Készült: 2024.09.21.18:49:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

271. ülésnap (2005.11.24.),  99-117. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 40:16


Felszólalások:   73-99   99-117   117-157      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mivel további képviselőtársaim nem jelezték hozzászólási szándékukat, megkérdezem államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Az államtitkár úr jelzi, hogy a vita jelenlegi szakaszában nem kíván reagálni.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. A benyújtott módosító javaslatokra figyelemmel a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára várhatóan a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/18210. számon kapták kézhez a képviselők.

Megadom a szót Pásztohy András államtitkár úrnak, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkárának a napirendi pont ismertetésére, 15 perces időkeretben.

PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal teljesen egyedi a magyar közigazgatási rendszerben. Mintegy 260 ezer ügyfél támogatási, intervenciós, továbbá más piaci intézkedést igénylő kérelmeit intézi, és az általa folyósított támogatási összeg évente meghaladja a 300 milliárd forintot.

Abban is sajátos ez a szervezet, hogy tevékenysége az Európai Unió különböző szervei által folyamatosan ellenőrzés alatt áll. A hivatal működésére érvényes jogi szabályozási rend döntő részét tanácsi, illetve bizottsági rendeletek alkotják, amelyek mind anyagi jogi, mind pedig eljárási kérdéseket is szabályoznak. Ezekben a témakörökben a nemzeti szabályozási hatáskör döntően végrehajtási jellegű.

Amikor az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt, fontos célkitűzés volt az ügyféli jogok erősítése, az eljárások egységesítése. Ezen szabályozási célokkal messzemenőkig egyetértve meg kell viszont állapítani, hogy e törvény bizonyos rendelkezéseit csak korrekciókkal lehet végrehajtani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő javaslat ezen eljárási, technikai korrekciókat tartalmazza. Az egyes szabályok részletes ismertetésétől szeretnék eltekinteni. Egy kérdéskört azonban mindenképpen kiemelnék. A javaslat 7. §-a felhatalmazná a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által lefolytatott egyes eljárások esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét rendeletben állapítsa meg. Ez némi változást jelent a korábban érvényes szabályozáshoz képest, amely a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által lefolytatott eljárások teljes költségmentességéről rendelkezett.

Az igazgatási szolgáltatási díj fizetésénél, összhangban a Bizottság vonatkozó ajánlásaival, az elsőfokú eljárások esetében továbbra is fenn kívánjuk tartani a díjmentességet. Erre vonatkozóan azért nem tettünk önálló szövegjavaslatot, mivel ez az értelmezés a közösségi joganyagból egyértelműen levezethető. A másodfokú eljárások esetében az igazgatási szolgáltatási díjak mértékét pedig úgy kívánjuk megállapítani, hogy egyrészt ne akadályozza a jogos igények érvényesítését, másrészt viszont az érintetteket megfontolásra késztesse a nyilvánvalóan megalapozatlan jogorvoslati kérelmek benyújtása kapcsán. Ezek intézése ugyanis sok esetben jelentős és fölösleges ráfordítást és időt tesz szükségessé.

Tisztelt Országgyűlés! A 2005. évben a minisztérium egyik fontos feladata volt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal körüli állapotok rendezése. Úgy érzem, napjainkra lemaradásaink döntő többségét sikerült behozni, és reális esély mutatkozik többek között arra, hogy a gazdálkodók, a termelők, a gazdák részben a megállapodásban vállaltakhoz képest, annál nagyobb arányban, decemberben, illetve január-februárban megkaphassák a nekik járó területalapú támogatást.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül szeretném önöket biztosítani arról, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal kapcsolatos egyik legfontosabb célkitűzésünk és elvárásunk az, hogy e szervezet rendezett körülmények között dolgozzon, a gazdák, a vállalkozások részére a támogatást pontosan és időben fizesse ki. A most benyújtott javaslat egy nagyon fontos lépés ezen elvárások teljesítése érdekében.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, képviselőtársaimat, hogy az előterjesztést vitassák meg, és ha szükségesnek tartják, módosító indítványokkal, javaslataikkal támogassák.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. - Herényi Károly tapsol.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a mezőgazdasági bizottság ülésén megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, 5-5 perces időkeretben.

