Készült: 2024.05.13.09:38:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

245. ülésnap (2017.10.09.), 4. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:23


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Talán ezen a ponton érdemes megnéznünk, hogy a bevándorlás kapcsán mit mond a katolikus egyház katekizmusa, ugyanis egyértelművé teszi, hogy azok számára ír csak elő segítségnyújtási kötelezettséget, akik politikai üldöztetést is szenvednek a gazdasági nehézségek mellett. Itt viszont nagyon részletesen leírja, hogy milyen kötelezettségei vannak minden migránsnak a katekizmus alapján.

Először is, a különböző hatóságok számára a katekizmus 2241. pontjában azt írja a szöveg, hogy a különböző állami hatóságoknak lehetősége van, sőt joga van arra, hogy a bevándorlási jog gyakorlását különböző feltételekhez köthetik, és itt elsősorban egyes kötelezettségek teljesítését írja elő maga a katekizmus is; nevesít párat.

Az első az, hogy a bevándorlóknak hálával ‑ ráadásul, tehát itt egy belső hozzáállást is ír ‑ tiszteletben kell tartaniuk a fogadó ország szellemi hagyományait; engedelmeskedniük kell a fogadó ország törvényeinek; tiszteletben kell tartaniuk a fogadó ország anyagi hagyományait, hozzá kell járulniuk a közterhek viseléséhez. Ezek pontosan azok a kötelezettségek minden bevándorló számára, amelyeket egyébként az ellenzék által oly sokszor vitatott és embertelennek tartott plakátokon jelenített meg a magyar kormány, amikor azt írta, hogy akik Magyarországra jönnek, azoknak be kell tartaniuk Magyarország törvényeit; tisztelniük kell a kultúráját, és tisztelniük kell a gazdasági rendszert, nem vehetik el más emberek munkáját.

Szinte szó szerint hasonlóakat olvashatunk akkor, ha a katolikus egyház katekizmusát felütjük, csak ők még a hálát is odaírják, hogy hálásnak kell lennie a bevándorlónak, túl azon, hogy tiszteletben tartja a törvényeket.

Azonban ahogy ön is ismertette, a Soros-terv egy tervezett, automatizált betelepítési folyamatot jelent, nem integrációt, hanem inváziót, évente 1 millió bevándorlóval, a nekik nyújtott 9 millió forintos támogatással. Kevés magyar szegény ember kapott 9 millió forintot támogatásként az Európai Uniótól. Soros György kifejezte már, hogy útjában áll a magyar határzár, éppen ezért azt le kell bontani, és a jogi akadályokat is le kell bontani, hogy minél többen érkezzenek Európába, mesterségesen megváltoztatva az országok lakosságbeli összetételét, és ebbe beleszólást nem enged az európai polgároknak, hiszen csak Magyarországon volt közvetlen konzultáció az emberekkel.

Magyarország azonban úgy gondolja, hogy a nehéz sorsú embereken a saját szülőföldjükön kell segíteni, hiszen mindenki számára ez a legjobb, és az adott egységű adománynak vagy adott egységű pénzösszegnek is sokkal nagyobb haszna van akkor, ha a szülőföldön tudunk segíteni.

 

 

 (11.10)

Éppen ezért Magyarország eldöntötte, hogy lakóházak újjáépítésében, oktatási segítségnyújtással, egészségügyi segítséggel, humanitárius adományokkal, nemzetközi szerepvállalás révén is segíteni fog a nehéz helyzetben lévő embereken. Ezért építjük föl 2 millió euróból Telskuf városát, amelyben az Iszlám Állam hadműveletei miatt rongálódtak meg az épületek; ezért épül már az iraki Erbílben a magyar kormány 120 millió forintos támogatásából az az iskola, amely segít abban, hogy ne kallódjanak el azok a gyerekek, akiket a szülőföldjüktől pár száz kilométerre, Erbílben tudtak elszállásolni. A Szent József Kórház számára a kurdisztáni régióban félmillió euróból hathavi gyógyszerszükségletet fedezünk ezekben a hónapokban, és így most ősszel és télen azért kapnak a Szent József Kórházban gyógyszert az oda betérő keresztények és nem keresztények, mert Magyarország adományából feltöltöttük ezeket a gyógyszerkészleteket, s ha Magyarország nem adta volna, ezeket a gyógyszereket nem tudnák igénybe venni. Fontos segítséget adtunk akkor, amikor a kopt keresztényeket megtámadták, hiszen Magyarországon kezeltük az ottani sérültek egy részét.

A Hungary Helps program fontos eleme a különböző ösztöndíjak adása. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal 51 fejlődő országban biztosítunk különböző ösztöndíjakat, és külön nyitottunk ‑ ezen 3 ezer diákon kívül ‑ 100 főnek egy speciális ösztöndíjat, amelyben üldözött keresztényeket elsősorban Libanonból, Szíriából, Irakból, Palesztinából, Egyiptomból, Nigériából és Pakisztánból fogadunk, az ő évnyitójukra is a múlt héten került sor. Az Antiochiai Szír Katolikus Patriarchátus libanoni humanitárius tevékenységéhez egymillió eurós nemzeti hozzájárulást adtunk, ugyanitt pedig az ottani Szír Ortodox Egyháznak Damaszkuszban munkahelyteremtő prog­ramra egymillió eurót. Magyarország a Madad Alapba, a szíriai újjáépítési alapba 3 millió eurót adott, ami ugyanakkora, sőt nagyobb mértékű, mint egyes nyugat‑európai, nálunk sokkal gazdagabb országok segítségnyújtása.

Törökországban támogatjuk a gyerekek oktatását a táborokban. Törökországban, Irakban, Jordániában, Libanonban egy közös programban 325 ezer euróval segítjük a menekülthelyzet kezelését, szintén 70 ezer euró segélyt nyújtottunk iraki belső menekültek helyzetének javítására (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a zaatari táborba 20 ezer eurót, a szíriai menekültek számára a londoni konferencián 5 millió eurót, Afganisztán számára 5 millió eurót nyújtottunk ‑ és még sorolhatnám ‑ intézményi és humanitárius támogatásokra. Azt hiszem, hogy Magyarország ezen a módon is kiveszi részét a keresztényi segítésből. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai