Készült: 2020.04.08.18:35:45 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 225 2012.11.06. 4:09  224-252

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kulturális örökségünk hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrása, a nemzeti és egyetemes kultúra elválaszthatatlan összetevője. A kulturális örökség elemei a régészeti örökség, a műemléki értékek, valamint a kulturális javak. Ezek közül a kormány döntése értelmében a Belügyminisztérium felelősségi körébe tartozik a régészeti örökség és a műemléki értékek védelme. Ez utóbbi kulturális örökségi elemek állnak leginkább kapcsolatban a beruházásokkal és a gazdaságfejlesztéssel. A törvényjavaslat célja egyrészt a miniszteri felelősségi körök változásának megfelelő módosítások átvezetése, másrészt a beruházások megvalósításának elősegítése érdekében a Magyary-program egyszerűsítési programjának és az egyszerű állam programnak megfelelően az adminisztrációs terhek csökkentése, az egyszerűbb és gyorsabb megvalósítást szolgáló eljárási szabályok alkalmazásának kiszélesítése.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a célok megvalósítása érdekében az alábbi legfontosabb változtatásokat kezdeményezi. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben szétválasztjuk a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos hatásköröket. A régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos feladatok címzettje a belügyminiszter, míg a kulturális javakkal kapcsolatos feladatok a kultúráért felelős miniszternél maradnak. A törvénymódosítás a hatóságok szintjén a feladatkörök megosztását, a szervezetalakítást, a hatáskörök telepítését a kormány hatáskörébe utalja, megteremtve a mindenkori körülményekhez igazodó rugalmas szabályozás kialakításának feltételeit. A törvénymódosítás feladatkörökkel kapcsolatos rendelkezéseken túl elsősorban a beruházásokkal kapcsolatos régészeti feladatok szabályai terén érdemi változásokat is tartalmaz. E rendelkezések a hatályos szabályozáshoz képest új szemlélettel, átlátható, ugyanakkor differenciált rendszerben határozzák meg a régészeti feltárások különböző esetekben alkalmazandó módszereit.

A differenciálás eredményeként a beruházásokkal kapcsolatban csak a valóban indokolt régészeti feltárási munkákat kell elvégeztetni, ezzel várhatóan csökkennek a beruházók terhei. A nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feltárások szabályai a fentieken túl az adminisztrációs terhek tekintetében is egyszerűsödnek. A törvénymódosítás szemléletváltást vezet be azzal a céllal, hogy a hatósági eljárás szabályozottabbá, ezzel kiszámíthatóbbá és objektívebbé válik. Ennek érdekében új eljárási részletszabályok megalkotására ad felhatalmazást a kormány számára. Az állampolgárok, a vállalkozások és a hatósági jogalkalmazók számára érezhető könnyítést jelent majd, hogy a törvény fogalomrendszere következetesebbé és logikusabbá válik. A törvénymódosítás mindezek mellett a jogrendszer koherenciája érdekében kitér egyéb törvények kulturális örökséggel kapcsolatos rendelkezésének aktualizálására is.

Tisztelt Országgyűlés! A kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása megteremti a régészeti örökség és a műemléki értékek új szemléletű integrált védelmének alapjait, a fejlesztések és a védelem összehangolását. Tisztelettel kérem önöket, vitassák meg a törvényjavaslatot és szavazataikkal támogassák.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 251 2012.11.06. 10:51  224-252

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Bevallom őszintén, kicsit csalódottan állok itt önök előtt, hiszen a Belügyminisztérium annyi kritikát kapott itt most hirtelen, hogy valószínűleg rosszul értékeljük a saját munkánkat, hiszen azon túl, hogy a Belügyminisztériumnak vannak hagyományos feladatai - nyilván a rendőrség irányítása, a katasztrófavédelem megszervezése -, úgy gondoljuk, hogy jó teljesítményt nyújtunk ebben a tekintetben együtt a rendőrökkel, a tűzoltókkal vagy a büntetés-végrehajtással. Azon túl a kormányváltást követően kapott új feladatok ellátása is, azt gondoljuk, elfogadható, vagy lehet, hogy még magasabb színvonalon szervezzük meg például a közfoglalkoztatás rendszerét, ami a Belügyminisztériumnak időközben kapott feladata, vagy például a vízügyi ágazat irányítását is megkezdtük, és szerintem elég jó ütemben halad.

Ha megengedik, akkor utoljára mondom, hogy az önkormányzati rendszer teljes átalakítása, tiszta lappal való indulás, egy új rendszer, egy új lehetőség, közel 3200 önkormányzatnak, azt gondoljuk, ebben a kérdésben is tudunk komoly eredményeket felmutatni. Így elég csalódott vagyok, hogy önmagában az ellenzéknek az problémája, hogy a Belügyminisztérium nem lehet majd jó gazdája az örökségvédelemnek. Bevallom őszintén, olyan szemszögből próbáltam figyelni a felszólalásokat, hogy valóban milyen új rendszerszerű változást lehet abból elfogadni, vagy mi az, ami rendszerében ebben a törvényjavaslatban rossz, és valóban el kell fogadni a kritikát és el kell gondolkodni, hogy esetleg a törvényjavaslatban ezt módosítani kell; tehát azon túl persze, hogy a Belügyminisztérium rossz gazda.

A mi véleményünk szerint ez a törvényjavaslat azt fogja elérni, hogy egy sokkal rugalmasabb, egy sokkal gyorsabb, kevesebb adminisztrációval és bürokráciával járó rendszer jön létre, és alapvetően az kell hogy a célja legyen a törvényjavaslatnak, azzal persze, hogy új gazdája lesz ennek a kulturális örökségvédelmi területnek, hogy valóban azokat az arányokat megtalálja, amelyek az ország érdekét kell hogy képezzék és jellemezzék. Erről maga Hiller miniszter úr, képviselő úr is beszélt.

(21.10)

Bevallom őszintén, hogy egy darabig nagyon tetszett a felszólalása, hiszen igaz, hogy amikor kormányon voltak, nem nagyon éreztem az ön felelősségérzetét azon a területen, amit irányított, de most néhány mondatban mégis kiérződött, hogy valóban, itt érdekeket kell tudni összehangolni, és úgy kell tudni dönteni, hogy abból a nemzeti érdek kerekedjen ki a végén. Elég szomorú lettem, amikor ezen érdekek összehangolása és az arányok megtalálása kapcsán ön azt mondta, hogy végül is most ezzel a törvényjavaslattal fognak az arányok eltolódni, mégpedig a gazdasági érdekek irányába.

Azt kell önnek és az ellenzéki képviselőtársaimnak mondani, hogy ezek az arányok most fognak helyreállni. (Közbeszólások az MSZP és a Jobbik padsoraiban.) Úgy gondolom, úgy érzem, hogy különösen a jobbikos és az LMP-s képviselők felszólalásából teljesen hiányzik a gyakorlati élet tapasztalata. Teljesen hiányzik az a felelősségérzet, hogy nemcsak egyféle dolog létezik most ebben a tekintetben, hogy ezt a törvényjavaslatot tárgyaljuk, tehát, hogy kulturális örökségvédelem, hanem valóban van más országérdek vagy ha úgy tetszik, nemzeti érdek is.

Tehát a mi véleményünk szerint a jelenlegi rendszer valójában egyetlen érdeket képviselt, és nem vette figyelembe azokat az érdekeket, amelyeket különösen egy válság idején, amikor sokkal kevesebb a befektető az országban, különösen egy olyan helyzetben, amikor nagyon meg kell becsülni a munkahelyeket, nagyon meg kell becsülni azt a befektetőt, aki munkahelyeket létesít vagy tart meg az országban, és fejleszt és beruház. Úgy gondoljuk, hogy ilyen esetben sokkal, de sokkal jobban kell figyelni azokra az érdekekre is, amelyek alapvetően ezt szolgálják. Mert azért az életünknek mégiscsak az alapvető lételeme az, hogy egzisztenciát tudjunk teremteni, hogy munkahelyünk legyen, és úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi rendszer egyetlenegy érdeket vett figyelembe, és azt aránytalanul vette figyelembe, és más érdeket - legyen az gazdasági érdek - nem. Sok esetben már annyira csúsztak a beruházások, mert egyébként a jogszabályok ezt lehetővé tették ezeknek a szervezeteknek, hogy veszélybe került európai uniós források igénybevétele. Tehát úgy gondoljuk, és az a véleményünk, hogy ezzel a törvényjavaslattal és a törvény elfogadásával fognak majd arányba kerülni valójában a gazdasági és a kulturális érdekek.

Ami egyetlen konkrét példa volt, a Déli Áramlat példája. Biztos vagyok abban, hogy ha a Déli Áramlat megvalósul, és Magyarországot ez érinteni fogja - ez alapvető gazdasági érdekünk természetesen -, senkinek nem érdeke az, hogy a Déli Áramlat elkerülje Magyarországot, mert olyan rendszer van érvényben, hatályban Magyarországon, amivel itt esetleg hosszú hónapokig vagy ne adj' isten, évekig is áll vagy lelassul ez a beruházás. De az sem lehet érdek - és nem is lesz az érdek -, hogyha olyan nemzeti kulturális érdek lesz a föld alatt a nyomvonalban, ami az ország érdekét abban az értelemben jelenti, hogy azt föl kell tárni, és azt meg kell óvni, hogy veszélybe kerüljön és sérüljön. Tehát köszönöm ezt a példát, én azt gondolom, hogy csak a végkövetkeztetés rossz, mert a mi véleményünk szerint is valóban az arányok megtalálásáról szól ez a törvényjavaslat.

Nagyon fontos és mindig visszatérő kérdés az, hogy az ellenzék nem tudja elfogadni azt a kérdést, ha egy törvényjavaslat valamit kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben szabályoz. Ez biztosan ellenzéki műfaj, tehát ha jobb a törvény, mondjuk a kétharmados törvény jobb egyébként, mint a kormányrendelet, hát én nem bánom, ebben partner lennék, hogy akkor csináljunk kétharmados törvényeket. Csak azt nem értjük, hogy egyszer a törvény azért rossz egyébként, mert nagyon részletekbe megy, és nem tudja betölteni azt a szerepét, amit egy törvénynek kell, a másik esetben, amit pedig a kormány magához rendel, az mindig és minden esetben elvetendő és rossz példa. Hozzáteszem, hogy legtöbbször ezek az érvek hangzottak itt el most az ellenzék részéről; az egyébként is eléggé terjedelmes törvényjavaslatot még tovább kormányrendeletbe való szabályozással terhelni, úgy gondolom, törvénykezési felelőtlenség lenne.

Mindig ugyanaz az álláspont derül ki. Ha a kormánypártiak változtatást és újat szeretnének akár az intézményrendszerben, akkor azt fogja mondani az ellenzék, és ma is azt mondta, hogy lényegében az, ami az intézményrendszerben eddig működött, az jó, miért kell azt megváltoztatni. Tehát ha változtatás van, akkor az ellenzék ugyanazt szeretné, hogy ne változzon a rendszer. Ha törvény van, akkor kormányrendeletet szeretne, amikor kormányrendelet van, akkor pedig törvényt szeretne. Én legalábbis ezt vettem ki, nem sok tartalmi és érdemi javaslat hangzott el egyébként, hogy ezt a rendszert hogyan is kellene csinálni.

Azt viszont elfogadjuk, hogy vannak olyan észrevételek és módosító javaslatok, amelyek valóban találkoznak - ez már most látszik -, kormánypárti képviselők és az ellenzéki képviselők véleménye összetalálkozik. Úgy gondolom, ezeket a módosítókat - alapvetően minden módosító javaslatot - meg fogjuk fontolni, és ami arra érdemes, természetesen a kormány támogatni fogja. Egy cél vezérel bennünket: annak az aránynak a megtalálása, hogy ha azt a kérdést most én is fölteszem, hogy kinek az érdeke érvényesül ezzel a törvényjavaslattal, amikor ez a törvény hatályba lép és működni fog, akkor azt fogjuk tudni mondani, hogy az ország érdeke fog a törvényjavaslattal és az elfogadott törvénnyel majd érvényesülni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 253 2012.11.06. 9:10  252-298

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat több, tárgyát tekintve egymással összefüggő szabályozási területre vonatkozik. Egyrészt rendelkezik a fővárosi kerületi ingatlanoknak a Fővárosi Önkormányzat részére történő átadásáról, másrészt pedig a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt egészíti ki a közös önkormányzati hivatalokra vonatkozó rendelkezések 2013. január 1-jei hatálybalépéséhez szükséges átmeneti szabályokkal. Emellett más, az önkormányzatokat érintő törvények módosítására vonatkozó javaslatot is tartalmaz annak érdekében, hogy az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokkal való összhangot megteremtse.

Szeretném a javaslat bemutatását az általánosabb, az új önkormányzati törvény hatálybalépésével összefüggő rendelkezésekkel kezdeni. Az új szabályok döntő többsége 2013. január 1-jén lép életbe. Ezen időponttól jelentős változás következik be az önkormányzatok hivatali feladatainak ellátásában. A körjegyzőségeket felváltják a közös önkormányzati hivatalok, fő szabályként a 2 ezer fő alatti lakosságszámú községek önkormányzatai nem tarthatnak fenn önálló hivatalt. Tekintettel a törvény elfogadása óta eltelt időszakra, elegendő idő állt rendelkezésre az érintett önkormányzatok képviselő-testületei számára ahhoz, hogy a közös önkormányzati hivatalok megalakítására vonatkozó szabályokat megismerjék.

(21.20)

Sőt, arra is megvolt, és természetesen ezentúl is megvan a lehetőségük, hogy döntésüket akár már ebben az évben meghozzák, természetesen olyan formában, hogy az 2013. január 1-jén lépjen érvénybe. A törvény azt írja elő, hogy a közös önkormányzati hivatalok alakítására kötelezett önkormányzatok 2013. január 1-jét követő 60 napon belül kötelesek a közös önkormányzati hivatalokat megalakítani. Amennyiben erre valamilyen okból nem kerülne sor, akkor az illetékes kormányhivatal vezetője dönt a közös hivatalhoz tartozó települések kijelöléséről.

Az önkormányzatok többsége remélhetőleg már a fenti időponttól képes működtetni az új hivatalokat, azonban fontos, hogy a törvényben biztosított határidőn belül megállapodó vagy a kijelöléssel érintett önkormányzatok számára az átmeneti időszakban is zavartalan legyen a hivatali feladatellátás. Ezért a javaslat meghatározza, hogy a közös önkormányzati hivatal megalakításáig hogyan történik a hivatali teendők ellátása. A szabályozás lehetővé teszi, hogy egyes polgármesteri hivatalok, illetőleg körjegyzőségek tovább működjenek a közös önkormányzati hivatal megalakulásáig. A létrejövő új polgármesteri, illetve közös önkormányzati hivatalok számára pedig előírja, hogy az átalakításból kimaradó települések számára is biztosítsák a hivatali teendők ellátását az átmeneti időszakban.

A javaslat a közös önkormányzati hivatalok megalakításával összefüggésben rendelkezik a körjegyzőség, illetve a törvényi feltételeknek meg nem felelő önálló polgármesteri hivatal megszűnéséről, valamint a jogutódlás kérdéséről. A hivatalok a törvény erejénél fogva szűnnek meg, de az átmeneti rendelkezéseknek megfelelően erre különböző időpontokban kerülhet sor. A fő szabály a 2012. december 31-i megszűnési időpont, de az átmeneti időszakban tovább működő körjegyzőségek, polgármesteri hivatalok a közös önkormányzati hivatal megalakulásáig működnek.