Először a mezőgazdasági bizottság előadói következnek. Megadom a szót Gőgös Zoltán képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

GŐGÖS ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Az előttünk lévő, MVH működésével kapcsolatos törvénymódosítás egy viszonylag kis terjedelmű jogszabály, hiszen itt bizottsági véleményként majdnem az egész felolvasható lenne. Azt gondolom, hogy ettől függetlenül nagyon fontos témákat old meg, és olyan módosításokat végez, amelyek a magyar jogalkotás szempontjából elengedhetetlenek.

Ahogy az államtitkár úr is mondta az expozéban, maga az MVH egy olyan speciálisan működő szervezet, amely nem igazán jellemző más állami szervekre. Tehát teljesen más alapokon működik, más felügyelet alatt működik, hiszen önmagában már az a joganyag is, amely alapján a tevékenységét végzi, legalább 70 százalékban európai uniós rendeletekből áll. Tehát ilyen értelemben természetesen speciális szabályozásra van szükség, és pontosan emiatt és a 2005. november 1-jén hatályba lépő közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatálybalépése miatt szükséges ennek az összhangját megteremteni, hiszen általában az ilyen hatósági eljárási szabályozás nem mindig húzható rá erre az intézményre.

A javaslat összhangot teremt az MVH által lefolytatott közösségi és nemzeti támogatások végrehajtására vonatkozó szabályozás, illetve a Ket. között - az eljárási törvényről van szó, ennek a rövidítését tartalmazza. A módosítás döntően eljárási, technikai jellegű kérdésekkel foglalkozik. A közösségi támogatás esetenként kiegészíthető nemzeti hatáskörben nyújtott támogatással - ezt valamennyien tudjuk -, ezért az igénybevételhez kapcsolódó feltételrendszer azonos vagy közel megegyező, és mivel a kifizetésekre a közösségi támogatásokkal általában egyidejűleg kerül sor, és mivel az MVH eljárásai eltérnek a Ket. modelljeként használt átlagos hatósági ügytől, ezért az ötnapos határidő az MVH eljárásaiban teljesíthetetlen.

Azt is tudjuk, hogy a SAPS- és a top-up támogatásokra beérkező kérelmek száma általában meghaladja a 200 ezret, a javaslat szerint pontosan ezért úgy határozna a törvénymódosítás, hogy a törvényben meghatározott értesítést az MVH a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, az elektronikus úton beérkezett kérelem esetén pedig 15 napon belül küldi meg, ellentétben a Ket. általános rendelkezéseivel.

A törvény fenntartja a hiánypótlás lehetőségét a kérelem benyújtására nyitva álló határidő után. Mivel az MVH eljárásai döntő többségükben szakaszolt eljárások, ezért indokolt a hosszabb határidő megállapítása. A hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje nem szakaszolt eljárás esetén 8 nap, szakaszolt eljárás esetén pedig 30 napra módosulna.

A javaslat szerint az MVH által lefolytatott eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A szabályozás szerint az elsőfokú eljárás díjmentes, csak a másodfokú eljárásban kell díjat fizetni. A díjköteles eljárásokat, a díjak mértékét, valamint a díjfizetés szabályait a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben miniszteri rendeletben fogja megállapítani.

A javaslat lényegében szeretné egységesíteni, egyszerűsíteni és stabilizálni az eljárásokat, és ezzel is azt kívánjuk elérni, hogy stabilabb, biztosabb, pontosabb határidő-meghatározások jöjjenek létre ezen a területen. Ez elsősorban természetesen a gazdálkodók érdekében van így.

A bizottság ülésén maga az előterjesztés nagy vitát nem váltott ki, hiszen, még egyszer hangsúlyozom, elsősorban technikai módosításokról van szó, ezeket viszont fontos elvégezni ahhoz, hogy a már begyűjtött tapasztalatok, illetve az előttünk álló feladatok miatt az MVH pontosabban és jobban tudja végezni a munkáját.

A mezőgazdasági bizottság 14 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett egyetértett a javaslat elfogadásával. Kérem a tisztelt Háztól, hogy ugyanezt tegye a törvény elfogadása kapcsán. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

(14.10)

ELNÖK: Megadom a szót Kékkői Zoltán képviselő úrnak, aki a kisebbségi véleményt ismerteti.

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság 2005. november 17-én, csütörtökön megtartott ülésén megtárgyalta a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló T/18210. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.

