Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarországot megillető egyenlő elbánásról szóló országgyűlési határozati javaslat kivételes sürgős eljárásban történő összevont általános és részletes vitája. Az előterjesztés H/11729. számon a hálózaton elérhető.

A házszabályi rendelkezések 128/C. § (2) bekezdése szerint a vitában elsőként az előterjesztő, majd a kormány képviselője szólal fel. Ezt követően kerül sor a bizottsági ajánlás ismertetésére. A vita során az időkeretek a következők: előterjesztő 15 perc, a kormány időkerete 10 perc, bizottsági előadó 5 perc, az egyes képviselőcsoportok időkerete 30 perc. A független képviselők időkerete összesen 8 perc. Az előterjesztői viszonválasz 10 perc.

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés, így a mai vitában az Európai Parlament magyarországi képviselői a frakciójuk időkerete terhére élhetnek felszólalási lehetőségükkel.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ajánlás a honlapon elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Rogán Antal úrnak, a javaslat előterjesztőjének, 15 perces időkeretben. Öné a szó, frakcióvezető úr.

ROGÁN ANTAL (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Strasbourgban az Európai Parlamentben vita zajlott Magyarországról. A vita végén Strasbourgban az Európai Parlament alapvetően baloldali képviselői ítéletet is mondtak Magyarországról. Azt gondolom, ilyenkor helyes, ha a Magyar Országgyűlés mérlegeli, hogy ennek az ítéletnek a fényében mi Magyarország álláspontja az Európai Parlament által hozott határozatról.

Tisztelt Képviselőtársaim! Talán a legnagyobb probléma azzal, ami lezajlott Strasbourgban az Európai Parlamentben, az, hogy Magyarország nem kapott egyenlő elbánást. Magyarország nem kapta meg azt a lehetőséget, ami kijár minden európai uniós tagállamnak, kijár az Európai Közösség minden tagjának, nevezetesen, hogy tiszteletben tartsák az uniós szerződésben vállalt jogokat és kötelezettségeket, és csak azok az uniós intézmények foglaljanak állást egy tagállam kapcsán, amelyeknek erre jogosítványuk és felhatalmazásuk van.

Az Európai Parlament a döntésével megsértette Magyarország szuverenitását. Azt gondolom, ilyenkor a Magyar Országgyűlésnek az a kötelessége, hogy kifejezze a magyar nép egyöntetű akaratát, ami akkor nyilvánult meg, amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz, kifejezze azt az akaratot, hogy mi egy olyan Európai Közösséghez akarunk tartozni, amely Európai Közösségen belül mindenkinek azonosak a jogai, kis tagállamoknak és nagy tagállamoknak egyaránt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja nevében is két képviselőtársammal együtt előterjesztettünk egy országgyűlési határozattervezetet. Az országgyűlési határozat tervezete azt a címet viseli, hogy "Az Országgyűlés határozata a Magyarországot megillető egyenlő elbánásról". Engedjék meg nekem, hogy tekintettel ennek az országgyűlési határozatnak a rövidségére, szó szerint ismertessem ezt a tisztelt Házzal.

Az országgyűlési határozat azzal kezdődik, hogy "Mi, magyarok több mint ezer éve az államalapítással, a kereszténység felvételével beléptünk az európai népek családjába. Mi, magyarok sokszor kiálltunk az európai értékekért. Volt idő, amikor vérünkkel védtük ezeket az értékeket külső támadásokkal szemben. 1956-ban fegyvert fogtunk a kommunista diktatúra ellen. 1989-ben hozzájárultunk Európa újraegyesítéséhez a vasfüggöny lebontásával. Mi, magyarok szabad akaratunkból léptünk be az Európai Unióba. Tettük ezt abban a reményben, hogy a jog, az igazságosság és a szabadság alapján álló közösséghez csatlakozunk.

Mi, magyarok nem akarunk többet olyan Európát, ahol a szabadságot korlátozzák és nem kiteljesítik. Nem akarunk többet olyan Európát, ahol a nagyobb visszaél a hatalmával, ahol megsértik a nemzetek szuverenitását, és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat. A vasfüggöny mögött eltöltött negyven év alatt elegünk lett a diktátumokból. Mi, magyarok mindig tiszteletben tartottuk az Európai Unió erre feljogosított intézményeit, párbeszédet kezdeményeztünk, és mindig készen álltunk az ésszerűség jegyében fogant megállapodásokra.

Ezért joggal várjuk el az Európai Unió intézményeitől a Magyarországnak kijáró tiszteletet és egyenlő elbánást. Elvárjuk az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben mindazon jogainkat, amelyek a csatlakozás után is megilletnek minket, éppen úgy, mint minden más tagországot.

A Magyar Országgyűlés csodálkozásának ad hangot, hogy az Európai Parlament olyan határozatot hozott, amelyhez nincs joga, és amellyel az Európai Parlament túllépi hatáskörét. Önkényesen állapít meg követelményeket, önkényesen vezet be új eljárásokat, és olyan új intézményeket kreál, amelyekkel megsérti Magyarország uniós alapszerződésben garantált szuverenitását. Ezzel az Európai Parlament szembemegy az európai értékekkel, és veszélyes útra vezeti az Európai Uniót.

További aggodalomra ad okot, hogy a Magyarországot sújtó hatalmi visszaélés mögött egyértelműen üzleti érdekek húzódnak meg. Magyarország csökkenti a magyar családok által felhasznált energia árát. Ez sértheti több európai nagyvállalat érdekeit, akik monopolhelyzetük révén hosszú éveken át extraprofitot termeltek Magyarországon. Elfogadhatatlan, hogy az Európai Parlament ezeknek a nagyvállalatoknak az érdekében próbál nyomást gyakorolni hazánkra. A Magyar Országgyűlés egész Európára nézve veszélyesnek tartja, ha az üzleti csoportok érdekei akadálytalanul érvényesülnek az Európai Unióban, és felülírhatják az alapszerződésben lefektetett szabályokat.

A mai napon határozatot fogadunk el annak érdekében, hogy megvédjük Magyarország szuverenitását és a magyar emberek egyenjogúságát Európában. Felszólítjuk Magyarország kormányát, hogy ne engedjen az Európai Unió nyomásának, ne hagyja csorbítani az ország alapszerződésben garantált jogait, és folytassa a magyar családok életét megkönnyítő politikáját.

Ez az országgyűlési határozat a közzétételt követő napon lép hatályba." (Taps a kormánypártok soraiban.)

(19.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel az országgyűlési határozattal kíván válaszolni a Magyar Országgyűlés az Európai Parlament Strasbourgban lefolytatott vitájára és az Európai Parlament határozatára.

Fel kell tennünk a kérdést, hogy miért helyes, ha a Magyar Országgyűlés válaszol az Európai Parlamentnek. Sőt, vannak, akik kifejezetten azt a kérdést teszik fel, hogy meg kell-e ijednünk, szabad-e ilyet csinálni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy az Európai Unió, ahogy ezt ebben a szövegben is kimondjuk, egy olyan közösség, amelynek tagállamai egyenlők egymással. És ha az Európai Unió egyes intézményei visszaélnek hatalmukkal, az nemcsak annak a tagállamnak a kára, akinek a rovására mindezt megteszik. Az az Európai Unió egészét, azokat a közösségi értékeket veszélyezteti, amelyek mentén megszületett az uniós csatlakozási szerződés, amelyek mentén egyébként létrejött azoknak az intézményeknek a köre, amelyek ma az Európai Uniót életben tartják és mozgatják. Ennek legalapvetőbb joga, hogy az Európai Unió minden tagállama egyenlő egymással.

Magyarország szuverenitását az Európai Parlament azzal sértette meg, hogy az Európai Parlament olyan ügyekben hozott határozatot, amelyekben nem tartozik semmilyen illetékességgel. Az uniós csatlakozási szerződés során ugyan lemondtunk szuverenitásunk egy részéről, de abban is megállapodtunk, hogy melyek az Unió azon intézményei, amelyekkel egyébként a közösségi joganyag mentén, az Európai Unió által felvetett vitás kérdésekben meg kell állapodnunk vagy vitát kell folytatnunk. Ezekben a kérdésekben nem az Európai Parlament, hanem az Európai Bizottság tartozik illetékességgel. Ha az Európai Parlament létrehoz egy olyan intézményt, amelyben saját hatáskörén túlmenően kíván foglalkozni egy tagállammal, ezzel egyértelműen sérti az uniós szerződést, és egyértelműen sérti az adott tagállam, jelen esetben Magyarország szuverenitását.

Milyen veszélyeket rejt ez magában Magyarországra nézve? Azzal a veszéllyel jár együtt, hogy ha sérülnek a jogaink ilyen tekintetben, akkor sérülhetnek Magyarország számára fontosabb kérdésekben is. Hiszen ugyanez az alapszerződés, ugyanezek a jogok azok, amelyek egyébként Magyarország számára azt is garantálják, hogy milyen mértékben kell kivennie a részét a közös kasszából. Vagy éppenséggel milyen mértékben juthat hozzá európai uniós forrásokhoz. Ha egyik helyen megsértik a jogainkat, akkor bármikor megsérthetik a másik helyen is.

Ugyanez a helyzet abban a tekintetben, hogy Magyarországnak mihez van joga. Mi azt gondoljuk, hogy Magyarország szabadon alakíthatja az energiaárakat, hiszen az Európai Unió nem alakította ki azt az intézményrendszert, amelynek keretében közösen döntenének az energiapolitikáról, illetve az energiaárak szabályozásáról. Ha Magyarország jogait megsérthetik az egyik helyen, akkor megsérthetik ezeken a helyeken is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Éppen ezért a magyar parlamentnek kötelessége, hogy kimondja, melyek azok a jogok, melyek Magyarország azon jogai, amelyeket meg kíván védeni. És ki kell mondanunk, ha az Európai Unió bármely intézménye vissza akar élni a hatalmával, mint ezt az Európai Parlament tette, akkor a Magyar Országgyűlésnek ezt vissza kell utasítania. A magyar kormány képviselői és Magyarország miniszterelnöke az Európai Parlament vitája során megvédték Magyarországot Brüsszelben. Most a Magyar Országgyűlésnek kell megvédenie Magyarországot és Magyarország jogait.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ilyen kérdésekben egyébként érdemes összefognunk. Mert valóban igaz, hogy itt a parlamenti patkó mindkét oldalán sok kérdésben vitában állunk egymással. Ezek között a kérdések között természetesen vannak olyan kérdések is, amelyeket érint az úgynevezett Tavares-jelentés. De, tisztelt képviselőtársaim, itt most nem az a lényeg, hogy ebben a tekintetben akár értékalapon, akár ideológiai alapon, akár pártalapon miben állunk egymással vitában. Az a kérdés, hogy mi, a Magyar Országgyűlés képviselői megengedhetjük-e azt, hogy az Európai Unió egy erre fel nem jogosított intézménye ítéletet mondjon Magyarországról. Milyen következményei lesznek ennek?

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért vetettük azt fel, hogy mindenki, aki ebben a tekintetben nem fog össze, és kimarad a sorból, aki azt teszi, hogy ilyen kérdésekben megszavazza a Magyarországot elítélő határozatot, az valójában veszélybe sodorja Magyarországot. Azért sodorja veszélybe, mert hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország szuverenitása sérüljön, hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország jogai csorbuljanak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az, amit nem szabad és nem lehet megengedni. Volt egy pillanat Strasbourgban, amikor ez az összefogás nem jött létre. Most viszont van egy lehetőség itt, a Magyar Országgyűlésben, hogy létrejöjjön. Arra kérem éppen ezért az ellenzéki padsorokban helyet foglaló képviselőtársainkat is, hogy ma ne arról vitázzanak, hogy mi a véleményük a magyar kormányról, ne arról vitázzanak, hogy a Magyar Országgyűlés elmúlt háromesztendős döntéseiről mi a véleményük. Arra kérem önöket, hogy közösen gondoljuk végig, valóban meg akarjuk-e engedni azt, hogy az Európai Parlament, visszaélve hatalmával, csorbíthassa Magyarország szuverenitását. Mert ez a legfontosabb kérdés. És abban bízom, hogy ebben a patkó másik oldalán ülő képviselőtársaim között is sokan vannak olyanok, akik belátják, hogy ezt nem engedheti meg magának a Magyar Országgyűlés. Ezért bízom abban, hogy ennek a vitának a végén sok olyan ellenzéki szavazat is lesz, amelyik támogatni fogja ennek az országgyűlési határozatnak az elfogadását.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti frakciókban.)

ELNÖK: Köszönöm, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Martonyi János külügyminiszter úrnak, aki a kormány nevében kíván felszólalni. Öné a szó, külügyminiszter úr.

DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány támogatja a határozattervezetet. Nem lehet tisztább, érthetőbb és ékesszólóbb indokolást adni, mint ami ma már két alkalommal is elhangzott. Először elhangzott a miniszterelnök úr mai felszólalásában, most pedig, az imént elhangzott Rogán Antal képviselő úr részéről.

(19.50)

És van természetesen egy írásbeli indokolás is, amelynek a tanulmányozását szintén a tisztelt Ház figyelmébe ajánlom.

Ebben a helyzetben csak néhány rövid kiegészítést szeretnék tenni, ami nem áll ellentétben, hanem alátámasztja az eddig elhangzottakat. Mindenekelőtt szeretném leszögezni ismételten, hogy Magyarország, a magyar kormány teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unió jogrendjét. Elkötelezett a mellett az elvek, értékek mellett, amelyek ennek a jogrendnek az alapját alkotják. Természetesen Magyarországnak és a magyar kormánynak is - mint minden más tagállamnak és minden más tagállam kormányának - lehetnek, vannak és lesznek vitáik az integrációs intézményekkel.

Az alapító atyák elég bölcsek voltak ahhoz, hogy ezeknek a vitáknak a rendezési módját pontosan előre lássák, meghatározzák egyrészt a tartalmi szabályokat, amelyek idővel persze mindig módosultak, változtak, bővültek, mélyültek, és meghatározták azokat az eljárásokat is, amelyek keretében ezeket a vitákat rendezni lehet, rendezni kell. És természetesen ilyen vitáink nekünk is vannak. Ismeretes az, hogy az Európai Bizottság különböző szakaszokban úgynevezett jogsértési eljárást indít tagállamok ellen, így többek között Magyarország ellen is. Ezeket a vitákat mi úgyszólván minden esetben megoldjuk és eddig is megoldottuk. Mindig vagy majdnem mindig találtunk megoldást. Most is ez a helyzet. Nem sorolom el azokat az ügyeket, amelyekben sikeres tárgyalásokat folytattunk az Európai Bizottsággal, és például éppen abban a három témában - amelyet mindig szoktak hivatkozni az elmúlt időszakban, és amelyre bizonyos értelemben véve talán még a Tavares-jelentés is támaszkodni kívánt -, nos, éppen ezeket a vitákat megoldottuk, megoldjuk. És ha történetesen nem oldanánk meg vagy nem oldunk meg egy ilyen vitát, akkor ott van az Európai Bíróság, amelyik ezt a vitát el fogja dönteni.

És itt következik egy nagyon fontos tétel. Az Európai Bíróság ítéletét mi kivétel nélkül minden esetben végrehajtjuk, és a jövőben is végre fogjuk hajtani. Akkor is végre fogjuk hajtani, ha nem értünk vele egyet, igazságtalannak érezzük vagy valamilyen okból sérelmesnek tartjuk. Ez az Európai Uniónak a jogrendje. És ismétlem, ezt a jogrendet mi minden körülmények között tiszteletben tartottuk, tiszteletben tartjuk és tiszteletben fogjuk tartani.

Ezzel szemben tévedésekre, torzításokra, valótlan megállapításokra, hamisításokra, túlzásokra, politikailag motivált támadásokra, netán sértésekre nem tudunk más választ adni, mint azt, hogy ezeket nem fogadjuk el, és természetesen nem is hajtjuk végre. Hozzáteszem, semmi olyan jogi kötelezettségünk nincs, hogy ezt megtegyük. Nem is fogjuk megtenni. Egy politikai állásfoglalásra politikai állásfoglalás a válasz. Ezért van szükség erre a parlamenti határozatra.

Azt hiszem, hogy ha valaki tanulmányozza a határozatot, magát a jelentést, akkor pillanatok alatt ráébred arra, hogy itt valami nagyon nincs rendben. Hiszen alapvető ténybeli tévedéseket tartalmaz a jelentés. Nekem most arra időm sincs, meg egyébként is elég sokat beszéltünk már erről, hogy az összes ilyen torzítást, hamisítást elsoroljam. De mondjuk, egy olyan jelentés, amelyik azt mondja, arra szólítja föl a magyar kormányt, hogy állítsa helyre az Alkotmánybíróságnak az alkotmány tartalmi rendelkezéseire vonatkozó felülvizsgálati jogát, azt nem tudom komolyan venni. Mert ilyen tartalmi felülvizsgálati jog soha nem volt.