Az előbbiekhez igazodik a jegyzői, aljegyzői, körjegyzői megbízatás megszűnése is. A javaslat rugalmas megoldásként lehetővé teszi, hogy a megszűnő körjegyzőség, polgármesteri hivatal körjegyzőjét, jegyzőjét vagy aljegyzőjét pályázat kiírása nélkül jegyzőként vagy aljegyzőként foglalkoztathassák tovább azon közös önkormányzati hivatalnál, amelynek létrehozásában a megszűnő önálló polgármesteri hivatalt, körjegyzőséget működtető település részt vesz. Az aljegyző kinevezésére vonatkozó szabályokat költséghatékonysági és gazdaságossági szempontokra is tekintettel kívánja módosítani a javaslat. Ennek alapján a 10 ezer főnél kevesebb lakosú települések önkormányzatánál és a 10 ezer főnél kevesebb együttes lakosságszámú települések közös önkormányzati hivatalánál csupán lehetőség, míg más önkormányzatok esetében továbbra is kötelező marad az aljegyző kinevezése.

A javaslat a hatályos önkormányzati törvény egyes rendelkezései közötti összhang biztosítása érdekében pontosítja továbbá a főállású polgármester összeférhetetlenségére vonatkozó rendelkezéseket.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat másik része arra irányul, hogy a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában álló, a budai és pesti alsó rakparton lévő, a Duna partvonalával közvetlenül határos ingatlanok, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra 2013. január 1-jével ingyenesen a Fővárosi Önkormányzat használatába kerüljön. A Duna partjának Budapest közigazgatási határán belüli egységes szempontú hasznosítása, az idegenforgalmi értékek kiaknázása, az egységes városkép kialakítása és a közlekedés fejlesztése, valamint az árvizek elleni védekezés hatékonyságának fokozása érdekében született meg ez a javaslat.

Fontos kiemelni, hogy a javaslat az érintett ingatlanoknak a fővárosi önkormányzat ingyenes használatba adásáról rendelkezik, ami tulajdonosi változást nem eredményez, azonban biztosítja a fentiekben megjelölt célok elérését. Ugyanakkor, tekintettel az európai uniós szabályozásra, az általános forgalmi adó megfizetése alóli kötelezettséget kizárni nem lehet, ezért az átadó önkormányzat által fizetendő áfa összegének megfelelő összeget a központi költségvetés utólag megtéríti. A javaslat az érintett terület területfejlesztési koncepciójának és építési szabályainak meghatározását a Fővárosi Önkormányzat feladatává teszi, ezért szükséges az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása is.

A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosításával az előbbiekkel összhangban a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat feladatává válik a vízi közlekedés alapvető feltételeinek és fejlesztésének biztosítása. A főváros által ellátandó feladatok egységes szemléletű szabályozása érdekében szerepelnek a javaslatban a főváros egész területét illetően a járdaszegély egységes kialakítására vonatkozó követelmények megállapítását biztosító rendelkezések. A főváros területén lévő közutak járdaszegélyének kialakítása és fenntartása a főváros egészét érintő helyi közügy. A Fővárosi Közgyűlés e feladata keretén belül meghatározza a járdaszegélyek egységes kialakításának követelményeit, amely a közlekedésbiztonságot és egyben a helyi közbiztonságot is szolgálja. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény határozza meg a közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatokat, ezért e törvény kiegészítése a Fővárosi Önkormányzat rendszerének sajátosságai miatt is indokolt.

A javaslat tartalmazza továbbá a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény módosítását, amelynek célja a végrehajtási rendeletek kidolgozása során felmerült kérdések egyértelmű rendezése, a megfelelő felhatalmazás megteremtése, az új közszolgáltatói feladatok bevezetésének összehangolása, a közszolgáltatói díjra vonatkozó szabályozással.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezekre tekintettel, természetesen a törvényjavaslat megismerését követően, tisztelettel kérem önöket, hogy vitassák meg a törvényjavaslat tartalmát, módosító javaslataikkal azt erősítsék, és természetesen szavazataikkal támogassák. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 295-297 2012.11.06. 10:51  252-298

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Igen.

ELNÖK: Igen, kíván. Megadom a szót, parancsoljon, államtitkár úr.

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon könnyű helyzetben vagyok, hiszen ha a törvényjavaslatban szereplő törvényeken végigmegyek, akkor azt kell mondjam, hogy érdemi felszólalás az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásához történt. De ha jól értettem, minden egyes felszólalás támogató volt alapvetően. Egyetlen érdemi, nagyon komoly felvetés történt, hogy ne használatba adás történjen, hanem tulajdonba adás. Nyilván, ha ilyen módosító javaslat érkezik, megfontoljuk, visszatérünk rá a részletes vitában.

A közúti közlekedésről szóló törvény módosításához érdemi észrevétel nem történt.

A helyi önkormányzatokról szóló '90. évi LXV. törvény módosításához - amely összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz - teljesen megdöbbentő módon a parlamenti vitában nem történt érdemi felszólalás.

Az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló '97. évi LXXVIII. törvényhez nem történt érdemi felszólalás.

A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosításához nem történt érdemi felszólalás. Megjegyzések történtek, de én azt nem nevezném érdemi felszólalásnak. A kéményseprő-ipari közszolgáltatási törvényhez, 2012. évi CX. törvényhez lényegében kritika érkezett, hogy miért kell módosítani ezt a törvényt, amikor ebben az évben fogadta el az Országgyűlés. Tehát inkább formai jellegű, inkább az Országgyűlés vagy a kormány munkáját ilyen értelemben bíráló, de nem tartalmi értelemben bíráló megjegyzések hangoztak el.

Nagyon érdekes, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításához érkezett még látszólag érdemi hozzászólás, de valójában ahhoz sem, mert az átmeneti rendelkezéseket senki nem kritizálta és bírálta, nem mondta, hogy arra nincsen szükség. Érdemi hozzászólás ebben a tárgyban arról történt, hogy miért történik létszámkivonás és forráskivonás e miatt a közös önkormányzati hivataloknak a létrejötte miatt. Ez a törvény mindennel foglalkozik, de ezzel pontosan nem foglalkozik.

Nem akarok most vitatkozni Varga Zoltán képviselő úrral a forráskivonásról, azzal a volt önkormányzati miniszterrel, aki az újkori demokráciában a legnagyobb forráskivonást eszközölte az önkormányzati szektorból, és miniszterként ehhez a nevét adta. (Varga Zoltán: Te meg megígérted, hogy visszaadod.) Nem fogok vitatkozni, ez 120 milliárd forint volt úgy, hogy egyetlen önkormányzati feladathoz sem nyúltak hozzá, egyszerűen csak elvettek ennyi pénzt.

Javaslom a képviselő úrnak, hogy amikor forráskivonásról beszél az önkormányzatokat illetően, akkor kezdjen el számolni, kezdje el megnézni azt a 2013. évi benyújtott költségvetési törvényjavaslatot és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokat, és hasonlítsa össze azt, hogy az önkormányzati ágazat költségvetése hogyan alakult makroszinten. Hasonlítsa össze azt, hogy egyébként milyen feladatokat a jövőben nem az önkormányzat fog ellátni, hanem az állam fog majd ellátni. Adja hozzá azt a 30 milliárd forintot, amit most az európai uniós pályázatok önerejéhez fog az önkormányzati szektor kapni a 2012. évi költségvetés módosításával; adja hozzá azt a bejelentett adósságkezelési 612 milliárd forintot, amit szintén az önkormányzati szektor fog kapni, és egyébként még adja hozzá a közfoglalkoztatásból, a 132 milliárdból azt a részt, amit az önkormányzatok kapnak meg, és meg fogja látni, hogy nemhogy forráskivonásról van szó, hanem arról van szó, hogy az önkormányzatok (Varga Zoltán közbeszólása.), bármilyen hihetetlen önnek, pénzügyi értelemben jobb helyzetben lesznek 2013-ban. (Varga Zoltán tapsol.) Ha gúnyolódik, Varga képviselő úr, ha nem, ez a valóság. Én nem azért mondom önnek, hogy önt meggyőzzem, én a tényeket mondom.

A közös hivatalokról még Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak szeretném elmondani újra - az általános vitában is elmondtam, nem ennek a törvénynek a része, de beszéljünk róla, ha ezt kívánják -, a kistelepülésen nem szűnnek meg az önkormányzati hivatalok. Azzal, hogy ott van most egy polgármesteri hivatal, és az egy közös önkormányzati hivatalnak majd egy része lesz, ott lesz hivatal. Ott lesz hivatali épület, és lesz személy is, aki az önkormányzati feladatokat ellátja, amit az önkormányzati törvény biztosít. (Hegedűs Lorántné: De hány?) Ezt sulykolta egyébként az általános vitában is, most sem tudott, a benyújtott törvényjavaslatra semmilyen kritikát nem tudott mondani. (Hegedűs Lorántné: Azt mondtam, hogy csapnivaló. Ez nem kritika?) Ezt előveszi, én megértem, hogy ön ezt előveszi, de azt tessék elhinni, hogy ez nem igaz. Ezt az élet bizonyítja.

(23.20)

Járva az országot, több fórumot tartottam, tartok is, voltam is, leszek itt, és mindig fölteszem azt a kérdést, hogy van-e itt, a jelenlévők között, polgármesterek, jegyzők, van-e olyan önkormányzat, aki nem tudja még egyébként, hogy melyik közös önkormányzati hivatalhoz fog tartozni. Ha hiszi, ha nem, biztos voltam 15 ilyen helyen. Egyetlenegy helyen egy polgármester a kezét nem emelte föl, hogy nem tudja, hogy egyébként hogy fogják majd ellátni az önkormányzati szolgáltatást. Nem tudja egyébként, hogy melyik közös önkormányzati hivatalhoz fog majd tartozni.

Azt nem mondom, hogy mindenhol le van zárva a vita, de hogy tudja, hogy neki ilyen alternatívája van és ilyen lehetősége van, az egészen bizonyos. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiban. - Az elnök csenget.)

Egyébként pedig arra a kérdésre, hogy miből fogják finanszírozni, önnek is javaslom: ahelyett hogy kérdéseket tesz föl az Országgyűlésben, elő kellene venni az Országgyűlés honlapját (Hegedűs Lorántnénak: Mondom önnek!) a, megnézni a 2013-as költségvetést, megnézni a módosító javaslatot, és a költségvetési bizottság által benyújtott 425. módosító javaslatot, amiből egyébként az ország összes polgármestere és önkormányzati hivatala már dolgozik, mert szeptember 20-án lett beadva. Azaz másfél hónapja az ország nyilvánossága előtt van, hogy az önkormányzati közös hivatalok létszáma hogyan fog alakulni és hogy a finanszírozása hogyan fog alakulni. Egyébként a teljes önkormányzati rendszer finanszírozása ebből kiolvasható. (Varga Zoltán: Ebből látszik, hogy elbocsátás lesz!)

Úgy gondolom, hogy azok a régi kritikák és a régi érvek, amelyekkel most ön vagy önök előjöttek, teljes mértékben alaptalanok. (Hegedűs Lorántné: Érdemi választ! - Közbeszólások a Jobbik soraiban.)

Az LMP-s kérdésre ugyanezt tudom mondani. Két kérdés hangzott el: a 6. § (6) bekezdésben, a miniszternek milyen adatot kell szolgáltatni. Erre ugyanaz a válasz. Ott van, hogy előtte van 5 bekezdés, ami ezt tartalmazza. Miután beruházásokról van szó, nyilván a beruházásnak attól függően, hogy milyen beruházásról van szó, hogy mit vesz át az állam, attól függően kell nyilván a beruházás előrehaladásáról, műszaki és pénzügyi tartamáról adatokat szolgáltatni a miniszter részére, de maga a törvényjavaslat is kimondja, hogy ezt külön jogszabály szabályozza, hogy milyen adatokat kell biztosítani.

Ugyanez vonatkozik a 6. bekezdés, 143. § (4) bekezdésére: az Mötv. e pontjába a következő rendelkezés lép. És itt kérdezte a tiltott közösségellenes magatartásoknál, hogy mi az a jogkövetkezmény. Erre is azt tudom mondani, hogy ha elővette volna az eredeti törvényjavaslatot és elolvassa, akkor ezt a kérdést biztos nem teszi föl, mert kimaradt belőle egy szó, hogy "kirívóan", ezt megkérdezhette volna, hogy ez miért maradt ki, de nem ezt kérdezte, hanem azt, hogy milyen jogkövetkezmények alkalmazása lehetséges. Míg az eredeti törvényjavaslatban benne van, hogy pénzbírság, itt már úgy fogalmaz, pontosít a törvény, hogy jogkövetkezménynek nevezi, és nem mondja ki azt, hogy pénzbírság. Köztudottan kétféle pénzbírság van: a helyszíni bírság és a közigazgatási bírság, tehát nyilván a képviselő-testület rendeletében ezt szabályozza.

Köszönöm Szilágyi György kampánybeszédét, újra meghallhattuk, hogy a Jobbik hogyan vélekedik a fővárosról, hogyan vélekedik az álláshalmozásról, hogy helytelen az, hogy itt aztán ebben a ciklusban miért lehet polgármester, országgyűlési képviselő együtt. Higgye el, hogy lerágott csont, az országban ez senkit nem érdekel. Mindenki tudja, hogy a törvények el vannak fogadva, és 2014-től ilyen nem lehetséges, de egyébként meg ha annyira lemondáspárti ön, akkor azt gondolom, hogy előbb beszéljünk már arról, hogy például Szegedi Csanád miért nem tudott lemondani a megbízatásáról. (Szilágyi György: Államtitkár úr, ne zsidózzon itt a Házban! - Az elnök csenget.) - Amilyen a kérdés, sajnos, képviselő úr, olyan a válasz.

Mindezek ellenére úgy látom, hogy egy nagyon tartalmas és biztosan szakmai és természetesen politikai élű vita is várható a részletes vitában. Én tisztelettel várom önöket, és hívom önöket, hogy jövő héten folytassuk a részletes vitával. Köszönöm a mai felszólalásokat. (Szilágyi György: Mondja már meg, hogy a XCVII. Törvény 14/A. §-a hol van? Arra válaszoljon!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 76 2012.11.12. 3:12  73-79

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön valóban egy augusztusban társadalmi vitára bocsátott törvényjavaslatot olvasott, amelyben az van, hogy a családok a jövőben a közjegyző előtt tesznek nyilatkozatot az urnák kiadása tekintetében. Azonban ebből ön téves következtetéseket von le, amikor azt mondja, hogy ezzel kényszeríthető a hozzátartozó a temetői díjak kifizetésére, és a törvénytervezet ezzel akár 80 ezer forintos többletköltséget is meg kíván fizettetni az elhalálozott hozzátartozójával. S ebből eredően téves az a következtetése is, hogy az önkormányzatoknak bármilyen többletköltséget jelent, ha az Országgyűlés elfogadja ezt a törvénytervezetet, legyen az vidéki vagy fővárosi önkormányzat.

