Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Palkovics úr most, hogy itt van körünkben, én azt tudom mondani, hogy én kérek elnézést a Magyar Tudományos Akadémiától, mert azt gondolom, hogy önök ezt nem fogják megtenni, holott önök a bűnösök azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán egy ilyen törvényjavaslat a Ház elé kerülhet. Beleégett a retinákba az a kép, és a füleim a mai napig hallják azokat a hangokat, amiket akkor mondott, hogy ha nem tudja térdre kényszeríteni a Magyar Tudományos Akadémiát, akkor majd törvénnyel megoldja az egészet a parlamenti többségük segítségével. Ennek a nyitányát tapasztaljuk itt most az Országgyűlésben. Azt gondolom, hogy az a fajta tiszteletlenség, amit a tudósokkal csinálnak, az előre mutatja az önök vesztét, mert van az a kifejezés, hogy sem istent, sem embert nem tisztel, én azt gondolom, hogy önök már tényleg senkit és semmit nem tisztelnek. A mai nap különösen egy fekete nap az Országgyűlés történetében, sok súlyos dologról beszéltünk, és súlyos döntések is születtek. Az Akadémia kapcsán én azt tudom mondani önöknek, hogy ez egy 200 éves múltra visszatekintő nemzeti intézmény. Ez a nemzeti szuverenitásunk egyik alapköve, identitásunk része, a magyar tudományról nem beszélhetnénk, ha ez az intézmény nem lenne, és önök ezt most tönkreteszik. A legnagyobb magyar hozta létre, szokták mondani, és én nem gondolom, hogy annak a magyarnak, aki most miniszterelnökként vezeti ezt az országot, és az ő fegyverhordozójának sikere lenne abban, hogy tönkretegye ezt az intézményt. Körömszakadtáig és utolsó töltényig fogunk harcolni. Az Alkotmánybíróságot itt Mellár professzor mondta az előbb, hogy oda fogunk fordulni, én ezt mindenképpen támogatom, ezt az ellenzék közös erővel tudja megtenni. Persze, lehet, hogy az lesz a sorsa ennek is, mint a CEU kapcsán volt, hogy parkoltatják, nem tudom, nem akarom megelőlegezni, mindenesetre, mind a hazai, mind a nemzetközi fórumokon az igazságért harcolni fogunk, mert van miért harcolnunk és van kiért harcolnunk.

Két évvel vagyunk a CEU-t kivégző törvényjavaslat tárgyalása után. Akkor ez egy kivételes eljárásban került a parlament napirendjére, és várható volt, hogy önök nem elégednek meg ennyivel, mert ahol egy ilyen javaslat átmegy, ahol egyszer nekiestek a tudománynak, ott utána is folytatni fogják a hadjáratot. Én nem tudok az önök agyával gondolkodni, és nem is szeretnék (Arató Gergely: Az nem is lehetséges.), az az igazság, mert akkor ott nagyon komoly problémák vannak, de azt látom, hogy találgatja mindenki, hogy vajon miért csinálják ezt. Itt több verzió is fölmerült, hogy a pénzre van szükségük, vagy az autonómia zavarja önöket, vagy nem kényszeríthettek valakit térdre, vagy az, hogy az alapkutatások zavarják önöket, sok minden felmerült itt. Én azt gondolom, hogy ez az egész nagyjából együtt lehet igaz, mert az egész Fidesz filozófiája arra épül, hogy az autonóm gondolkodás és a hatalomtól független kritikai véleményalkotás képessége egy olyan tényező az önök számára, amit tönkre akarnak tenni, amit el akarnak fojtani. A szabadon gondolkodó értelmiség önök számára egy méreg, és önök gyakorlatilag mindent kontrollálni akarnak. Most a magyar tudomány en globe, összességében került az önök céltáblájára, és most már tényleg nem nézik, hogy mit csinálnak.