Aztán egy olyan jelentés, amelyik azt mondja, hogy veszélyben van az igazságszolgáltatás függetlensége, amikor ezt a tételt még a Velencei Bizottság jelentése is törli a szövegéből, mert közben a helyzet orvoslást nyert, nos, akkor evvel megint csak nehéz mit kezdeni. Fölmerül a kérdés, hogy hogyan lehet egy ilyen ajánlást végrehajtani. Egyébként persze rögtön fölmerül a bírák nyugdíjazásának a kérdése. Hozzáteszem, ez pontosan arra példa, hogy az Európai Bíróság ítéletét, bármi is legyen az álláspontunk, végrehajtjuk. Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy az Európai Bíróság ítélete egyetlenegy szóval sem utal az igazságszolgáltatás függetlenségére vagy annak a veszélyeztetésére vagy csorbítására. Egyetlenegy dologra utal, hogy tudniillik, álláspontja szerint ez a magyar szabályozás beleütközik abba az irányelvbe, amelyik tiltja az életkor szerinti megkülönböztetést.

Aztán persze jó néhány olyan ajánlás is szerepel ebben a jelentésben vagy határozatban, hogy változtassunk meg olyan szabályokat, amelyek jó néhány más tagállamban fennállnak. Hát ez az a bizonyos kettős mérce, amiről olyan sok szó esik.

De én még egy dologra szeretnék utalni, voltaképpen ez a második kiegészítő megjegyzésem, erről egyébként Rogán Antal is beszélt. Sok évtizede tudjuk azt, tanítjuk azt, tanuljuk azt, hogy az európai integráció persze egy nagyon fontos politikai célkitűzés, egy gazdasági integráció, de mindez nem működne, ha nem teremtettek volna egy jogi szerkezetet, egy jogi építményt, nem hozták volna létre a jogoknak és kötelezettségeknek azt a rendszerét, amire az egész integrációs folyamat épül.

Ez egy nagyon finomra hangolt, nagyon érzékeny rendszer. Persze változik, idővel a hatáskörök bővülnek, intézmények is alakulnak, akit érdekel, végigtanulmányozhatja a hatvan év történetét. De mindig van egy érzékeny egyensúly. Egyensúly van az intézmények között, és egyensúly van az egyes intézmények és a tagállamok között. Ezen persze lehet változtatni, lehet megújítani dolgokat. Lehet létrehozni új intézményeket, csak egy dolgot nem szabad elfelejteni: ehhez módosítani kell a szerződést. Márpedig ez most itt nem történt meg. És valóban igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy itt egyrészt az Európai Parlament kilép a hatásköréből, tehát kilép az adott jogi keretek közül, másrészt pedig alaposan fölvethető a kérdés, hogy vajon tiszteletben tartja-e ez a határozat a sokat idézett és említett 4. cikknek azt a bizonyos (2) bekezdését, amelyik rövidítve úgy szól, hogy a szerződések tiszteletben tartják a tagállamok egyenlőségét, és tiszteletben tartják a nemzeti, tehát tagállami identitását, ami egyébként elválaszthatatlan az egyes tagállamok politikai és alkotmányos berendezésének az alapvető elemeitől.

Nos, ha ebből a jogi keretrendszerből valaki kilép, legyen az akár az Európai Parlament, akkor az egész integrációs folyamat kerül veszélybe. Jogosan mondták ma többen is, hogy itt nem csak Magyarországról van szó. Itt arról is szó van, hogy ha ezt a jogi rendszert elkezdjük leépíteni, elkezdjük megbontani, kilépünk az adott keretek közül, amit eddig azért lényegében tiszteletben tartott mindenki, akkor az egész rendszert hozzuk veszélybe. Mi ezt sem szeretnénk. Mi ezt is el szeretnénk kerülni. És ezért hisszük azt, hogy igenis, politikai választ kell adni egy ilyen politikai álláspontra, ez az a válasz, amit a kormány teljes egészében támogat, hogy az Országgyűlés ezt a határozatot fogadja el.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, külügyminiszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szakács Imre úrnak, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadójának, 5 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr.

(20.00)

DR. SZAKÁCS IMRE, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Szeretném tájékoztatni a parlamentet, hogy a mai napon 13 óra 10 perckor az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tárgyalta az asztalon fekvő országgyűlési határozati javaslatot.

Gulyás Gergely képviselőtársunk mint előterjesztő javaslatát a kormány képviselője támogatta az ülésen, és végül is az alkotmányügyi bizottság 15 igen szavazattal, 1 ellenszavazat ellenében általános vitára alkalmasnak találta az előttünk fekvő határozati javaslatot.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A jobbikos parlamenti képviselő, Staudt Gábor úr elmondta, hogy a Jobbik támogatja a határozati javaslatot, ugyanakkor hangot adott annak az álláspontjának is, amelyet a Jobbik képvisel, hogy milyen olyan problémás kérdések vannak Magyarország és az európai uniós kapcsolatrendszerben, amelyet ők kifogásolnak.

A Szocialista Párt képviselői előadásukban jelentős hangsúlyt fektettek az európai uniós parlamenti vitában elhangzott érvekre, különösen kiemelve az ottani baloldali, zöld, illetőleg liberális frakciókban elhangzott érveket, ugyanakkor jelezték, hogy ők nem támogatják az országgyűlési határozati javaslat elfogadását.

A kormánypárti részről elhangzott, hogy az Európai Parlament ezzel a határozattal, a "Tovaris-javaslat" (Derültség.) elfogadásával átlépett egy olyan határt, amelyet eddig még az Európai Unió egyetlen intézménye, illetőleg a Parlament sem tett meg, nevezetesen: túllépve hatáskörét, egy olyan határozatot hozott, amely az egyik tagállam szuverenitását veszélyezteti, illetőleg abba szól bele. Ezért a kormánypárti frakció támogatta a határozati javaslat általános vitára történő megszavazását.

Ennyiről tudom tájékoztatni képviselőtársaimat az alkotmányügyi bizottság mai üléséről. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a frakciók 30-30 perces, valamint a független képviselők mindösszesen 8 perces időkeretben történő felszólalásaira kerül sor.

Elsőként megadom a szót Szijjártó Péter képviselő úrnak, Fidesz.

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy talán célszerű volna ennek a vitának a legelején leszögeznünk a legalapvetőbb tényeket.

Tény az, hogy Magyarország 2010 óta a választott gazdaságpolitikája nyomán jobban teljesít, biztos lábakon áll, sőt most már a saját lábán áll, és gazdasági kilátásai kifejezetten biztatóak.

Tény, hogy Magyarország a magyar emberek és a magyar gazdaság teljesítményének köszönhetően kilenc hosszú esztendő után lekerült az Európai Unió szégyenpadjáról, hiszen az Európai Unió megszüntette a Magyarországgal szemben érvényben volt túlzottdeficit-eljárást.

Mondhatnánk ezt persze úgy is, hogy tény, hogy az Európai Unió kénytelen volt elismerni, hogy Magyarország jó úton jár, a magyar emberek jó úton járnak. Ezt bizonyítja az, hogy rajtunk kívül talán nincsen még egy olyan ország Európában, amely úgy tudja csökkenteni a munkanélküliséget, úgy tudja növelni a foglalkoztatást, úgy tudja növelni a reálbéreket, úgy tudja növelni a nyugdíjak vásárlóértékét, és úgy tudja csökkenteni a rezsiköltségeket (Nyakó István: Hogy közben több a szegény ember!), hogy közben három éve csökken az államadósság, és fenntartható módon 3 százalék alá csökkent a költségvetés hiánya.

Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy a tavalyi esztendő végére elérte a 78 milliárd dollárt a Magyarországon befektetett közvetlen külföldi tőke állománya, amelyet ha a bruttó hazai össztermékhez viszonyítunk, akkor Közép-Európában az első helyet foglaljuk el.

Tény az, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar gazdaságpolitika a méltányos közteherviselés elvén alapul. (Nyakó István: Egykulcsos jövedelemadó!) Tény az, hogy ez a méltányos közteherviselés elve komoly érdeksérelmet okozott mindazoknak, akik korábban garantált és meglehetősen nagy mértékű profitot tehettek el, mégpedig a magyar családok zsebeiből.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tény az, hogy az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásaiban a következőket kéri a magyar kormánytól. Csökkentse minimálisra az ágazatspecifikus adók súlyát az adórendszerben. Szüntesse meg a szabályozott energiaárakat. Mindez mit jelent, tisztelt képviselőtársaim? Azt jelenti, hogy tény, hogy az Európai Bizottság a bankadó csökkentését és a rezsiköltségek emelését kéri a magyar kormánytól.

Tény az, hogy a kormány világossá tette, hogy ezeknek az elvárásoknak nincs módjában megfelelni, és nem is kíván megfelelni azoknak, vagyis tovább fogja csökkenteni a rezsiköltségeket.

Végezetül pedig, tisztelt hölgyeim és uraim, tény az, hogy az Európai Parlament a hatalmával visszaélve, egy alaptalan megállapításoktól hemzsegő, balpártos jelentésben ítélte el Magyarországot, a magyar embereket, és ezzel igazságtalanságot tett hazánkkal szemben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tény az, hogy a jelentés nyilvánvalóan kettős mércét alkalmaz, hiszen olyan jogintézményeket kér számon rajtunk, olyan jogintézmények alapján nevezi megingottnak a magyar demokráciát, amely jogintézményeket egyébként számos más európai uniós tagország is alkalmaz. Érdekes módon velük szemben soha, semmilyen kifogással nem éltek, róluk vitát az Európai Parlament nem folytatott, és róluk jelentést az Európai Parlament nem fogadott el.

Tény az, hogy a jelentés hazugságokat tartalmaz, és tény az, hogy a jelentés valós tényeket és fontos körülményeket hallgat el. Mindez azt jelenti, hogy igazságtalan Magyarországgal és a magyar emberekkel szemben.

Tény az, hogy a jelentés hazugságokat tartalmaz a magyar alaptörvény megalkotásával kapcsolatban, hiszen a jelentés nem veszi figyelembe, hogy a kommunista hatalomátvételt követően elfogadott alkotmány a saját preambuluma szerint is ideiglenes volt. Nem veszi figyelembe a jelentés azt a tényt, hogy mi voltunk az utolsó közép-európai ország, amely képtelen volt arra, hogy új alkotmányt, új alaptörvényt fogadjon el a rendszerváltoztatás utáni időszakban. Nem veszi figyelembe a jelentés azt sem, hogy egy 20 éves ígéretét teljesítettük be a magyar parlamentnek, a magyar politikusoknak azzal, hogy elfogadtuk az alaptörvényt. És hazudik a jelentés akkor, amikor azt írja, hogy 35 nap alatt készült el hazánk új alaptörvénye, miközben mindenki tudja, mindenki tudhatja, hogy jó egyéves előkészítési folyamat előzte meg az alaptörvény parlamenti vitáját. És mindenki tudja azt is, hogy a nemzeti konzultációban több mint egymillió ember írásos véleménye született meg, amely alapján a parlament elfogadta az új alaptörvényt.

Mindezen körülményeket a jelentés hazug módon figyelmen kívül hagyja.

Számos hazugság van a jelentésben az alaptörvény negyedik módosítása kapcsán is, hiszen ennek a módosításnak egyetlen célja volt, hogy az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek ítélt helyzetet feloldjuk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Súlyos sértés és aljas hazugság hazánkkal szemben a jelentésnek az a kitétele, azon kitételei, amely és amelyek szerint Magyarország a rasszizmus, az antiszemitizmus vagy a cigányellenesség hazája lenne. Ez egy súlyos sértés és aljas hazugság, amelyet nekünk a magyar emberek nevében itt együtt kell kikérnünk.

A 2010 előtti emberijog-sértéseket először is a jelenlegi kormány számlájára írja a jelentés, ami már önmagában is nevetséges. Ugyanakkor nem veszi figyelembe azt, hogy a szélsőjobboldali paramilitáris csoportok fenyegető felvonulásait ennek a kormánynak a javaslatára minősítettük bűncselekményekké. Nem veszi figyelembe azt, hogy az új büntető törvénykönyv bünteti a holokauszttagadást és a náci jelképek viselését. Nem veszi figyelembe azt, hogy mi nyilvánítottuk 2014-et a holokauszt emlékévévé, és nem veszi figyelembe azt sem, hogy 2011-ben az európai uniós elnökségünk egyik fontos prioritása volt a romaintegráció kérdése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a jelentés hazugságokat ír a magyar parlament döntéseivel kapcsolatban a magyar Alkotmánybíróság tekintetében. Hiszen ha megvizsgáljuk a világ országainak jogrendszereit, láthatjuk, hogy a magyar Alkotmánybíróság ebben a kategóriában a világ egyik legszélesebb hatáskörrel rendelkező testülete.

(20.10)

Még a Velencei Bizottság is visszaigazolta a jogállami elvárásoknak való megfelelést. Ehhez képest a jelentés homlokegyenest ezzel ellentétes megállapításokat tesz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jellemző az is a jelentés komolyságára, hogy hosszú kritikát fogalmaz meg velünk szemben a bírósági ügyek áthelyezésének lehetővé tétele miatt. Azt valamilyen rejtélyes oknál fogva ez a jelentés nem veszi figyelembe, hogy a magyar kormány azóta megegyezett ebben a kérdésben az Európai Bizottsággal. Érdekes módon a jelentést megszavazó szocialista képviselőtársaink az Európai Parlamentben valamiért ezzel kapcsolatos észrevételeket nem tettek.

Hosszú kritikát fogalmaz meg a jelentés az új választási rendszerrel kapcsolatban is, mondván, hogy azt nem fogadta el az ellenzék. Ez alapján lehet kérdezni, hogy az Európai Parlament szocialistái, zöldjei és liberálisai szerint minden rossz, amit a magyar ellenzék nem támogat, és vajon minden jó-e, amit a magyar ellenzék támogat. Nyilvánvalóan ez egy komolytalan és nevetséges kitétele a jelentésnek. Ráadásul a Velencei Bizottság és az EBESZ közös jelentése úgy szól, hogy az országgyűlési képviselők választásának felülvizsgált szabályai "jó alapot biztosítanak 2014-től hiteles és demokratikus parlamenti választások lebonyolításához". Erről ennyit, mondhatnánk röviden. Ugyanakkor, tisztelt hölgyeim és uraim, ez a jelentés azt sugalmazza, hogy bizony, itt már jó előre kételyek merülhetnek fel a 2014-es választások kapcsán. Ezt nekünk határozottan vissza kell utasítanunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A választási reklámok kapcsán is súlyos kritikákkal illet minket ez a jelentés, holott a szabályozás célja kifejezetten az volt, hogy gazdasági érdekcsoportok számára a választások aránytalan befolyásolása ne legyen lehetséges. Ugyanakkor elfogadtuk, figyelembe vesszük az Európai Bizottság azon felvetését, hogy ingyenes politikai reklámok közzétételére lehetőség legyen a kereskedelmi médiumokban. Ez is közismert tény. Ehhez képest a jelentés ezzel homlokegyenest ellenkezőképpen fogalmaz, és olyan állításokat fogalmaz meg, amelyek sértők ránk nézve és sértők Magyarország egészére nézve.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha végignézzük tehát a jelentést, annak elfogadásának körülményeit, azokat a hazugságokat, amelyeket ez a jelentés tartalmaz, azokat az aljas rágalmakat és sértéseket, amelyeket megfogalmaz, akkor azt gondolom, világos mindannyiunk számára, hogy a magyar emberektől kapott felhatalmazás alapján itt mi, magyar parlamenti képviselők mindössze egyet tehetünk: a leghatározottabban elutasítjuk és a magyar emberek nevében kikérjük magunknak hazánk súlyos megsértését. Ezt úgy tehetjük meg, hogy elfogadjuk azt a parlamenti határozatot, amelyet Rogán Antal képviselőtársunk nyújtott be az Országgyűlésnek.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Kovács László képviselő úr, MSZP. (Moraj a Fidesz soraiban. - Csenget.)

KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Hadd kezdjem egy egyetértéssel: minden fenntartás nélkül értünk egyet azzal a mondattal a határozati javaslatban, hogy mi, magyarok a szabad akartunkból csatlakoztunk az Európai Unióhoz. (Wittner Mária: Nem egészen!) Ezért hamis minden összevetés az Európai Unió és a Szovjetunió között, mert a Szovjetunió birodalmához nem szabad akaratunkból csatlakoztunk. (Dr. Budai Gyula: Te már csak tudod! - Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.)

Az uniós tagság számos előnnyel, jogokkal, lehetőségekkel jár, de kötelezettségekkel is. Elköteleztük magunkat a csatlakozással - amit népszavazás is megerősített - az Európai Unió értékrendje, normái és szabályai mellett. Ezeket a tagállamok közösen alakították ki az elmúlt évtizedek alatt, és 2004 óta Magyarország is részt vesz ezeknek a módosításában, alakításában. Ezek számonkérése, ezek megsértésének a számonkérése ezért nem tekinthető beavatkozásnak, nem tekinthető a szuverenitás megsértésének.

Az Európai Parlament nem lépte túl a hatáskörét, ugyanis nem állapított meg követelményeket, mint ami szerepel a határozati javaslatban is meg a felszólalásokban, ezeket a követelményeket a lisszaboni szerződés, illetve annak idején a koppenhágai szerződés tartalmazta, és ezeket kéri számon, nem saját követelményeket állít fel.

A Tavares-jelentés megállapításait természetesen lehet vitatni, de nem lehet azt állítani, hogy ez a jelentés ellenséges lenne Magyarországgal, a magyar emberekkel szemben. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból. - Tállai András: Neked tavaris!) A Tavares-jelentés ugyanis nem Magyarországot, nem a magyar embereket ítéli el, ahogy azt az előbb hallottuk, hanem az Orbán-kormányt bírálja. (Közbeszólások a Fidesz soraiból, többek között: Laci, olvasd el a jelentést! - Ülj le! - Az elnök csenget.) És nem a rezsicsökkentés miatt bírálja, hanem a demokrácia, jogállam lerombolása, a fékek és ellensúlyok rendszerének a felszámolása és egy sor más, ezzel összefüggő lépés miatt.

A Tavares-jelentés következtetéseinek hitelességét erősíti (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Az, hogy te mondod!), hogy lényegében ugyanilyen következtetésre jutott az Európai Parlament korábban már három alkalommal; az Európai Bizottság jó néhány esetben eljárást helyezett kilátásba; az Európa Tanács parlamenti közgyűlése is ugyanezeket állapította meg, ezért kívánja szoros ellenőrzés alá vonni Magyarországot; a Velencei Bizottság, amelyben nem politikusok ülnek - talán egyet kivéve, Hanna Suchocka, volt lengyel miniszterelnök és igazságügy-miniszter személyében, aki konzervatív meggyőződésű hívő katolikus, jelenleg Lengyelország vatikáni nagykövete, őt aligha lehet baloldali rokonszenvvel vádolni. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa is ebbe a sorba tartozik.

Szeretnék néhány valótlan állításra a sok közül rávilágítani. Az egyik: nincs semmiféle baloldali összeesküvésről szó. Hanna Suchocka nevét említettem, de maga a szavazás is ezt mutatja, hiszen azok, akik nem szavazták meg a jelentést - ugye, Orbán Viktor miniszterelnök úr nagyon ügyesen összekapcsolt két számot, akik ellene szavaztak és akik tartózkodtak, hogy ők nem szavazták meg, csakhogy ezek száma jóval kisebb, mint az Európai Parlament néppárti frakciójának a taglétszáma. (Dr. Vitányi István: Ez nem igaz! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Számolni se tudsz, Laci?) Tehát ezek szerint néppárti képviselők vagy megszavazták, vagy nem vettek részt a szavazásban, mert a számok ezt igazolják.

Az is egy hamis állítás, hogy új intézményeket - többes számban - kreált az Európai Parlament. (Soltész Miklós: Konyec!) Egyet sem kreált, egyre tett javaslatot, javaslatot tett erre a koppenhágai mechanizmusra. Ezt nem lehet kreálásnak nevezni.

A harmadik dolog: az Európai Unió jövőjét és Európa jövőjét nem a Tavares-jelentés, nem is a koppenhágai mechanizmus veszélyezteti, hanem az Orbán-kormánynak az európai értékrenddel ellentétes politikája. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ezt te mondod? Pont te?)

A negyedik a sorban, hogy nem Orbán Viktor védi Brüsszelben vagy Strasbourgban, vagy idehaza a magyar emberek érdekeit; sajnos azt kell mondanunk, hogy az európai intézmények védik a magyar emberek érdekeit Orbán Viktorral és kormányával szemben. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban. - Soltész Miklós: Szégyelld magad! - Szórványos taps az MSZP soraiból. - Az elnök csenget.)

Szeretném eloszlatni Rogán Antal frakcióvezető úr illúzióit, szocialista szavazatot nem fog kapni ez a határozati javaslat. (Dr. Budai Gyula: Ezt tudtuk eddig is! - Soltész Miklós: Hazaárulók voltatok eddig is! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Tönkremegy a zakód! Vedd ki a zsebedből a kezed!) Azért nem, mert mi nem vagyunk hívei a kettős beszédnek (Soltész Miklós: Tovaris konyec!), mi ugyanazt mondjuk idehaza, mint Brüsszelben vagy Strasbourgban. (Egy hang a bal oldalról: Orbán a nép ellensége!) És még egy dolog: nem szeretjük a pávatáncot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból. - Soltész Miklós: Kommunisták voltatok, maradtatok.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Hargitai János képviselő úr, Kereszténydemokrata Néppárt.

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először, azt gondolom, érdemes feltennünk azt a kérdést, hogy azt a vitát, ami az Európai Parlamentben zajlott, azt nekünk a magyar parlament nézőpontjából hogy érdemes értékelnünk. A laikusok bizonyára azt gondolnák, hogy valami tőlünk távoli intézmény beleszólt Magyarország dolgaiba, de nem ez a helyzet, ugyanis mindaz, ami az Európai Parlamentben történik, az a mi ügyünk, hiszen az Európai Unió tagjai vagyunk 2004 óta, azt is mondhatnám, hogy ezt tekinthetjük nyugodtan egy belpolitikai vitának, csak egy másik színtéren zajlik ez a vita. Azért zajlik egy másik színtéren, mert megint a józan televíziónéző vagy rádióhallgató, aki minket a késő estén követ, azt gondolná, hogy ezeknek a vitáknak a helye a magyar parlamentben van. És aki így gondolja, annak igaza is van.

Ez a vita nem véletlenül nem a magyar parlamentben zajlott le, mert azok, akik itt erőtlenek és gyengék, az a néhány szocialista képviselő, akik most itt velünk szemben ülnek (Dr. Józsa István: Be se jöttetek a többi vitára, csak most vagytok itt!), másokat alig látni, azok jól tudják azt, hogy a magyar parlamentben nincsenek érveik, nincs érvanyaguk ahhoz, hogy ezt a vitát lefolytassák.

(20.20)

Ezért elviszik egy olyan színtérre, ahol létszámban erősebbek, mint az ottani néppártiak. Tehát nyilvánvalóan ebben a magyar parlamentben egy ilyen vitának a felvetése szinte nevetségesen hangzott volna, viszont megtalálták azt a terepet, az Európai Unió Parlamentjét, ahol ezt a vitát Magyarország ellenében is lefolytatták. Ez a vita azért került oda, mert alapvetően a szocialisták és néhány, hozzájuk kötődő érdekcsoport erre a színtérre vitte ezt a vitát. Szívük joga. Majd a választóknak elszámolnak azzal, hogy ezen a fórumon - még egyszer mondom, amelynek mi is tagjai vagyunk, persze - miért volt érdekük Magyarország ellen fellépni.

A másik, amit érdemes felvetnünk, hogy mi az, amit az Európai Parlament tesz. Az Európai Parlamentet lehet valamelyest minősíteni - a minősítést jó értelemben véve használom - vagy kategorizálni. Az Európai Unió egyik meghatározó intézménye, de a meghatározó intézmények közül is, ha az Unió történetiségét nézem, akkor azért jól tudjuk, hogy a leggyengébb intézménye, mert ennél karakteresebb intézmény a tagállamok állam- és kormányfőit megtestesítő Európai Tanács, nem is beszélve az Európai Bíróságról, amiről még külön szólni fogok, és maga a Bizottság is egy karakteresebb jogkörökkel ellátott szervezet, mint az Európai Parlament.

Az Európai Parlament sokáig - azt mondatnám - egy arc nélküli, nagyon gyenge intézmény volt; amióta közvetlenül választjuk a képviselőit, kapott némi karaktert ez az intézmény. Azt látom, hogy ez az intézmény mindent megtesz azért, hogy a saját szerepét erősítse. Az igazán tragikus a dologban az - és erről Rogán frakcióvezető úr már beszélt, és erről beszélt a külügyminiszter úr is -, hogy az Európai Parlament mint az Európai Unió egyik fontos intézménye, átlépi azokat a szerződési kereteket, amiket a szerződés ráruházott.

Azért azt ne felejtsük el, hogy az európai uniós szerződésnek az őrei mégiscsak a tagállamok! A tagállamok akaratán múlik az, hogy mi történik az Európai Unióban. Ezekkel a feltételekkel vállaltunk mi tagságot az Európai Unióban. És akkor jön az egyik szereplő, minden szabályt, az alapszerződésben lefektetett szabályokat félreteszi, és elkezd intézményeket létrehozni, elkezd követelményeket megfogalmazni, úgy, hogy erre nincs jogosultsága. (Dr. Józsa István: Például a médiahatóságot! - Közbekiáltás a Fidesz padsoraiból: Dugulj már el!) Az a baj, hogy ezzel az Európai Unió (Közbeszólások. - Az elnök csenget.) válik nevetségessé, és nevetséges helyzetbe a Parlament hozza. Ez az igazán tragikus ebben.

Gondoljanak bele abba, hogy hányan néznek szkeptikusan az Európai Unióra, ebben a válsághelyzetben még inkább. Hányan jósolják - meghatározó koponyák -, hogy ez egy életképtelen intézmény, és az eurónak vége, meg az Európai Uniónak is vége. Én nem tartozom ezek közé. Egyrészt nem tartom magam koponyának, másrészt nem kívánom azt, hogy az Európai Uniónak vége legyen. De az ilyen lépéseivel, amit az Európai Unió egy meghatározó intézménye tesz, valójában ezeknek az erőknek ágyaz meg. A magyar parlamentben például a Jobbiknak ágyaz meg, aki karakteresen képviseli azt az álláspontot, hogy erre az intézményre ne legyen szükség.

És önök, drága szocialisták, akik ezzel a gondolattal persze nem értenek egyet, a saját önző belpolitikai érdekeik miatt mégis ennek a gondolkodásnak ágyaznak meg. Miért viszik megint csak külföldre ezt a vitát, illetve külszínre ezt a vitát az Európai Unióban? Mert ott még érvényt tudnak szerezni azoknak az érdekcsoportoknak, annak a gondolkodásnak, aminek itt belföldön is önök jeles képviselői voltak: a multik érdekében fellépni. A magyar választók, a magyar vállalkozások ellenében a multik érdekében fellépni.

Miután a Magyar Országgyűlésben ennek a gondolkodásban nincs és nem lehet táptalaja addig, ameddig a választók felhatalmazásából mi képviseljük a többséget, addig az önök számára csak az a lehetőség adódik, hogy az Európai Unió gyenge intézményeiben vívják meg ezt a kellően arctalan vitát. Csak arra is gondoljanak, hogy az az intézmény, amiben önök egyébként hisznek, az Európai Unió, mert önök hisznek ebben az intézményben, azt használják fel ennek a nevetséges mérkőzésnek a lefolytatására, és valójában - még egyszer mondom - megágyaznak a Jobbiknak és a Jobbik mögött lévő gondolkodásnak, ami nem képviseli az Európai Uniót.

Azt gondolom tehát, hogy vissza kellene térniük önöknek ahhoz, hogy a belpolitikai vitákat abban az arénában vívják meg velünk, amely aréna erre szerveződött, és ez a magyar parlament, és nem az Európai Unió.

Az Európai Uniónak és az Európai Parlamentnek nincs lehetősége a szerződés értelmében beleszólni olyan dolgokba, ami a nemzeti szuverenitás kategóriája. Azok a képviselők, akik itt voltak akkor, amikor beléptünk az Európai Unióba, jól emlékezhetnek annak a vitájára, amikor a szuverenitási klauzulát, amiről Martonyi külügyminiszter úr is beszélt, megalkottuk itt a Magyar Országgyűlésben. Egy-egy szón mennyit vitatkozgattunk, hogy mit hogyan írjunk be ebbe a klauzulába, hogy csak annyi jogot adjunk át az Európai Uniónak, a szuverenitásnak csak azt a területét bízzuk az Európai Unióra, amelynek közös intézésében érdekeltek vagyunk. Úgy tűnik, hogy itt az Európai Parlament elkezd egy önálló politikai érdeket képviselni és a szuverenitásunkba belegázolni.

Egy olyan intézménye volt az Európai Uniónak, amely kellően öntörvényűen járt el az elmúlt évtizedekben, az Európai Unió fejlődését látva, ez az Európai Bíróság. Az Európai Bíróságnak voltak nagyon karakteres döntései, de ez is csak úgy válhatott később az Európai Unió jogává, hogy a tagállamok a saját érdekeiket is felismerve, szerződéseket módosítva, az Európai Unió szerződésébe beépítették az európai uniós döntéseket.

Az Európai Parlament, aki ezt a vitát látta, nincs olyan ember, nincs olyan épeszű ember, aki ilyen komoly intézménynek tekinthetné ezt a politikai grémiumot, hogy ebből egyszer majd jobb lehet. Olyan gyengén felkészült emberek érveltek Magyarország ügyeiben, akik egyszerűen ezt az intézményt nevetségessé tették.

Gondoljanak bele, hogy az Európai Bizottság, amelynek apparátusa van arra, hogy valamelyest magyar joganyagot véleményezzen és mérlegeljen, mennyire nehezen birkózik meg ezzel a feladattal. Mi történik akkor, amikor politikai laikusokra, felkészületlen laikusokra bíznak ilyen típusú kérdéseket? Erre volt példa az Európai Parlamentben zajló vita, ami, még egyszer mondom, az én olvasatomban ezt az intézményt sajnos csak nevetségessé tette, és ebbe a nevetséges helyzetbe ők hozták ezt az intézményt.

A kereszténydemokraták jó szívvel támogatják ezt az előterjesztést, mert az Európai Parlament ilyen irányú arcátlan törekvéseinek megálljt kell parancsolnunk.

Köszönöm a figyelmet. (Nagy taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Staudt Gábor képviselő úr, Jobbik.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Végighallgattam az előttem szólókat, és már amikor Szakács képviselőtársam elmondta az alkotmányügyi bizottság véleményét, akkor elhangzott, hogy a Jobbik a támogatásáról biztosította akkor is a határozati javaslatot. Akkor még az általános vitára való alkalmasságról döntöttünk, és feltételezhetően támogatni fogjuk a határozati javaslat megszavazását is.

Bár Hargitai János képviselőtársam szavai ilyen szempontból egy kicsit fájtak, mert azt mondta, hogy ez a gondolkodás, amit az MSZP és az Európai Unió képvisel, a Jobbiknak ágyaz meg. Ez részben igaz, természetesen, de úgy gondolom, hogy inkább arról van szó, hogy számtalan kérdésben önök is rájönnek arra, hogy mi is az az Európai Unió, vagy mivé vált az az Európai Unió, amelynek tagjai vagyunk, de semmiképpen nem az, amibe annak idején, 2004-ben beléptünk. Mert miről is van szó?

Kevés szó esik arról, hogy az Európai Unió mozgásban van, változik, elvei és alapelvei is folyamatosan változnak, és bizony-bizony, amikor az alkotmányügyi bizottság ülésén a szocialista képviselőtársaink elmondták, hogy európai demokráciában olyan nincs, amit Magyarország képvisel, és bizony-bizony, az európai demokráciáknak és az európai demokráciának mint olyannak a dicsőséges elveit kezdték el sorolni, akkor én elmondtam a bizottsági ülésen is, és engedjék meg, hogy itt is kifejtsem: felejtsük el azt a fogalmat, hogy európai demokrácia! (Dr. Szanyi Tibor: Ti már elfelejtettétek, az biztos!)

A jogi karokon már az első félévben megtanítják, sőt már a gimnáziumi tananyagnak is része, Montesquieu mondta annak idején, hogy ahol a három hatalmi ág nincs szétválasztva, ott demokrácia nem létezhet. És az Európai Unióban ez nincs szétválasztva.