Szeretném elmondani, figyelembe véve, hogy valóban egy társadalmi vita indult és jelentős ellenvélemények fogalmazódtak meg, ezért a kormány elé menő végső javaslatban nem fog szerepelni a közjegyző előtt letett nyilatkozat, hanem a hozzátartozónak egyszerű magánokiratban is elég lesz nyilatkozni, a magánokiratot pedig a hamvasztóüzem, illetve az utolsó lakhely szerinti önkormányzat fogja megőrizni, tehát ez semmilyen többletköltséggel, eljárási vagy közjegyzői díjjal nem fogja terhelni a hozzátartozót.

Tovább szeretném elmondani, hogy a társadalmi vita következményeként nem lesz szigorítva a temetkezési vállalkozások foglalkoztatási kötelezettsége sem, és könnyítésre kerül az a szabály is, hogy az egészségügyi intézményektől csak 500 méteren túl alapítható temetkezési vállalkozás. Így a kérdésére egyszerű a válaszom: a törvényjavaslatok elfogadásával - mert itt több törvénytervezetről, kormányrendeletről és miniszteri rendeletről van szó - nem lesz drágább a temetkezés a hozzátartozóknak, és nem fog sem a vállalkozásoknak, sem a lakosságnak, a családoknak többletköltséget, nehézséget okozni az új jogszabály. Végül engedje meg, hogy megköszönjem, hogy véleményezte itt a parlament előtt ezt a jogszabálytervezetet, hiszen ez is vele a célunk, a rendszer tehát ilyen értelemben működik.

Legvégül pedig engedje meg, hogy egy jó tanácsot is adjak önnek. Arra kérem önöket, a Magyar Szocialista Pártot, hogy ne akarjanak a halálesetekből, az elhalálozottak családtagjainak nehéz helyzetéből, lelki és anyagi terheiből politikai előnyt kovácsolni, engedjék, hogy ezek a családok a végtisztességet és a kegyeletet a szokásaik szerint használják. Vagy visszakérdezek: olyan nagy bajban van az MSZP, hogy ki kell találni költségeket, terheket a lakossággal szemben, és azt a parlamentben elmondani?

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 345-347 2012.11.12. 4:39  334-347

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Igen.

ELNÖK: Igen, kíván válaszolni. Parancsoljon, államtitkár úr!

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak! - mert hölgyet már nem látok. Köszönöm szépen a véleményeket, felszólalásokat, illetve a benyújtott módosító javaslatokat.

Azt gondolom, a szakbizottsági ülésen minden módosító javaslatra a munkatársaim részletes szakmai választ adtak, de természetesen néhány gondolatot azért szeretnék elmondani a részletes vita végén itt a parlament nyilvánossága előtt is.

Valóban, a módosító javaslatok közül a kormány azt a kettő, illetve összesen három módosító javaslatot támogatta, amely a törvényjavaslat céljával egyezően a kulturális örökség védelméről szóló törvény koherenciáját és egyértelműsítését szolgálja, az egyes jogszabályi fogalmak meghatározásával és az alkalmazások pontosításával. Azért itt azt szeretném elmondani, hogy ezek közül az egyik módosító javaslat ellenzéki, jobbikos módosító javaslat.

Való igaz, hogy lényegében a többi módosító javaslatot a kormány nem támogatta. Egyrészt, mert azokkal a törekvésekkel, amelyek azt szerették volna elérni, hogy a kormány hatásköréből, rendeletalkotási hatásköréből elvonjon jogokat - tehát például a szervezetalakítási kérdéseket a kormány kezébe adja, ugye, a törvényjavaslat rendeleti formában -, a kormány nem ért egyet, és úgy gondolja, hogy megfelelő jogforrási szint a kormányrendelet erre a kérdésre.

Szintén nem nyerték el a kormány támogatását a régészeti örökség fogalommeghatározásával kapcsolatos azon javaslatok, amelyek ezt a bizonyos "jelentős" szó elhagyását tartalmazták; azért, mert a régészeti örökség fogalma a hatályos szabályozás szerint is tartalmaz mérlegelést igénylő elemeket, és minden tudománynak feladata a tudományos eredmények jelentőségének minősítése, és ez alól a régészet sem kivétel. Nem kerülhető meg annak eldöntése, hogy egy jelenség hordoz-e érdemi, tudományos információt, bővítik-e a korábbi ismereteket. A "jelentős" kitétel régészeti szempontból valódi jelentőséggel bíró jelenségekre koncentrálja a védelem eszközét a kormány értelmezése szerint.

Szeretném még kiemelni, hogy egyes módosító javaslatok az önkormányzati tulajdonba tartozó műemlékek átruházása, megterhelése esetén a kultúráért felelős miniszter jóváhagyását előíró rendelkezéseket kifogásolták. Ezzel kapcsolatban sem támogatta a kormány ezt a javaslatot, tekintettel arra is, hogy a jóváhagyás intézménye jelenleg is fennáll, és a törvénymódosítás csupán a hatáskör gyakorlóját változtatta meg, tehát most is egy hatályban lévő szabályozásról van szó, és ugyanúgy a kisebb pontosításokra irányuló javaslatokat sem fogadta be a kormány, mert véleménye szerint ezeket a részletkérdéseket a törvényjavaslat, illetve a hatályos törvény is rendezi.

Végül én is szeretnék visszatérni erre a bizonyos 27. módosító javaslatra, amely kimondja, hogy az 1. és 18. § tekintetében nevezi majd a törvényjavaslatot sarkalatosnak, tehát nem az egész törvényt ilyen tekintetben - egy kicsit, úgy gondolom, hogy nagyobb volt a vehemencia -, és mindezt azért, mert az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon, és a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének kérdését, a gazdálkodással kapcsolatos szabályozását sarkalatos törvények szabályozzák, ezért e törvényjavaslatból e két paragrafust kiemeli ez a módosító javaslat.

Végezetül még egyszer szeretném megköszönni a szakmai alapon folyó vitát, úgy gondolom, végül az elfogadott módosító javaslatokkal egy jó törvényt fog tudni elfogadni a parlament.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 353 2012.11.12. 7:43  348-354

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! Valóban egy sajátos részletes vita ez, hiszen az ellenzék két pártja nemhogy módosító javaslatot nem nyújtott be a törvényjavaslathoz, tehát nem fejti ki az alternatív véleményét, hanem a vitában sem vesz részt, hiszen egyetlen képviselőjük sincs jelen, kivéve a jegyző urat, aki ott fenn ül, ő az MSZP képviselője.

Lényegében csak kormánypárti módosítók érkeztek, Szilágyi György jobbikos képviselő részéről pedig ellenzéki javaslatok. Az az érdekessége a képviselő úr felszólalásának, hogy az nem sokban tért el attól, amit az általános vitában elmondott. Én nagyra értékelem, hogy ugyanazokat a kérdéseket kezdte el felvetni, illetve súlyozni.

(21.20)

Arra vonatkozó javaslatát, hogy ne ingyenes tulajdona kerüljenek a Duna partvonalán lévő ingatlanok, hanem tulajdonba, törvény erejénél fogva 50 évig elidegenítési tilalom álljon fenn, ezt a módosítását sem és az összes többit sem tudta elfogadni a kormány. Azért nem, mert úgy látjuk, hogy az a cél, az egységes városképnek és szabályozásnak a megteremtése a használatba adással is meg fog valósulni, különösen úgy, hogy elfogadtuk azt a módosító javaslatot, hogy meg kell állapodni a főváros és a kerület között, és csak akkor kerül az ingatlanra, majd bejegyezve.

Az ön további módosító javaslatai, a pontosító módosító javaslatok a közúti közlekedéssel összefüggő állami és önkormányzati feladatok tekintetében, mi úgy látjuk, hogy a törvény most is eléri azt a célját, amit meghatároz szabályozásként e tekintetben, tehát nem szükséges az ön módosító javaslata.

Az alapvető politikai kérdés, hogy a polgármesterek jogállásáról, illetve az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényt most, ciklus közben módosítjuk-e és hatályba lépteti-e az Országgyűlés. Azt hiszem, ezt kifejtettem legutóbb is, hogy a többség politikai döntése az, hogy erre a következő választásokon kerüljön sor mind az országgyűlési választások, mind az önkormányzati választások tekintetében.

Az épített környezet átalakítását most nem említette, idejött, azt megbeszéltük, tehát hogy megvan az a paragrafus, amit módosít. A vízi közlekedéssel kapcsolatos módosító javaslataival kapcsolatban szintén úgy gondolom, az eredeti törvényjavaslat eléri azt a célját, amit ön az úszó létesítmények külön kiemelésével próbál meghatározni.

Nagyon fontos viszont a 11. módosító javaslat, hiszen önök Hegedűs Lorántnéval azt kezdeményezik, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényből vegyük ki a 16. § (6) bekezdését, amely az önkormányzatokat adatszolgáltatásokra kötelezi azon beruházások tekintetében, ahol az állami szervek felelőssége megjelenik a beruházás befejezését illetően. Megmondom őszintén, nem nagyon értem, hogy ezt miért kell kezdeményezni, hiszen ahhoz, hogy az állam megfelelően el tudjon számolni ezeknek a beruházásoknak a megvalósításával, azért volt szükség, mert az élet hozta a törvény elfogadását követően, hogy ezekre az adatszolgáltatásokra szükség van, hogy az európai uniós elszámolásokat pontosan és precízen meg tudja tenni a kormány.

Ami pedig a kéményseprőtörvény módosítására érkezett három javaslatot illeti, megmondom őszintén, hogy ezeket talán meg lehet fontolni. Mindenesetre én nagyra értékelem azt, hogy ön nyilván a lakók érdekét, az épület használójának és a tulajdonosának az érdekeit próbálja itt figyelembe venni mindhárom módosítással, egyrészt azzal, hogy 30 napon belül megismétlődjék ez a bizonyos értesítés az első időponttól számítva, de különösen érdekes az a módosító javaslat, hogy két óra intervallumban ezt a munkát - ha jól értem - el is kell végezni, és amennyiben ez nem sikerül, akkor még kötbért is fizessen a szolgáltató. Én azt gondolom, hogy értékelendő az, hogy ön a lakosság érdekét védi ilyen szempontból, azonban úgy gondolom, a törvényalkotónak az is felelőssége, hogy a szolgáltatók milyen jogi környezetben tudják ezt a munkájukat elvégezni. Ha ezt a szabályozási rendszert kialakítjuk, akkor azért azzal számolni kell valószínűleg, hogy ez többe fog kerülni a szolgáltatónak, és azt, amivel többe kerül, nyilvánvalóan rá fogja terhelni majd ugyanúgy a lakosságra. Ezek a módosító javaslatok, úgy gondolom, hogyha ezt pontosan, precízen be kell tartani a szolgáltatónak - márpedig azért kerülne törvénybe -, az igen komoly többletköltséget tudna okozni, ami véleményem szerint most nem vállalható, és a kormánynak is ez a véleménye.

Szeretném önnek megköszönni a módosító javaslatait, a felszólalását, az igyekvő tevékenységét, amit - szemben a másik két ellenzéki párttal, az MSZP-vel és az LMP-vel - ön megtett, és megírta a módosító javaslatokat, és érvelt is mellettük. Azonban azt szeretném megjegyezni, hogy alapvető politikai kérdésekben továbbra sem tudunk megállapodni. Ugyan Nagy Gábor Tamás képviselő, polgármester úr most nincs itt, de egyetértve az ő álláspontjával, azt gondolom, hogy a fővárosra vonatkozó új önkormányzati törvény és más egyéb szabályozások sokkal tisztább viszonyokat teremtenek mind a vagyongazdálkodás, mind a szabályozás, építési szabályozás terén, és úgy gondoljuk, hogy ha ezek a törvények hatályba lépnek, akkor sokkal tisztább viszonyok lesznek a fővárosban, aminek segítenie kell a főváros és természetesen egységesen a kerületek fejlődését.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Ezennel a részletes vitában adott válaszaimat befejezem, abban a reményben, hogy ezt a hét törvényjavaslatot az Országgyűlés a következő ülésén kétharmados többséggel el fogja tudni fogadni.

Köszönöm szépen a vitában való részvételt. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 116 2012.11.26. 2:07  113-120

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban úgy van, ahogy ön is elmondta, csak hangsúlyozni szeretném én is, hogy a kabinet is fölismerte természetesen ezt a problémát, a téli időszak okozta társadalmi nehézségeket, amelyek egyes személyeket és családokat sajnos utolérnek a nagy hidegben. Ezért bízta meg a főigazgató urat valóban egy meghatározott időre a belügyminiszter úr, december 1-jétől 2013. február 18-áig egy koordinációs feladattal, amelynek a célja az, hogy valóban a szociális, a közegészségügyi, a lakhatási és közbiztonsági feladatokat koordinálja. Ebbe a koordinációba természetesen elsősorban a Belügyminisztérium által felügyelt szervek tartoznak, de a főigazgató úrnak feladata az is, hogy a tárcák közötti koordinációt és az egyeztetést végrehajtsa.

Alapvető feladata az, hogy a várható téli rendkívüli időjárási helyzetre fölhívja a figyelmet, tehát az időjárásjelzés alapján a lakosság figyelmét fölhívja a kommunikációs eszközökön keresztül, hogy mi a teendő, és hogy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetett rendkívüli időjárás esetén is hogyan lehet biztosítani, hogyan lehet elhárítani az esetleges károkat.

Természetesen a cél egyértelműen a megelőzés. A megelőzéshez nagyon sok-sok médiát és kommunikációs eszközt vesz majd igénybe a főigazgató úr, és a Belügyminisztérium sajtófőosztálya is segíteni fogja a munkáját. Egyértelműen az a cél, hogy például a közterületen megtörtént fagyhalálokat megelőzzük. Egyértelműen az a cél, hogy a családok olyan biztonságban legyenek télen, hogy minél kevesebb legyen a tragédia és a baleset.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 120 2012.11.26. 1:07  113-120

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Ezt az egy percet arra szeretném kihasználni, hogy felhívjam a közvélemény figyelmét, hogy a belügyminiszter úr a rendeletével ebben az évben is újra lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára arra, hogy a rászoruló családoknak tűzifát tudjon biztosítani. Erre a célra a kormány egymilliárd forintot zárolt, illetve helyezett tartalékba. Az előzetes felmérés szerint 1862 önkormányzat érdeklődik a természetbeni tűzifajuttatás iránt, amelyből várhatóan 1625-en fognak kapni 12 ezer forint/köbméteres támogatást az államtól, és 237 önkormányzat jelezte, hogy nem tudja vállalni az önerőt sem, számukra a Belügyminisztérium megteremti a feltételeket. Így összesen 63 ezer köbméter erdei fa fog jutni a családokhoz, és remélhetőleg ez a biztonságot fogja számukra jelenteni a télen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 188 2012.11.26. 2:05  185-188

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Érdekes helyzeteket tud a parlament előteremteni, hiszen pontosan az ön minisztersége alatt, az önök kormányzása alatt alakult ki ez a probléma az önkormányzati rendszerben, ugyanis önök 2010-ben, most vitatkozni lehet róla, hogy 100 vagy 120 milliárd forintot vontak ki, és igazából az önkormányzatok működési hiánya ettől kezdve ugrott meg, és kellett nekik folyószámlahitelt igénybe venni annak érdekében, hogy a működési hiányukat finanszírozni tudják. Ami gondot-problémát okoztak önök, szinte egy csődhelyzetet az önkormányzati rendszerben, azt most a jelenlegi kormány rendezni fogja.

Valóban úgy van, hogy a pénzintézeti, hitelintézeti kötelezettségeket az állam magára vállalja, 5 ezer lélekszám alatt teljes mértékben, 5 ezer lélekszám fölött pedig differenciáltan, a helyi iparűzési adó nagyságától, mértékétől függően. Közel 2 ezer önkormányzat fog adósságkonszolidációban részesülni.

Valóban igaz, hogy léteznek olyan önkormányzatok, amelyek a folyószámlahitelük fölött vagy anélkül halmoztak föl egyéb tartozást és egyéb kötelezettségeket. Ezzel egyértelmű a kormányzat célja: ezen önkormányzatokon is próbál segíteni azzal, hogy a II-es és a III-as önhikit lényegében egy döntésben fogja meghozni. Várhatóan az önhiki által rendelkezésre álló 11 milliárd forintos keretet nyilván a Belügyminisztérium és a kormányzat megpróbálja megemelni, és az önkormányzatoknak a II-es, III-as önhikiben beadott igényüket ebből a megemelt keretből szeretnénk rendezni. Erről a döntés várhatóan kettő héten belül megszületik, és a pénzforrások az önkormányzatokhoz még december hónapban el fognak jutni.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. ((Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 205 2012.11.26. 1:40  198-206

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak részben szeretnék válaszolni a vitában elhangzottakra, hiszen három felszólaló képviselőből kettő nem is foglalkozott a zárószavazás előtti módosító javaslattal, hanem lényegében folytatta az általános vitát, politikai üzeneteket, ellenzéki lózungokat mondtak itt a parlamentnek (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Szégyelld magad!), amire, ha megértenek engem, én az általános vita végén is reagáltam, és a módosító javaslatokra a részletes vita végén. Egyébként a Szocialista Párt nem is adott be módosító javaslatot ehhez a törvényjavaslathoz.

Ami pedig valóban a benyújtott módosító javaslatot illeti, szeretném a parlamentet megnyugtatni, hogy ez a következőről szól. A törvényjavaslatban az van, hogy "a természetvédelemért felelős miniszter által kijelölt", ehelyett bekerül, hogy "a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervezet" szöveg. Ennek az az oka, ezt a módosító javaslatot a Vidékfejlesztési Minisztérium kérte, hogy nyújtsuk be, hiszen a csődtörvény 2012. március 1-jétől hatályos módosítása óta a természetvédelmi oltalom alatt álló területek esetén az államot jogszabály alapján megillető elővásárlási jog a természetvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervet illeti meg, és ezt a változást kellett a zárószavazás előtt átvezetni a törvényjavaslaton. (Novák Előd: Ez a válasz? - Hegedűs Lorántné: Ne az indoklást tessék mondani, hanem a választ!)

(17.40)

Tisztelettel kérem a parlament többségét, hogy nyugodt lelkiismerettel szavazza meg a zárószavazás előtti módosító javaslatot, és természetesen magát a törvényjavaslatot is.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 217 2012.11.26. 2:02  206-218

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem szeretnék abba a hibába beleesni, mint az ellenzéki pártok, hogy a záróvitában az általános vitát folytatom, és abba sem, hogy az ellenzéki pártok összekeverik: nem az ellenzéki pártoknak kell összegezni, hanem általában az előterjesztőnek, és azt nem a záróvitában kell megtenni, hanem az általános vita végén vagy a részletes vita végén egyébként. (Tóbiás József: Ne oktassál már ki, András!) De szíve joga mindenkinek nyilván, hogy ebben az öt percben mit beszél valójában. (Tóbiás József: Köszönjük szépen.)

Mindössze négy zárószavazás előtti módosító javaslatról van szó. A 17. számú bizottsági módosító javaslatot az Országgyűlés a módosító javaslatok szavazása során elfogadta, és ezért pontosítás szükséges a Fővárosi Önkormányzat használatába kerülő budai és pesti alsó rakparton lévő ingatlanok, kikötőhelyek, valamint azon, nagyhajók fogadására alkalmas kikötőhelyek esetében, amelyek nem a rakparton fekszenek. Ezen fogalmak megjelenítése a törvényben szükségessé vált, és az építési törvény módosítása által is egy szabályozási korrekció történik, nem az építési szabályozási lehetősége lesz meg a Fővárosi Önkormányzatnak, hanem a fővárosi rendezési szabályzatban fogja a Duna főmedrével közvetlenül határos telkek rendeltetését megállapítani. Azonkívül egy alkotmánybírósági határozat kerül átvezetésre, amely az önkormányzati törvény 143. § (4) bekezdése e) pontját semmisítette meg.

A zárószavazáskor mindössze erről a négy módosító javaslatról fog az Országgyűlés szavazni, azt követően pedig az önkormányzatokat érintő több törvénycsomag kerül elfogadásra.

Tisztelettel kérem, hogy az Országgyűlés támogassa a módosító javaslatot, a zárószavazás előtti javaslatot, illetve magát a törvényjavaslatot is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
244 228 2012.11.29. 0:24  225-247

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Előterjesztők! Megismerve az előterjesztést, az abban foglalt indoklást, általános és részletes indoklást, illetve az Országgyűlésben szóban elhangzott indoklásokat, a kormány elfogadja és természetesen támogatja az előterjesztést.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 86 2012.12.03. 4:04  81-89

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ha megengedi a tisztelt Országgyűlés, akkor segítek a képviselő úrnak és felteszem a kérdést. (Derültség.) Az volt a kérdés, hogy ki és mikor fogja számon kérni a vonatkozó gazdálkodással kapcsolatos törvények betartását a fideszes polgármestereken. Ismerjük azt a jobbikos hozzáállást, hogy bizonyos népcsoportokat és bizonyos pártbeli önkormányzati vezetőket számon kell kérni. Nem az a kérdése a jobbikos képviselőnek, hogy a törvényességet az önkormányzatok gazdálkodásánál hogyan lehet betartani és azt ki ellenőrzi, hanem az érdekli, hogy a fideszes polgármesterek a törvényeket betartják-e. Tehát nem a jobbikosok, nem a szocialisták, nem az LMP-sek - egyébként ilyenek nincsenek is -, hanem csak a fideszes polgármestereken kéri ezt számon. Ezt a kérdést én nem minősítem.

Viszont érződik képviselő úr interpellációjából, hogy még nem sikerült elnyernie egyetlen településen sem a választópolgárok bizalmát, ezért életében még egyetlen percet sem töltött el egyetlen képviselő-testületben sem, tehát az önkormányzatisághoz csak kívülről ért; olyan szinten, hogy az állami számvevőszéki jelentéseket sem olvassa, hanem valószínűleg a párttársai vagy a személyes gyűlölete ingerli és hergeli fel őt arra, hogy Mezőkövesdet idecitálja a parlamentbe. Arra kérem, hogy olvassa el az Állami Számvevőszék jelentését, amelyben a következő áll: Mezőkövesd gazdálkodása példaértékű, 2007 és 2010 között a város pénzügyi helyzete 1 milliárd forinttal javult mind a bevételek, mind a kiadásmegtakarítás vonatkozásában. Olvassa el a jelentést!

Egyébként, ha elolvasta volna képviselő úr ezt a jelentést, azt is tudná, mi az, hogy óvadéki betét, és ha egy városnak másfél-két milliárd óvadéki betétje van, az nem tartozik bele a hitelállományába. Tehát javaslom önnek, ne azt mondja, hogy mi olvassuk el, hanem ön olvassa el.

De ugyanez a helyzet Debrecen városával is, ugyanis a következőt mondja Debrecenről ugyanaz az ÁSZ-jelentés: "2007-ben és 2010-ben az önkormányzat a működési kockázatát csökkentette, pozitív a folyó költségvetési egyenlege, 2010 végén folyószámla- és munkabérhitellel nem rendelkezett, nem volt lejárt határidejű szállítói tartozása." Milyen csődről beszél ön Debrecennel kapcsolatban?

Tisztelt Képviselő Úr! Önök hőbörögnek, vádaskodnak, ügyészséget és bíróságot játszanak a parlamentben, mi pedig, a kormány, megoldjuk a problémákat. Megoldjuk azt, amit elődeink, a szocialisták okoztak. Mi az önkormányzatokat kihozzuk az adósságcsapdából, s nem egy-egy önkormányzatot és nem pártalapon, hanem a teljes magyar önkormányzati rendszert. Ez ebben az évben azt fogja jelenteni, hogy az 5 ezer fő alatti települések 100 milliárd forintot kapnak azért, hogy az adósságuk megszűnjön, és a jövő évet tisztán, adósságmentesen tudják kezdeni az új önkormányzati és finanszírozási rendszerben, majd a következő évben fél évig további közel háromszáz önkormányzatot hozunk ki az adósságcsapdából az 5 ezer fő fölötti települések közül, amelyek adósságállománya meghaladja az 1000 milliárd forintot, amit a szocialisták áldásos tevékenységének köszönhetnek, hiszen kivonták az önkormányzati rendszerből a forrásokat.

Tehát a kormány és vélhetően az Országgyűlés többsége a problémákat megoldja és nem gerjeszti, mint ahogy azt ön és az ön pártja teszi. S lehet, hogy ez önnek nem tetszik, de fogadja el, ez a kormány az előző kormány által okozott gondokat és problémákat megoldja.

Kérem, fogadja el a válaszom, bár nem reménykedem benne. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 46 2012.12.10. 4:13  43-49

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Az első probléma azzal van, hogy amit az új kormány szervez, az nem közmunka, hanem közfoglalkoztatás. A kettő között óriási a különbség, hiszen a közfoglalkoztatás szó maga kifejezi, hogy a foglalkoztatott van a projekt középpontjában.

Valóban, az új kormány egy új közfoglalkoztatási programot indított, amelynek, úgy gondolom, két alapvető célja van, egyrészt, hogy ösztönző legyen a foglalkoztatott számára, másrészt pedig értéket teremtsen. Ösztönző legyen abban a tekintetben, hogy egyszerűen ne érje meg otthon ülni és nem dolgozni, inkább megérje a közfoglalkoztatásban részt venni. És azt gondolom, ezt a célt sikerült elérni.

Azonkívül ösztönző a tekintetben is, hogy az egyén, akinek nem volt munkája, felkészüljön egy munkaerőpiacon szerzett munkára, a közfoglalkoztatás során fegyelmet tanuljon. Másrészt pedig abban a tekintetben is eredményt tudjon felmutatni, hogy láthassa a munkája eredményét, és ilyen tekintetben a munkája során is meglegyen a sikerélménye. Értékteremtés pedig a tekintetben, hogy az önkormányzatok számára, amelyek ezt megszervezik, valóban értéket hozzon létre. Nagyon sok jó példáról, a polgármesterek, az önkormányzatok által felmutatott eredményekről számoltam már be én is itt, az Országgyűlés előtt.

Eredménye a közfoglalkoztatásnak, hogy 2012-ben 3116 település vett részt a közfoglalkoztatásban, és a mai napig 314 139 fő lépett be a közfoglalkozatásba; még egyszer hangsúlyozom, 314 ezer. Magyarország legnagyobb foglalkoztatója ma egyébként a közfoglalkoztatási rendszer. 314 ezer emberből mindig találunk olyat, aki elégedetlen; elégedetlen a munkafeltételekkel, elégedetlen azzal, hogy neki adott esetben ilyen munkát kell végeznie.

(13.40)

Az ön konkrét észrevételeit is tételesen tudom cáfolni, hiszen egyrészt azt mondja, hogy a BM nem foglalkozik a közfoglalkoztatás átalakításával, a felvetődő problémák megoldásával. Hát a saját interpellációjában le van írva, hogy van zárószavazás előtt egy foglalkoztatási törvény, egy kormányrendelet, és ön maga írja, hogy ennek vannak pozitív elemei, tehát ellentmondásos az, amit egyáltalán felvet.

De az is ellentmondásos, hogy ön feláll a parlamentben, eközben december 4-én Hoffmann Imre helyettes államtitkár elmegy a foglalkoztatási bizottság ellenőrző albizottsági ülésére, ahol kérdésekre válaszol egy órán át, és azon az albizottsági ülésen ön nem vesz részt, tehát ott nem érdekli egyébként a közfoglalkoztatás.

De meg tudom cáfolni azt is, hogy nem reagál a Belügyminisztérium az alapvető jogok biztosának jelentésére, hiszen kilencpontos intézkedési tervet dolgozott ki, ahol tételesen minden felvetődő problémára, gondra válaszol: így például útmutató készül a közfoglalkoztatottak számára, ellenőrzési tervet készít a Belügyminisztérium, vagy munkacsoportot hoz létre az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselőjével az alacsony bér- és a heti bérfizetések túlzott adminisztrációja tekintetében, hogy ezeket hogyan lehet csökkenteni. Tehát hangsúlyozom, hogy kilencpontos intézkedési tervet készített a Belügyminisztérium.

És tisztelt képviselő asszony, ellentmondok önnek, hiszen azt gondolom, hogy ez nem közmunkacsapda a kormány részéről, hanem igenis jelentős eredményeket tudunk felmutatni az elmúlt kettő évben mind a foglalkoztatottak száma, mind azok hozzáállása, mind pedig az ösztönzés tekintetében. Igenis a kormány (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) jó úton halad; nem a közmunka van csapdában, hanem az LMP van csapdában ennek a kérdésnek a megítélésében is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 196 2012.12.17. 2:04  193-196

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönjük szépen az aggódását, közel 300 ezer közfoglalkoztatott él, tehát nem közmunkás, jó? Közfoglalkoztatott, jó lenne majd megtanulni. Én viszont azokra az időkre szeretném önt emlékeztetni, amikor itt ült a parlamentben, és megszavazta, hogy a nyugdíjasok ne kapják meg a 13. havi nyugdíjukat, amikor a közfoglalkoztatottaknak megszavazta ön is, hogy ne kapják meg a 13. havi bérüket.

Megértem önt, hogy most aggódik, mert lehet valamiért többet kérni, de egyben meg is nyugtatom, hiszen úgy, ahogy a kormány rendezte a minimálbér jövő évi sorsát, úgy azt gondolom, hogy ez meg fog történni a közfoglalkoztatottak terén is. Részletekről csak akkor tudok beszámolni, ha a kormány szerdai ülésén, ahol ez napirend lesz, a kormány ezt megtárgyalja, és döntést hoz azzal kapcsolatosan, hogy a közfoglalkoztatottak díjazása hogyan alakul a minimálbérhez, illetve az inflációhoz viszonyítottan.

Azt tudom önnek mondani, hogy 2013-ban a közfoglalkoztatottak ugyanúgy munkalehetőséget fognak kapni a közfoglalkoztatási rendszeren keresztül, az önkormányzatokon keresztül, illetve állami cégeken keresztül több mint 300 ezer embernek fog munka jutni e tekintetben, és önökkel ellentétben ezek az emberek valóban megdolgoznak a munkájukért, és értéket teremtenek, mint ahogy tették azt ebben az évben is.

Abban a kérdésben is szeretném önt megnyugtatni, hogy a szociális segélynek, a közfoglalkoztatotti bérnek és a minimálbérnek akkor van értelme, ha a három együtt mozog. Tehát, ha a közfoglalkoztatottak díjazása változik, azzal együtt a szociális segélyen lévők díjazása is természetesen változni fog.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 70 2013.02.18. 4:07  67-73

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön az interpellációjában egy olyan dologra hívta fel a figyelmet, amely - gondolom - összetett. Egyrészt felhívta a figyelmet egy bűncselekményre, amely arról szól, egyes emberek - és nem a kisebbség - bűncselekményt követnek el; az emberek követik el, nem kisebbségek, tehát egyes emberek Tarnabodon megcsapolják, mi több, ellopják. Úgy gondolom, hogy ez egy valós probléma, bűncselekmény.