Ennek a törvénynek a módosítását mi is fontosnak tartjuk, de úgy érezzük, hogy egy kicsit későn lett beterjesztve. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény - röviden Ket. - már november 1-jén életbe lépett. Ezáltal a törvényjavaslat tárgyát képező 2003. évi törvény azóta értelmezhetetlen, hiszen az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény, amire ez a 2003. évi törvény hivatkozik, egyúttal hatályát veszítette. Vagyis az MVH-ról szóló törvény a levegőben lóg 2005. november 1-jétől egészen 2006. január 1-jéig, a módosított törvény életbe lépéséig.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője így érvelt: “Arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy mi ennél a módosításnál döntően arra voltunk figyelemmel, hogy a SAPS- és a top-up támogatási kérelmeknél, amikor már nagy tömegben vannak, több mint 200 ezer kérelemnél ezt az egyszerűsített szabályrendszert lehessen alkalmazni. Jelen pillanatban november 1-je és december 31-e között nincs érdemi, nagy tömegű ilyen eljárási cselekmény.ö Elég érdekes eszmefuttatás, körülbelül így értelmezhető: ha 200 ezer kérelemnél kevesebbre ellentmondásos egy törvény, akkor azzal nem kell foglalkozni. Mellesleg megjegyzem, ha a kormány ígérete szerint a területalapú támogatás december 1-jétől kifizetésre kerül, akkor a benyújtott kérelmek száma még ezt a 200 ezret is meghaladja ebben az exlex időszakban.

Az előterjesztő képviselője részéről továbbá elhangzott: “Ami most önök előtt fekszik törvényjavaslat, a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja. Döntően eljárási, technikai jellegű kérdéseket foglal magában.ö Szerintünk viszont jócskán vannak benne olyan módosítások, amelyek nem kapcsolódnak a Ket.-hez, a törvényjavaslat részletes indoklásában erről szó is van. Az egyszerűen megfogalmazott törvényjavaslat alapjaiban módosítja a tavaly januárban életbe lépett törvényt. Például a 8. § mindössze három sorával a törvénynek mintegy 21 paragrafusát törli el a 37-ből. Talán nem is módosítani kellett volna, hanem egy új törvényt megalkotni. Mi annak idején a 2003. évi LXXIII. törvény tárgyalásakor is már aggályainknak adtunk hangot, de a kormány és a kormánypártok akkor még nem értették meg az okát. Akkori módosító javaslatainkat sorra leszavazták. Kíváncsiak vagyunk, hogy a jelenlegi módosító javaslatainknak mi lesz a sorsa, de az igazat megvallva a ciklus vége felé nem sok illúziónk maradt e tekintetben.

A törvényjavaslat 2. §-a például az MVH-törvényt a következő 10/A. §-sal egészíti ki: “Az MVH eljárásaiban a Ket. 29. § (3) bekezdésének d) pontját nem kell alkalmazni.ö (2) bekezdés: “A Ket. 29. § (9) bekezdésében meghatározott értesítést az MVH a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, elektronikus úton beérkezett kérelem esetén 15 napon belül küldi meg az ügyfélnek.ö A szóban forgó, csak külön kérésre küldendő értesítés egyébként ilyesmiket tartalmaz, mint például iktatási szám, ügyintéző, s a többi. Vajon mi indokolja azt, hogy ugyanezekre a nem elektronikus kérelmek esetén további 15 napra van szükség?

Az elmondottak alapján az ellenzék a bizottsági ülésen tartózkodott a szavazás alkalmával. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Elsőként az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, a napirendi ajánlás szerinti 10-10 perces időkeretben.

Hozzászólásra következik Karakas János képviselő úr, MSZP.

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bármennyire is elhangzott ellenzéki oldalról, hogy azért ez egy nagyon-nagyon lényegi módosítás, mégis fenntartjuk azt a véleményünket, hogy elsősorban technikai jellegű módosítás az előttünk álló törvényjavaslat, ami nem is csoda, hogy szükségszerű, hiszen önmagában a hivatal is egyre több gyakorlatot szerez, egyre nagyobb ismeretanyagot szerez, hogy hogyan lehetne jobban kiszolgálni az ügyfeleket, s hozzá kell tenni, hogy az uniós rendszer is változik. Az is tény, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény életbe lépett, és valahol összhangba kell hozni a kettőt. Azt nem lehet elhallgatni, hogy lesz egy pici lyuk az életrajzon, ugyanakkor mi nem tartunk attól, amitől Kékkői úr és az ellenzék tart. Reméljük, nekünk lesz igazunk.

