Készült: 2020.07.05.20:05:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

148. ülésnap (2011.12.06.), 338. felszólalás
Felszólaló Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:19


Felszólalások:  Előző  338  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. CZIRA SZABOLCS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Megtörtént a csoda, tehát az előre bejelentkezett hozzászólást is el lehet mondani. Nem akarom a képviselőtársaim elől elrabolni a sok időt, én elég sok módosító indítványt nyújtottam be, és most Novák Elődnek akartam mondani - itt van, igen -, csak azt akarom mondani, hogy én akkor is elmondom, ha leszavaznak, mert a lelkiismeretem úgy kívánja. Én voltam kisebbségben polgármester, és ha leszavaztak, akkor azt is tudomásul vettem, de voltam 8 évig kisebbségben mint országgyűlési képviselő. Az ember ezt megszokja, de a lelkiismerete alapján be is nyújtja ezeket a módosítókat.

Én mondanám, hogy melyik szakaszhoz nyújtottam be módosítást: a 12. §-hoz. Én is azt kérném, és én szeretném, ha visszakerülne az önkormányzat által ellátandó feladatokhoz az ivóvíz-szolgáltatás, hiszen most is kötelező feladat a szennyvízelszállítás, illetve a csapadékvíz-elvezetés. Ha nem kerül vissza, sajnálom, de én ezt akkor is úgy gondolom, hogy fölvállalom.

A 14. §-ról még nem beszélt senki sem, hogy a közfeladatok ellátásánál igénybe vehető a közfoglalkoztatás. Úgy gondolom, hogy ki kellene terjeszteni ezt akkor is az önkormányzatok hatáskörébe, ha ez nem kötelező feladat. Ha az önkormányzat valamit fölvállal, oda is közfoglalkoztatottat alkalmazhasson. Én azokról a településekről hozom az instrukcióimat, amelyeket én ismerek, a 25 ezer lakosú településekről.

A képviselő-testület 29. pontjánál a lemondással kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy én azért tettem bele a módosítást az írásbeli lemondás helyett, hogy közjegyző előtt kell lemondani, tehát vagy a képviselő-testület előtt, vagy közjegyző előtt, mert tessenek visszaemlékezni a mostani Gyenesei István-féle dologra, már korábban biankó csekket kitöltenek, utána ledátumozzák, és akkor utána benyújtják, hogy a képviselő lemondott. Nagy tévedés, a képviselő azt mondta, függetlenként akar tovább működni, és én ezért kértem. Az, hogy költsége van a közjegyző előtt való lemondásnak; meg lehet tenni ingyen a képviselő-testület előtt mind a képviselőnek, mind a polgármesternek. Tehát én szerettem volna, ha ez is ebbe a dologba be fog kerülni.

Most csak azokat akarom mondani, amit én magam szeretnék kiemelni, mert azt gondolom, a képviselői feladatok ellátásához fontos, hogy köteles a helyi önkormányzati rendeletet és határozatot betartani. Úgy, ahogy mindenkire vonatkozik az önkormányzat helyi rendelete, illetve a határozat betartása, amit a képviselő-testület hoz, azt gondolná az ember, hogy ezt elég fölösleges betenni a képviselői feladatok közé. De nálunk az a helyzet, hogy a jobbikos képviselő nem tartja be a helyi rendeletet, és éppen ezért kérném, hogy ezt hangsúlyozottan tegyük be, mert akkor lehet esetleg tőle kötelességének megszegése esetén a tiszteletdíjat megvonni. Mert azt gondolja, hogy nem tartom be az általunk hozott helyi rendeletet, jogszabályt, és akkor ő ugyanúgy fölveszi a tiszteletdíjat, és mosolyog az állampolgárok szemébe.