Amikor 2011-ben a rendőrség tudomására jutott, bejelentés, feljelentés alapján, megtette a megfelelő intézkedést. Hat személy ellen van jelenleg vizsgálat, illetve a vádemelés szakaszában van. Tehát a bűncselekményre a rendőrség megtette a megfelelő lépéseket. Azt tudom önnek mondani, hogy ha Tarnabodról vagy az ország bármely településéről feljelentés, bejelentés érkezik ilyen bűncselekmény kapcsán, a rendőrség mindig meg fogja tenni azonnal a megfelelő intézkedéseket.

A másik dolog, ami véleményünk szerint ettől teljesen független, hogy nincs közvilágítás a településen.

(14.50)

A településen azért nincs közvilágítás, mert az önkormányzat nem rendezte az áramszolgáltató felé a közvilágítási számlákat. Azonban ez nincs összefüggésben az elkövetett bűncselekményekkel. Már csak azért sem lehet összefüggésben, mert a közvilágítási teljesítményt nem méri a szolgáltató, hanem egy meghatározott adat alapján - a lámpatestek szorzatából - megkapja, hogy a település mennyit fizessen. Ezért aztán ha megtörtént az esetleges lopás, az mérhetetlen, ezért az áramszolgáltató sem tudja ezzel a számláját megemelni. Tehát az, hogy nincs a településen áramszolgáltatás, az önkormányzat felelőssége, az önkormányzat gazdálkodási felelőssége. Az önkormányzat gazdálkodásáért a képviselő-testület, illetve a polgármester felel.

Tarnabod a 2012. évi költségvetési támogatását teljes mértékben megkapta, nincs a településen adósságrendezési eljárás, és semmilyen más egyedi döntés, bírósági határozat, kincstári pénzelvonás nincs, ami a gazdálkodást, a gazdálkodás lehetőségét szűkítette volna. Tehát azért, hogy a közvilágítási számlát nem fizette ki az önkormányzat, nyilvánvalóan alapvetően a polgármester a felelős, mert ő utalványozza ezt a számlát.

Egyébként 2012-ben 11 millió 598 ezer, azaz havi 1 millió forint többlettámogatáshoz jutott a település az úgynevezett önhikirendszeren belül, decemberben 10 millió 130 ezer forint kiegészítő állami támogatásban részesült, amiből bőven ki lehetett volna fizetni a közvilágítási számlát. Mellékesen jegyzem meg, hogy a település részt vett az 5 ezer lélekszám alatti települések adósságkonszolidációjában, s ebben ez a település 45 millió 50 ezer forint egyszeri konszolidációban részesül, azaz az állam ennyit vállalt át helyette, ezért úgy gondoljuk, hogy az ez évi gazdálkodása ennyivel könnyebb lesz, hiszen az adósságokat, a törlesztőrészt és a kamatokat nem kell fizetnie.

Arra a kérdésére tehát, hogy mikor lesz a településen közvilágítás: ez a település önkormányzatának a felelőssége, és a 2013. évi támogatásokból, valamint a saját bevételéből az önkormányzatnak ezt tudni kell rendezni, és a szolgáltató akkor nyilván vissza fogja kapcsolni az áramszolgáltatást.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 116 2013.02.18. 2:03  111-120

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Nyakó István Képviselő Úr! Először is, senki nem mondott olyat, hogy Magyarországon 37 ezer forintból meg lehet élni, sem a kormány, sem a kormány egyetlen tagja. (Dr. Józsa István: Csak ezt csinálják!)

Ön olyan kérdéseket tett fel, ami lényegében fantazmagória. Tehát senki nem mondja azt, hogy 2013-ban a közfoglalkoztatottaknak hat órában kell dolgozni. Azért örülök, hogy végül is elismeri a közfoglalkoztatás, a Start-munka sikerét, mert ha a polgármesterek fel vannak háborodva, hogy csökken a munkaidő és így csökken a jövedelem, akkor valószínűleg úgy egyébként a dolog jól működik.

Ezt a 37 ezret ön találta ki. A kormány február 13-án újra foglalkozott a közfoglalkoztatás kérdésével, és megerősítette, hogy 2013-ban is a közfoglalkoztatottak túlsúlyban, nagyobb részük - ugyanúgy, mint 2012-ben - nyolc órában lesz foglalkoztatva, és a nettó bérük nem 37 ezer lesz, hanem 49 453 forint. Természetesen lesznek, akik hat órában fogják a tevékenységüket végezni, olyan tevékenységeket, amelyeket nem szükséges nyolc órában, például az ebédkihordás.

Tehát az ön mondatai feltételezésen alapulnak, és megismétlem még egyszer: 2013-ban a költségvetésben 153,7 milliárd forint áll rendelkezésre a közfoglalkoztatásra, és ebből, határozott célja a kormánynak, hogy 300 ezer embert legalább tudjon foglalkoztatni; és ennek arányában alapvetően a nyolcórás közfoglalkoztatottak lesznek, akiknek a nettó bére meghaladja a 49 ezer forintot, és nem az ön által elmondott 37 ezer forintot, mert ez riogatás, semmi több. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 120 2013.02.18. 1:07  111-120

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Hiába mondja el sokszor, nem 37 ezer forint lesz a közfoglalkoztatási bér, hanem 49, és nem hat órában lesznek foglalkoztatva az emberek, hanem nyolc órában. Egyszerűen ennyi egyébként a válasz. De amint látja, abban is léptünk előre, hogy a jövőben nem heti bérfizetés lesz a közfoglalkoztatásban, hanem havi bérfizetés.

Egyébként pedig 2012-ben 363 937 darab szerződés köttetett a közfoglalkoztatáson belül, és 261 782 főt érintett ez Magyarországon. És ezt szeretné, még egyszer hangsúlyozom, a kormány ebben az évben 300 ezer fő fölé emelni. Nagyon bízom benne, hogy a közfoglalkoztatás el fogja érni a célját, azt a célját, hogy a közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz a segélyezés és a munkaerőpiac között. Tehát egy állapot a közfoglalkoztatás, s nem pedig cél. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 105 2013.02.25. 2:03  101-109

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Most döntse el: 22 800-ból vagy amit a kérdés címén tett, 28 ezer forintból. Most melyikről beszél? Mert a kettő nem ugyanaz az összeg. Ez az egyik kérdés.

A másik kérdés: örülök, hogy most már beismeri ön is, és bemutatja a levelet is, hogy nem 6 órában lesznek a közfoglalkoztatottak foglalkoztatva, hanem alapvetően 8 órában. Ez egy siker. 154 milliárd forint van a költségvetésben 2013-ban arra a célra, hogy több mint 300 ezer főt foglalkoztasson a kormány közfoglalkoztatásban. Az is siker egyébként, hogy a jövőben nem heti bérfizetés lesz, mint ahogyan azt a közfoglalkoztatottak kérték, hanem havonta lesz meghatározva. Azt nem tudom, honnan veszi, hogy április 1-jétől indul a közfoglalkoztatási rendszer, hiszen a rendszerindítás elő van készítve. Nyilván március hónapban fokozatosan el fog indulni a közfoglalkoztatási program.

Ön bűvészkedett a számokkal; akkor, ha megengedi, én is bűvészkedem, mégpedig az ön számaival. Ön 2002 és 2006 között a feleségével a parlamentben 36 millió forint költségtérítést vett fel. Ha ezt visszaosztjuk, ez évente 9 millió forint. Ha hiszi, ha nem, ha visszaosztjuk napokra, akkor egy napra 2002 és 2006 között, amikor ön kormánypárti képviselő volt, és nyilván nem foglalkozott azzal egyébként, hogy meg lehet-e élni 28 ezer forintból vagy nem, 28 ezer forint költségtérítés jutott önnek naponta a kormánypárti ciklusában. Ezért most én kérdezek, képviselő úr. Megkérdezem önt, válaszoljon nekem az egy percben: meg lehet élni kormánypártiként napi 28 ezer forint költségtérítésből?

Várom válaszát. (Derültség, taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 109 2013.02.25. 1:05  101-109

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Én csak egy szót kértem volna, az egy percbe belefért volna, hogy napi 28 ezer forint költségtérítésből (Dr. Szanyi Tibor: Itt nem az a kérdés.) kormánypártiként meg lehet élni vagy nem. Tehát igen vagy nem? (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) De nem kaptam rá választ.

Ön valóban nem vett föl dupla költségtérítést, csak éppen a kedves feleségével ugye egy lakásban élt, és dupla szállástérítést vettek föl, és egy kocsival jártak, és duplát vett föl. Önnek nincs erkölcsi alapja arról beszélni itt, ebben a parlamentben, hogy egyébként a közfoglalkoztatottak mennyiből és hogyan élnek, és hogy mikortól és hogyan kapnak.

Még egyszer hangsúlyozom: 154 milliárdból több mint 300 ezer fő lesz napi nyolc órában foglalkoztatva a közfoglalkoztatás keretén belül. Egyébként pedig a válaszát szívesen elfogadom a folyosón is. Még egyszer: meg lehet élni napi 28 ezer forint költségtérítésből, amit ön felvett a 2002-2006 közötti ciklusban, vagy nem lehet? Erre válaszoljon, képviselő úr! (Dr. Józsa István: Hol a pénz? - Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 155 2013.02.25. 2:13  152-155

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban úgy van, ahogy ön elmondta, Tószeg község az 1999. évi árvízi védekezés során került lényegében nagyon komoly bajba. Ezt követően épült meg egy ideiglenes töltés, amit aztán 2000-ben, 2001-ben, majd 2006-ban is tovább kellett erősíteni. A végleges megoldást a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének keretén belül kellett megtalálni, és itt hat ütemre osztotta a munkát ez a terv, amelyből négy ütem megvalósult, és megépült 2190 méter előírás szerinti fővédvonal. Az V., VI. ütem megvalósítása azonban, ahogy ön is elmondta, elmaradt.

Erre vonatkozóan 2012 szeptemberében az előkészítésre irányuló Start-mintaprogramban indult fejlesztés a terület igényének biztosítása érdekében. A területek feletti rendelkezési jog megszerzése után a vízjogi létesítési engedély kiadásának nem lesz akadálya. A gátszakasz megépítése az érvényes vízjogi engedély birtokában lesz majd lehetséges. A Start-mintaprojekt I. ütemében a konkrét kivitelezési munka előkészítése is megtörtént, a közfoglalkoztatottak az anyagnyerőhely nád- és cserjeirtási munkáit, valamint a töltés előterein tereprendezési munkákat végeztek, melynek költsége 62,6 millió forint volt.

A minisztérium most is keresi annak a lehetőségét és persze az összeget, több mint 300-350 millió forint forrását, hogy 200 fő közfoglalkoztatott bevonásával 8 hónapon keresztül a Start-mintaprogram II. ütemében a következő 500 méteres szakasz kivitelezési munkái is elkészüljenek. Erre minden esély megvan, azonban a hátralévő munkálatokat az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési ciklusának forrásából kell majd megvalósítani. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 22 2013.03.04. 5:00  19-22

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! 2010-ben, amikor a szocialisták nyolc év után átadták a kormányzást, az állami adósságállomány nyolc év alatt 52 százalékos GDP-ről 83 százalékra ugrott fel. A lakosság devizaadóssága 2002. december 31-én nem érte el a 100 milliárd forintot; amikor átadták a kormányzást, ez az összeg több mint 7000 milliárd forint volt.

Az önkormányzatok adóssága 2002-ben szinte olyan alacsony volt, hogy számokban nem is lehetett mérni; kormányzásuk alatt ötszörösére, 1248 milliárd forintra nőtt. Az önkormányzatok a működőképességük határán voltak, eladósodtak, vagyonukat felélték, és évről évre csak hiány tervezésével tudták biztosítani a működést.

Az Orbán-kormány első feladata az volt az önkormányzatok terén, hogy megtartsa a működőképességet. 2010-2012 között 129,1 milliárd forint egyedi kormányzati támogatás segítette, hogy az önkormányzatok ne jussanak csődbe, plusz 30 milliárd forint jutott az önkormányzatok fejlesztéseinek, önerejének bővítésére. A közigazgatási rendszer átalakítása során a kormány meghirdette, hogy rendbe fogja tenni az önkormányzati rendszert, és egy új rendszert fog kialakítani.

Ennek első lépése a megyei önkormányzati rendszer megmentése volt, amelynek kapcsán 189 milliárd forint adósságot vállalt át az állam. A következő lépés az új önkormányzati törvény megalkotása. Az új önkormányzati törvényben egy új, állam és önkormányzat közötti feladatrendszer került kialakításra, létrejött újra a törvényességi felügyeleti rendszer, egy új hivatali és társulási rendszer jött létre, és természetesen egy új finanszírozási rendszer alapjait rakta le az új önkormányzati törvény.

Emellett megszületett a stabilitási törvény. A stabilitási törvény szabályozza az önkormányzatok eladósodását, hiszen hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén előírja a kormányzat hozzájárulását.

Mindezt teszi úgy az önkormányzati törvény és a stabilitási törvény, hogy minden önkormányzatnak megmarad az önállósága, önálló költségvetést készít, önálló vagyonnal rendelkezik, képviselőit és a polgármestereit a lakosság közvetlenül választja. Tehát egyetlen önkormányzat sem szűnt meg az új önkormányzati rendszer kialakításával Magyarországon.

Természetesen ahhoz, hogy az új rendszer működőképes és átlátható legyen, rendezni kellett a múlt örökségét. A múlt öröksége - ahogy már említettem - az eladósodás. Ezért volt szükség az adósságkonszolidációra.

Ahogy Kósa képviselőtársam már elmondta, az adósságkonszolidációban a kormány az 5000 lélekszám alatti településeknél 74 milliárd forintot, az 5000 lélekszám fölötti településeknél - ez 277 települést érint - pedig 610 milliárd forintot jelent. Ez összességében, a megyei önkormányzatok adósságátvállalásával együtt, illetve az egészségügyi és a szociális intézmények adósságainak átvállalásával közel 900 milliárd forint átvállalást jelent az állam részéről, és ha ehhez hozzáadjuk még a kamatokat is, akkor meg fogja haladni az állam által átvállalt kötelezettség az 1200 milliárd forintot.

Tisztelt Országgyűlés! Kimondhatjuk azt, hogy amit a szocialisták az önkormányzatoktól nyolc év alatt elvettek, azt most a Fidesztől visszakapják (Dr. Józsa István: Kivéve az iskolákat és az orvosi rendelőket!), hiszen ez az összeg meg fogja haladni az 1000 milliárd forintot.

Természetesen ahhoz, hogy a rendszer működőképes legyen, egy új finanszírozási rendszert is szükséges volt kialakítani, amelynek a lényege, hogy a működés terén hiány nem tervezhető, illetve a működést úgy kell biztosítani, hogy arra a források rendelkezésre állnak már a tervezéskor is.

