hogy milyen érvek szólnak egy új jogintézmény bevezetése mellett és ellen. Hangsúlyozom, most csupán a feliratkozás tényéről beszélünk. Annak egy másik aspektusa, hogy mely módszerek megfelelőek a feliratkozáshoz, és mennyi időt kell erre biztosítani a választópolgároknak.

A választott jogi megoldást nem misztifikálnám túl. A jogintézmény alaptörvényben való rögzítésének pusztán az az oka, hogy annyira alapvető kapcsolatban van a választójoggal mint alapjoggal, hogy annak az alaptörvényben van a helye.

Gerő András történész szerint nem szabad összekeverni az emberi jogokat a politikai jogokkal. Az emberi jogokat még egy köztörvényes bűnözőnél sem szabad korlátozni. Ellenben a politikai jogokra ez nem jelenthető ki, hiszen számos bírósági ítélet van Magyarországon is, amikor valakit eltiltanak a közügyek gyakorlásától. Például az emberi jogokat az USA-ban, az Egyesült Államokban, Amerikában az alaptörvényük abszolút garantálja az amerikai állampolgárok számára, ugyanakkor ez nem jelent automatizmust a politikai jogok tekintetében.

Amennyiben a feliratkozásra mindenkinek megvan a legteljesebb lehetősége, úgy maga a regisztráció ténye sem lehet alkotmányosan vitássá tehető. De, tisztelt képviselőtársaim, nézzük meg, hogy milyen érvek szólnak a feliratkozás mellett! Vegyük sorra talán a legfontosabbakat!

Elsőként említhető a választópolgárok egységes kezelésének szükségessége. Azt gondolom, hogy senki nem tartaná ebben a Házban szerencsés megoldásnak, hogyha a Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező állampolgárok, akik választójoggal bírnak, más rendszerben szavaznának, mint azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs Magyarországon bejelentett állandó lakhelye vagy tartózkodási helye.

A kialakult jogi környezetben különböző speciális helyzetben lévő polgárokat találunk, akikben az a közös, hogy választópolgárok, tehát mindannyiuknak megvan a lehetősége a választásokon való részvételre. Az új választási törvény szerint - régi adósságot törlesztve - 2014-től választójoggal rendelkeznek a külföldön élő magyar állampolgárok is. E választópolgárok egy kis részéről tudunk érdemi információkat, és az állami nyilvántartásainkban szereplő adatok is megváltozhatnak anélkül, hogy erről a magyar állam tudomást szerezne. Ezért választójoguk gyakorlásához mindenképp szükséges, hogy külön jelezzék a szavazás iránti igényüket.

(13.00)

A nemzetiségi önkormányzati választásokon való részvételhez a választópolgároknak eddig is fel kellett iratkozniuk, külön nyilvántartásba kellett vetetni magukat. Meg kell említeni továbbá a Magyarországon élő más uniós országok állampolgárait is, akik például az európai parlamenti választásokon eddig is csak feliratkozás útján tudták jelezni magyarországi szavazási szándékukat. Tehát ez a jogintézmény ugyan kisebb körben, de eddig is része volt a magyar választási rendszernek. A feliratkozás szükségessége így a választópolgárok egységes kezelése figyelembevételével is indokolható.