Tehát az a csúfság, hogy a nemzetközi tudományos élet egyik legfontosabb figuráját, alakját, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét önök kidobják egy úgynevezett Kulturális bizottságról, én azt gondolom, hogy ez egy olyan fekete nap a magyar parlamentben, én az a videót nem tudtam elégszer megnézni, én ajánlom önnek is, miniszter úr, elképesztő, amit csinálnak. Tehát ez olyan csúfság, hogy tényleg azt tudom mondani, hogy én kérek elnézést, mert szekunder szégyent érzek önök miatt.

Összességében is szeretném elmondani, hogy én borzasztóan büszke vagyok az Akadémiára. Tisztességgel küzdötték végig ezt az évet, nem hátráltak, nem alkudtak meg, végig kiálltak az igazuk mellett, kiálltak magukért, kiálltak egymásért, kiálltak a magyar tudományért. Én ott voltam szinte minden tüntetésen, követtem ennek az egész történetnek minden mozzanatát, és tényleg azt tudom mondani, hogy példásan megszervezték magukat az akadémiai dolgozók. Sok embernek példát mutatnak kiállásból és eltökéltségből. Ott, az egyik tüntetésen egy transzparens volt, hogy „bátorság nélkül nincs szabadság”, én mindennap ismételgetem magamnak ezt, és ezt kérem a többi képviselőtársamtól is, hogy ez legyen nekünk a vezérelvünk a következő időszakban, mert azt gondolom, hogy az akadémiai dolgozók pontosan tudják, hogy merre kell menni, és tudósembereket nem szégyen követni.

(20.20)

Egyébként talán tudják rólam páran, hogy igazából a volt munkahelyemről is beszélünk; én a politikai pályafutásom előtt a Magyar Tudományos Akadémia támogatott kutatóintézetének a fiatal kutatója voltam, éveket dolgoztam ott, és azokkal a kormányzati politikusokkal, kormánypolitikusokkal ellentétben, akik a kivégzői a saját volt egyetemüknek, én nagyon büszke vagyok a Magyar Tudományos Akadémiára, és nagyon büszke vagyok azokra az emberekre, akik ott kitartottak és kitartanak, úgyhogy innen, a magyar parlamentből is üzenem nekik: minden elismerésem önöknek, minden elismerésem nektek.

Az oktatási tudományos szabadság egy alapérték. Ez azt jelenti, hogy önöknek van egy egypárti Alaptörvénye  hívjuk csak így, hogy az önök Alaptörvénye , de még ebben is benne van, ezért mondhattuk azt az előbb Mellár professzorral és többen a felszólalások során, hogy az Alkotmánybíróság előtt meg fog állni a mi keresetünk. Hogy ott mi fog történni, az már nem a mi dolgunk, azt ők fogják elvégezni, de mindenképpen meg fog állni az, amit mi abban leírunk. Ráadásul az Európai Unió alapszerződésével is ellentétes az, amit önök csinálnak. Én most biztosíthatom önöket arról, hogy meglesznek a következményei ennek minden létező fórumon.

Egyébként végtelenül abszurdnak tartom  ha már itt nemzetközi fórumokról van szó , hogy egy napon tárgyalja a magyar parlament a közigazgatási bíróságokról való lehátrálását a Fidesznek, amiben úgy tűnik, mintha meg akarnának felelni a jogállami normáknak, rá pár órára gyakorlatilag pedig a magyar tudományos élet ellen egy olyan támadást intéz, ami miatt már most zajlik egy nemzetközi botrány. Ez a képmutatás magasiskolája, tisztelt miniszter úr.

Három alapvető probléma van a törvénnyel, röviden és tömören: a megszállás, a kivéreztetés és a kisajátítás. Ezt hosszabban is lehet fejtegetni, és fogom is, mert önöknek erre nincsenek érvei. A mellébeszélés megy; arról is fogunk beszélni, hogy annak mi a tartalma. De az, hogy önök a kutatóhálózatot leválasztják az Akadémiáról, és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba ezt kiszervezik, és annak van egy 13 fős irányító testülete, ott az Akadémia delegáltjai kisebbségbe fognak kerülni, a kutatóhálózat közvetlenül nem képviselteti magát, gyakorlatilag a tagokat Orbán Viktor nevezi ki  ennyit erről a történetről. Ezt önök nem tudják megérvelni, ez így van.