Azt gondolom, hogy a kormány az önkormányzatok terén szinte már teljes egészében teljesítette azt, amit vállalt, tiszta, átlátható, új önkormányzati rendszert, tiszta pénzügyi alapokon nyugvó és valóban az önkormányzati feladatokkal, nem pedig a súlyos likviditási gondokkal küszködő önkormányzatok, polgármesterek lesznek az országban, és végre Magyarország önkormányzata európaivá válik.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 54 2013.03.04. 4:10  51-57

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, az önkormányzati rendszer átalakítása a kormány egyik legnagyobb vállalása és az egyik legnagyobb tette, amit megvalósított. (Dr. Józsa István: Kósa Lajos is tud róla?) 2013-tól - sok más mellett, amit a napirend előtti felszólalásomban elmondtam - természetesen a finanszírozás is megváltozott az önkormányzati rendszeren belül. Eddig az volt a jellemző, hogy az önkormányzatok korlátlanul és következmények nélkül tervezhették a hiányukat akár működésben, akár fejlesztésben. Eddig az volt a jellemző, hogy az önkormányzatok korlátlanul és következmények nélkül vehettek fel hitelt, köteleződtek el 5-10-20 évre, és élték fel a jövőt. Ennek a következménye lett az eladósodás, ennek a következménye lett, a korlátlan hiánytervezésnek, a vagyonfelélés. Van, aki működésre, és volt, aki fejlesztésekre vette fel a hitelt, mert az európai uniós fejlesztések csak nagyon nagy önerőrésszel voltak megvalósíthatók.

Abban mindenki egyetértett, hogy az önkormányzati rendszert és a finanszírozási rendszert is át kell alakítani. Ezt a kormány több lépésben megtette. Az első lépés volt a stabilitási törvényen belül, hogy szabályozta az önkormányzatok kötelezettségvállalását, tehát a hitelfelvételt és a kötvénykibocsátást szabályozta, mondjuk ki: szigorította, és ez egy bizonyos összeg fölött csak a kormány engedélyével lehetséges. Kimondta az önkormányzati törvényben 2011 decemberében, hogy a jövőben már a tervezéskor sem lehet működési hiányt tervezni, addig nyújtózkodj, míg a takaród ér, mint ahogy az életben is tehetjük azt, és csak annyi kiadást lehet tervezni, amennyi bevétele van az önkormányzatnak.

A finanszírozásban megszűnt a szabad forrás, hiszen eddig az úgynevezett személyi jövedelem alapú finanszírozás, a 8 százalék és annak a kiegészítése lényegében egy szabad forrást jelentett az önkormányzati büdzsében, azt tett vele a képviselő-testület és a polgármester, amit akart. Ez is megváltozott, hiszen megszűnt az szja-alapú finanszírozás - de egyébként ez az egész személyi jövedelemadó rendszer megszűnt, tehát egyébként is kellett volna rajta alakítani -, és most már csak feladathoz adott finanszírozás létezik a költségvetésben. És itt jutunk el az önkormányzati hivatal és a településüzemeltetési feladatok finanszírozásához, a településüzemeltetés terén a zöldterületet, a közvilágítást, a köztemetőt és a közutakat megfelelő mutatószámok alapján finanszírozzuk az új rendszerben.

Az önkormányzati hivatalok finanszírozása a lakosságszám alapján történik, attól függően, hogy hány település önkormányzata társul a feladatok ellátására, hogy van-e a területén nemzetiségi önkormányzat, illetve hogy az adott település járási székhely-e, ettől függően jön ki a megfelelő szám az adott településre, illetve településekre.

(14.40)

Az ön által felvetett problémát én értem. Tehát az a probléma, hogy az egyik településen, ami kis lakosságú, de város, magasabb létszám látja el esetleg ugyanazt vagy kevesebb feladatot. Én megértem ezt a problémát, azonban azt teszem fel kérdésként, hogy az a három település, amit ön említett, és a törvény által finanszírozott létszám ezen a három településen el tudja-e látni ezt a feladatot. Lehet az hiba, hogy a kisebb létszámú városban magasabb a létszám, természetesen ezt meg fogjuk vizsgálni, mint ahogy az egész finanszírozási rendszernek a gondjait, nehézségeit, feszültségeit, hiszen egy ilyen átalakulás nyilván csak feszültségekkel teli módon történhet meg. Erre vonatkozóan egyébként az önkormányzati fejezetben jelentős, mintegy 45 milliárd forintnyi összeg van, ezt szeretnénk (Az elnök csenget.) korrekcióként felhasználni az ilyen gondok orvoslására.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 98 2013.03.04. 2:05  93-102

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az adósságkonszolidáció a kormány olyan döntése, amivel a parlamentben minden frakció egyetért, hiszen az elmúlt hónapokban egyetlen felszólalás nem hangzott el, ellenzéki oldalról sem, hogy nem ért egyet azzal, hogy amit a szocialisták csináltak nyolc év alatt, azt a Fidesz helyrehozza, azaz hogy kihozza az önkormányzatokat is az adósságcsapdából.

Szeretném elmondani a parlament nyilvánossága előtt is, hogy mind a 277, 5 ezer lélekszám fölötti település aláírta azt a megállapodást, amely kimondja, hogy az adott önkormányzatra mekkora mértékű adósságátvállalás vonatkozik. Tehát legyen az jobbikos, legyen az szocialista vagy bármilyen más pártot valló önkormányzat, mindenki részt vesz az adósságkonszolidációban és igényli azt.

Azt gondolom, a kormány jól döntött akkor, amikor az eredetileg tervezett 510 milliárd helyett 100 milliárddal magasabb összeget vállalt át az önkormányzatoktól, és ezzel meg tudta emelni azoknak az önkormányzatoknak az adósságátvállalását, amelyek igazán nagy bajban vannak a törvényi minimumhoz viszonyítottan.

Szeretném elmondani, hogy az adósságkonszolidáció jelenlegi állapotát holnap a kormány megtárgyalja, és a törvény értelmében március 1. és június 28. között minden érintett önkormányzattal újabb megállapodás történik majd, amelybe már a bankok is bevonásra kerülnek, és ebben a megállapodásban lesz rögzítve az, hogy melyik önkormányzatnak milyen hitelét, milyen összegben, mekkora kamatokkal fogja átvállalni az állam. Én úgy gondolom, a kormányzatnak ez a döntése történelmi léptékű és történelmi jelentőségű, hiszen megteremti egy új önkormányzati rendszer alapjait.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 102 2013.03.04. 1:00  93-102

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen nem fogunk megfeledkezni azokról az önkormányzatokról sem, arról a több mint 1200 önkormányzatról, amelynek nem volt hitele és nem volt adóssága, ezért nem kellett hogy részt vegyen az adósságkonszolidációban. Természetes dolog, hogy ezt a kormány honorálni, illetve kárpótolni fogja ezeknek az önkormányzatoknak. Elsősorban a fejlesztéspolitika terén szeretnénk előnyöket nyújtani majd ezeknek az önkormányzatoknak. Miután lezárul az adósságkonszolidáció - vélhetően június 28-án -, ezen önkormányzatok számára olyan pályázati lehetőségeket fogunk megteremteni, amelyekben nem fogják azt érezni, hogy a kormány cserbenhagyta őket a felelős és jó gazdálkodásuk miatt.

Tehát, tisztelt képviselő úr, ezek az önkormányzatok is számíthatnak kompenzációra. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 154 2013.03.04. 2:06  151-154

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Érdekes kérdést feszeget, azt, hogy az önkormányzatoknak milyen szerepvállalása lehet a közbiztonság segítésében, megszervezésében, a bűnmegelőzés javításában.

Valóban az egyik, talán leghatékonyabb eszköze ennek a térfigyelő rendszerek működtetése, illetve kiépítése. Szeretném önnek elmondani, hogy a Belügyminisztérium felismerte ezt a lehetőséget, és az elmúlt év során az önkormányzati fejezetben az önkormányzatok számára kiírt fejlesztésekben az egyik lehetőség volt, hogy térfigyelő rendszerekre lehessen pályázni. Ennek eredményeként a 4/2012. (III.1.) BM rendelet szerint összesen 123 önkormányzat nyert az elmúlt évben 798 millió 423 ezer forint összegben térfigyelő-kiépítésre támogatást. Természetesen a kormány ebben az évben is szeretné ezt folytatni, és igaz, hogy csökkentett összeggel szerepel az ez évi költségvetésben, de 700 millió forint szolgálja ugyanezt a célt. Tehát ebben az évben is lehet önkormányzatoknak térfigyelő rendszerek kiépítésére pályázni.

Más kérdés a térfigyelő rendszerek működtetése. Erre direkt támogatást a költségvetés nem tartalmaz. Itt a településüzemeltetési támogatást lehet ilyen célokra felhasználni.

Valóban valós és jogos kérdés, hogy az európai uniós forrásokat hogyan lehet hasznosítani. Ebben az évben is a KÖZOP programon belül 12,5 milliárd forint áll a rendőrség rendelkezésére stabil kamerák kiépítésére autópályák és főutak mentén. Bízom benne, hogy a következő európai uniós költségvetési ciklusban is lesz lehetőség ezen források ilyen irányú felhasználására.

Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 90 2013.03.12. 14:59  89-161

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat több törvény módosítását kezdeményezi. Ennek legfőbb eleme, hogy módosítja a szövetkezeti törvényt, a 2006. évi X. törvényt, ennek a szociális szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit.

A szociális szövetkezetekre vonatkozó speciális szabályok tekintetében emlékeztetni szeretném önöket a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége 1995-ben Manchesterben tartott kongresszusán elfogadott, a szövetkezetek mibenlétére vonatkozó definíciójára. Az elfogadott definíció szerint a szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önként egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális céljaikat közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalkozások útján megvalósítsák. A szövetség szerint a szövetkezés értékei az önsegély, az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapulnak.

E kis nemzetközi kitekintés és a szövetkezés alapelveire vonatkozó kitérő szükséges ahhoz, hogy a szociális szövetkezetekre vonatkozó törvényjavaslat célja és szellemisége érthetővé és elfogadhatóvá váljon. Évek óta aktuális kérdés mind hazánkban, mind pedig az Európai Unióban, hogy miképpen lehet a szociális gazdaságot és ezen belül a szociális szövetkezeteket az elhelyezkedés szempontjából a leghátrányosabb helyzetű emberek szolgálatába állítani. Hogyan lehet, ha szükséges, akár állami segítséggel is az együtt dolgozás feltételeit megteremteni?

A szociális szövetkezetek a hatályos szövetkezeti törvény szerint olyan szövetkezetek, amelyek célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése. A szövetkezeti tagsági jogviszony feltételezi a szövetkezet tevékenységében történő személyes közreműködést. Az alapszabály előírhatja, hogy a személyes közreműködés munkavégzés formájában történjen, azonban ez csak munkaviszony, megbízási jogviszony vagy vállalkozási jogviszony keretében történhet.

(13.20)

Amennyiben a tag a megengedett bármely jogviszony keretében fejti ki tevékenységét, az jelentősen leszűkíti a szociális szövetkezetek lehetőségeit céljaik elérésében, tehát abban, hogy hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételeket teremtsen. Meg kell felelniük ugyanis az adott munkavégzésre irányadó jogszabályi feltételeknek, így különösen, ha a személyes közreműködés például munkaviszonyban történik, akkor érvényesülnie kell a minimálbérre, a garantált bérre, szabadságra, végkielégítésre, járulékfizetésre vonatkozó rendelkezéseknek, ami jelentős többletterhet ró a szociális szövetkezetekre.

A szövetkezetekről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat szellemiségében visszanyúl a szövetkezés alapjaihoz és kezdeteihez, amikor a szövetkezetbe tömörült személyek nem munkaviszonyban és nem más jogviszonyban fejtették ki tevékenységüket, hanem közvetlenül, munkájukkal járultak hozzá a közös gazdálkodáshoz, és a munkájukhoz igazodóan részesültek a közösen megtermelt javakból.

A törvényjavaslatban a tagi munkavégzési jogviszony megváltozik a következők szerint. Legfontosabb sajátossága, hogy a tag munkájával minden más jogi kötöttség nélkül - például munkaviszony, megbízásos jogviszony - közvetlenül részt vehet a szövetkezet gazdasági tevékenységében. A tag munkájának ellentételezése - a közös tevékenységben való részvétele arányában - természetben is történhet. A tagi munkavégzési jogviszony a szociális szövetkezeti tagsághoz kötődik, amennyiben a belépni szándékozó tag ezt a jogviszonyt választja személyes közreműködésként, úgy a jogviszony a tagi felvételt követő napon keletkezik, és a tagsági jogviszonyt követő napon megszűnik.

A szociális törvény - az 1993. évi III. törvény - és a személyi jövedelemadóról szóló törvény - ez pedig az 1995. évi CXVII. törvény - korábbi módosítása lehetővé tette, hogy a tagi jogállásra tekintettel a személyes közreműködés ellentételezésére természetben kapott juttatás ne minősüljön keresőtevékenységnek, és mentes legyen a személyi jövedelemadó megfizetése alól, amennyiben annak értéke nem haladja meg az éves minimálbér összegét. A szociális törvény e rendelkezése egyben azt is jelenti, hogy a tagi munkavégzési jogviszonyban lévő szociális szövetkezeti tag, amennyiben egyébként megfelel a szociális törvényben meghatározott feltételeknek, jogosult a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra.

A szövetkezeti autonómiát tiszteletben tartva a törvényjavaslat széles körű lehetőséget biztosít arra, hogy a szövetkezeti tagok az alapszabály elfogadásával saját maguk határozzák meg a tagi munkavégzési jogviszony feltételeit. A törvényjavaslat csak abból a szempontból ír elő kötelezettséget, hogy a jogviszony tekintetében az alapszabályban rögzíteni kell a tag által teljesítendő munkafeladatok meghatározását. Szintén alapszabályban kell meghatározni a munkafeladatok ellátása dokumentálásának és a megtermelt javakból való részesedésnek a módját is. A hátrányos helyzetben lévő szociális szövetkezeti tagok számára történő munkafeltételek megteremtését szolgálja az a rendelkezés, hogy tagi munkavégzési jogviszonyt csak regisztrált álláskereső létesíthet, illetve tarthat fenn. Amennyiben a szociális szövetkezet tagja más jogviszony alapján végez munkát, a tagi munkavégzési jogviszonya szünetel.

A szövetkezeti törvény módosításának további célja, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévők is tudjanak szövetkezni, illetve tagjai lehessenek a szociális szövetkezeteknek. E cél érdekében a szövetkezeti törvény módosítására vonatkozó javaslat lehetőséget kíván teremteni arra, hogy az egyébként kötelező és belépéskor teljesítendő vagyoni hozzájárulást - részjegytőkejegyzést - a tag a munkavégzése során tulajdonába került javakkal késleltetett módon is megfizethesse. A szociális szövetkezetekben a tagi munkavégzés lehetőségének megteremtése mellett, mivel várhatóan az új típusú, főként mezőgazdasági termeléssel foglakozó szociális szövetkezetek az egyszerű foglalkoztatásról szóló törvény - ez a 2010. évi LXXV.törvény -feltételeinek nem minden esetben tudnak megfelelni, a törvényjavaslat mentesítő rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha a szociális szövetkezet egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony útján kívánja megoldani az átmeneti munkaerőigényeket.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Az eddigiek során is többször elhangzott az e jogviszonyra vonatkozó meghatározó kulcsszó, ez pedig a hátrányos helyzet. Az új típusú szociális szövetkezetek főleg a kezdeti időszakban nem azokhoz a vállalkozási formákhoz fognak tartozni, amelyek erős gazdasági háttérrel rendelkeznek, ezért különösen nagy szükség van arra, hogy az önkormányzatokon kívül olyan tagjaik is legyenek, akik mind a tag, mind pedig a szövetkezet tekintetében képesek, ha mással nem is, adományokkal támogatni a szociális szövetkezetet. Ilyen szervezetek lehetnek a karitatív tevékenységet folytató közhasznú szervezetek, amelyek a közhasznú jogállásuk megszűnéséig a szociális szövetkezetek tagjai lehetnek.