Tisztelt Ház! Az az indok igazából, ami most is előjött, hogy miért 30 és miért 15 nap a postai úton, illetve az elektronikus úton beérkezett kérelem esetén, pont a posta mint szolgáltató szerepe szerintem a legfőbb indok, hogy ekkora lehetőséget kell adni, hiszen az elbírálás során, ami írásban bejön postai úton, azt még fel kell tenni gépre, fel kell dolgozni; ami elektronikus úton jött, azt nem kell. Tehát tulajdonképpen, amikor a törvény előterjesztője megpróbál a kettő között így különbséget tenni, ez lehet az indoka; ez viszont nem adhat magyarázatot arra, hogy ennél rövidebb úton nem lehet lefolytatni az eljárást. Nagyon bízom benne, hogy megszűnik végre az MVH-nak az a fajta vesszőfutása, hogy néhány nappal jár mindig az események előtt a szoftverkészítésben, a számítógépes rendszer kiépítésében, s egyszer már a végleges forma, a végleges működési lehetősége meg fog teremtődni.

A mezőgazdasági bizottsági vita mint szakbizottsági vita minket arról győzött meg, hogy az előterjesztésben szereplő módosítások különösebb változtatás nélkül elfogadhatóak lesznek a tisztelt Ház felé, és mi a magunk részéről ezért is javasoljuk azt, hogy ha kell, a módosító indítványt tegyék meg, de összességében fogadjuk el minél hamarabb ezt a törvényjavaslatot, a módosítási javaslatot, hogy utána minél hamarabb, január 1-jével lehessen is alkalmazni.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Hozzászólásra következik Kis Zoltán képviselő úr, SZDSZ.

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Nos, az a módosítás, ami az eljárási szabályok tekintetében a megyei és vidékfejlesztési hivatalok eljárási rendjét szabályozza, nemcsak most késett meg, hanem az eredeti is. Annak idején Kékkői képviselő úr már ezt szóvá tette, amikor az eredeti javaslatot tárgyaltuk, hogy bizony jó lett volna, ha ezek a hivatalok nem az utolsó pillanatban jönnek létre. Most is van némi csúszás, ezt nem lehet tagadni, hiszen 1-je óta a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatályban van, nyilvánvaló, hogy ez a módosítás elkerülhetetlen. Itt van egy exlex eljárási határidő-állapot, amely reményeink szerint két héten belül lezáródik, és nem okoz különösebb gondot azok számára, akik ebben az eljárásban mint ügyfelek vesznek rész. Nyilván szerencsésebb lett volna, ha ez egy hónappal előbb már a Ház előtt van, azt hiszem, ezen akadémiai vitát nyitni nem szükséges.

(14.20)

Két eljárás folyik most már ezekben a hivatalokban. Az egyik eljárás az európai uniós szabályok szerinti eljárás, amibe különösebb beleszólásuk nincs, és van a saját hatáskörben adott támogatások tekintetében a közigazgatási szabályokról, a közigazgatási eljárásról szóló új törvény szerinti szabályozás. Ehhez történik határidő-igazítás, valamint az elektronikus úton történő ügyintézés.

Ne felejtsük el, hogy ebben a törvényben a módosítás tekintetében megjelenik az ügyfelek részére számos olyan lehetőség, amely a korábbihoz képest nem volt: megkapják a határidő-garanciákat, nevezetesen, ha a határidőt a hivatal elmulasztja, ok nélkül csúszik, akkor bizony a közigazgatási jogkörben okozott esetleges kárért felelnie kell. Ugyancsak ebben a rendelkezésben jelenik meg az is, hogy semmiféle olyan adatot nem kérhetnek a továbbiakban az ügyféltől, ami egyéb úton a hivatal számára elérhető, vagy azt saját maga beszerezheti. Tehát a felesleges hiánypótlás kapcsán küldözgetésre már nem lesz mód.