A feliratkozás megléte során figyelembe kell venni, hogy vannak olyan választópolgárok is, akik számára kizárólag kérelemre lenne biztosítható a jog gyakorlása. Ilyennek tekinthetők azok a hosszabb távon, munkavállalás vagy tanulás miatt külföldön tartózkodók, akikről a magyar államigazgatási szerveknek nincs részletes adata, nincs tudomása. A feliratkozás azonban részükre is lehetővé tenné ennek a nagyon fontos jognak, a választójognak a gyakorlását. Csakúgy, mint azoknak, akik a népesség-nyilvántartásban lakcím nélkül szerepelnek. Szerintem ezek mind újabb érvek a feliratkozás mellett.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A feliratkozás megítélésekor nem mehetünk el szó nélkül azon tény mellett sem, hogy a többi állampolgári jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése során jelenleg is számos adminisztratív jellegű tevékenységet kell a polgároknak elvégezniük. Ilyen például az, hogy adóbevallást nyújtunk be, hogy személyazonosító igazolványt vagy útlevelet igényelünk, és még sorolhatnám ezeket az aktusokat. A jog gyakorlása is legtöbb esetben mindig valamiféle adminisztratív kísérőlépéssel jár együtt. A közigazgatás feladata ezekben az esetekben, hogy a lehető legkisebb kellemetlenséget okozza a választópolgároknak, azaz az adminisztratív kísérőlépéseket a lehető legkönnyebben tudja a választópolgár vagy az ügyfél megtenni. Ha a feladat mindenki által könnyen teljesíthető, nem beszélhetünk alapjogi korlátozásról. A feliratkozásra ugyanis hónapokig lehetőség lesz, és a választópolgár több módon is jelezheti részvételi szándékát a választási szerveknél. A feliratkozás lehetősége a legkisebb településen és a leghátrányosabb helyzetű személyek számára is rendelkezésre áll, nyitott lesz. Remélem, hogy ennek következtében még többen igényelnek majd ügyfélkapus hozzáférést - tehát elektronikus úton -, és a jelenleg több mint 1 millió ügyfélkapus regisztráció jelentősen megnövekedhet. A feliratkozás tehát egyébként sem jelenti a választójog érdemi korlátozását, hiszen minden választójogosultnak lehetősége lesz a feliratkozás megtételére.

Végül szintén érvként említhetjük meg, hogy sok országban a mai napig kérelemre kerülnek a választópolgárok névjegyzékbe, tehát nem példátlan ez a jogintézmény.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! A feliratkozáson kívül több olyan javaslat fogalmazódott meg az utóbbi időben, amely a választójogosultság tartalmának megváltoztatására irányul. Ilyen a Magyar Szocialista Párt javaslata a kötelező szavazásról, valamint a Jobbik elgondolása az úgynevezett műveltségi cenzusról. Én mindkettőt alapvető hibának tartom.

A Jobbik javaslata teljesen ellentétben áll a demokratikus országokban követett gyakorlattal, az egyenlő, titkos és általános választójoggal. Azt hiszem, ha megvalósítanánk, kiírnánk magunkat az európai kultúrnemzetek köréből. Abszolút visszalépést jelentene a jogfejlődés szempontjából, ugyanis sértené a választójog általánosságának, egyenlőségének elvét. Mindezek mellett nem gondolom, hogy bármely iskola elvégzése vagy el nem végzése esetén bárkiről is megállapítható lenne, hogy megfelelően elmélyült-e a közügyekben. Azért sem jó ez a gondolat az önök részéről, mert pont önök azok, akiket a választóik sok esetben nem racionális megfontolások, hanem valamely társadalmi csoportokkal szembeni ellenérzés miatt, érzelmi alapon választottak.

Az MSZP-nek a választási eljárással összefüggésben eddig felmerült egyetlen javaslata a kötelező szavazás bevezetése lenne. Mely országokban is van ilyen? Például Belgiumban meg Cipruson. Mindkettő olyan ország, hogy alapvető belpolitikai okok miatt és nem a választópolgárok zaklatása érdekében kell e kötelezettséget előírni. A célt értem, de nem lehet a választói részvételt növelni a választópolgárok akarata ellenére. Mi nem szeretnénk, ha minden polgárnak kötelezően meg kellene jelennie az urnák előtt. Szeretnénk, ha ott minél többen lennének, de akarata ellenére senkinek sem kellene odamenni.

Mi más megközelítést kínálunk és javasolunk, az önök előtt fekvő javaslat erről szól: a választópolgár gondolkodjon el a döntése meghozatala előtt. A feliratkozás mindenki számára adott lehetőség, és azzal az előnnyel is jár, hogy tudatos cselekvésre, ezáltal tudatos döntésre ösztönöz. Az ország sorsa iránt érzett felelősségnek tehát jelen kell lennie az ilyen döntésekben. És hogy mikor jelentkezik ez a választópolgároknál? Ha a parlamenti pártok a valódi problémákra valódi válaszokat adnak, ha hitelesek tudnak maradni a választóik előtt. E hitel eljátszásában pedig jelentős szerepe van az MSZP-nek, a politikából való kiábrándultság éppen az MSZP 2002 és 2008 közötti tevékenységének köszönhető.

Tisztelt Ház! Az előbb elmondottak alapján a feliratkozás jogintézményének bevezetését szükségesnek tartom. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatban foglaltakat fontolják meg, és adott esetben majd a szavazatukkal támogassák.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)