Felszólalás adatai

TÓTH SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés nemcsak arról szól, hogy mely területeken mekkora nagyságrendű állami forrás kerülhet felhasználásra, milyen központi beruházások valósulhatnak meg, hanem egyfajta filozófia is, hogy hosszú távú céljaink megvalósítására melyek azok a területek, amelyek az átlagnál nagyobb támogatásban részesülhetnek, mert kívánatos, hogy e területeken előrelépjünk, mert lemaradásunk egyértelmű. Most a költségvetési vita keretében támogatásokról, szükséges beruházásokról, egészségügyről, önkormányzatok finanszírozásáról, úthálózat fejlesztéséről vitázunk és határozunk, ki-ki vérmérséklete és pártállása szerint. Nyilvánvaló, hogy egy költségvetés soha nem elégíthet ki mindenfajta igényt, korlátosak a lehetőségeink, nyilván az igényeink mindig meghaladják ezeket.

Ugyanakkor én szeretnék szólni arról, hogy e támogatási keretek odaítélése után azok célszerűen, okszerűen és hatékonyan kerüljenek felhasználásra, hiszen bármekkora költségvetési keretet is hagyunk jóvá bizonyos területek felzárkóztatására, ha azok nem megfelelő módon kerülnek odaítélésre, nem hozzák azt a kívánt hatást, amit szeretnénk elérni.

Az előző hozzászólások során már a makrogazdasági elemzésektől kezdve minden egyes fő szakterületet érintettük, én ezért most ebbe nem kívánnék belemenni, hanem két, talán szűknek és speciálisnak vett területtel szeretnék foglalkozni. Fontosnak tartom, hogy ezek a parlamentben és a költségvetés vita általános keretében is megemlítésre kerüljenek, hiszen talán előremutató lehet. E két terület a mezőgazdasági termékek nem élelmiszer-ipari felhasználásáról, a másik pedig a környezetvédelem és energiaracionalizálás kapcsolatáról szólna.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztés alapján a mezőgazdaság SAPARD-támogatással együtt 235 milliárd forint költségvetési támogatásban részesülhet. Ez az előző évihez képest 21 százalékos növekmény, ami örvendetes.

(13.20)

Ennek a keretnek az okszerű felhasználása segítheti a gazdák technológiai felzárkóztatását, a meliorációt, az öntözésfejlesztést, az agrár-környezetvédelmi programok kiterjesztését, a szolgáltatások fejlesztését. Ebből a keretből kell biztosítani a piaci támogatásokat, a kiszámítható piaci viszonyok megteremtését, a hitelkonszolidációt, a hitelképesség-javítást, a vidékfejlesztést, az informatikai szolgáltatások fejlesztését, és még sorolhatnánk. Az itt felsorolt területek mindegyike külön-külön is jelentős és fontos, hiszen az EU Bizottság országjelentésének azon megállapítása, hogy a csatlakozáshoz szükséges feltételek tekintetében a mezőgazdaság kedvezőtlenebb helyzetben van, mint az ország más területei, sajnos igaz. Örvendetes, hogy a támogatási keret nő, de biztos vagyok benne, hogy ez a felzárkóztatás és felzárkózás hosszabb folyamat eredménye lesz.

Tisztelt Képviselőtársaim! E támogatási kereten belül tartom szükségesnek a későbbiek folyamán olyan mezőgazdasági termékek nem élelmiszer-ipari célú feldolgozásának támogatását, ami a várhatóan szigorú kvótarendszer hatásait talán tompítani tudja, és bevezetése után lehetőséget biztosíthat arra, hogy mezőgazdasági termékeket tovább feldolgozva, e termékek mentesüljenek a kvóta hatása alól. Lényeges ez azért, hiszen ma Magyarországon évről évre megismétlődő módon folyamatos túltermelési válságok alakulnak ki, és e mezőgazdasági területek termékeit valamilyen módon le kell vezetni.