Amit képviselőtársaim itt még említettek, az a szolgáltatási díj bevezetése a másodfokú eljárás tekintetében, amelyre a földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes rendeletben állapíthat meg különböző díjszabásokat. Itt egy dologra hívnám fel a tisztelt kormány figyelmét: ezeknek a díjaknak a megállapításánál lehetőség szerint ügyeljen arra, hogy ez az okkal érvényesített másodfokú eljárási igény amiatt, hogy a díjtétel, mondjuk, indokolatlanul magas, ne okozhasson olyan sérelmet az ügyfélként szereplők számára, ami az alkotmányos jogukkal való élésükben gátolja őket, nehezíti vagy esetleg lehetetlenné teszi azt. Mert időnként van ilyen bevételi kényszer, és a bevételi kényszer néha talán az alkotmányos előírásokon is túlterjeszkedik; reméljük, hogy ez nem fog így bekövetkezni.

Ugyancsak jó a szabályozásban, hogy az ellenőrzésről legalább 48 órával előbb az érintettet értesíteni kell, tehát ezeket a kommandó jellegű lerohanásokat a jövőben, bár ez eddig sem volt jellemző, de jogszabályi garanciával is korlátozzuk. Magyarán lehetőséget kell adni mindenki számára, aki támogatást vett igénybe, hogy az ellenőrzésre megfelelően felkészüljön, az összes adatot és a területén lévő állományt olyan állapotba tudja hozni, hogy az minden kétséget kizáróan tudja bizonyítani, vagy esetleg nem, hogy a felvett támogatás arra lett-e fordítva, mint amire felvették.

Tehát ezeket a technikai módosító indítványokat a szabad demokraták támogatják, és a Háznak is elfogadásra ajánlják. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Kékkői Zoltán képviselő úr, Fidesz.

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Karakas képviselőtársamnak szeretnék válaszolni.

Kifogásolta, hogy én hivatkoztam a Ket.-törvény 29. § (9) bekezdésére, a postai úton és elektronikus úton beérkező kérelemre, hogy hogyan kell eljárni. Ehhez a postának semmi köze nincs, mert a beérkezéstől számított 30 napot veszi figyelembe; számítógép esetén a 15 napot szintén a beérkezéstől számítva veszi figyelembe.

Hadd olvassam fel, miért kifogásoltam a Ket.-törvényből az ide vonatkozó részt! A 29. § (9) bekezdése így szól: az ügyfél kérelmére indult eljárásban, ha ezt az ügyfél kéri - tehát nem is biztos, hogy mindenki kérni fogja, tehát csak ha az ügyfél kéri -, a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül a hatóság az ügyfelet értesíti az ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézés határidejéről. Elektronikus úton beérkezett esetben ez pedig 3 nap.

Ha a kettő arányát nézem, akkor se stimmel a 30-15, akkor esetleg 25-15 lett volna a megfelelő. Itt valóban nagyon sok kérelem érkezhet be, ebben igaza volt az FVM bizottsági ülésen jelen lévő képviselőjének, hogy a mezőgazdaságban egyszerre nagyon sok kérelem is beérkezhet.

De van még egy hibája, és arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy maga a Ket. se egyértelműsíti az elektronikus úton beérkezett kérelmet, mert ezt írja magyarázatként: “a bekezdéssel kapcsolatban az elektronikus úton történő tájékoztatással összefüggésben nyomatékosan felhívjuk a figyelmet a KIETB 9. számú ajánlására, amely mind a hatóság elektronikus levélcímének kialakítására, mind tájékoztatására nézve sok hasznos tanácsot foglal magába. Az ajánlás az elektronikus kormányzat központi honlapján a következő címen érhető el…ö - és ha kormányváltás lesz, akkor a törvényben ezt módosítani fogjuk?

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Hozzászólásra következik Herényi Károly képviselő úr, MDF.

HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az MDF, a Magyar Demokrata Fórum már a csatlakozás előtt számos alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy a felkészülés hiányosságainak elég súlyos következményei lesznek. Az szinte már közhelyszámba megy, hogy ezen mulasztások eredményeképpen az uniós csatlakozás igazi vesztese nem más, mint a magyar mezőgazdaság, illetve annak szereplői voltak, és jó lenne, ha ez a hátrányos helyzet megszűnne. A mostani törvénymódosító javaslat ezen a helyzeten nem nagyon fog segíteni. Igaza van Karakas képviselő úrnak, hiszen technikai jellegű, de ha technikai jellegű is, attól még lehetne jó.