(20.30)

Vannak olyan szervek, olyan intézmények, amelyek akár mind a három hatalmi ágat gyakorolják. Jogdogmatikai értelemben az Európai Unióról mint demokráciáról nem beszélhetünk.

És melyek az Európai Uniónak az alapelvei? Hiszen ha arról beszélünk, hogy ki sértette meg ezeket az alapelveket, ha arról beszél az Európai Parlament, hogy Magyarország megsértette ezeket az alapelveket, akkor meg kell vizsgálni, hogy valójában vannak-e az Európai Uniónak alapelvei. Sajnos, ebben a körben szintén azt kell mondanunk, hogy nincsenek. Vannak felsorolt elvek, szépen csengő szavak és jogelvek, amiket például az alapjogi chartában lefektettek, de azt kell látnunk, hogy ezek az elvek bizony nem mindenkire vonatkoznak. És ha nem vonatkoznak mindenkire az úgymond alapelvek, akkor abban a közösségben óriási probléma van, az semmiképpen nem nevezhető demokratikusnak, és semmiképpen nem nevezhető egyenlőnek sem, és a tagok sem lesznek benne egyenlőek. Ez csak egy politikai unió, amelyben az erősebb bizony a gyengébbet maga alá fogja söpörni, az erősebb gazdaságok és a jobb érdekérvényesítő képességgel fellépő országok bizony akármit megtehetnek az Európai Unióban a gyengébbekkel szemben.

Amikor erről beszélünk, akkor nem arról van szó, hogy mi Európa-ellenesek lennénk. Ezt már nagyon sokszor elmondtuk. Mi a nemzetek, az európai nemzetek együttműködésében hiszünk, de nem hiszünk az európai egyesült államokban. A nemzetek Európája koncepcióban hiszünk, a nemzetek együttműködésében. És itt szintén vissza kell ahhoz térni, hogy Európa bizony abba az irányba halad, abba a birodalmi irányba halad, amit mi nem tudunk támogatni, és úgy tűnik egyébként, a Fidesz-KDNP sem tudja támogatni. Mert ha önök támogatnák ezt az irányt, akkor nyilván ez a határozati javaslat nem kerülne elfogadásra, és ennek nagyon örülünk, hogy a magyar kormány is eljutott odáig, hogy eddig és ne tovább. No persze, vannak olyan témák, amikben még fel lehetne szólalni, és amelyek ugyanilyen vérlázítóak és az Európai Unió működését alapjaiban kérdőjelezik meg.

A felszólalásom elején úgy kezdtem, hogy 2004-ben nem ehhez az Európai Unióhoz csatlakoztunk. Mi történt azóta? Azóta volt egy lisszaboni szerződés, amelyet megelőzött egy elbukott európai alkotmány bevezetése, jól tudjuk, hogy ezeket a vívmányokat javarészt megpróbálták átültetni, és át is ültették a lisszaboni szerződéssel az európai uniós joganyagba, mert hiszen népszavazással nem sikerült. De ez alapjaiban változtatta meg az Európai Uniót.

Már eleve az nem igaz, hogy ma az Európai Unió ugyanaz, amihez csatlakoztunk. És itt jön az a nagyon fontos pont, az európai alapjogi charta a képbe, amiről annyi szó esett, amelyet egyébként Tavares úr idézett, a 2. cikkét idézte - igen, itt fideszes képviselőtársaim az úr megjelölést eltúlzottnak tartják Tavares szempontjából, lehet, hogy igazuk is van, de mindenesetre ő idézett az alapjogi charta 2. cikkéből -, amikor Magyarországot elkezdte gyalázni, és Magyarország ellen a vádjait megfogalmazta. És akkor felmerült az, hogy ha ő az alapjogokat és az alapjogi chartát ilyen fontosnak tartja, akkor miért nem mondja el azt, hogy az alapjogi charta alól eleve két ország, Lengyelország és Nagy-Britannia felmentést kapott. És utána? Mert minthogyha ez nem lett volna elég, utána Csehország - emlékszünk rá, huzavonákkal és Václav Klaus köztársasági elnök - mindent kitalált, hogy ne kelljen aláírnia a már egyébként elfogadott lisszaboni szerződés ratifikációját. Ezek után ők is kizsarolták magukat az alapjogi charta hatálya alól. Milyen közösség az, kérdezem én, ahol három tagország, ebből egy egyébként zsarolással, kivonhatja magát az alapjogok alól? Ez olyan, minthogyha Magyarországon az alaptörvényt, mondjuk, bizonyos megyékben nem kellene betartani. Nem hiszem, hogy demokráciának nevezhetnénk Magyarországot, hogyha ez így lenne. Márpedig az Európai Unióban ez tényszerű, és jogi dokumentumokkal igazolható. Egyébként az előző európai uniós vitában ebből idéztünk is, ebből a jegyzőkönyvből, amely esetében Lengyelország és Nagy-Britannia kivonta magát az alapjogi charta alól.

Ami egyébként ennél is elképesztőbb, hogy a csehek, és ezt is újra és újra el kell mondani, miért zsarolták ki magukat az alapjogi charta alól: azért, hogy a Beneš-dekrétumokat hatályban tudják tartani; azokat a Beneš-dekrétumokat, amelyek nyíltan faji kirekesztést tartalmaznak legfőképpen a németek és a magyarság ellen, és egyébként ennek akár a kártérítési vonzatait is a csehek el szerették volna kerülni. Ők akkor megtehették. Egyébként a Beneš-dekrétumok ellen is ugyanúgy mi elvárnánk egy hatékonyabb fellépést a kormányzat részéről is, pont ezekre az alapelvekre hivatkozással.

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a Felvidéken a magyarok nem használhatják az anyanyelvüket, azt az anyanyelvüket, amely egyébként az Európai Unió egyik hivatalos nyelve. Mert Magyarország tagországa az Európai Uniónak, hivatalos nyelve a magyar az Európai Uniónak. És ezért megbüntethetnek embereket. Akkor milyen klub ez az Európai Unió? Vagy hol vannak az alapjogok? És akkor a kettős állampolgárságról még nem is beszéltünk, hogy ezért szintén nemcsak hogy megbüntethetnek embereket a Felvidéken, hanem megfoszthatják őket állampolgárságuktól. Tehát egyszerűen nem lehet demokráciáról beszélni, és ezek mellett nem lehet elmenni. Valóban igaz, hogy a koppenhágai kritériumokat nem lehet ilyen formában számon kérni. Ez túlterjeszkedés, ezt ki kell mondani, lehet ezt szépíteni, de a határozati javaslatnak ebben a formában igaza van, amikor ezekről a kritériumokról szól és arról, hogy ezt nem lehetett volna így beemelni.

Egyébként hozzáteszem, mert egy nagyon fontos pontot még elfelejtettem megemlíteni, hogy a csehek esetében ki volt az a magyar kormányzat részéről, aki hozzájárult ahhoz, hogy a csehek utólagosan kizsarolhassák magukat az alapjogi charta alól, hiszen a magyar kormánynak és a magyar kormányfőnek magyar hozzájárulása kellett ehhez. Meg fognak lepődni: Bajnai Gordon volt az, aki akkor Magyarországot képviselte mint Magyarország miniszterelnöke, és ő volt az, aki a Beneš-dekrétumok hatályban maradásához hozzájárult, és utána ráadásul pont egy teljesen ellentétes magyarázatot próbált adni. Azt hiszem, ez elképesztő, és a minősített hazaárulás esetét valósítja meg.

Aki a vitát, ami erről a javaslatról az Európai Parlamentben zajlott, nyomon követte, az olyan fantasztikus megállapításokra juthatott, hogy például az Európai Unió, illetve az Európai Parlament szocialistái sem különbek Magyarország szocialistáinál, hiszen például Hannes Swoboda a Horthy-szobrok felállítása miatt aggódott. Egyrészt ehhez neki mi köze van, másrészről vajon miért pont emiatt aggódik, és ki súghatta meg neki, arról, azt hiszem, mindenkinek meglehet a véleménye, de nem hiszem, hogy az Európai Parlamentbe tartozó téma lenne. Vagy a liberális zöldek Szaniszló Ferenc kitüntetését és utána sajnálatos módon visszavont kitüntetését jelölték meg a magyarországi helyzet egyik sarokpontjának, de a legmegdöbbentőbb egyébként az volt, amikor Bokros Lajos azt válaszolta a miniszterelnöknek, hogy legeslegjobbra ő van, hogyha jól jegyeztem fel. Na most, hát ez számomra aztán végképp érthetetlen volt, mert ha Bokros Lajos van legeslegjobbra, akkor én elbizonytalanodtam, hogy akkor tulajdonképpen mi hol is állhatunk a politikai palettán. De hát ez egy teljes politikai abszurd, ami ott zajlott.

És mivel most egy összevont vitáról beszélünk, ahol a módosító javaslatokról is szót szeretnék ejteni, engedjék meg, hogy néhány mondatban elmondjam azt, hogy mi az, amiben mi még előrelépéseket várunk, és szerettük volna, hogyha ez a határozati javaslatba is belekerül. Úgy gondoljuk - amiről egyébként itt előttem már szó volt -, hogy azt kijelenteni, hogy Magyarország, illetve mi, magyarok szabad akaratunkból léptünk be az Európai Unióba, ez lehet, hogy formáljogilag igaz, de azt azért el kell mondani, hogy az a kampány, ami az európai uniós csatlakozásunkat megelőzte, sok tekintetben nem volt kiegyensúlyozott.

(20.40)

Elmondták, hogy majd Bécsben nyithatunk cukrászdát, a jólét hirtelen a magyar emberek ölébe hullik, de nagyon jól tudták a szakértők is, hogy ez nem fog megvalósulni, és ez sajnos tévút lesz. Ez egyébként be is igazolódott azóta véleményem szerint. Ezért ezt a kijelentést csiszolni kellene, és a 4. módosító javaslatban erre teszek javaslatot. Ráadásul azzal is ki kellene bővíteni, hogy bizony nem ugyanazokkal a feltételekkel csatlakoztunk, mint az egyébként benn lévő 15-ök. Ennek egyébként a káros hatásait azóta akár önök is érezhetik, amint Rogán frakcióvezető úr is elmondta, valóban másodrendű tagjai lettünk az EU-nak, és valóban nem ugyanazokat a lehetőségeket kapjuk meg, mint a csatlakozásunkkor már benn lévő államok. Ez már a csatlakozási szerződés aláírásakor és a belépésünkkor is fennállt, tehát nem igaz, hogy egyenlő feltételekkel tudtunk volna csatlakozni az Unióhoz.

Ez egyébként kihat a 6. ajánlási pontra. Ezt Volner János képviselőtársam nyújtotta be. Maximálisan egyet tudok vele érteni. Azt javasolja, hogy az Országgyűlés szólítsa fel a kormányt, a termőföld védelme érdekében kezdeményezze az uniós csatlakozási szerződésünk felülvizsgálatát, hogy ugyanazt a lehetőséget megkapjuk, mint azok a 15-ök, amelyek tagjai voltak az Európai Uniónak. Akkor követték el a bűnt azok a vezetők, akik így hozzájárultak, amikor a termőföldet a tőke szabad áramlása fejezetbe belerakták, pedig mód lett volna rá, hogy ez ne így legyen. Elég csak arra utalni, hogy az Európai Unióról szóló szerződés kimondja, hogy a kialakult történelmi tulajdonviszonyokat nem érinti az Európai Unió. Ez főleg abban az esetben, hogy önök egyébként a Szent Koronára való utalást az alaptörvénybe is beemelték, egy nagyon jó hivatkozási alap lehetne. Magyarországon főleg a földhöz kapcsolódó tulajdonviszonyok olyan történelmi sajátossággal bírnak, amelyek esetében akár a tulajdonviszonyokra hivatkozással is vissza lehetne utasítani a külföldiek termőföldvásárlását, és nem csak egy korlátot állítani. Ezen persze lehet vitatkozni. Jómagam nem vagyok szakértője a témának, de azon lehet vitatkozni, hogy milyen módon, könnyen vagy nehezen juthatnak-e a termőföldhöz a külföldiek. Nyilván ebben a véleményünk nem egyezik meg, ez már kiderült, viszont bizonyos megoldásokkal teljesen el lehetne kerülni ezt. Persze ehhez a csatlakozási szerződésünk módosítására lenne szükség. Ezt mindenképpen meg kellene próbálnia a kormányzatnak. A 6. módosító javaslat erre tesz kísérletet.

Engedjék meg, hogy még egy módosító javaslatot gyorsan elmondjak, illetve a támogatásukat kérjem hozzá. Ez nem más, mint az 5. módosító javaslat. Ezt szintén én nyújtottam be. Egyébként hozzáteszem, hogy Gaudi képviselőtársammal egyeztetve, az ő szellemi munícióját is felhasználva, lévén, hogy ő nem tud itt lenni, mert pont az Európa Tanácsban volt teendője. Arról van szó, hogy azt a megállapítást, azt a felszólítást, amelyet a kormány részére szeretne a határozati javaslat megtenni, és amely arra vonatkozik, hogy folytassa a magyar családok életét megkönnyítő politikáját, ezt kicsit radikálisabbá tennénk. "Ténylegesen kezdje meg" - így szólna, lévén, hogy itt nem csak a rezsicsökkentésről van szó. A rezsicsökkentést támogatni tudjuk, mint elmondtuk, és szeretnénk, ha még nagyobb mértékben megvalósulhatna. Viszont ha csak a magyar családok életét megkönnyítő döntésekről beszélünk, és mérlegre tennénk azt, hogy mondjuk, a rezsicsökkentéssel amennyit nyertek az állampolgárok, és emellett a tranzakciós díjak emelésével vagy akár a legutóbb bevezetett útdíjnak a különböző termékek árában való megjelenésével mennyit veszítenek az állampolgárok, vagy a pénzük reálértéke mennyit csökken, úgy gondoljuk, hogy még azért nem tartunk ott, hogy a magyar családok életkörülményeit nagyban sikerült volna megkönnyíteni. Úgy gondoljuk, hogy ezt most már alapvetően gyorsan meg kellene kezdeni.

Engedjék meg, hogy még a 3. javaslatról csak néhány szót ejtsek, bár nem kellene szót ejteni róla, de annyira felháborító Szilágyi László és Karácsony Gergely képviselőtársaink módosító javaslata. Egyébként szerintem a Ház méltóságát is sérti, amikor a Szent Koronával viccelődnek (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Így van!), és az új Btk. egyébként bünteti a Szent Korona gyalázását, becsmérlését. Ez véleményem szerint megvalósítja ezt a tényállást, tehát büntetőjogi tényállást is kimerít, és emellett a Ház méltóságát is súlyosan sérti. Nem gondolom, hogy a Szent Koronát mintegy ürgebőrbe bekötve, Viviane Redinggel és Bajnai Gordonnal karöltve vicc tárgyává lehetne tenni. Ennél a Szent Korona jóval komolyabb, és tulajdonképpen az egyik legszentebb ereklyénk és az államiság megtestesítője. Úgy gondolom, hogy ez a módosító javaslat felháborító, és nagyon sajnáljuk, hogy az LMP-s szakadárok ilyen gyorsan túl közel kerültek Bajnai Gordonhoz és az eszmeiségéhez. Tulajdonképpen... (Kovács Ferenc: Mindig is ott voltak!) Mondják itt fideszes képviselőtársaim, hogy mindig is ott voltak. De azt hiszem, hogy a rossz irányba öles léptekkel mennek tovább. Ilyet utoljára talán Szanyi Tibortól láthattunk, hasonló minőségű előterjesztéseket. Jobb lett volna, ha idejönnek, és elmondják a komoly véleményüket. (Demeter Ervin: Rumot neki!)

De mindent összevetve és lezárva úgy gondolom, hogy a határozati javaslat egy jó irányba tett lépést, de a kormányzat figyelmét nyomatékkal fel szeretném hívni, hogy ne csak ezekben a kérdésekben és ne csak a kormányzatnak a konkrét lépéseit vagy a kormányzatot vagy a miniszterelnököt ért támadás kapcsán fogalmazódjanak meg hasonló határozati javaslatok, ahogy egyébként az ír gázoló ügyében is megtettük, hanem a valódi lépések, az ebből következő lépések is történjenek meg. A hasonló határozati javaslatok ne csak pusztába kiáltott szavak maradjanak, hanem tetteket is elvárunk, és az Európai Unióban konkrétan akár a csatlakozási szerződésünk módosításának a felvetését.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Farkas Flórián képviselő úr, Fidesz.

FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ahogyan ez már az imént elhangzott, cigányügyben is támadás érte hazánkat, és mindez a hazugságot tartalmazó úgynevezett Tavares-jelentés úgy készült el, hogy erről a törvényes magyarországi cigány képviseletet nem kérdezték meg. Ezért aztán úgy gondoltuk, hogy nyílt levélben fejtjük ki álláspontunkat az Európai Parlament elnökének, Martin Schulz úrnak. Helyesnek tartjuk, ha az ellenzéki padsorokban is hallanak arról, hogy mi az, amit Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének álláspontként az Országos Roma Önkormányzat megküld. Úgyhogy kérem, engedjék meg, hogy ismertessem önökkel ezt a levelet.

"Európai Parlament elnöke, Martin Schulz úr részére. Az Országos Roma Önkormányzat nyílt levele az Európai Parlament Tavares-jelentése kapcsán. Tisztelt Elnök Úr! A magyarországi roma nemzetiség törvényes képviseletének vezetése megdöbbenéssel fogadta azokat a vádakat, amelyekkel az Európai Parlament illeti Magyarországot a Tavares-jelentés elfogadásával. Az Országos Roma Önkormányzat különösen méltánytalannak tartja a jelentés rasszizmusra és cigányellenességre utaló részeit, amelyek azt a látszatot keltik, hogy Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök személyesen felel a jelenségekért. A magyarországi cigányság nevében az ORÖ ezennel visszautasítja a hamis vádakat, és egyben jelzi, hogy a jelentés készítői semmilyen módon nem kérdezték meg az ORÖ véleményét a magyarországi rasszizmus és a romaellenesség témájában álláspontjuk kialakítása előtt.

(20.50)

Csak nyílt politikai ellenszenvek alapján igaztalanul sztereotip állításokat fogalmaztak meg, minden tárgyszerűséget nélkülözve. Visszautasítjuk a Tavares-jelentés cigányellenességre vonatkozó megállapításait, mert Orbán Viktor kormánya volt az első Európában, aki adminisztratív szinten önálló kormányzati szakpolitikává tette a roma integráció kérdését. Visszautasítjuk a Tavares-jelentés rasszizmusra vonatkozó megállapításait, mert az Orbán Viktor vezette pártszövetség adja az Európai Parlament egyetlen roma származású képviselőjét, amely pártlistára több millió magyar állampolgár adta le szavazatát. Visszautasítjuk a Tavares-jelentés cigányellenességre vonatkozó megállapításait, mert Orbán Viktor kormánya kezdeményezte az európai roma stratégia elfogadását, és elsőként adott nemzetiségi roma stratégiát az EU elnökségének Magyarország által betöltött időszakában. Visszautasítjuk a Tavares-jelentés rasszizmusra vonatkozó megállapításait, mert Orbán Viktor miniszterelnök zéró toleranciát hirdetett mindenféle hátrányos megkülönböztetéssel szemben, és ő a világtörténelem első és egyetlen miniszterelnöke, aki keretmegállapodást kötött a magyarországi roma vezetéssel a társadalmi felemelkedés és integráció programjáról, amelynek végrehajtását miniszteriális szintű bizottság élén maga a miniszterelnök felügyeli. Végül visszautasítjuk a Tavares-jelentés cigányellenességre vonatkozó megállapításait azért is, mert az Orbán Viktor vezette kormány három év alatt több fiatalt juttatott tanulási és munkalehetőséghez, mint az azt megelőző kormányok együttvéve húsz év alatt. (Dr. Józsa István: Hát, ez nem igaz!)

Az ORÖ vezetése mindezek alapján elhatárolódik az EP döntésétől, és nem engedi, hogy a Tavares-jelentés agresszív megállapításai megrontsák azt a kiváló viszonyt a magyar kormány és a magyarországi cigányság között, ami az elmúlt három esztendőben bontakozott ki, és példaértékű Európában is."

Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek egy szélesebb, bővebb változatát Brüsszelben is kívánjuk tájékoztatásul elmondani az európai parlamenti képviselőknek.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Molnár Csaba képviselő úr, független. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ez nagyívű lesz!)

DR. MOLNÁR CSABA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt három év talán (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ülj le!) legcinikusabb, legsilányabb (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), leginkább szánalmas politikai nyilatkozattervezetét tárgyalja most az Országgyűlés. (Folyamatos közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Egy olyan nyilatkozattervezetet, ami megpróbálja elhitetni az országgal, hogy ez a nyilatkozat Magyarországról szól, az Európai Unióról szól vagy általában a magyar emberekről szól. Miközben nagyon jól tudjuk itt, ebben a Házban és szerte az országban is, hogy ez egyetlenegy emberről és az ő sértett hiúságáról, Orbán Viktorról szól. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Arról a miniszterelnökről, aki szélsőséges önimádatában a saját személyét Magyarországgal azonosítja (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Gyurcsány Ferenc!), és amikor az Európai Parlament úgy dönt, hogy a magyar kormány és a magyar állam, az önök által képviselt magyar állam megsérti az alapvető jogokat Magyarországon, akkor azt saját személye elleni sérelemként fogja fel. (Soltész Miklós a szónok felé felmutatja a táblagépét, amin egy Gyurcsány Ferencről készült videofelvétel látható.)

Mondhatnám azt is, hogy ez szinte mindegy, ez az önimádat legyen csak Orbán Viktor személyes problémája. A baj az, hogy a miniszterelnök úr továbbment, és azt mondta, hogy ezt a személyén esett sérelmet nem saját maga akarja visszaadni, hanem az Országgyűlést hívja segítségül, hogy helyette ezt torolja meg. (Soltész Miklós: Hazudtunk nappal, éjjel meg reggel!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez olyan, mint amikor egy középső csoportos óvodás játszik a homokozóban, a mellette ülő kisgyerek elveszi a lapátját, és ezért az óvodás odarohan az anyukájához bömbölve, és a segítségét kéri. (Wittner Mária: Ne mutogassál...!) A Magyar Országgyűlés képviselői ma egy ilyen, egy középső csoportos óvodás szellemi színvonalához mért vitában vesznek részt csak azért, mert a vezérük erre kéri önöket. (Folyamatos közbeszólások a kormánypártok soraiból. - Soltész Miklós: Be vagy rúgva, mint a Gyurcsány!)

Tisztelt Országgyűlés! Nézzük meg azért tartalmilag is ezt az értelmetlen szöveget (Az elnök csenget.), mert bármennyire értelmetlen, azért talán lehet róla beszélni. Egyrészt önök azt állítják, hogy itt üzleti érdekekről van szó, valamilyen furcsa rezsitörténetről van szó. Engedjék meg nekem, hogy ne játsszak el azzal a teljesen nonszensz gondolattal, hogy elképzeljem, amikor egy bolgár, egy lett vagy mondjuk, egy máltai európai parlamenti képviselő összehajol az Európai Parlamentben, és éppen azon tanakodnak, hogy hogyan ártsanak Magyarországnak és a magyar embereknek, vagy éppen a máltai, a lett vagy a bolgár multinacionális nagytőkét védelmezik Magyarországon, mert ez talán még az önök számára is nonszensz.

De nézzük meg a valóságot! A Tavares-jelentés előkészítése hónapokkal korábban elkezdődött, mint hogy önök Magyarországon egy szót is beszéltek volna a rezsicsökkentésről. Lehet, hogy az önök boszorkánykonyhájában már készült a rezsicsökkentés őrült ötlete, de erről az Európai Unióban nem tudhatott senki. Vagyis azt gondolni, hogy ez a rezsicsökkentés ellen való történet, azt gondolom, hogy még az önök számára is a vicc kategóriájába tartozik. Az meg különösen, amikor törvényhozási döntéseknél önök üzleti érdekekről beszélnek, amikor ez a parlament folyamatosan vagyonszerzés, jövedelemszerzés és üzleti mutyik miatt hozott döntéseket az elmúlt néhány évben. (Soltész Miklós, ismét felmutatva a táblagépét: Nézd a főnöködet közben!) Gondoljanak a trafikbotrányra, vagy gondoljanak csak a földmutyikra! Itt nem a rezsi ellen folyik eljárás, képviselőtársaim, hanem a rezsim ellen, az önök rezsimje ellen, ami az elmúlt három évben folyamatosan csorbította Magyarországon az emberek jogait.

De nézzük az önök második állítását! Azt mondják önök, hogy itt egy baloldali nemzetközi összeesküvésről van szó Magyarország ellen. Miről is beszélünk? Az Európai Bizottság többségében jobboldali politikusból áll. Az Európai Bizottság elnöke jobboldali politikus. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ez nem az Európai Bizottság, hanem a Parlament, te okos!) Az Európai Parlament legnagyobb frakciója a jobboldali néppárti frakció. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Az Európai Unió legerősebb tagállamának a vezetője szintén egy jobboldali kereszténydemokrata politikus. Szó sincsen baloldali összeesküvésről. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Dehogy nincs!) Nagyon jól bizonyítja ezt, hogy a bizottsági vitában az Európai Néppártból többen, sokan felálltak és támogatták a Tavares-jelentést, és a végén a számokból is kiderül, hogy önöknek még a saját pártcsaládjukat sem sikerült meggyőzniük arról, hogy támogassák ennek a jelentésnek az elfogadását.

Engedjenek meg egy harmadik aspektust is, ha már önök leírták. Azt mondják ebben az anyagban, hogy az Európai Unió túllépte a hatáskörét. Hol? Az Európai Unió alapszerződésének a 2. cikkelye kifejezetten lehetővé teszi egy ilyen eljárás lefolytatását, és erről a 2. cikkelyről úgy, ahogy teljes egészében az európai uniós alapszerződésekről, a magyar nép demokratikusan, nagy többségben, egy ügydöntő népszavazáson döntött. Vagyis lehetősége volt az Európai Parlamentnek, hogy lefolytasson ilyen eljárást, mondom még egyszer, nem a magyar néppel, hanem a magyar kormány demokráciacsorbító politikájával szemben. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ülj le, egyes!)

De engedjék meg, hogy csak egy picit szélesebbre nyissam ezt a dolgot. 1975 óta - tudják, ez volt az az év, amikor még az akkori kommunista tábor, a Szovjetunió vezetésével is beleegyezett abba, hogy elfogadják azt a bizonyos helsinki egyezményt; 1975 óta semelyik európai ország nem mondhatja azt, hogy emberi jogi ügyekben beavatkoznak az ő belügyeibe, mert erre a többi európai országnak véleménymondásra lehetősége van. Már akkor is lehetősége volt, amikor még mi is abban a bizonyos átkos rendszerben a szovjet blokkhoz tartoztunk.

Bár igaz, hogy az akkori kommunista vezetők is nagyon nehezen tűrték, hogy fegyelmezzék őket. Brezsnyev, Honecker, Ceauşescu vagy Husák, ők természetesen (Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Gyurcsány! Gyurcsány! - Az elnök csenget.) agresszív módon szólaltak fel akkor... (Folyamatos közbekiáltások a kormánypártok soraiból.) Látom, idegesek, amikor önökhöz hasonlítom a kommunista vezetőket. (Az elnök csenget. - Soltész Miklós: Kovács Laci bácsi!) Agresszív módon szólaltak fel akkor, amikor megpróbálták rajtuk számon kérni a helsinki alapelveket. (Soltész Miklós, ismét felmutatva a táblagépét: Nézd a főnököd!)

Most ugyanez történik: Orbán Viktor és önök felháborodva kérik számon azt, hogy önökön meg az Európai Unió alapértékeit kérik számon. Ugyanaz a helyzet, teszem hozzá a sorsuk is ugyanaz lesz majd, ahogy az előbb említett kommunista vezetők a történelem szemétdombján végezték, az önök vezére is oda fog majd jutni (Felzúdulás a kormánypártok soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Meg te is! - Taps és derültség a kormánypártok soraiban.), teljesen természetesen a többi kis akarnok közé, ahova tartozik.

Tisztelt Országgyűlés! (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) A Tavares-jelentésről szóló véleményünket mi írásban megküldtük az Európai Parlament valamennyi frakciójához, így természetesen a fideszes képviselőkhöz is. Szívesen elmondtam volna, de ahogy az Európai Parlamentben fél évig lehetett vitázni a Tavares-jelentésről, úgy a magyar parlamentben fél napot sem biztosítanak önök erre (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.), ezért a nyolcperces időkeretben nekem nincs lehetőségem arra, hogy ezt ismertessem, ezért röviden foglalom össze ideges képviselőtársaimnak a véleményünket. (Dr. Répássy Róbert: A bizottságokban volt fél év! Az Európai Parlamentben két óra volt!)

(21.00)

A Tavares-jelentés minden mondata igaz, az önök minden mondata hazugság. Akik az Európai Parlamentben megszavazták a Tavares-jelentést, azt Magyarország érdekében, a magyar emberek érdekében tették. (Zaj a kormánypártok soraiban.) Ha befejezik az idegeskedést, képviselőtársaim, akkor befejezem.

ELNÖK: Képviselőtársaim!

DR. MOLNÁR CSABA (független): És azok az európai parlamenti magyar képviselők, akik megszavazták a Tavares-jelentést, igazi hazafiak, mert a hatalmas nyomás ellenére nem a kormányukat választották, hanem a nemzetüket választották akkor, amikor a kormánnyal szemben Magyarországot meg kellett védeni. (Folyamatos zaj a kormánypárti oldalon.)

Tisztelt Országgyűlés! Nem is olyan régen, nem egészen száz évvel ezelőtt Ady Endrét az önök jobboldali elődei hazaárulónak nevezték azért, mert azt mondta, hogy nem szabad belépni az első világháborúba. Kiderült, hogy Adynak van igaza. Most ugyanez a helyzet, önök hazaárulóznak, de a hazafiság a mi oldalunkon van. (Nagy moraj a kormánypárti oldalon.) Köszönjük az Európai Parlament többségének és a magyar képviselőknek, hogy védik Magyarországot és a magyar embereket az önök önkényével szemben.

Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Pálffy István képviselő úr, Kereszténydemokrata Néppárt.

PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi is történt az imént 8 perc 20 másodperc alatt? Lényegében Molnár Csaba gyurcsányista képviselő egy platformra került Szilágyi László és Karácsony Gergely bajnaista képviselőkkel. A kettő között minimális a különbség. A két volt LMP-s beadott egy gyalázatos, a Házhoz, a Magyar Országgyűléshez nem méltó módosító javaslatot, idepiszkítottak a patkóba, ide az asztalra, elhagyták a termet. Molnár Csaba még itt van. Ennyi a különbség, tisztelt képviselőtársaim. (Dr. Józsa István: Mert ő legény a gáton.)

Ami pedig azt illeti, hogy az Európai Unió túllépte-e a hatáskörét: nem erről van szó a javaslatban. Molnár Csaba úgy fogalmazott - felírtam -, hogy Unió. Nem! Ebben a határozati javaslatban az Európai Parlamentről beszélünk, szigorúan az Európai Parlamentről. Hadd támasszam alá, hogy hol van ennek a hatásköri túllépésnek a tettenérési lehetősége. Amikor a Tavares-jelentés - amely egyébként negyven oldal, és amelyből csak az ajánlások tíz oldalt tesznek ki - a "Nyomon követés" című negyedik részben a következőképpen fogalmaz: hogy ők, tudniillik az Európai Parlament - hangsúlyozom: parlament - felhívja a magyar hatóságokat, hogy adjanak tájékoztatást a Parlament, a Bizottság, a Tanács elnöksége, valamint az Európa Tanács számára az ajánlások végrehajtásáról. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az Európai Parlament egy teljesen független, tőle különálló testület számára és a magyar kormány számára ad kötelezettséget és hívná fel a magyar hatóságokat arra, hogy számoljon be valaki egészen másnak. Ez egyértelmű hatásköri túllépés, mert kilép a jogi keretek közül, ahogy Martonyi János külügyminiszter úr fogalmazott.

De alátámasztható a mi határozati javaslatunknak az a része is, amely azt állítja, hogy önkényesen vezet be új eljárásokat, és önkényesen állapít meg követelményeket. Ebben a bizonyos tízoldalas ajánlásban a preambulum rész a következőképpen fogalmaz, amikor önkényesen állapít meg követelményeket: az Európai Parlament, tehát a megszavazók, az a bizonyos baloldali liberális többség osztja azt az eszmét, hogy az Unió nem csupán "demokráciák uniója", hanem egyúttal a "demokrácia uniója" is. Ez szintén idézőjelben van, merthogy ugyebár ilyen szövegek az Európai Unió egyetlen dokumentumában sincsenek. (Babák Mihály: Hazudnak, mint a szocik.) Az Európai Unió a mi eszménk szerint, amit mi osztunk, a szuverén nemzetek uniója, a szuverén nemzetek együttműködése. De semmiképpen nem szeretnénk egy olyan Európai Uniót, amely a demokrácia uniója, vagyis valamiféle diktatórikus demokrácia az Uniótól.