(15.00)

Én az összeférhetetlenséggel, ha magamra maradtam, akkor magamra maradtam, de úgy gondolom, amennyiben az a lényeg, most talán nem is az a lényeg, hogy ellátja-e a feladatát vagy nem látja el a feladatát, az időbe belefér vagy nem fér, hanem ez előnyt jelent-e. Most sokan azt mondják, bizonyára előnyt jelent, ha a polgármester országgyűlési képviselő is, a közhiedelemben ez van, és ezt sok település polgármestere úgy tudja eladni, hogy ez fontos. Ha pedig ez előnyt jelent - vegyük ezt a helyzetet -, akkor előnyt jelent egy megyei közgyűlési képviselő vagy megyei közgyűlési alelnökség. Én azt gondolom, a német mintát be lehetne itt is vezetni. Ott, úgy, mint a franciáknál, nincs az, hogy különböző pozíciókat lehet alkalmazni. Na, de azért, hogy ez az álláshalmozás is felmerült, nálunk a Jobbik egy képviselőt delegált, és ő azt kérte, hogy a külsős bizottsági tagnak senki mást a Jobbikból, csak a feleségét delegáljuk be (Derültség.), tehát ez a családi vonás, nevet nem mondok, de úgy gondolom, ez egy érdekes dolog.

Azt gondolom, amikor arról van szó, hogy a méltánytalanság intézménye bevezetésre kerül, nemcsak az APEH igazolását kellene kikérni, hanem azt is, hogy a helyi önkormányzatnál van-e köztartozása. Ezért tettem én ezt a módosító indítványt, mert hogyan néz az ki, hogy valaki képviselő vagy polgármester, és a helyi adóhatóságnál, mondjuk, tartozása van.

A másik érdekes dolog a 41. §-ban, hogy mi nem ruházható át. Én azt mondanám, elég furcsa dolog az, hogy nem ruházható át feladat a képviselő-testületből. Például ahhoz, hogy egy polgármester bírósághoz forduljon, pertaktikai szempontból sem helyes, ha egy képviselő-testület dönt a vonatkozásban, hogy milyen bírósági eljárást indítson el. Én a magam részéről ezt kihagynám, ezt átruházható feladattá is lehetne tenni.

A képviselő-testület alakuló ülését, annak ellenére, hogy én kisgazdaként vagyok nyilvántartva, úgy gondolom, hadd döntse el a megválasztott polgármester, hogy az alakuló ülést a legidősebb képviselővel vagy a legfiatalabbal vezetteti. Azt gondolom, ez sok esetben könnyebbség is - nem bántva senkit, mert én is vidékről jövök -, mert egy idősebb képviselő bekerülésével sok esetben gondot okoz a településen levezetni az alakuló ülés, és ezért mertem ezt a javaslatot benyújtani.

Amint mondtam, a főállású polgármester nem lehet országgyűlési képviselő, erre nem akarok újra kitérni, és megyei kapcsolatai sem lehetnének. A lemondását ugyanúgy a közjegyző előtt teheti meg a polgármester is.

A 100. §, ami a szívemhez legközelebb áll, azt gondolom, ehhez más frakciók részéről sem kapok támogatást, de azért engedjék meg, hadd mondjam el, ez arról szól, hogy a más megyéhez való tartozás esetén népszavazást kell kiírni. Mivel Magyarországon a népszavazások általában nem sikeresek, mi nem Svájcban élünk, ahol az emberek szinte havonta népszavazáson vesznek részt, egyrészt a kommunizmus idejében kötelező volt elmenni szavazni, utána meg nem kellett elmenni, sok esetben a rendszerváltásban csalódtak az emberek, így a népszavazás, még hogyha annak a településnek a más megyéhez való tartozása szempontjából pozitív is lenne... Hadd mondjam el ezt Nagykőrös vonatkozásában, hogy érthető legyen. Mi a központi régióban vagyunk. Mire jó a központi régióban lenni? Itt munkahelyteremtésre nem telepednek le azok a vállalkozók, akik a kecskeméti Mercedes-gyár vonatkozásában a környéken letelepednek. Letelepednek Lajosmizsén, Városföldön, Kiskunfélegyházán és a többi másik településen, hozzánk is eljönnek, de a támogatási intenzitás, a munkahelyteremtés vonatkozásában a dél-alföldi régió egész más.

