Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A nemzetközi szintű felfedező kutatás, a célirányos fejlesztés és a hasznosuló innováció nélkülözhetetlen tényezői a versenyképes gazdaságnak. Ennek feltételei a hatékony intézményrendszer és a kiszámítható, átlátható versenypályázati rendszeren alapuló, a versenyt és az együttműködést egyaránt ösztönző finanszírozás. E szervezeti és strukturális folyamatok ösztönzik a szoros és széles körű kapcsolatokat, hatékony együttműködéseket az érintett szereplők között mind a felfedező, mind az alkalmazott kutatások, mind pedig az innováció hazai fejlesztése érdekében. A források koncentrálása révén csökkenteni lehet a rendszer jelenlegi széttagoltságát, mert valljuk be, széttagolt, és növelni annak eredményességét, mert valljuk be, van hova növelni az eredményességét.

A kormányzat a hazai kutatási-fejlesztési tevékenység és innováció új szervezeti és finanszírozási modelljének kialakításával olyan egységes konstrukciót kíván létrehozni, amely elősegíti a KFI-eredmények hasznosulását és szakmai együttműködések, innovációs hálózatok kialakítását, működését. A javaslatok szerint a jövőben egységessé válik az innovációs és kutatási finanszírozás, az új finanszírozási struktúra kiválósági, a társadalmi kihívások alapján meghatározott és a vállalati innovációt elősegítő kutatásokat, mind a finanszírozási rendszer három pillérét támogatja.

A vonatkozó állami források egységes kezelése a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon keresztül biztosított lesz. A források felhasználásának elvéről és módjáról, a támogatandó tudományterületek meghatározásáról a létrehozandó Nemzeti Tudománypolitikai Tanács dönt  itt szeretnék reagálni jobbikos képviselőtársamnak , amely kétharmad mértékben a tudomány képviselőiből áll. Ott vannak a meghatározók, nem megrendelések vannak, nem kormányzati kontroll, amiről ön beszél, vagy amiket ön vizionál, hanem egy olyan testület, amely összetételében, kétharmadában olyan emberekből áll, akik erről a területről érkeztek, akik tudják, akik értik, és látnak ezen a pályán.

A kormány szándéka, úgy gondolom, hogy egyértelmű, és a Fidesz-KDNP-frakció parlamenti többsége is ezt támogatja. Az a cél, hogy Magyarország európai szinten is élenjáró kutatási, fejlesztési és innovációs teljesítményt nyújtson a jövőben. A kutatóintézeti hálózat működését az MTA szervezetein kívül, a köztestülettől függetlenül látjuk indokoltnak megoldani, hogy hatékonyabb, jobban finanszírozott és eredményesebb működés legyen. Több támogatásból több kutatás, ez a cél. Szerintem ez egy nagyon egyszerű és nagyon világosan kimondható cél: több pénzből több kutatás, több eredmény legyen.

Hogy megelőzzem ellenzéki képviselőtársaim hozzászólását: az Alaptörvény X. cikke szerint Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és a művészeti alkotás szabadságát, ez a továbbiakban sem fog semmilyen módon sem sérülni, mindenféle álhír és az elmúlt napokban lábra kelt pletyka ellenére. Továbbra sem sérül a kutatási szabadság, a tudományos kutatási szabadság, csak a finanszírozás módja alakul át.

Szerintem abban mindannyian egyetérthetünk, hogy több magyar szabadalomra, találmányra van szükség, ami a magyar gazdaságot is erősítheti. Jelenleg az MTA kutatóhálózatán belülről évente körülbelül 25 darab gazdaságilag is értékelhető szabadalom kerül ki, és ebből nagyjából egy sem vagy egy-kettő az, ami XXI. századi digitalizációs vagy innovációs kihívásokra ad egyébként választ. Láthatjuk ezekből a számokból, hogy itt jóval magasabb eredményre lenne szükség.

Jobbikos képviselőtársam azt említette, hogy már Nyugat-Európában is kritikai hangok fogalmazódnak meg a projektalapú támogatásról vagy a teljesítményalapú támogatásról. Nyilvánvalóan azért tartom ezt kicsit megkérdőjelezhetőnek, mert ott így működnek. Így működnek, tehát nem a saját modelljüket kritizálják, nem a saját működési formájukat kritizálják. Ha csak a National Academy of Sciencest, az Egyesült Államokban működő intézetet vesszük, ott a tudományos élet szereplőinek közhasznú, önfenntartó társasága egyébként az amerikai tudományos akadémia, amely a tudomány és a technológia támogatását és közhasznúsítását tűzte ki célul.

Azt gondolom, hogy (Szabó Szabolcs: A Harvard is önfenntartó!  Arató Gergely: Meg nincs társadalombiztosítás. Azt is meg tetszik szüntetni?) az a teljesítményalapú elv, az a teljesítmény és eredmény, illetve az út végén eredményalapú támogatás, az pontosan azt az innovációt fogja eredményezni, pontosan azt a hasznosságot fogja eredményezni, ami elvárható lenne ettől.