Ha az alkotmányos berendezkedéseket vizsgáljuk: a francia elnöki köztársaság vagy a német kancellári demokrácia, a belga, a holland, a brit alkotmányos monarchia mind más-más demokratikus, európai, alkotmányos berendezkedés. És van, ahol van alkotmánybíróság, van, ahol nincs. Ezek a különböző demokratikus berendezkedések máshova és más arányokban telepítették a hatalmi és a végrehajtói jogosítványokat. Mindegyik külön demokratikus utat járt, s az ezeréves történelmünkben mi is. És ehhez ragaszkodunk. Tehát nem fogadjuk el a demokrácia unióját, nem fogadjuk el az ilyen önkényes követelmények megállapítását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül méltányolni kell Kovács László képviselő ideológiai fejlődését a Szovjetunió tekintetében (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Józsa István: Uniós biztossal beszélsz!), a jó pap holtig tanul, de adok ehhez - Józsa képviselőtársam is figyeljen ide, mert rá is vonatkozik a dolog tanulsága - egy olvasnivalói segédletet is. Ugyanennek az ajánlásnak a 8. oldalán található az az egyetlen mondat, amivel egyetértünk - ez a határozati javaslat is ezért született -, és ami a következőképpen hangzik: "Az Európai Parlament határozottan kéri, hogy a tagállamokat kettős mércék alkalmazása nélkül értékeljék."

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Bárándy Gergely képviselő úr, MSZP. (Zaj a kormánypártok soraiban.)

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hadd kezdjem egy kicsit más megfogalmazásban, de minimális módosítással azzal, hogy idézném az önök határozati javaslatának az (5) bekezdését: "Mi, magyarok nem akarunk többet olyan Magyarországot, ahol a szabadságot korlátozzák és nem kiteljesítik. Nem akarunk többet olyan Magyarországot, ahol a nagyobb visszaél hatalmával, és ahol csak a kisebbségnek kell tisztelni a nagyobbat." Nos, tisztelt Országgyűlés, egy ilyen szövegváltozatot, úgy gondolom, hogy valóban indokolt lenne elfogadni.

Talán Rogán képviselő úr vetette fel az expozéjában, hogy szerinte kik azok, akik veszélybe sodorják Magyarországot: azok, akik a Tavares-jelentést megszavazzák, azok, akik ezt a határozati javaslatot nem szavazzák meg. Én azt gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy Magyarországot az sodorja veszélybe, aki olyan intézkedéseket hoz, amelyek sértik a jogbiztonságot, és az embereket kiszolgáltatottá teszik, és nem az, aki minderre rámutat. Úgy véljük, a helyes hozzáállás az volna, hogy a kormány tekintse át a Tavares-jelentés pontjait, kritikáit, vesse össze a Velencei Bizottság több mint tíz állásfoglalásával, vesse össze a monitoringbizottság által megfogalmazott kritikákkal, vesse össze a magyar szakembereknek és a magyar ellenzéki képviselőknek ugyanebben a témában megfogalmazott kritikáival, és nem szolgai módon átvéve a kritikákat és a javaslatokat, de kritikus szemmel szemlélve, és ha van bennük igazság, akkor azt megvalósítva. Nem az az álláspont a helyes, amikor valaki azt mondja, hogy dacból, gőgből, sértettségből hozok egy olyan határozatot, amelyben elmarasztalom azt, aki a kritikát megfogalmazta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Lehetne ezt lényegesen elegánsabb mondatokba burkolni, de én azt gondolom, hogy nem érdemes. Hogy klasszikust idézzek: tegnap Orbán Viktor és kormánya akkora sallert kapott Európától, amilyet miniszterelnök és kormány még nem kapott soha. Szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem Magyarország és nem is a magyar emberek kapták ezt a kritikát, hanem kizárólag a magyar miniszterelnök és a kormány. (Wittner Mária: Ez nem így megy!) A jelentés, a határozat nem említ mást, ha megnézik, mint kormányzati és országgyűlési döntések kritikáit. A jelentés azt állítja, hogy az Orbán-kormány a fékek és ellensúlyok lebontásával, centralizációs törekvésekkel egy olyan világot teremtett, amely sérti az Európai Unió közösen vallott és elfogadott alapelveit, és ami a magyar embereket kiszolgáltatottá teszi az állammal szemben.

(21.10)

Megjegyezném, tisztelt képviselőtársaim, hogy nagyjából ez teszi lehetővé, hogy ellopják a 3000 milliárd forintos nyugdíj-megtakarítást, hogy elvegyék a trafikokat, hogy elvegyék a földeket, és fideszes barátaiknak osszák szét. És persze hatékony jogorvoslat nem létezik, és erre mutat rá a Tavares-jelentés is és egyébként az Európa Tanács álláspontja, a Velencei Bizottság határozata is, hogy például az Alkotmánybírósághoz való fordulás lehetőségeit szűkítették, megszüntették az állampolgárok jogát, hogy utólagos normakontrollt kérjenek. Vagy éppenséggel olyan igazságszolgáltatási rendszert vezettek be, ahol egy fideszes parlamenti képviselőjük felesége oda helyezgeti az ügyeket, ahová ő akarja.

És itt engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy egy mondatban kitérjek arra, amit Martonyi miniszter úr mondott. Tudja, miniszter úr, az ügyáthelyezés ma még hatályos a magyar jogrendszerben. Aki ezt kritizálja, az, azt gondolom, jól teszi. Ugyanis nem fogadták el egyik törvényt sem még, egyiknek sem volt meg a zárószavazása, amelyik kiveszi az ágazati törvényekből és kiveszi az alaptörvényből az ügyáthelyezési jog lehetőségét. És az, hogy gyanúperrel élnek egyébként az Unióban vagy egyáltalán bárhol Európában, hogy mennyire lehet szavahihetőnek tekinteni a magyar kormányt, azt gondolom, alapos. A múltkorjában Navracsics miniszter úr ígérte meg például, hogy témánál maradjak, hogy az OBH elnökének újraválasztási lehetőségét kiveszik a törvényből. Hát, mégis benne hagyták. Az Európa Tanács főtitkára, akivel ebben megállapodtak, hónapokkal később jött rá, hogy átverték.

Nos, tisztelt miniszter úr, azt gondolom, hogy ezután akkor lehet valaminek jelentőséget tulajdonítani, ha azt a Magyar Országgyűlés elfogadta már.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy gondolatot engedjenek még meg. Hargitai képviselő úr arról beszélt, hogy miért nem itt az Országgyűlésben vitattuk meg. Hát, képviselő úr, megtettük. Csak ön nem volt jelen. Olyan kevesen voltak, hogy néha még a Fidesz vezérszónoka sem volt jelen ezeknél a témáknál, 2-3 képviselő ült itt, amikor végigvitattuk mindazokat a témákat, képviselőtársaim, amikről a Tavares-jelentés szól. És én magyar képviselőként őszintén sajnálom, őszintén mondom, hogy nagyon sajnálom azt, hogy nem a magyar ellenzéki képviselők javaslatait megfontolva vették ki ezeket a rendelkezéseket a magyar jogrendszerből, hanem Magyarországot megaláztatásnak tették ki, és európai nyomásra tették meg ugyanezt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az önök által előterjesztett határozati javaslat sem nem igaz, sem nem támogatható.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Hörcsik Richárd képviselő úr, Fidesz.

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztelt Ház napirendjén az elmúlt hónapokban több olyan indítvány szerepelt, amelyekben az Országgyűlés aktuális európai uniós kérdésekre reagálva fejtette ki álláspontját. Emlékeztetem képviselőtársaimat, ilyen volt Viviane Reding, a jogérvényesülésért felelős biztosnak a Tobin-ügyben tett lépéseivel kapcsolatos jelentés, majd ezt követte az ír jegyzőkönyvhöz kötődő politikai nyilatkozat, jelenleg pedig az Európai Parlament által a héten elfogadott Tavares-jelentés szolgáltat alkalmat a parlamenti vitára.

Felvetődik a kérdés, hogy ilyen ügyekben kell-e vagy lehet-e megszólalni a tisztelt Háznak. Nos, úgy vélem, épp itt az ideje, hogy a Magyar Országgyűlés, mint a nemzeti szuverenitás letéteményese, hallassa a hangját. Egyrészt saját védelme érdekében, másrészt pedig az Unió működésének megőrzése érdekében is. Mert mi is a közös ezekben az ügyekben? Mi is a közös ezekben az indítványokban? Megítélésem szerint a közös dolog az, hogy mindhárom ügyben az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás és ezen keresztül az Unió működését szabályozó alapelvek sérülnek, szenvednek csorbát. Mindaz, amit a lisszaboni szerződés megalkotásakor például patikamérleg-pontossággal szabtak meg. Nos, ez látszik sérülni, ami pedig, úgy vélem, komoly veszélyt jelent az európai integráció jövőjére. Különösen a Tavares-jelentés statútumai.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy tűnik, hogy a Tavares-jelentés támogatói egyet elfelejtenek, hogy az Unió működésének alapja a hatáskör-átruházás elve, amelynek alapján az Unió csak a szerződések által ráruházott hatáskörökkel rendelkezik. És a másik fontos elv, amit különösen lényegesnek tartok, a tagállamok egyenlőségének elve, amiről már sok szót ejtettünk. Az alapszerződés 4. cikke rögzíti, hogy az Unió tiszteletben tartja a tagállamok szerződés előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének. Tehát e cikk alapján nem lehet alkalmazni kettős mércét a szerződések rendelkezésének való megfelelés szempontjából. A most tárgyalt határozati javaslat esetén arra is szeretnék emlékeztetni, hogy a Tavares-jelentésről a magyar kormány az Európai Parlament elnökének átadott memorandumban részletesen kifejtette álláspontját.

Tisztelt Képviselőtársaim! A megalapozatlan és sok szempontból elfogult jelentés kapcsán, az idő rövidsége miatt, pusztán a jelentés egyetlenegy passzusára szeretnék kitérni, az intézmények javaslatait kívánom kiemelni. Ugyanis úgy vélem, hogy ez az Unió jövőbeni zökkenőmentes működésével kapcsolatban komoly aggályokat vethet föl. Mert a jelentés olyan új megoldást javasol, amely az alapító szerződések alapján működő Unió mai rendszerének igenis súlyos sérelmét eredményezi. Az alapító szerződések szigorú betartására épülő uniós működési renddel szemben teljesen önkényesen állapítja meg a kötelezően követendő kritériumokat, kreál egy új intézményt, vezet be új eljárásokat. Tessék mondani, hová vezet ez?

A jelentés egy új, az uniós szerződések által eddig nem ismert egyedi intézményt kíván felállítani, az úgynevezett 2. cikk trilógust, amely az Európai Parlament jelentéstevői, a Tanács és a Bizottság képviselőit foglalná magába. Tehát ez a testület ellenőrizné az Európai Parlament ajánlásainak Magyarország általi megvalósítását. Tisztelettel kérdezem, hol van e kvázi testület szerződésbeli legitimitása. Milyen kritériumok alapján fog majd működni? Tessék mondani, Magyarországgal szemben lehet kikerülni a féltve őrzött alapszerződést? Nos, eszembe juttatja a régi római mondást: Quod licet Iovi, non licet bovi! Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek. Amit tőlünk kérnek számon, pontosan ők nem tartják be.

Hangsúlyozni szeretném, hogy a kormány tagjai és az Országgyűlés képviselői is a múltban mindig készen álltak arra, hogy megbeszéljék a Magyarországot érintő kérdéseket, és azokról konzultációt folytassanak. De csak az egyenlő elbánás és a partnerség alapján. Ezért úgy vélem, tisztelt képviselőtársaim, hogy Magyarország és az uniós intézmények közötti viszony a jövőben is a szerződések által meghatározott keretek között kell hogy maradjon. Hát ezért van helye és ideje az Országgyűlés előttünk lévő határozati javaslatának.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Szabó Vilmos képviselő úr, MSZP.

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Szinte hihetetlen és egyben hátborzongató is, hogy a Magyar Országgyűlés 2013 júliusában egy Európát elítélő határozati javaslatról tárgyal. Azt gondolom, elég sokan vagyunk itt, meg talán biztosan az országban is, akik erre nem gondoltak. Sajnos azonban ez a valóság, és rögtön rájövünk, hogy nem mese, még csak nem is tündérmese, amiről szó van, hanem nagyon-nagyon mély valóság. Igaza van Hargitai János képviselőtársamnak, aki azt mondta, hogy itt belpolitikáról van szó. Erről van szó, és erről akarják önök a figyelmet elterelni. Minden eszközzel megpróbálják, pedig nem fogják tudni, akárhány határozatot hoznak még és szavaznak meg a kétharmadukkal. Nem fogják tudni. Nevezzük nevén a dolgot, hogy miről van szó!

(21.20)

Arról van szó, és ezt akarják önök takargatni, hogy mit csinált a Fidesz Magyarországból az elmúlt három év alatt. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Na, mit?) Erről van szó, képviselőtársaim, hogy egy egypárti ihletésű, antidemokratikus rendszer kiépítésébe kezdtek. Ezt akarják eltakarni, ezzel nem akar a miniszterelnök úr, Orbán Viktor szembenézni. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Hozzáfogtak a demokratikus intézményrendszer leépítéséhez, a demokratikus alapjogok csorbításához, és teszik ezt még ma is. És azt próbálják hazudni, itt ma is ez történt, azt próbálják hazudni, hogy ez nem így van, hogy ez nem igaz, de nem fog ez sikerülni önöknek.

Erről szól ez a jelentés is, erről szól a Velencei Bizottság jelentése, erről szól az Európa Tanács által elfogadott legutóbbi jelentés, amelyet a monitoringbizottság alapozott meg, és nyilvánvalóan erről fognak még szólni további jelentések is. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Na!?) Szembe kell nézniük előbb vagy utóbb, tudomásul kell venniük, hogy a magyar választók önöket erre nem hatalmazták fel. Az 52 százalékkal megszerzett kétharmados mandátumukkal nem hatalmazták fel arra, hogy megszüntessék a demokratikus rendszert Magyarországon.

Erre önöknek nincsen joguk, és hiába próbálnak összeesküvés-elméleteket fabrikálni, amelyek néha már tényleg nevetségesek. Valaki itt emlegette az ürgebőrbe kötött üzeneteknek az átadását. Viviane Redinggel kapcsolatban az újságokban, a Magyar Nemzetben, de a miniszterelnök-helyettes úr által vagy a kereszténydemokrata frakció vezetője által is elmondottak már szinte tényként vették, és már szinte egy olyan összeesküvés bontakozott ki Magyarország ellen, hogy az ember azt hitte, hogy az ötvenes években van, és valóban az ürgebőr is meg fog már jelenni. (Közbekiáltások a kormánypártok soraiból.) Nem fog ez sikerülni önöknek, bármennyire is szeretnék, hogy másról beszéljenek, és jogi csűrés-csavarással eltereljék a figyelmet.

Azt szeretném önöknek ajánlani, vegyenek példát a Horn Gyula által vezetett (Moraj, felzúdulás a kormánypártok soraiban.) kétharmados támogatottságú kormányról. Vegyenek arról példát, ahogyan az a kormány kormányzott, és nem élt vissza a kétharmados hatalmával. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Önök arról beszélnek, hogy most hirtelen, amikor megfogták önöket, amikor rajtakapták önöket, hogy szavazzon mindenki együtt, lépjünk, emelkedjünk fölül, lépjünk fel együtt. Tisztelt képviselőtársaim, ehhez azonban meg kellene változtatni az önök hozzáállását. Meg kellene változtatni azt a filozófiát, hogy aki nincs önökkel, az nincs. Az igazi vélemény, az egyetlen vélemény csak az lehet, ami az önök véleménye. No, ez így nem megy.

Itt most nem hivatkoztak rá, de nagyon sokszor hivatkoztak a román példára, hogy bezzeg a román parlament képviselői együtt szavaztak. Igen, csak egy dolgot elfelejtenek elmondani, a szocialista Ponta-kormány a kritikák után mindent annullált, nullára állította vissza az órát. Visszaállították az órát, leültek a román parlament ellenzéki képviselőivel, és úgy meg tudtak egyezni. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Mi is ezt csináltuk itt.) No, így lehet tárgyalni. És igazuk van, ez belpolitikai kérdés, itt kell, csak önök ezt nem hagyják. Azt hiszik, hogy ez a kétharmad örökké tart. Nem fog örökké tartani.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Soltész Miklós képviselő úr, államtitkár úr, KDNP.