Volt egy majdnem másfél évtizeden keresztül működő olyan rendszer, egy olyan hálózat, amely sikeres volt, eredményes volt, és mindenki szerette, ez a falugazdász-hálózat volt, amely napi kapcsolatban állt a gazdálkodókkal, teljes körű hely-, emberismerettel, szakismerettel rendelkeztek, és minden tekintetben megfeleltek a mezőgazdaság szervezésével és felkészítésével kapcsolatos követelményeknek. Ez a falugazdász-hálózat, amely alaposan megszenvedi a kurzusváltások hatásait, és amely megtépázott állapotában is alkalmas arra, hogy az új koncepciók, új intézmények működési hiányosságait kompenzálja, folyamatosan visszaszorul, sorvasztják, és az elhibázott koncepció mentén folyik a gazdák ügyeinek intézése.

A mostani törvénymódosítás sem tesz mást, mint megpróbálja az új rendszer működését elfogadhatóbbá tenni. Ez a rendszer a koncentrált felépítésének köszönhetően, míg az uniós országok nagyobb részében a szakigazgatás decentralizációja dominál, érzékeny az egy időben keletkező, nagy tömegű irományok fogadására, kezelésére. Ezt az alaphibát lehet foldozgatni, de egy ilyen felépítésű rendszer soha nem lesz hajlékony, és soha nem lesz ügyfélbarát. Egy ilyen rendszer soha nem tud gyorsan, teljeskörűen reagálni, még a mostani módosítások után sem. Főleg akkor nem, amint éppen napjainkban történik, ha hihetetlen rövid határidőket biztosít az ügyfél reagálására. Mint mondottam, napjainkban fordul elő, hogy a 19-én kézbesített levélre 21-éig beérkezően várja az intézmény a választ. A határidő természetesen jogvesztő hatályú.

Éppen ezért nagyon hiányoljuk jelen törvénymódosításból az ügyfél védelmét megjelenítő, a hivatal felé irányuló, konkrét ügyekben az általános szabályokon túlmutató szabályozást. A koncepció ügyfelek iránti érzéketlenségét mutatja az a szemlélet, amelyet a javaslat részletes indoklása mutat be.

Az MVH-nak nincs meg a költségvetési fedezete a Ket. 153. §-ában felsorolt eljárási költségek viselésére, így különösen az ügyfél utazási költségének, kiesett jövedelmének megtérítésére, az ügyfél iratbetekintési jogával kapcsolatos másolási költség viselésére és az ügyfél képviseletében eljáró személy költségének megtérítésére, az MVH ugyanis jelenleg 260 ezer ügyfél támogatási kérelmét intézi.

A 37. § hatályon kívül helyezésével a költségviselésre a Ket. szabályai az irányadóak. Magyarán létrehoztunk egy olyan rendszert, amely a szó minden értelmében távol áll az ügyféltől, és azoknak az ügyeit nagy tömegben, az eddigi tapasztalatok szerint sok pontatlansággal kezeli. Az ügyfelek, a gazdák számára jogosan járó kifizetések ügyében a tisztázás költségeit az állam nem állja. Ha ehhez hozzátesszük még, hogy a létrehozott rendszer sok jogosult számára esetenként akár oda-vissza 200-400 kilométer utazást is jelenthet, látjuk, hogy intenzíven folyik a mezőgazdaság szereplői számának gyérítése. Sokan ugyanis a procedúrát már nem vállalják, hiszen elég bajuk, önhibájukon kívül megoldhatatlan problémájuk van a termeléssel magával is.

Megismétlem: a jelen módosítás egy rossz koncepció mentén felépített intézményrendszer működését segítené, de pontosan a koncepció hibája miatt, hiszen ez a javaslat erre megoldást nem ad, ez a javaslat nem támogatható, hiszen azt a célt, amit egyébként a törvénytervezet vagy a törvénymódosítás megfogalmaz, bizonyosan nem fogja elérni. És azt gondoljuk, hogy a koncepció hibái miatt valójában (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) módosító indítványokkal sem javítható ez az előterjesztés. A mi számunkra ez így nem fogadható el és nem támogatható.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Hozzászólásra következik Kékkői Zoltán képviselő úr, Fidesz.