Számos országban működnek már olyan üzemek, és itt nem feltétlenül a biodízelre gondolok, hiszen ez már egy kicsit lejáratódott, bár megjegyzem, ezzel is érdemes még foglalkozni, amelyek mezőgazdasági termékek feldolgozásából alkoholt, etilént, egyéb hajtó- és kenőanyagokat nyernek, energiát állítanak elő melléktermékekből, kukoricacsírából, kukoricaszárból, szalmából energiát nyernek, és az energiaerdők fogalma sem ismeretlen. E technológiák ma már számos országban hasznosításra kerülnek, ismert, jól körüljárt szakirodalma van, és nemzetközi befektetők érdeklődésére is számot tarthatunk, és érzékelhető is e befektetők megjelenése a hazai piacon. Hatása jelentős lehet mind a mezőgazdasági termelés, mind a termékfeldolgozás és nem utolsósorban a foglalkoztatás területén. Hiszen ezek az üzemek olyan területeken valósulhatnának meg, ahol mezőgazdasági adottságokkal rendelkeznek, munkanélküliséggel sújtott területek, és a rendelkezésre álló munkaerő képzettsége és felkészültsége alkalmas e területekre.

Valamikor én is szkeptikus voltam e terület megítélése irányában, de fontosnak tartom, hogy a továbbiakban a támogatások odaítélésénél e szempontokra fordítsunk nagyobb figyelmet, hiszen meggyőződésem, hogy az eddigi kezdeményezések is jó szándékúak voltak, ugyanakkor nem vagy rosszul voltak menedzselve.

Egy másik, talán speciálisnak tűnő területről szeretnék még szólni, az energiaracionalizálás és a környezetvédelem kapcsolatáról. Viszonylag kevés szó esett még a környezetvédelemről, és ezen belül arról a területről, amelyről én szeretnék szólni. Magyarországon mint a Kárpát-medence központjában elterülő országban, nagyon kedvezőek a feltételek a napszaktól, évszaktól független földhő kinyerésére és hasznosítására, a geotermikus energia hasznosítására. E megújuló energiaforrást szerintem a lehetőségeinknél sokkal kisebb mértékben használjuk fel, és a megújuló jelleg alatt azt kell értenünk, hogy mint természeti forrásból, a földből újratermelődő energia több, mint amit felhasználunk, és e technológiák széles körű alkalmazásának elsődleges célja összhangban a kiotói egyezmény előírt követelményével mérhető talán fel; az üvegházhatást előidéző gázok, elsősorban a CO₂-kibocsátás jelentős csökkentése, de amit én különösen jelentősnek tartok, az igazából az energiamegtakarítás. E technológiákkal akár 50 százalékos megtakarítás is elérhető, és ennek a pénzügyi megtakarítási vonzata is igazán jelentős.

Emiatt szerte a világon óriási érdeklődés nyilvánult meg mind lakossági, mind közületi vonatkozásban, mind a hőcserélős, mind a geotermikus, hőszivattyús technológia alkalmazására, ez az olajár robbanása után alakult ki a világon, és ma már több mint 90 millió hőszivattyús egység működik e területen. A beruházás mai árakon számolva a földgázfűtéssel összevetve is öt év alatt megtérül, és biztonságosan működik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Európában Magyarország és Románia kivételével minden ország felkarolta ezen környezetbarát és energiatakarékos fűtési és melegvíz-előállítási módokat, lemaradásunkat e területen is pótolni kell, hiszen napjainkban a fűtés nemcsak energia, hanem egyben környezetvédelmi szempont is, energia vonatkozásában is Magyarország jelentős importra szorul, és ezek az energiahordozó-árak a közeljövőben várhatóan azért emelkedni fognak.

Ezért kívánatosnak tartom, hogy a Környezetvédelmi Alap e területekre is biztosítson majd támogatásokat, mivel ezek a kezdeményezések hosszú távra szólnak, és vannak lehetőségeink, hogy e területen akár a környezetvédelem, akár az energiaracionalizálás tekintetében előrelépjünk. Ezeket olyan, hosszú távon megvalósítandó feladatoknak tartom, amiket egy költségvetésben azért mindenképpen preferálni kell.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)