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kovács László képviselő úr, illetve a többi szocialista képviselő is kimondta, hogy nem fogja támogatni ezt a határozati javaslatot. Önök őszintén beszéltek most végre egyszer. (Dr. Józsa István: Ti még most sem.) Önök, akik egyébként az elmúlt tíz év során minden külpolitikai mozgásteret és lehetőséget megindítottak abba az irányba, hogy a magyarországi jobboldalt, magyar embereket, és hozzáteszem, a határon túli embereket teljes mértékben ellehetetlenítsék. Önök voltak azok, tisztelt Kovács László képviselő úr, akik 23 millió románnal fenyegették Magyarországot (Nagy felzúdulás, közbekiáltások a kormánypárti padsorokból: Szégyen!) egyébként az uniós belépésünk során.

Önök voltak azok, tisztelt képviselő urak, én emlékszem rá, amikor hazug beszámolót készítettek, pénzügyi beszámolót készítettek az Uniónak, át akarták verni az Uniónak mindenféle statisztikáját, csak azért, hogy színezzék és szebbé tegyék az önök kormányzásának a hazugságait.

Tisztelt Szocialista Képviselő Urak! Önök voltak azok, egyébként, akik miatt 2004 óta, uniós tagságunk óta, 9 éve óta túlzottdeficit-eljárás alatt tartják az országot. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Így van.) Önök voltak azok, tisztelt képviselőtársaim, akik amikor az Európai Unióba beléptünk, ennek ellenére megtagadták honfitársainkat, nemzettársainkat, akiket egy igazságtalan békediktátum választott le rólunk. Önök voltak azok, akik nem voltak hajlandók őket bevenni a magyar közéletbe és a magyarok közé idefogadni. Önök voltak, akik letagadták. Nincs olyan nemzet ebben az Európai Unióban, nincs olyan nemzet, akiknek képviselői, ha a saját nemzetüket elítélnék mások, akkor velük szavaznak az elítélő határozat mellett. Nincs ilyen nemzet! (Dr. Józsa István: Nem az országról, a kormányról van szó.) Csak önök csinálják ezt meg, szocialisták! (Felzúdulás, közbekiáltások a kormánypártok soraiból.)

És még egy, tisztelt képviselőtársaim, önök mernek minket kiosztogatni demokráciáról?! Önök mernek demokráciáról beszélni, akik amikor kiderült 2006-ban a hazugságbeszédük, amit persze azt is igazságbeszédnek próbáltak átfordítani, szemeket lövettek ki, embereket verettek meg, fiatalokat csukattak börtönbe, rúgattak ki az egyetemről? (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Önök ne osszák nekünk az észt ebben a kérdésben, se demokrácia-, se más kérdésben ne osszák nekünk az észt! (Dr. Józsa István: Csak nekünk van hangunk.)

Arról nem is beszélve, tisztelt képviselőtársaim, önök ezt a bűnlajstromot, amit most itt fölsoroltam, és ez csepp a tengerben, amit önök megtettek ezzel a nemzettel szemben, most végre valamilyen módon helyre tehetnék. Most végre azt mondhatnák, hogy saját nemzetük, saját országuk mellett állnak ki. De nem teszik, mert hatalomvágyból azok mellé a képviselők, illetve azok mellé a politikusok mellé fordulnak (Dr. Józsa István: Az embereket védjük.), mint Bajnai Gordon és csapata, akiknek az itt lévő csatlósai a következő módosító indítványt nyújtották be. A legmocskosabb módosító indítvány, ami ebben a Házban előfordult ebben az időszakban. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van.) "Mi, magyarok szabad akaratunkból léptünk be az Európai Unióba." - mondja Szilágyi László és Karácsony Gergely (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem igaz.) "Tettük ezt abban a reményben, hogy a jog, az igazságosság és a szabadság alapján álló közösséghez csatlakozunk." Majd így folytatják az önök partnerei: "Akkor még nem sejtettük, hogy egy paksi csőszkunyhóban Viviane Reding és Bajnai Gordon a Szent Koronát ürgebőrbe kötve átadta a Bilderberg-csoportnak."

Az előbb képviselő úr arról beszélt, hogy Horn Gyuláról vegyünk példát, illetve Horn Gyula kétharmados többségéről. Horn Gyula tiszteletét megőrizzük most, nem erről van szó, de amit ön mondott, az képtelenség. A Horn-Kuncze-kormány volt az, aki elárulta ezt az országot, akik eladták az összes vagyonunkat, ami miatt most történik ez a büntetés Magyarország ellen, mert visszavesszük azt a jogos jussunkat, ami a mienk. Önök voltak azok, akik kiárusították úgy az országot abban az időszakban, ami miatt szenved ez az ország most. És önök ezek után most sem szavaznak meg egy ilyen határozati javaslatot. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Maradtak, akik voltak, hazudtak éjjel-nappal és folyamatosan.

Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps és közbekiáltások a kormánypártok soraiból: Így van.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Harangozó Gábor, MSZP. (Felzúdulás, moraj, közbekiáltások a kormánypártok soraiból. - Az elnök csenget.)

HARANGOZÓ GÁBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Tanulságos volt most végighallgatni Soltész Miklós képviselő urat arról, hogy a szocialisták iránt érzett gyűlölet, az miért jogosítja föl önöket arra, hogy bármilyen jogi keretet áthágjanak, hogy a demokráciát leépítsék, mert önöknek ezek szerint erre joga van. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) És valóban, az Európai Parlament jelentése tulajdonképpen nem más, mint pontos tükörképe annak, hogy a Fidesz-KDNP a hatalmával visszaélve hogyan építette le a jogállamot Magyarországon. (Moraj, közbekiáltások a kormánypártok soraiból. - Az elnök csenget.) Az az abszurd és otromba határozati javaslat, amit önök ide beterjesztettek, az nem más, mint ha baltával állnának neki szétverni ezt a tükörképet. (Közbeszólások a Fidesz soraiból, köztük Révész Máriusz: Ez milyen hasonlat volt?)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztán kell értenie mindenkinek, hogy nem másról van szó, hogy ha önök ezen az úton haladnak tovább, ezen az úton kivezetik hazánkat az Európai Unió intézményi közösségéből. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Mindenkinek értenie kell, hogy azt kell eldönteni, hogy Magyarország Ausztria, Németország vagy Franciaország európai demokráciájának az útján akar továbbmenni, vagy a félázsiai féldemokrácia útját választja. (Közbeszólások a Fidesz soraiból, köztük Révész Máriusz: Van egész Ázsia is? Földrajz! - Az elnök csenget.)

(21.30)

Tisztelt Képviselőtársak! (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiban. - Révész Máriusz: Földrajz!) Önök azt mondták, hogy az Európai Parlamentben született javaslat valami baloldali összeesküvésnek Kövér László: Á, dehogy!), baloldali liberális ármánykodásnak az eredményeképpen született meg. Akkor csak hadd idézzek önöknek egy nem apró tényt. Az Európai Parlamentben ugyan végszavazásról nem volt szó (Kőszegi Zoltán: Zavarban vagy, nem?), vagyis nem volt név szerinti szavazás, ezért arról nincsen jegyzőkönyv, hogy ki hogyan szavazott (Kőszegi Zoltán: Szedjétek össze magatokat!), azonban a fideszes képviselők benyújtottak több módosító indítványt, amelyekről név szerinti szavazás született. (Zaj, közbeszólások.)

Ilyen volt az a módosító indítvány is, amiben önök azt indítványozták, vagy az önök európai parlamenti képviselői, hogy ne jöjjön létre az a háromoldalú párbeszéd, aminek a keretében értékelhetik azt, hogy a magyar hatóságok milyen tájékoztatást adtak a jelentésben felvetett kérdésekre, és hogy hogyan követik a módosításokat.

Ez az a pont, amire azt mondta a külügyminiszter úr is vagy a miniszterelnök úr is, hogy ez túlterjeszkedik az Európai Unió hatáskörén. Akkor szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy ezeket a név szerinti módosító indítványokat 70 néppárti képviselő szavazta meg, tehát szavazott az önök javaslata ellen. Köztük olyan néppárti képviselők, mint Elmar Brok, aki az Európai Parlament külügyi bizottságának az elnöke, Merkel kancellár asszony közeli munkatársa, vagy Jean-Marie Cavada, a francia jobboldali európai mozgalom elnöke (Révész Máriusz: Francia vízművek!), nem támogatta önöket Rachida Dati, volt francia igazságügyi miniszter sem, nyilván azért, mert nem ért az európai uniós joghoz. (Kőszegi Zoltán: Mondjál már egy olaszt is!)

De hogy miért is javasolták az európai uniós képviselők azt, hogy jöjjön létre egy ilyen felülvizsgálati eljárás, vagy ha úgy tetszik, monitoringeljárás az Európai Unió Parlamentjének, Bizottságának és Tanácsának az együttműködésében, arra azért volt szükség, mert ahogy külügyminiszter úr arról beszélt, hogy általában az a szokás, az az európai uniós eljárás, hogy az Európai Bizottság veti össze az európai uniós jogrendet a tagállamokban meghozott törvényekkel (Dr. Répássy Róbert: Ez uniós jog!), azzal egy nagy probléma van, hogy az Európai Bizottságnak arra van felhatalmazása, arra van jogköre, hogy az uniós rendeleteket vesse össze a magyarországi törvényekkel.

Nem hoztak olyan uniós rendeleteket, amelyek megtiltanák például az egypárti Médiatanács felállítását, vagy megtiltanák azt, hogy egy centralizált országos bírói hatóságot, bírói hivatalt hozzanak létre, amelynek az elnökének Szájer József feleségét nevezik ki. Nem hoztak olyan rendeleteket, amelyek megtiltanák, hogy önök a trafikokat Fidesz-gyűléseken a haveroknak osszák ki, vagy olyat, ami megtiltaná, hogy önök az Alkotmánybíróságnak a gazdasági ügyekben elvegyék a hatáskörét, ezzel lehetővé téve azt, hogy például elvegyék az emberek nyugdíj-megtakarításait.

Ellenben az Európai Unió alapszerződésének a 2. cikkelye rögzíti az alapértékek betartásának a követelményét, és ez a jelentés azt kéri önökön számon, hogy önök hajlandóak-e teljesíteni ezt a kötelezettséget.

Röviden összefoglalva: a kérdés tehát az, tisztelt képviselőtársaim, hogy hisznek-e önök olyan közös értékekben, mint a politikai túlhatalmat korlátozó fékek és ellensúlyok meglétének a szükségessége; hiszik-e, hogy szükség van a megkérdőjelezhetetlenül, személyi garanciákban is független igazságszolgáltatásra; fontosnak tartják-e a tisztességes politikai verseny feltételeinek a megteremtését; egyetértenek-e azzal, hogy az államnak feladata az elesettek, a kiszolgáltatottak, eltérő nemzeti, vallási, nyelvi, nemi identitású kisebbségek védelme, a jogegyenlőség biztosítása? (Dr. Répássy Róbert: Mindezeket biztosítja az alaptörvény!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha úgy vélik, igen, akkor fogadják meg a jelentés ajánlásait; ha önöknek ezek nem számítanak semmit, akkor szavazzák meg a határozati javaslatukat.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban. - Révész Máriusz: Ma felvonulás után biztonságban lehetnek az emberek!)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Varga István képviselő úr, Fidesz.

DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Európa legszomorúbb sorsú nemzete tagjaként, a magyarként, megdöbbenéssel hallgattam a strasbourgi vitát. Megdöbbenéssel és megrökönyödéssel és rendkívüli szomorúsággal.

Szomorúan hallgattam, mert azt gondoltam, hogy ez alatt a huszonvalahány esztendő alatt a rendszerváltozás óta történt ebben az országban valami.

Arra gondoltam, amiről Rogán frakcióvezető úr beszélt, és aki egy picit illúziót is kergetett, amikor az expozéját elmondta.

Arra gondoltam, hogy vannak olyan sorskérdéseink, vannak olyan fontos, alapvető kérdések, amelyekben a patkó mindkét oldalán egyetértünk. (Dr. Józsa István: Vannak.) Egyetértünk akkor, olyan helyzetben, amikor egy mondvacsinált fércmű született az Európai Parlamentben, ezt mindenki tudja, ez a Tavares- vagy Tovaris-jelentés, amelynek a valóságtartalma egyenlő a zéróval. S amellyel kapcsolatosan miniszterelnök úr, és itt természetesen büszkeség töltött el, hogy végre ennek az országnak van olyan miniszterelnöke, aki megvédi a nemzetet, megvédi ezt a tragikus sorsú országot, és megvédi azokat a magyarokat, akik önszántukon kívül a határon kívül rekedtek. És akik szintén megdöbbenve hallgatták a vitát, és hallgatták azokat a képviselőket, akik még miniszterek is voltak eléggé el nem ítélhető módon. Hiszen Bokros Lajos miniszter volt, a most felszólalt Molnár Csaba számomra megdöbbentő módon miniszter volt, és Göncz Kinga - Göncz elnök úrnak az édes kis leánya - pedig külügyminiszter volt, a patkóban ült. Ezek az emberek a magyar nemzet tagjaként szembefordultak Magyarországgal, a magyar emberekkel (Dr. Józsa István: A magyar emberek védelmében!), és szavazatukkal hozzájárultak ahhoz a gyalázatos jelentéshez, amelynek egyébként semmilyen kötőereje nincs, ahogy Martonyi miniszter úr elmondta. Ez egy politikai nyilatkozat, és egy politikai vita során is született. De mindettől függetlenül természetesen igenis óriási jelentősége van, és ezt mindenki tudja, hogy 2013-ban..., és az érzelmeimnek a másik része: arra gondoltam, amikor Antall József miniszterelnök úr először beszélt nekünk lelkesedéssel Schumanról, Gasperiről, amiről most frakcióvezető úr is beszélt, az Európai Unióról, nem hiszem, hogy ilyen Európai Unióra gondolt Antall József, vagy mindannyian ilyen Európai Unióra gondoltunk. Egészen másra gondoltunk. Hol vannak itt, képviselőtársaim, a keresztény értékek, hol van az az Európa, hol vannak azok a katedrálisok, amiről Márai Sándor oly szépen beszélt? Sehol.

Maradjunk abban, hogy ez a mostani Európai Parlament egy hitvány, silány, tehát semmi köze nincs az ezeréves Európához, semmi köze nincs ahhoz a Magyarországhoz, ahhoz a nemzethez, amelynek a történelme valóban nagyon tragikus volt, de ahogy Tamási Áron mondotta volt, hősi volt és költők tollára méltó. És igen, mi ezer esztendőn keresztül védtük a kereszténységet, saját vérünkkel védtük Európát, és ennek a következménye vagy "jutalma" ez lett.

Azzal kezdtem, hogy Európa legtragikusabb sorsú nemzete vagyunk. Így van, képviselőtársaim, és azzal szeretném folytatni, amit az alaptörvény vitájánál már elmondtam, és ez lenne a mondandómnak a lényege. Azt mondtam, hogy Magyarországnak, a magyar nemzetnek, Európa volt hatodik legnagyobb államának ekkora területtel, ilyen fogyó népességgel, amelyet mindig, minden egyes alkalommal a legmocskosabb módon "fogy a magyar" címzettel emlegetnek a szocialisták és a liberálisok, hogy egyre kevesebben vagyunk, tehát képviselőtársaim, nincs a magyar nemzetnek tovább hová hátrálni. Azok a politikusok, akik a rendszerváltozás után 23 esztendővel nem tanultak Kun Bélából, nem tanultak Károlyi Mihályból, azoknak nincs helyük a magyar parlamentben.

Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. (Dr. Józsa István: Trianon 2.) A következő hozzászóló Szanyi Tibor képviselő úr, MSZP. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból: Végre! Halljuk! - Az elnök csenget.)

(21.40)

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egyben tisztelettel kérem elnök urat, hogy esetleg itt a parlamenti Házszabálynak megfelelően volna olyan kedves visszautasítani a még megszólalásom előtti rágalmazó szavakat. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Megteszi, elnök úr? (Dr. Répássy Róbert: Ismételje meg, mik voltak azok!)

ELNÖK: Öné a szó, képviselő úr, beszéljen!

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Na jó! A vitában elhangzott egy olyan mozzanat, ami részemről azért kíván egyféle reakciót, mert úgy látszik (Zaj. - Az elnök csenget.), hogy a jobboldal bemagyaráz magának egy rakás hazugságot, majd utána axiomatikusan azt majmolja és blablázza és papagáj módon mondogatja akár évtizedeken át.