Annak érdekében, hogy az egyéként legelesettebbek és legrászorultabbak ne legyenek kizárva a szociális szövetkezetekből, szükséges, hogy a jelenlegi szociális szövetkezetek alapszabályukat a törvényjavaslat szerint módosítsák. Az a szociális szövetkezet, amelyik ezt nem teszi meg, tehát kizárja a tagi munkavégzés lehetőségét, a javaslat szerint köteles lesz 2013. szeptember 30-áig a szövetkezet szociális jellegét megszüntetni.

A törvényjavaslat e sajátos jogviszony jellegéhez igazodóan módosítja, illetve kiegészíti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultságról szóló törvényt is, valamint ezenfelül az egyes adótörvények és az ezzel összefüggő egyéb törvények módosítását is. A társadalombiztosítási törvény javasolt módosításával a tagi munkavégzési jogviszonyban lévő szociális szövetkezeti tag jogosulttá válik a pénzbeli egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Az egészségügyi szolgáltatási járulék, 6660 forint/hó - ez 222 forint/nap - megfizetését az állam degresszív módon átvállalja: az első évben 100 százalékos mértékben, amely minden következő évben 25 százalékkal csökken, az ötödik évben a járulék teljes összegét a szociális szövetkezet fizeti majd meg. Az Egészségbiztosítási Alap részére az állam által átvállalt járulék megtérítése a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból negyedévente fog megtörténni.

A törvényjavaslat e jogviszony után mentesíti a szociális szövetkezetet a szociális hozzájárulás megfizetésére vonatkozó kötelezettség alól. A jelzett törvények szabályozzák egyben az e jogviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási, illetve adóhatósághoz történő bejelentés rendszerét. Mint ahogy az előbb jeleztem a tisztelt Háznak, az egészségügyi szolgáltatási járulék átvállalásának forrása a Nemzeti Foglalkoztatási Alap lesz, ezért a törvényjavaslat módosítja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt is. E törvény tekintetében további módosítás, hogy külön előirányzat fogja tartalmazni a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emeléséből a 2013 első félévében adódó többletterhekhez igénybe vehető támogatásokat.

A törvényjavaslat érinti a közfoglalkoztatás és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint az egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvényt is. A módosítás jellege kétirányú. Egyrészt a közfoglalkoztatásról szóló törvény eddig is lehetővé tette, hogy a közfoglalkoztatottak, amennyiben egy közfoglalkoztatónál legalább kétéves közfoglalkoztatási jogviszonyban álltak, és vállalják, hogy szociális szövetkezet tagjaként legalább két évet együtt dolgoznak, ingyenesen használatba kaphassák az általuk használt termelőeszközöket. Szintén ingyenesen a szociális szövetkezet használatába kerülhet a közfoglalkoztatási programok megvalósításához biztosított állatállomány is. A törvényjavaslat egy évre csökkenti a használatbavételhez szükséges közfoglalkoztatási jogviszony időtartamát, elősegítve ezzel a közfoglalkoztatás során megszerzett tapasztalatok alapján a szociális szövetkezetek megalakulását.

(13.30)

Mivel nem kevés értékről és vagyonról van szó, a módosítási javaslat feltételül szabja, hogy az eszközök, illetve az állatállomány csak akkor kerülhet a szociális szövetkezet használatába, ha a szociális szövetkezet vállalja, hogy a hasznosításra vonatkozó döntések tekintetében a kijelölt állami képviselő véleményét kikéri. Az átadott vagyon megfelelő hasznosítását biztosító állami képviselőt a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jelöli ki. A közfoglalkoztatásról szóló törvény másik fontos változása, hogy a közfoglalkoztatottak olyan, az állam által finanszírozott értékteremtő munkákban vesznek részt, amelyek szervesen kapcsolódnak az önkormányzatok, más állami szervek közfeladataihoz.

A közfoglalkoztatásban részt vevők tekintetében e feladataikra tekintettel elvárható a legalapvetőbb erkölcsi és társadalmi együttélési szabályok megtartása, így a gyermekek tankötelezettségének teljesítésével kapcsolatos felelős szülői magatartás, továbbá a lakókörnyezettel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletben meghatározott szabályszegések elkerülése. E cél érdekében a törvényjavaslat lehetővé teszi az álláskereső közfoglalkoztatásból való kizárását, amennyiben a tankötelezettséggel kapcsolatos mulasztás miatt ellene szabálysértési eljárás indult, illetve szabálysértés miatt a kiközvetítéstől számított 3 hónapon belül jogerősen elmarasztalták. A hatályos jogszabályok szerint a tanköteles gyermek 30 órát meghaladó igazolatlan mulasztása alapítja meg a szülő szabálysértési felelősségét. Szintén kizárási ok a lakókörnyezet tisztán tartására vonatkozó helyi rendelet szabályainak megszegése. A kizárás időtartama 3 hónap, amelyről első fokon a munkaügyi kirendeltség, másodfokon a munkaügyi központ dönt.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, vitassák meg a törvényjavaslatot, és lehetőség szerint támogassák. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 160 2013.03.12. 11:54  89-161

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megköszönni az aktivitást, amit bizonyítottak a vita során, különösen az ellenzéki képviselők. Érdemes volt ennyit várni, mert a vita elejénél, kétharmadánál bizony nagyon kevés szó esett magáról a törvényjavaslatról, úgyhogy köszönöm azoknak a képviselőknek, akik inkább a vége felé foglalkoztak a kérdéssel, hiszen ők már érintették a törvényjavaslatot. Szeretném megköszönni a kormánypárti frakcióknak, a frakciószövetségnek a támogatását, a támogató hozzászólásokat. Szeretném megköszönni az ellenzék oldaláról is a támogatást, hiszen azért ne feledjük el, hogy mind az MSZP, mind az LMP - aki most nincs a teremben - és bizonyos értelemben a Jobbik is azt mondta, idézem szó szerint, hogy elvileg támogatja a javaslatot. Elhangzott, hogy jónak tartják, és jogosnak, és az is elhangzott, hogy ez a törvényjavaslat jobbító szándékú, de jön a szokásos ellenzéki magatartás, hogy egyébként a szándék jó, egyébként elvileg a cél jó, de ahogy az a törvényjavaslatban van, és ahogy meg van fogalmazva, az viszont már nem jó.

Úgyhogy én azt gondolom, magának a törvényjavaslatnak az a célja, hogy a közfoglalkoztatás alapján, bázisán próbáljuk meg támogatni azokat az embereket, akik a munkatapasztalatukból, illetve az állam, az önkormányzat által biztosított vagyonból és eszközből értéket tudtak létrehozni, az állam által támogatott díjazásból megtanultak valamit megművelni, létrehozni, megteremteni, ők lépjenek ki ebből a körből, és ugyanazokkal a támogatásokkal - itt elsősorban az eszközre és vagyonra gondolok - próbálják meg előbb kiscsoportban, kisközösségben, később esetleg nagyobb közösségben közösen gondolkodva, dolgozva ugyanúgy létrehozni azt az értéket. Nem osztom azokat a véleményeket, amelyek azt mondják, hogy ez egy kidobott pénz, hiszen egyrészt nem arról van szó, mint a közfoglalkoztatásban, hogy a díjazást is, tehát a munkabért is és annak járulékát is lényegében az állam finanszírozza, hanem arról van szó, hogy ezt a bizonyos 6660 forintot havonta, az egészségbiztosítási járulékot az állam fizeti helyettük, de ugyanakkor jövedelmet az ebben részt vevőknek nem biztosít. Azért ne hasonlítsuk össze azt, hogy valakit ennyivel támogatunk - és csak az első évben 100 százalékban, mert utána az is évente 25 százalékkal csökkenni fog -, aztán otthagyjuk, és azt mondjuk neki, hogy az eddig művelt földön, ami önkormányzati vagy állami tulajdon, a közfoglalkoztatási programból megvásárolt eszközökből, és még egyszer mondom, az egy év alatt megszerzett munkatapasztalatból igenis tudják folytatni azt a tevékenységet, és nyilván átszámolják százszor, mielőtt belevágnak, hogy az abból származó értékből még saját maguk és a családjuk számára esetleg még megélhetést is tud biztosítani.

Elfogadom azt a kritikát vagy véleményt, hogy ez nem egy csoda, ez nem fogja megoldani egyik napról a másikra Magyarországon a munkanélküli-kérdést, a közfoglalkoztatási kérdést, nem is egy hosszú törvényjavaslat, több törvényt is módosít, hanem lényegében egy lehetőség. Egy lehetőség arra, hogy mégis, míg 2012-ben 261 ezer ember jelent meg fizikailag a közfoglalkoztatásban, remélhetőleg 2013-ban ez a szám 300 ezer lesz, vagy 300 ezer fő fölé fog lépni, és azok között az emberek között igenis van olyan, aki képes a jövőbe látni, gondolkodni, és igenis képes azt elhinni önmagáról, és azokkal, akikkel összefog, igenis meg tudja szervezni a saját életét. Ha ebben mi sem hiszünk itt a parlamentben, és különösen a kormánypártiak, akkor valóban nem fog semmi történni. Akkor az fog történni, amit a szocialisták csináltak a közmunkával - az ellenzéki pártok még mindig úgy mondják, hogy közmunka, de majd erre egy kicsit kitérek -, tehát amit ők tettek a közmunkával, hogy itt van, nesze, a minimálbér, vagy még attól több is, semmilyen elvárás nincsen, csináljad, évekig fizetjük, és nem történik semmi.

Úgy gondolom, hogy ez egy része, egy kis eleme annak a rendszernek, amely Magyarországon létre fog jönni, és amelynek az az elvi megalapozása, hogy az embereknek, az embernek, minden embernek munkából kell megélnie. Elfogadom azokat az aggódó kérdéseket, hogy mi van akkor, amikor nem tud értéket létrehozni, akkor mit fog tenni, és persze sok nyitott kérdés van még, de azért vagyunk itt, és azért van a kormány, hogy ezt értékelje, hogy ha ez a törvény hatályba lép, annak milyen hatásai lesznek, és ha szükséges, mint ahogy sok más területen - lásd a devizahitelesek terén vagy más dologban is -, akkor azon tudjunk módosítani és javítani, hogy az eredeti célt, amelyben egyébként itt egyetértünk nagyrészt, meg tudjuk valósítani.

Megmondom őszintén, azt nem gondoltam, hogy ennyi mindenről ma szó esik, ami végül is ezen a törvényen keresztül lett levezetve, hogy a szociális ellátórendszer is rossz, az oktatási rendszer is rossz Magyarországon, a közbiztonság is - tudjuk a Jobbiktól -, aztán itt lehetett cigányozni egyet. Megmondom őszintén, mi több, még az is kiderült, hogy ezáltal, hogy ez a rendszer létrejön, és a közfoglalkoztatás terén esetleg az a szabályozás hatályba lép, hogy három hónapra ki kell zárni azt a közfoglalkoztatottat, akinek a gyermeke nem teljesíti a törvényben előírt kötelezettségeket, ezáltal a társadalom kriminalizálódik. Na, ez a csúcskifejezés!

Úgy gondolom, hogy aki ezen az úton jár - ellenzéki képviselő -, aki így gondolkodik, az nagyon-nagyon rossz úton jár. Egyrészt ne feltételezzük, hogy ebből a 300 ezer emberből ez nagyon sokat fog érinteni. Azt gondolom, hogy ez probléma, kisebb probléma a megtett intézkedések hatására, de nem akkora társadalmi probléma, hogy ilyen következtetést kelljen levonni a parlamentben, hogy ezáltal a bűnözés még könnyebbé fog válni. Azt gondolom, hogy az olyan esetekben, amikor ezt a határozatot meg kell hozni, ott nagyon súlyos családi, társadalmi, morális problémák vannak, és ez egy végső eset, hogy az a család megkapja a figyelmeztetést arra, hogy Magyarországon egy családban mindenkinek tenni kell a dolgát. Tenni kell a gyermeknek is, mert milyen család az, ahol a szülő elmegy közfoglalkoztatásban dolgozni, egyébként pedig a gyermeke csavarog.

Az első lépés egy családon belül az, hogy a családfő feleljen azért, a családfők feleljenek azért, hogy mindenki a családban elvégezze a dolgát, el kell hogy végezze a gyermek is, és azért ő felel. Hiába kiváló közfoglalkoztatott maga a családfő, ha egyébként a három gyermeke egy órát nem megy be az iskolába. Lehet azon vitázni, hogy ez túlságosan szigorú szankció-e, de nyilvánvaló, hogy ezt a társadalmi problémát kell hogy jelezzük a család számára, és úgy gondolom, hogy ez a szabályozás nem aránytalan ezzel a társadalmi problémával szemben.

(16.10)

Sok-sok ellenzéki - hogy is mondjam - politikai lózungra tételesen lehetne válaszolni. A legélvezetesebb az, hogy ha valaki végigköveti ezt a vitát, és azt figyeli meg, hogy a frakción belül mit mondanak a képviselők. Hihetetlen ellentmondásba keverednek frakción belül is. Én például azt vettem észre, hogy a Jobbikban az, aki elöl ül, egészen mást mond, mint az, aki hátul ül. Itt is olyan ellentmondások voltak, hogy vannak ugyan jogok meg kötelezettségek, de amikor már arról van szó, hogy a szülőnek felelni kell a családon belüli dolgokért, a gyermekért, akkor az már elítélendő a kormány elképzelése szerint.

Ahogy mondtam, még egy elvi kérdésről szeretnék beszélni, mégpedig arról, hogy miért nem közmunka az, amit mi teszünk. Le kellene szokniuk az ellenzéki pártoknak is erről a kifejezésről, mert ez nem közmunka, hanem közfoglalkoztatás. Az én véleményem szerint az a különbség a két dolog között, hogy a közmunka kifejezés valamilyen munka elvégzését jelenti, azt jelenti, hogy az előttünk lévő munka a fontos és az egy köztevékenység vagy közszolgáltatás, míg a közfoglalkoztatásnál, úgy gondolom, mégiscsak a foglalkoztatott van a központban, tehát foglalkoztatunk valakit és az közpénzből közösségi célokra végzi el az adott tevékenységet, és azért megfelelő díjazást kap. Azt gondolom, hogy ez alapvetően meghatározza a különbséget a két gondolkodásmód között.

