Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szávay István, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszternek: "Hogyan kívánja a kormány biztosítani a magyar állampolgárságot majdan megszerző határon túli magyar tanulók és hallgatók számára a magyar diákigazolvány megszerzését?" címmel. Szávay István képviselő urat illeti a szó.

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! - ezek szerint. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításával az Országgyűlés egy régi adósságát törlesztette, amikor lehetővé tette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített, kedvezményezett állampolgárság-szerzést. A kettős állampolgárság biztosítása történelmi jelentőségű intézkedés a magyar nemzet újraegyesítése és a határon túli magyar testvéreink anyaországgal való kapcsolatának megerősítése terén.

A törvény elfogadását követő napon Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr a külügyi és határon túli magyarok bizottsága előtti jelöltként történt meghallgatásán nyitottnak mutatkozott arra a javaslatomra, hogy a Magyar Köztársaság a határon túli magyar tanulóknak és hallgatóknak diákigazolványt és ezzel járó utazási, könyvtárhasználati, múzeumbelépői és egyéb kedvezményeket biztosítson. Kérdésemre adott válaszában miniszterelnök-helyettes úr ezen javaslatom támogatásán túl a részletek kidolgozását tartotta szükségesnek.

A diákigazolványról szóló jelenleg hatályos kormányrendelet szerint jogosult a diákigazolványra Magyarországon kívüli székhellyel rendelkező közoktatási, illetve felsőoktatási intézménnyel tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló magyar állampolgárságú tanuló, illetve hallgató, feltéve, hogy az adott oktatási intézmény azon országban, ahol működik, államilag elismert. Ezek szerint tehát nincsen szükség jogszabályi változtatásra annak érdekében, hogy a határon túli magyar tanulóknak járjon diákigazolvány, feltéve természetesen, hogy megszerzik a magyar állampolgárságot.

Felmerül viszont több kérdés a rendelet végrehajtásával kapcsolatban, amelyekre válom megtisztelő válaszát. A kormányrendelet értelmében a határon túli magyar tanulók számára a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője állítja ki a diákigazolványt. Tervezi-e a kormány ennek a rendszernek a fenntartását, vagy módosítani kívánják a rendeletet az egyszerűbb és életszerűbb ügyintézés céljából? A kormányrendelet szerint a határon túliak számára kiadandó diákigazolványon az oktatási intézmény neve helyett csak az a kitétel lenne feltüntetve, hogy külföldi intézményben tanul. Tervezi-e ezt megváltoztatni a kormány olyan irányban, hogy az intézmény neve is feltüntetésre kerüljön?

A szlovákiai állampolgársági törvény jelenlegi változata szlovák állampolgárságának elvesztésével bünteti azt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), aki felveszi más állam állampolgárságát. Azonban ez csak akkor fordulhat elő, ha a szlovák állami szerv erről hivatalosan tudomást szerez. (Az elnök ismét csenget.) Kérdezem tehát, hogy hogyan kívánja kezelni a kormány ezt a visszásságot, és általánosságban is adott a kérdés, milyen módon kell majd a tanulói, hallgatói jogviszonyt egy határon túli magyar... (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját. - Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra felkérem Rétvári Bence államtitkár urat.

(DR. RÉTVÁRI BENCE...)

SF/Jakab-Göndör-Szűcs/bl

(16.50)

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, mint az elhangzott, a kettős állampolgárságról szóló törvény után a jelenleg hatályos jogszabályok szerint azok a fiatalok, akik egyetemre járnak vagy tanulói-hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek, ugyanolyan kedvezményekben fognak részesülni, mint bármilyen más magyar fiatal. Ugyanakkor fontos jogszabályi kötelezettség számunkra, hogy összehangoljuk a státustörvénnyel, nevezetesen, hogy azok a fiatalok, akiknek nincs magyarországi bejelentett lakcímük, továbbra is ugyanazokban a kedvezményekben részesüljenek, mint eddig.

Igyekszem képviselő úr valamennyi konkrét kérdésére válaszolni. Az intézmény neve feltüntetésre kerüljön-e a diákigazolványon vagy sem? A jelenlegi terveink szerint nem kerül, hanem a külhoni státus vagy külföldi egyetem hallgatója státus kerül feltüntetésre, mégpedig azért, mert nem jelent különbséget sem az utazási, sem az ilyen-olyan belépőkedvezményekben, hogy az illető pontosan melyik egyetemre, főiskolára jár. Abban az esetben, ha ez mégis releváns valamilyen szempontból, természetesen arra fogunk törekedni, hogy - akár a helységneveknél - mind magyarul, mind pedig a honos állam nyelvén feltüntetésre kerüljön ez az intézmény, hogy mind Magyarországon, mind külföldön jól hasznosítható, használható legyen.

Annak érdekében, hogy a fizetés valóban ne csak postai sárga csekken történhessék, ennek két lehetőségén is dolgozunk. Az egyik, hogy a konzuli hatóságoknál lehessen megfizetni a díjat, úgy, ahogy számtalan más konzuli díjat fizetnek hitelesítésre vagy bármilyen más célból, illetőleg magyar hallgatók, tanulók ezrei, százezrei használják az internetes fizetés lehetőségét. Ez a B-alternatíva, amin dolgozunk, hogy január 1-jétől így tudják használni a fiatalok, és így tudják befizetni az igazgatási szolgáltatási díjat.

A státusiroda alkalmazhatósága elsősorban a tájékoztatás terén fog felmerülni, hiszen a nemzetközi jogi szabályok szerint az állam nem ruházhat át ilyesfajta kvázi közhatalmi jogosítványt más államban bejegyzett nem kormányzati egyesületre, civil szervezetre, úgyhogy e tekintetben elsősorban a státusirodákat tájékoztatásra fogjuk felkérni. De a lényeg az, amit ön is mondott, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező hallgatók ugyanolyan kedvezményekben fognak részesülni, mint a magyar hallgatók.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)