Kovács László soha nem riogatott semmiféle 23 millió románnal. (Nagy felzúdulás a kormánypárti padsorokban. - Wittner Mária: Na, ez aztán egy nagy hazugság! - Balla György: Nem volt az MSZMP tagja!) Na, erről beszéltem, ez az önök színvonala (Zaj. - Az elnök csenget.), hogy képtelenek még akár a tényszerűséggel is szembesülni, megnézni az egykori tudósításokat, megnézni az akkori pontos mondatokat. Önök kitaláltak valamit, ezt fújják, ezt mondják - lelkük rajta.

Viszont, amit ebben a parlamentben is szeretnék a leghatározottabban visszautasítani, úgy is, mint az Európai Unió egyik magyar állampolgára, nevezetesen, hogy a miniszterelnök burkoltan vagy kevésbé burkoltan, de úgy, ahogy van, Európát korruptnak nevezte. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Minek?!) Úgy fogalmazott, hogy Magyarországgal szemben fellépett egy olyan többség (Dr. Répássy Róbert: Az európai baloldalnak mondta ezt!), amely egyébként a Magyarországgal ellenséges úgynevezett multinacionális érdekeket védi. Jelzem nagy tisztelettel, ennyire pofátlan kormányfő nem nagyon volt az Európai Unió történetében, aki képes volt az egész Magyarországon kívüli Európát lekorruptozni, úgy, hogy egyébként reggeltől estig mást se tesz, mint dönti a lét Simicskának!

A másik, ami nagyon-nagyon fontos dolog, amit végig Strasbourgban a miniszterelnök csinált, ez az "ők" és "mi". Kérem szépen, a Fidesz szemmel láthatólag nem képes megbirkózni azzal a problémával, hogy felfogja, hogy Magyarország egy közösség tagja. Innentől kezdve nem "ők" és "mi" vagyunk, hanem mi vagyunk, és ezen belül nekünk van lehetőségünk a saját érdekeink érvényesítésére, természetesen nem a közös érdekekkel és a közös értékekkel szemben különösen.

Na, egy szó, mint száz, a Fidesz, nem utolsósorban a miniszterelnök roppant pökhendi strasbourgi szereplése okán egy bődületes vereséget szenvedett, még annyian sem álltak ki a végszavazás kapcsán a Fidesz, illetve Orbán Viktor mellett, mint ahányan a bizottsági szakaszban. A bizottságok szakaszaiban még nagyjából a matematikai pártarányok tükröződtek vissza, a végén, a plenáris szavazásnál meg egy bődületes vereség. Jelzem nagy tisztelettel - én most itt nem tudom neki elmondani, mondják el majd önök -, ezért nem érdemes Európában nagyképűsködni!

Úgyhogy ez a határozati javaslat, amivel önök itt most boltolnak, ez kérem szépen, semmi más, mint egy ügyetlen, ostoba durcizás, ez ennek az egésznek a műfaja, és ezzel próbálják azt a bődületes vereséget leplezni, amit Orbán Viktor és kormánya elszenvedett Brüsszelben. Nekem egyébként teljesen rendben van, mert ez látszik, hogy itt Orbán Viktor eljátszotta a sarokba szorított macska esetét, és most itt a parlamenthez rohant, hogy itt aztán, hű, majd mi felrobbantjuk, meg nem tudom, mit csinálunk az Európai Unióval (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ne fenyegetőzz!), viszont itt egyes képviselők pedig szó szerint a fába szorult féreg esetét játsszák el, akik egyébként nem kis mértékben hitványnak nevezik az Európai Parlamentet, amit szerintem valamennyi európai nemzet és európai polgár nevében nyugodtan kikérhetünk magunknak.

Végezetül. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból. - Az elnök csenget.) A helyzet érdekes, mert Orbán Viktor egyfolytában valami ellenséges multinacionális érdekekről beszél, amiket itt Európa minden polgára, minden képviselője, minden országa egyedül csak Magyarországgal szemben akar csinálni. Senki mást nem bántanának, ugye, az ő képében, csak Magyarországot! Egész Európa összeesküdött Magyarországgal szemben! Ez az önök fóbiája. Akkor kérdezzék már meg a főnöküket, hetente mi a csudának köti ezeket a stratégiai megállapodásokat a multinacionális cégekkel! (Soltész Miklós egy poharat emel dr. Szanyi Tibor felé.) Mire föl? Akkor ő a stratégiai partnereinek üzen hadat, vagy hogyan? (Hevesen gesztikulál. - Derültség a kormánypárti padsorokban. - Az elnök csenget.)

Szóval, képviselőtársaim, szeretném elmondani, hogy az a határozati javaslat, ami egyébként itt előttünk van, az önök szektás fóbiájának és egyébként tudathasadásának az eredménye. Természetesen a Szocialista Párt részéről azért sem szavazhatjuk meg, mert egyébként ez sokkal inkább közel áll a hazaáruláshoz, mint amit önök egyébként bárki másra rá szoktak fogni. (Soltész Miklós: Egészségedre! - Ismét megemeli a poharat dr. Szanyi Tibor felé.)

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Hargitai János, Kereszténydemokrata Néppárt.

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Öröm volt Szanyi képviselő urat hallgatni, mint mindig. Előtte Varga képviselőtársam elmondta, hogy szerinte kiknek nincs helye a magyar parlamentben. Szanyi képviselő úr, aki európai parlamenti képviselőnek készül, ott méltó helye lesz. (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.) Azt a középiskolás szinten zajló vitát, amit megélhettünk most már sokadszor az Európai Parlamentben, azt ő is követni fogja tudni, és ugyanakkor stílusban, küllemben Cohn-Bendit méltó vetélytársa lesz ebben a fórumban. (Egy hang a jobb oldalról: Bravó!) Kívánom önnek, hogy oda jusson. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni. (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! Az összevont általános és részletes vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Gulyás Gergely bólint.) Igen. Megadom a szót Gulyás Gergely képviselő úrnak.

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kétségkívül szóltak ellenérvek is azzal szemben, hogy megtárgyalja az Országgyűlés a Tavares-jelentést, mert ha valaki a jelentés egészét elolvassa, és akár csak veszi a fáradságot és a kormány által készített memorandumot elolvassa, akkor nem mondhat mást, még nem ismerve a magyarországi helyzetet is, csak hogy ez a jelentés olyan mértékben hemzseg valótlan állításoktól, hogy méltatlan ahhoz, hogy az Országgyűlés ezt napirendjére vegye és megtárgyalja.

De ami a méltatlansággal kapcsolatos vitát illeti, ezt lezárhatjuk Szanyi képviselőtársam felszólalása után. Helyes volt, hogy az országgyűlés ezt itt megvitatta, és nyugodtan mondhatjuk, hogy itt is látszott az a magatartás vagy az a hozzáállás, amellyel az MSZP a nemzeti ügyeket kezeli, és amely a rendszerváltozás óta nem javult, hanem folyamatosan csak romlik.

Ami a jelentés alapját illeti, természetesen mi abban nem fogunk egyetérteni, hogy a magyar alkotmányos rendszer előnyére változott-e az elmúlt három évben, mert ezzel kapcsolatosan szintén a legképtelenebb állítások hangzottak el, de azért azt érdemes tisztán látni, hogy az Európai Uniónak a közösségi jog határokat szab a fellépésénél. Az, amit az Európai Parlament ebben a határozatban elfogadott, az a közösségi jogot megsérti, a közösségi jog ugyanis nem teszi lehetővé a fellépést az Európai Parlament számára abban az esetben, ha az Európai Bizottság sem léphet fel. Tehát óriási tévedés, még európai parlamenti képviselői múlt esetén is óriási tévedés azt feltételezni, hogy van lehetősége az Európai Parlamentnek olyan területeket vizsgálni, amit az Európai Bizottságnak nincs, ugyanis mind a két szervezet kizárólag a közösségi jog alapján járhat el.

Szeretnék egy olyan - jóindulattal - tévedést kiigazítani, ami valamennyi szocialista képviselő vagy szinte valamennyi szocialista képviselő felszólalásában elhangzott. A strasbourgi szavazás eredménye azt mutatta, hogy 370 képviselő szavazott a Tavares-jelentés mellett, és 331 képviselő volt, aki ezt nem szavazta meg. (Dr. Józsa István: 249.) Ehhez képest az az állítás, amit először Kovács László képviselőtársunk fogalmazott meg (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Csúsztatott!), majd utána mindenki megismételte, hogy az Európai Néppártnak több tagja van, mint amennyien nem szavazták meg a jelentést, ez valótlan, ugyanis az Európai Néppártnak összesen 265 képviselője van. Ehhez képest ezt a jelentést 331-en nem támogatták. Sőt az igazság az, hogy ha az Európai Néppárt mandátumszámához hozzáadjuk a konzervatív frakciót is, amit azért már óvatosan tegyünk, mert ennek például Bokros Lajos is tagja (Derültség a kormánypárti padsorokban.), akkor még a két frakcióban együtt is csak 319-en ülnek, és összesen 331 képviselő volt, aki nem támogatta ezt a javaslatot. Ez a javaslat alig kapta meg a jelenlévők több mint 50 százalékának támogatását. (Harangozó Gábor: És a többiek mit csináltak?) Ezért nem arról van szó, hogy a Szocialista Párt valamilyen gesztust gyakorolt volna Magyarországgal szemben (Kövér László közbeszólása.), amikor is nem tett javaslatot a 7. cikkely szerinti eljárásra, hanem az a kétharmados többség, amelyet a 7. cikkely szerinti eljárás megindítása az Európai Parlamentben megkíván, nem áll rendelkezésre.

(21.50)

Az Európai Néppárt frakciójánál pedig lényegesen szélesebb kör volt ez ellen a jelentés ellen. Ezért nem igaz az az állítás, hogy a Fidesznek még saját pártcsaládját sem sikerült meggyőzni arról, hogy támogassák a mi álláspontunkat. A valóság az, hogy a mi pártcsaládunknál lényegesen szélesebb kör volt ez ellen a jelentés ellen. (Dr. Harangozó Gábor: Ez már mekkora hazugság!)

Azt szeretném egyértelművé tenni, hogy ezt a jelentést a baloldal arra használta, hogy mindazokat a vádakat megfogalmazza, amelyeket egyébként eddig még a Bizottság nyomás alatt tartásával sem sikerült elfogadtatni, és megfogalmazza azokat a vádakat, amelyeket egy héttel korábban az Európa Tanácsban csúfos kudarc közepette szavazott le egy olyan nemzetközi testület (Dr. Bárándy Gergely közbeszól. - Szabó Vilmos: Hazugág! Hazugság! - Közbeszólások a Fidesz padsoraiban. - Az elnök csenget.), amelyhez egyébként az emberi jogok sokkal közelebb állnak, mint az Európai Parlamenthez. (Szabó Vilmos: Hazugság! Hazugság! - Dr. Bárándy Gergely: Nevetséges!)

Az, hogy az Európa Tanács szorosan figyelemmel kíséri azt, hogy mi történik Magyarországon, egyetlenegy dolgot jelent, hogy tagjai vagyunk az Európai Tanácsnak. (Szabó Vilmos: Nem igaz! - Zaj a kormánypártok padsoraiban.) Ugyanígy kell figyelemmel kísérni a skandináv államokat, a törököket, a posztszovjet térséget vagy bármely más államot. (Szabó Vilmos: Nem igaz!) Semmi mást nem jelent.

Viszont az, amit az Európa Tanács megállapított, üdvözölte az Európa Tanács, hogy Magyarország először fogadott el olyan alkotmányt, amely az európai demokratikus értékeken nyugszik, megegyezik vagy beleillik az európai alkotmányos tradícióba, és széles körű társadalmi vita előzte meg (Dr. Bárándy Gergely közbeszól.), az teljesen ellentmond annak, amit a korábbi kommunista eszmerendszerrel szimpatizáló, most éppen a zöld színekben az Európai Parlamentben jelen lévő Tavares-jelentés megállapít, ezért azt mondhatjuk, hogy itt európai testületek közötti vitáról van szó.

És jól látszik az MSZP magatartásán, hogy olyan témaköröket kíván az európai politikába beemelni, ami tisztán a magyar belpolitikára tartozik. Ahhoz, hogy milyen a nyugdíjrendszer Magyarországon, semmi köze sem az Európai Uniónak, sem az Európa Tanácsnak. (Dr. Harangozó Gábor közbeszól.) Semmi köze nincs hozzá! Ezért ebben a kérdésben például volt már az Európai Unió bíróságán egy ítélet, ami egyértelművé tette azt és egyébként a strasbourgi bíróságon is volt egy ítélet, hogy ez kizárólagosan nemzeti hatáskörbe tartozik.

Ezek után azt mondani és azzal megvádolni ebben a vitában a kormánykoalíciót, hogy a 2700 milliárdos nyugdíjvagyonból ellopott 3000 milliárdot, az igen furcsa azoktól, akik egyébként 12 000 milliárd forinttal növelték meg 8 éves kormányzásuk alatt az államadósságot, és ennek a 2700 milliárdnak a nagy része is államadósság-törlesztésre ment. (Dr. Szanyi Tibor: Fordítva! 3000-ből 2700 milliárdot!)

Sajnos nagyon drága volt az a 8 év, önök akkor mulattak, valakinek fizetni is kell. (Szabó Vilmos: De ettől még elfogadtátok!) De ezek a kérdések a magyar belpolitikába tartozó kérdések, itt az Országgyűlésben kell megvitatni, és utána a választásokon kell megszerezni a szükséges többséget, ha valaki, ne adj' isten, mindazon negatív tapasztalatok után, amit 2002 és 2010 között a magyar társadalom átélhetett, még mindig önöket akarná támogatni. (Dr. Józsa István: Tiszta választásokon! - Közbeszólások az MSZP padsoraiban.)

Végül tisztázzuk azt egyértelműen, hogy ha valaki a Tavares-jelentés tévedéseit mégiscsak helyesnek tartja - és úgy látjuk, hogy a szocialista frakció mindenféleképpen ebbe a körbe tartozik -, akkor is egyértelműen el kell utasítani azt, hogy az Európai Unió egy olyan testületet hozzon létre, aminek semmilyen közösségi jogi alapja nincs.

Ha önök Magyarországgal szemben korrektek lennének, és állapítsuk meg, hogy a magyar miniszterelnökről és Orbán Viktorról név szerint, de a magyar miniszterelnökről sincs szó egyetlenegy alkalommal sem ebben a jelentésben, viszont Magyarországról több tucat alkalommal van szó, ha meg akarjuk vizsgálni egyébként, hogy egyébként ez a jelentés miről szól, de ha önök nem Magyarországgal szemben kívánnának fellépni, akkor legalább azt el kellene ismerni, hogy olyan testületet nem állíthat föl az Európai Parlament, amelynek semmilyen közösségi jogi alapja nincs. Az Európai Parlamentnek ez a határozata a közösségi jogot megsérti. (Dr. Szanyi Tibor: Ilyet nem határoztunk, tudd meg! Ez a szégyen az egészben! - Soltész Miklós: Pszt! Pszt!)

Ha egy portugál vagy egy német, vagy egy svéd képviselőnek az a vágya, hogy a koppenhágai kritériumok felügyeletére jöjjön létre az Európai Unión belül valamilyen bizottság, akkor pontosan rögzített eljárásrendje van a szerződés módosításának, és ennek az eljárásrendnek az utolsó lépcsője az, hogy a Magyar Országgyűlésnek kétharmados többséggel kell jóváhagynia a szerződésmódosítást. Azt megelőzően egyébként alkotmányozó konventet kell összehívni. Ilyen itt nem történt. Ezt nem lehet az Európai Parlament egyszerű többségi döntésével felülírni.

Ezért aztán ez a javaslat, még ha valaki egyébként a Tavares-jelentés számtalan, Magyarországra nézve sértő és valótlan állításával egyetért, még akkor is meg kell hogy állapítsa, hogy durván sérti a közösségi jogot, korlátozza valamennyi európai állam szuverenitását, és olyan veszélyes precedenst teremt, ami az Európai Unió egészének nagyon sokat árthat, és ami az európai együttműködés egyébként általunk soha meg nem kérdőjelezett, sőt már akkor is, az MSZP-t megelőzően is támogatott eszméjével ellentétes, az európai együttműködést pedig mélységesen aláássa. (Wittner Mária: Nekik mindegy, csak ártson!)

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Felszólalások:   190-196   197-238   239-257      Ülésnap adatai