Az alapfinanszírozás ráadásul nem biztosított. A javaslat az intézmény fenntartásáról szól, de a bérekről nem rendelkezik, márpedig folyamatos, kiszámítható és biztonságos működésre van szükség, ezt nem garantálja a törvényjavaslat.

S ott van a kisajátítás, ahogy maguk az érintettek is megfogalmazták, az einstand. Az, hogy határozatlan időre ingyenesen az állam használatába adnak vagyont, ez gyakorlatilag az államosítás. Volt már ilyen Magyarországon, emlékszünk rá, de még az önök Alaptörvénye is kimondja azt, hogy a tulajdon kártérítés és ellentételezés nélküli, önkényes kisajátítása tilos. Az MTA-val önök, ha betartanák a törvényeket, ha Magyarország Kormánya betartaná a törvényeket, ezt nem csinálhatnák.

Érvet nem hallottunk itt a vitában sem. Az a felolvasóest, amit itt a KDNP-s és a fideszes kollégák tartottak, nekem nem érv. A miniszter úr hét és fél percet beszélt. Nem csodálom, hogy nem mondott többet, azt is szemlesütve kellett volna elmondania. Lovász László szavaival élve, hogy miért csinálják ezt, az a válasz: csak. Nincs szakmai döntés-előkészítés, hatásvizsgálat, nincsen kidolgozott stratégia, csak ön van, tisztelt miniszter úr; víziók, ambíciók, azok vannak, de a magyar tudományt ön nem támogatja, ön a magyar tudományt támadja.

És akkor itt van az univerzális érv. Magyarországon sokan szerettük azt a szót, hogy innováció, aztán jöttek önök, és ezt a szót is meggyalázták. Én most már nagyon rosszul vagyok tőle, mert a fideszes, a NER-beszédben ez most már egy olyan szóvá vált, ami nem az eredeti jelentését tükrözi vissza, hogy így fogalmazzak. Csakhogy ön azt szokta mondani, tisztelt miniszter úr, hogy a magyar innovációs teljesítmény rossz, ezért át kell szervezni a kutatási rendszert. Ezzel több probléma van. Az egyik probléma az, hogy ön mindenáron alkalmazott kutatásokat akar látni, az alapkutatásokat nem szereti. Értse meg, tisztelt miniszter úr, nem az Akadémia feladata az, hogy intelligens önvezető autókat gyártson. Ez nem az Akadémia feladata. Nem ilyen egyszerű ez a dolog. Nagyon sokan a képviselők közül utaltak már arra, hogy miért fontosak az alapkutatások, ettől ez az ország eltekinteni nem tud.

A másik probléma, hogy az innovációs teljesítményért önök felelnek, Magyarország Kormánya felel az ország innovációs teljesítményéért. Önök csaknem tíz éve kormányozzák ezt az országot, gyakorlatilag itt az történik, hogy a saját felelősségüket rá akarják kenni a Magyar Tudományos Akadémiára, miközben évente százmilliárdokat költöttek el K+F-re. Hol vannak az eredmények, tisztelt miniszter úr? Hol vannak az eredmények?! Önök elköltötték ezt a pénzt. Nézzünk már egy kicsit körül a miniszterelnök családjánál, üzletfeleinél, barátainál, strómanjainál meg a minisztereknél, akik ott ülnek a bársonyfotelekben; milliárdos feltaláló miniszterek. Rogán Antal feltaláló, nem? Lehetett róla olvasni. Hol vannak ezek a pénzek, tisztelt miniszter úr? Miért a Magyar Tudományos Akadémián kéri számon azokat a pénzeket, amiket az önök játszópajtásai elloptak az elmúlt években?