 

(14.30)

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényt 2003-ban fogadta el a parlament, és tavaly január elsején lépett életbe. Azóta a törvény szövege már öt alkalommal változott. A legnagyobb mértékű változtatásra tavaly decemberben nyújtott be törvényjavaslatot a kormány. Az általános vita során akkor is elmondtam, hogy noha a törvény egyéves alkalmazása kapcsán felmerült igények kielégítését kellene szolgálnia a törvénymódosítás-tervezetnek, az alaptörvény néhány hiányosságát az akkori törvény-előterjesztés továbbra sem kívánta pótolni.

Most ugyanez elmondható, annak ellenére, hogy a jelenlegi törvényjavaslat is sok módosítást tartalmaz. Az igazi törvényi hiányosságok a jelenlegi törvénymódosításból is kimaradtak, pedig ezek a törvény hatálya alá tartozó jogterületek lennének. A törvény 2. §-a kodifikálja a törvény hatályát, amely nevesítetten kiterjed két olyan MVH-hatáskörre, amelyekre viszont a törvényi szabályozás sem korábban, sem a mostani szabályozás kapcsán nem tér ki. Melyek ezek? Az egyik ezen törvényben nem szabályozott igen fontos MVH-hatáskör, az MVH-nak mint intervenciós hatóságnak a törvényi kötelezettsége és az intervencióval kapcsolatos feladatköre. A másik, hasonlóan fontos és a törvényben hasonlóan mellőzött MVH-hatáskör a nemzeti támogatásokkal kapcsolatos kötelezettségek és feladatok köre, amelyet pedig a törvény 2. §-ának d) pontja az MVH hatálya alá és ezáltal a törvény hatálya alá rendel.

Nem tekinthető véletlennek, hogy most már csaknem két év gyakorlatában éppen ebben a két, a törvény által nem szabályozott MVH-hatáskörben mutatkozik a legtöbb zavar és bizonytalanság. Ezeket a szándékosan lyukasan hagyott törvényi helyeket érdemes közelebbről is megvizsgálnunk. Tavaly a törvény hatályát rögzítő 2. § részletes indoklása szó szerint így fogalmazott: “A tárgyi hatály megegyezik a 81/2003. kormányrendelettel az MVH hatáskörébe utalt támogatásokkal kapcsolatos feladatokkal.ö Nézzük tehát a törvény tárgyi hatályát megfogalmazó 81/2003. évi kormányrendeletet!

A kormányrendelet 2. §-ának (1) bekezdését idézem: “Az MVH ellátja az egyes közösségi termékpálya-rendtartások szabályozási eszközeinek működésével kapcsolatos feladatokat.ö Majd a 2. § (2) bekezdésének c) pontja az MVH hatáskörébe és ezáltal a törvény hatálya alá rendeli, visszajátssza “az intervenciós rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokatö. Miután a kormányrendelet az intervenciós rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat egyértelműen a törvény hatálya alá rendeli, némiképp meglepő a törvény 45. § (1) bekezdésének c) pontja, amely ezt a törvényi feladatot újra visszautalja a kormány hatáskörébe: “Felhatalmazást kap a kormány, hogy az intervenció szabályait kormányrendeletben szabályozza.ö Következésképpen ez az MVH-kulcsfeladat, az MVH mint intervenciós hatóság törvényileg szabályozatlan maradt. Ráadásul a visszautaltságból születő 102/2004. évi, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek intervenciójáról szóló kormányrendelet még egy kormányrendeleti szinten elvárható szabályozást sem ad. Pedig a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egyik Achilles-sarkát jelentő intervenciós felvásárlási rendszer ennél az oda-vissza utalásos szabályozás kijátszásánál többet érdemelt volna, hiszen az ebben rejlő termelői, piaci és feldolgozói biztonságot a termékpályák szereplői egyöntetűen várták és várják mind a mai napig. Ma már elmondhatjuk, nemhogy az intervenciós felvásárlás, de még annak törvényi háttere sem született meg ez idáig Magyarországon.

Az előterjesztő képviselője a mezőgazdasági bizottság ülésén azt mondta, hogy a törvényjavaslat a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja, és döntően eljárási, technikai jellegű kérdéseket foglal magában. Pedig ha egy kicsit beleolvasunk, kiderül, hogy bőségesen vannak benne olyan módosítások, amelyek nem kapcsolódnak a Ket.-hez, ahogy már a bizottsági véleményben is elmondtam.