Brenner Koloman mondta, hogy a nemzetközi tudományos élet itt most felbolydult ettől. Én azt hittem, ennél kisebb a magyar kutatói hálózat, de örülök, hogy ilyen hatást tudunk gyakorolni, hogy az egész nemzetközi tudományos élet felbolydul magyar hírektől vagy magyar kutatóktól. Nyilvánvalóan nagyon sok magyar kutatónak nagyon sok elismert, mind a múltban, mind a jelenben nagyon sok elismert nemzetközi publikációja vagy olyan díja, vagy a nemzetközi tudományos társaságokban elismert szerepe van, amit nem szabad eltagadni. Senki nem beszélt erről, senki nem mondott semmi olyan kritikát, amely ezt célozná.

Kizárólag az eredményességről, a projektalapú és a hatékonyságalapú finanszírozásról beszéltünk itt eddig. Azt szeretném kérni, hogy ezeken az alapokon folytassuk le ezt a vitát, hogy több támogatásból több kutatást kell megvalósítani, hatékonyabban kell finanszírozni ezt a rendszert.

Emlékezhetnek rá a képviselőtársaim, akik régebb óta vannak itt, mint én, hogy a Tudományos Akadémia az Országgyűlésnek benyújtott beszámolójában rendszeresen felhívja a figyelmet két dologra: az alulfinanszírozottságra és arra, hogy a jelenlegi intézményrendszer finanszírozása nincsen megfelelően koordinálva. A Tudományos Akadémia itt az Országgyűlés előtt saját maga ismerte el, hogy nincsen megfelelően koordinálva az intézményrendszer finanszírozása a Tudományos Akadémián belül. Ez az országgyűlési beszámolókból teljesen egyértelműen kiderül. Egyszerre van jelen a pazarlás és a hiány is. Illetve rengeteg helyen párhuzamosságok alakultak ki hasonló kutatásokban vagy hasonló területeken, amelyet nyilvánvalóan megint csak a pazarlás kategóriába lehet tenni.

Az MTA kutatóintézeti hálózatában a teljesítmény a belső forrásallokációnál eddig nem volt szempont. Nagyon fontos behozni ezt a szempontot, és ezek, amiket elmondok, a Tudományos Akadémia saját beszámolóiból kiszedett idézetek. Szeretnék idehozni még egy idézetet. Emlékezzünk vissza 2006-ra, amikor az MTA működésével és eredményességével kapcsolatos reformok igénye akkor, 2006-ban újra felmerült, hiszen addig is, már korábban is többször felmerült ez a kérdés, de az akkori kormányzat kártékony és piaci liberalizációs eszközökkel tett eredménykísérletet a szervezet reformjára. És itt egy gazdasági minisztertől szeretnék idézni, Kóka Jánostól szó szerint: „A magyar tudósokkal az a gond, hogy akik meghatározóak, vagy alkottak valami maradandót, már nem élnek, az MTA-nak azon területeit, amelyek nem szolgálják közvetlenül a versenyképességet, a földdel kell egyenlővé tenni, mert csak porosodó iratokat gyártanak.” Ez volt a szocialisták Gyurcsány vezette kormányának a véleménye abban az időben. Nyilvánvalóan mi ezzel nem értünk egyet. (Molnár Gyula közbeszól.) Hogy? (Molnár Gyula: A pannon pumával mi van?  Az elnök csenget.) Majd később párbeszédet is folytathatunk a vita során, ez nem a vezérszónoki körnek a helye.

És ugye, valljuk be, hogy kutatóhelyeket vontak össze, illetve szüntettek meg 2006 és 2010 között. Az MTA reformért felelős vezetői szerint pedig elsősorban az egyszemélyes kutatások támogatásait hagyták abba, arra ösztönözve a kollégáikat, hogy ezeken a területeken ne folytassák ezt a kutatást.

Tehát innen indultunk. Én azt gondolom, hogy a most előttünk fekvő törvényjavaslat szerint  akár a miniszter úr által elmondottak, akár Pósán képviselőtársam által elmondottak alapján, illetve, amire próbáltam utalni  a XXI. századi kihívásokra jelentős és releváns válaszokat adó kutatóhálózatra van szüksége Magyarországnak. Magyarországnak nyilvánvalóan kis országként, kis országként...  nagyon sok kis ország nem tudja megengedni magának, hogy óriási szélességű vagy mértékű alapkutatása legyen.

(19.20)

Nyilvánvalóan itt nem a világhírű magyar matematikai vagy fizikai alapkutatásra gondolok, de ezeket a kutatásokat legtöbbször kis országok megvásárolják, de nagyon fontos, hogy az ezt követő, akár alkalmazott kutatásban olyan eredmények szülessenek, amelyek mind a magyar gazdaság, mind a magyar ipar, az innováció, a digitalizáció, a XXI. század kihívásaira konkrét választ tudnak találni. A KDNP támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)