Én azt gondolom, hogy most nem erről a törvényjavaslatról kellene itt a Házban beszélnünk, hanem önöket kellene elszámoltatnunk, de egytől egyig. Ha nem lennének mindenhol az önök emberei, ezt már megcsináltuk volna, de így is, ami késik, az eljön, s el fog jönni a mi időnk. Most önök azt érzik, hogy ez az önök ideje, de aki ilyen törvényjavaslatokat bead, az maga alatt vágja a fát. Hol van már ember vagy csoport ebben az országban, akit nem sértettek meg, akit nem semmiztek ki, akit nem vettek semmibe?! Hol vannak ezek az emberek? Egyre kevesebb ilyen ember van, tisztelt miniszter úr.

Én azt tudom mondani, hogy semmilyen felelősség nem terheli a Magyar Tudományos Akadémiát azért, mert önök a kutatás-fejlesztésre szánt forrásokat nem rendeltetésszerűen használták fel. Itt szeretném idézni, hogy ezek a tudományos kutatók, szakemberek, tudósok sokat tettek az elmúlt években azért, hogy javuljon a teljesítmény az innovációs rangsorban. Ott van az Európai Bizottság egy éve publikált felmérése, amelyben megállapították, hogy a hazai innováció helyzete még romlott is 2010-hez képest. Persze lehet brüsszelezni, de inkább meg kéne nézni, hogy mi volt. Az EU-s innovációs rangsorban jelenleg a 21.-ek vagyunk, ez kéthelynyi csúszás 2010-hez képest. Az EU, pontosabban az EB 27 olyan területet vizsgált, ami hatással van arra, hogy egy ország mennyire innovatív. Idetartozik az akadémiai szféra teljesítménye, a kkv-k, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, a felsőoktatásban részt vevők aránya, az állami K+F-ráfordítás, egy csomó minden idetartozik.

Amiben kifejezett javulást tudtak mérni a szakemberek, az éppen hogy az akadémiai kutatások terén figyelhető meg, ugyanis  ahogy itt már utaltak rá többen  nőtt a publikációk száma, a rangos publikációk száma.

Amiben rosszul teljesítettünk, az, amiről önök tehetnek, tisztelt miniszter úr: a felsőoktatásban tanulók száma, az állami K+F-ráfordítások mértéke, a kis- és középvállalkozások innovációs teljesítménye és a K+F-re sokat költő cégek száma. Gyakorlatilag ez utóbbi egyébként azt mutatja, hogy önök összeszerelő országgá tették Magyarországot ahelyett, hogy a belfölditőke-képző képességet erősítették volna. Tehát pontosan azokon a területeken teljesítünk rosszul, amelyek fölött önök diszponálnak. A K+F-re fordított GDP-arányos költés 2013-ban 1,39 százalék volt, 2016-ban már csak 1,21. Most akkor miért az Akadémia a hibás? Ki dönt a költségvetésről? Lovász László? Nem! Mi döntünk itt, és önök sokan.

Úgyhogy azt tudom önöknek mondani, hogy hibát lehet keresni, és hibást is. Az innovációs teljesítmény gyatra mivolta Magyarországon szorosan összefügg a gazdaságpolitikával, méghozzá azzal a gazdaságpolitikával, amit a Fidesz fejlesztett ki Magyarországon, ez az alacsony hozzáadott értékű termelés előnyben részesítése, az „összeszerelő-üzem-Magyarország”, az, hogy önök stratégiai szövetségeket a tnc-kkel, a transznacionális cégekkel kötnek, miközben a kis- és középvállalkozások versenyhátránya fokozódik, az, hogy a K+F-et nagyon nagy mértékben elhanyagolták, hogy fizetőssé tették a felsőoktatást, hogy kiszorítósdit játszanak a magyar diákokkal a felsőoktatásból, az, hogy kivéreztetik és tönkreteszik, elüldözik a magyar egyetemeket.

Úgyhogy, tisztelt miniszter úr, ajánlok én önnek egy innovációt: rakjon rendet ezeken a területeken! Ön ott ül a kormányülésen, tegye rendbe, hogy ezek a dolgok jól működjenek, rögtön lesz Magyarországon olyan innováció, amilyet még nem látott ez az ország. De nagyon kérem, sőt felszólítom: vegye le a kezét a Magyar Tudományos Akadémiáról! (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)