Nézzük csak a 8. §-t! “(1) Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba. (2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik az MVH-törvény 3. § a-c), valamint i-k) pontjai, a 4-5. §-ai, a 14. § (1)-(2) bekezdése, a 17. § (3)-(4) bekezdése, a 18-19. §-ai, a 21-28. §-ai, a 30-34. §-ai és a 37. §, valamint az azt megelőző alcím.ö - tehát amiről Herényi Károlytól is hallottunk. Mindössze három sorral a törvénynek mintegy 21 paragrafusát törli el, illetve módosítja a 37-ből. Talán nem is módosítani kellett volna, hanem egy új törvényt megalkotni.

Engedjék meg, hogy a szintén eltörlésre kerülő, az eljárás költségeit taglaló 37. § (1) bekezdését idézzem: “Ha a törvény másként nem rendelkezik, az MVH által lefolytatott eljárás költségeit az állam viseli.ö Ezt a következőképpen indokolták: “Az MVH-nak nincs meg a költségvetési fedezete a Ket. 153. §-ában felsorolt eljárási költségek viselésére.ö Érdekes módon például a 37/B. §-ban említett ügyfelek nem hivatkozhatnak fedezethiányra, amennyiben nem tudják az esetleges mulasztási bírságot megfizetni.

Összegezve azt mondhatom, amit már a bizottsági kisebbségi vélemény ismertetésekor is említettem, hogy ezt az immár darabjaira szedett törvényt nem érdemes tovább toldozni-foldozni, célszerűbb lenne egy újat alkotni helyette, amely a már említett hiányosságokat pótolja, visszásságokat kiküszöböli, és egyúttal megfelel az európai uniós elvárásoknak is.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Lengyel Zoltán képviselő úr, Fidesz.

LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A hozzászólásokat hallgatva, különösképpen az utóbbi kettőt, megerősödik az emberben, hogy valójában ez a jogszabály olyan állapotban van, hogy jobb lett volna, ha a Ház elé sem kerül, és nem beszélünk olyan napi problémákról, ami megkeseríti az emberek jelenlegi mindennapjait is. Akkor, amikor kimegy egy felkészületlen és törvényileg rosszul körülhatárolt hivatal ellenőrizni, és megállapítják a 20 hektáros tábláról, hogy az 21, s a két tulajdonos közül egyiknek sem fogadják be a kérelmét adminisztratív hibák miatt, és ezeket az adminisztratív hibákat egy rosszul előkészített törvénnyel még tovább akarják bonyolítani, ebből jó nem lesz.

Volt egy jól működő hivatalrendszer, azt sikerült tönkretenni. Akik ott dolgoztak, jelentős részük embertelen bánásmódban részesült, és érzéketlenül ki lettek téve az utcára. Akik bent maradtak, nem tudják a feladatukat ellátni, mert túl nagy területet kell felügyelni. Mellette ott van a hivatal, amelynek pontosan a számítástechnikai rendszere is már bizonyítottan működésképtelen, és több száz millió forintot költöttek rá az adófizetők pénzéből, és most ezt hitelesíteni szeretnék egy rossz törvénnyel. Egy olyan rossz törvénnyel, amelynek előreláthatóan nem tarthatók be a paragrafusai. Ezt most tudjuk, amikor elkezdünk vitatkozni róla. Célszerűbb lenne összecsomagolni, visszavonni, átgondolni a történetet, és egy újat beterjeszteni helyette, ami szinkronban van a mezőgazdasági termeléssel, a támogatási rendszerekkel és a gazdák igényeivel.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mivel több képviselőtársam nem jelezte felszólalási szándékát, megkérdezem államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. Államtitkár úr jelzi, hogy a vita jelenlegi szakaszában nem él ezzel a lehetőséggel.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom, a benyújtott módosító javaslatokra figyelemmel a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára várhatóan következő ülésünkön kerül sor.

(14.40)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/18208. számon kapták kézhez a képviselők.

Megadom a szót Pásztohy András államtitkár úrnak, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben.




Felszólalások:   73-99   99-117   117-157      Ülésnap adatai