Az egészségügyi ellátás Nagykőrös vonatkozásában. Mivel a központi régióban vagyunk, egy tüdőbeteget Törökbálintra kell vinni. Tessék szíves ezt nekem megmondani, a beteg gyógyulása szempontjából lényeges-e, hogy látogatják-e a hozzátartozók. Én azt gondolom, hogy fontos; fontos a beteg odajuttatása, visszajuttatása, a látogatás. 15 kilométerre van Kecskemét, de nekünk 200 kilométerre kell a beteget küldeni. A mammográfiai szűrővizsgálatot a nagykőrösi asszonyok nem veszik igénybe, mert Kerepestarcsára kell menniük, oda-vissza 200 kilométer, egy nap alatt alig tudják megjárni, Kecskeméten ott van oda-vissza 30 kilométerre.

Azt szeretném, hogy a "kell" helyett, hogy népszavazást kell kiírni, az legyen, hogy "lehet népszavazást kiírni", mert ha a képviselő-testület úgy döntene, bár tudom, már nincs kétharmados rendelkezés az önkormányzat vonatkozásában, de lehetne erre egy szabályozást hozni, hogy ha kétharmadosan úgy dönt, hogy a más megyéhez tartozását megszavazza a képviselő-testület, az a képviselő-testület, amelyet a nép választott meg, akkora létszámmal, amekkorával, és a parlamenthez kerülne a felterjesztésük, és a parlament, mondjuk, az előbb felsorolt indokok alapján pozitívan bírálná el, abban az esetben ne kelljen népszavazást kiírni, egyrészt azért, mert ez költségébe kerül a településnek, másrészt pedig sajnálatos módon sok esetben a szolidaritás is kihal az emberekből, sok esetben nem akarnak a népszavazáson részt venni.

A legdurvább példát hadd mondjam el. Én egy évvel ezelőtt ezt elmondtam egy képviselő-testületi ülésen, hogy mennyivel előnyösebb lenne nekünk a munkahelyteremtés szempontjából, az egészségügyi ellátás szempontjából, és másnap a Jobbik már a piacon és a különböző helyeken bedobta az úgynevezett cigánykártyát, hogy én a kecskeméti polgármesterrel megegyeztem, hogy 200-300 cigány családot átköltöztetnek, és ilyen alapon tudunk mi majd Bács megyéhez tartozni. Tehát különböző erők mozognak, mert bizonyos képviselők nem akarják a már kiépített megyei kapcsolataik révén ezt felszámolni, inkább áldozzák a saját településüket, mert ők megyei képviselők, illetve helyi képviselők. Bizony, a megélhetési politikusok helyben is ott vannak, akik csak ebből élnek, és viszonylag jól élnek egy-egy napos munkából.

Az adósságkezeléssel kapcsolatban itt próbáltam elmondani azt, hogy maximálisan egyetértek. Azt mondtam, aki a saját bevételei 25 százalékáig nincs eladósodva, ott ne kelljen az államtól engedélyt kérni arra, hogy hitelt vegyen fel. Az e fölöttinél, azt gondolom, nem rossz, ha az állam ezt figyelembe veszi. Én azért merem ezt elmondani, mert mi csak 12 százalékos mértékig vagyunk a saját bevételeink erejéig eladósodva, tehát a gazdálkodásunk alapján nyugodtan támogathatom, beadhatom ezt, és mondom, azt is tudomásul veszem, hogyha ebből nem lesz elfogadott támogatás.

Ezeket csak azért mondtam el, hogy azok a képviselők vagy a kormány is, ha csak a száraz indokolást olvasta el, hátha ennek alapján kapcsolódó módosítással segít az én javaslataimból néhányat beemelni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  338  Következő    Ülésnap adatai