Én nagyon várom, hogy milyen módosító javaslatok fognak érkezni, hiszen ha azok a szabályok nem jók, amelyeket ebben a törvényben írtunk, de a célkitűzés helyes, akkor meg kell tudni mondani az ellenzéki pártoknak, de a független képviselőknek is, hogy mi legyen helyettük. Ha ezek a módosító javaslatok megérkeznek, akkor úgy gondolom, a jövő héten a részletes vitában tudjuk ezt folytatni. És nagyon köszönöm mindenkinek a felszólalását.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
262 168 2013.03.18. 2:08  165-168

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnos, rossz információkból és rossz, úgynevezett ténymegállapításból sajnos rossz kérdéseket tudott feltenni, amikre nem is lehet válaszolni ezáltal, hiszen az első, amit ön kimond, hogy a kapitányságokról folyamatosan vonjuk ki az erőket a rendőrségről, és a helyi rendőri egységek egyre kisebb kapacitással tudnak részt venni a közbiztonság megteremtésében. Ez egy valótlan állítás, hiszen a rendőrség átszervezése éppen az ellenkezőjéről szól.

Például a BRFK és a vidéki, illetve kerületi létszámok aránya 40-60 százalék volt, most már 30-70 százalék lett. A készenléti rendőrség száma mintegy 450 fővel növekedett, a körzeti megbízotti státus 144-gyel, összességében 289 fővel. Tehát éppen hogy erősödnek a helyi rendőrségi erők.

Aztán az sem igaz, hogy a rendőrség fejlesztése helyett a közterület-felügyelettel próbálják megoldani a közbiztonsági feladatokat. A közterület-felügyelők jogállása és feladatköre nem fog változni, azt az 1990. évi LXIII. törvény biztosítja és garantálja. Ezen a kormány nem kíván változtatni.

Tehát ellentmondás van a kérdésében önmagában, hiszen azt mondja, hogy nem kapnak az államtól forrást a közterület-felügyelők, miközben egyébként azt vizionálja, hogy fejlődnek a közterület-felügyelők. Úgyhogy ne haragudjon, de arra a kérdésre, hogy a közterület-felügyelőkkel próbáljuk a rendőrség munkáját helyettesíteni, nem tudok önnek válaszolni, mert egyszerűen a kérdés önmagában nem igaz, hiszen az alaptörvény kimondja, hogy a közbiztonsági feladatok ellátását, a közrendet a rendőrség biztosítja Magyarországon, és ez a jövőben is így lesz.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
262 233 2013.03.18. 3:39  230-233

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az általános vita úgy fejeződött be, hogy abban bíztam és azt reméltem, hogy miután az ellenzéki pártok a törvényjavaslat alapvető céljával egyetértettek, viszont a tartalmával nem, azt a reményemet fejeztem ki, hogy a módosító javaslatok által megismerhetjük majd azt az eszközt és azt a módszert, amivel az a cél, hogy a közfoglalkoztatásból egy olyan szociális szövetkezeti rendszer jöjjön létre, ahol azok a közfoglalkoztatottak, akik munkatapasztalatukat felhasználva, az államtól kapott eszközöket, anyagokat, állatokat felhasználva tovább gyarapítsák vagyonukat, és a vagyongyarapodásból kezdjék el magukat és családjukat eltartani, ezzel alapvetően mindenki egyetértett.

De ahogy a törvényjavaslatban meg van fogalmazva, kifejtették az általános vitában, hogy sajnos ezzel nem értenek egyet. Bíztam benne, hogy majd a módosító javaslatokból megismerhetjük, hogy ezt a célt hogyan lehet másképpen elérni. Na, ez nem sikerült, hiszen a Jobbik nem is nyújtott be módosító javaslatot. Ezt úgy veszem, hogy akár meg is szavazhatják a törvényjavaslatot, hiszen gondolom, végül is rájöttek, hogy ezzel egyet lehet érteni.

A Szocialista Párt valóban hat módosító javaslatot adott be. Abból összesen négy kivesz a törvényjavaslatból, amit ha egyébként megszavaznánk, akkor teljesen értelmetlen lenne az eredeti szociális szövetkezeti szabályozás. Ami viszont roppant érdekes, hogy magával a szociális szövetkezet létrejöttével kapcsolatosan nem vesz el a jogszabályokból a Szocialista Párt sem, tehát ezt én úgy veszem, hogy az alap-törvényjavaslatot támogatja. Van két módosító javaslata, az pedig értelmetlen - ezt a bizottságban, gondolom, az előterjesztő képviselője elmondta -, hiszen a két módosítás nélkül is az eredeti célt, amit szeretne a módosító javaslat benyújtója, el lehet érni, tehát hogy a pénzben kifizetés szabályait az alapszabály így is tartalmazhatja, azt nem kell külön a törvényben nevesíteni.

A másik kizáró rendelkezés szándéka ugyan jó, de a módosító javaslat megfogalmazása sajnos jogértelmezési gondokat jelenthet, például az új tag belépése esetén ez a kedvezmény igénybe vehető-e, tehát ezért nem támogatható ez a módosító javaslat.

Még egyszer hangsúlyozom, semmilyen más új alternatíva, elképzelés nem domborodik ki az ellenzéki módosító javaslatokból.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy elfogadva tehát azt a célkitűzést, amit a kormány ezzel az előterjesztéssel szeretne megvalósítani, hogy a 300 ezer közfoglalkoztatottból igenis vannak olyan alkalmazottak, akik felhasználva az ott megszerzett tapasztalatokat, azt tovább hasznosítsák, most már saját kis közösségükben, saját maguk céljára ezt a lehetőséget megteremtsük, ezzel alapvetően egyetértek, ezért kérem, hogy a törvényjavaslatot a zárószavazáskor is támogassák.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 348 2013.03.19. 6:21  347-395

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! 2000-ben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásával és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény, az úgynevezett Balaton-törvény elfogadásával az Országgyűlés kétharmadának egyetértő szavazata mellett olyan szabályozás lépett életbe, amely e kiemelt térség speciális adottságait, kivételes üdülési potenciálját figyelembe véve a fenntartható tájhasználat, a kiegyensúlyozott területi fejlődés kereteit szabta meg.

A Balaton-törvény 2008. évi átfogó felülvizsgálata a korábbi szabályozás vívmányait továbbfejlesztette, és bebizonyította, hogy a szigorú követelményeknek van létjogosultságuk. A Balaton-törvény alapvetően helyes irányt szabott a táji örökségünket képező térség fejlődésének, elősegítette a Balaton turisztikai vonzerejének kiteljesedését.

(16.30)

Mivel 2008 óta nem ment végbe olyan mértékű változás a területi folyamatokban, amely a területrendezési terv felülvizsgálatát szükségessé tenné, a tisztelt Ház elé terjesztett törvényjavaslat nem irányul a Balaton-törvény átfogó módosítására. Ugyanakkor a felülvizsgálat óta eltelt öt évben fölmerült néhány olyan kérdés, amely az életszerűség, a törvény alkalmazásának megkönnyítése, a jogszabályok közötti ellentmondások feloldása érdekében időszerűvé teszi a kisebb mértékű módosítást. Olyan módosítás a jelenlegi, amely nem változtatja meg a Balaton-törvény koncepcióját és a rajzi munka részeit. Továbbra is szabályozott mederben tartja az egyes ingatlanokkal kapcsolatos tulajdonosi szándékok realizálódását, továbbá kiemelt figyelmet fordít a jogszabályokban biztosított környezetvédelmi, természetvédelmi szint fenntartására.

A törvényjavaslat célja, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvényben foglalt, a települési önkormányzatokat terhelő kötelezettségek teljesítésének törvényi hátterét biztosítsa. További cél a Balaton-törvény 2008. évi átfogó módosítása óta eltelt idő alatt összegyűlt tapasztalatok, jogszabályi változások alapján a szabályozás tervezői koncepciót nem érintő rugalmasabbá, életszerűbbé tétele, a jogszabályokban foglalt ellentmondások feloldása.

A törvényjavaslat:

1. A Balaton-törvényben megszabott határidők meghosszabbításával igyekszik segíteni egyes üdülőkörzetbeli települések számára előírt kötelezettségek teljesítését. Ennek keretében a 2 ezernél kisebb lélekszámú településeken a Balaton vízminősége szempontjából meghatározó környezetvédelmi beruházások, nevezetesen, az egyedi szennyvíztisztítók megvalósítására, az üdülőkörzethez újonnan csatlakozott települések számára pedig a Balaton-törvénnyel összhangban lévő településrendezési eszközök elkészítésére állna rendelkezésre hosszabb idő. A határidők meghosszabbítása nem a feladatok elodázását fogja jelenteni, hanem a támogatási lehetőségek bővülését, hiszen a települések önerőből nem birkóznak meg a rájuk rótt, közérdeket szolgáló feladatokkal.

2. A törvényjavaslat az erdőgazdálkodási térségre és az erdőterületek kijelölésére vonatkozó szabályozás módosításával kívánja megszüntetni az egymásnak ellentmondó, ezért együttesen nem alkalmazható rendelkezéseket. A Balaton-törvény erdőgazdálkodási térségre vonatkozó szabályai ugyanis egyes települések rendezési terveiben olyan arányban kívánják meg az erdőterületek kijelölését, amely nem engedi meg a természetvédelmi értékek és más területhasználatok, például mezőgazdasági területek kijelölését. Hangsúlyozom, hogy a szabályozással olyan területek érintettek, ahol jelenleg nincs telepített erdő, mindamellett a javaslat továbbra is biztosítja az erdőtelepítés távlati lehetőségét.

3. A törvényjavaslat nagyobb mozgásteret biztosít a települési önkormányzatok számára a zöldterületek kijelölésében. A Balaton-törvény egyik legfontosabb célja, hogy az üdülőkörzet településein, de különösen a parti települések belterületén biztosítsa a mindenki számára megközelíthető és használható, növényzettel fedett, ezért egészséges és tetszetős közparkok, közkertek és parti sétányok kialakítását és megtartását. Az elmúlt évek azt bizonyították, hogy nem életszerű olyan szabályozást fenntartani, amely a zöldterületek elhelyezését abban az esetben is röghöz köti, ahol tényleges növényzet még nem alakult ki, és az állam vagy önkormányzat nem tudja biztosítani a közcélú használatot vagy a part megközelítését. Emiatt a zöldfelület arányának megtartására vonatkozó szigorú feltételek mellett a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy ezeknek a zöldterületeknek olyan helyszínt válasszon az önkormányzat, amely alkalmasabb a kialakításra.

Végül, de nem utolsósorban a törvényjavaslat megteremti az összhangot a településrendezési jogszabályok fogalomhasználatával, hiszen a törvény alkalmazása szempontjából elengedhetetlen, hogy a településrendezés tervezése során egységesen értelmezhető szabályozás álljon rendelkezésre.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az Európában páratlan természeti és táji adottságok megőrzését és a tájhasználat fenntarthatóságát szem előtt tartva, a módosítás során az ésszerűséget is figyelembe véve, a törvényjavaslatot támogassa. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 388 2013.03.19. 3:40  347-395

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem szoktam hozzá az ilyen, hogy is mondjam, nem inkább vitához, hanem leginkább csak vélemények elmondásához, és itt a végén majdnem igazi csevegésbe fordult át a Balaton helyzetéről, vízminőségéről, a Balaton értékeiről, stratégiájáról - van-e vagy nincs -, úgyhogy megmondom őszintén, szakmailag nem is igazán sok mondandó maradt. Hiszen azt érzékelem, hogy alapvetően a két ellenzéki párt, az MSZP és a Jobbik is - és természetesen a kormánypártok - a törvényben leírt módosítási szándékkal és annak tartalmával egyetértenek. Ez alól kivétel a független képviselő, aki LMP-s, aki zöldpártként próbálja magát, magukat bemutatni, és ez persze ebben a helyzetben különleges véleménynyilvánítást jelent számára. Azt érzékeltem, hogy kicsit eltúlozva, eléggé elvontan, erőltetetten, kicsit nyakatekerten próbálta az ellenérveit elmondani a módosítási javaslat ellen. A végén persze föltette a kérdést, hogy kinek az érdekét szolgálja ez a törvényjavaslat. Azt gondolom, erre a kormánypárti frakciók, illetve azok, akik nem támadták, megadták a választ, hogy nyilván a Balaton mellett élők érdekét szolgálja, hiszen a módosítások eleve az ott élő emberek, önkormányzatok kérésére történtek meg.

Elnézést kérek, kicsit furcsa volt az MSZP álláspontja, hiszen az előző vitában, ami több hat órán keresztül tartott, ott egyértelmű volt az MSZP álláspontja a rezsicsökkentésről, ugyanis elmondták, hogy nem támogatják a tartalmát a törvényjavaslatnak, nem értenek vele egyet, igazságtalan, de megszavazzák. Itt viszont pont fordítva volt. Itt azt mondta Pál képviselő úr, hogy mindenben egyetértenek, ami a törvényjavaslatban benne van, hiányzik belőle egy-két dolog, és persze majd kell egy átfogó törvénymódosítás, de végül is az derült ki, hogy nem támogatják a törvényjavaslatot. Vagy mégis támogatni fogják? (Pál Béla: Elmondtam, hogy támogatjuk, de ezekkel.) Nagyszerű, mert a bizottságban még tartózkodtak.

Összességében azt gondolom, hogy a kormánypárti képviselők mondták el a valóságot, hogy ez a törvénymódosítás azt szolgálja, hogy az öt éve módosított Balaton-törvényben az azóta fölmerült gondokat, problémákat, feszültségeket, nehézségeket, ellentmondásokat orvosoljuk, és ez a rövid terjedelmű módosítás - természetesen a természetvédelmi garanciák megtartása mellett - oldja meg ezeket az alapvetően önkormányzatokat érintő gondokat és problémákat.

Köszönettel vettem az eddigi hozzászólásokat is, a módosító javaslatokat is, azokat szakmailag a Belügyminisztériumban természetesen értékelni fogjuk, és a bizottságokban, illetve a részletes vitában folytatni fogjuk a törvény megtárgyalását, azt követően pedig zárószavazás.

Köszönöm szépen a felszólalásokat. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 254 2013.03.26. 2:41  249-254

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Sok újat nem fogok mondani és meglepetést sem, hiszen a kormány álláspontja a bizottsági ülések elmúltával sem változott, amely módosítókat a bizottsági üléseken támogatta, azt most is támogatja és a szavazáskor is fogja, amelyeket pedig nem támogatott, azt ezután sem fogja, vélhetően nem fog a kormány véleménye megváltozni az itt elhangzó vélemények alapján sem. (Zakó László: Gondoltuk!) Bár hozzáteszem, hogy a jobbikos vélemény szinte teljes egészében megegyezett a kormány álláspontjával, ami a módosító javaslatokat illeti.

Nyilván az volt a támogatás elve, hogy a módosítás ne irányuljon a Balaton-törvény szabályainak fellazításához, ugyanakkor járuljon hozzá az ésszerű és rugalmasabb szabályok kialakításához. Ennek megfelelően a kormány nem támogatta azokat a módosító javaslatokat, amelyek az erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területeken megengedné a beépítésre szánt terület kijelölését; továbbá azt a javaslatot sem, amely a zöldterületen a hatályos törvényben foglaltaknál nagyobb beépítési magasságot tesz lehetővé.

Nem támogatta a kormány a pontosító módosító javaslatokat, mert az az álláspont, hogy ezek a javaslatok nem segítették a jobb értelmezést, és több esetben egy más törvényben már szabályozott jogszabályt szerettek volna a módosító javaslat kezdeményezői beemelni a Balaton-törvénybe.

Nem támogatta a kormány az egyedi szennyvíztisztító berendezések megvalósítása érdekében a törvényjavaslat szerinti meghosszabbítandó határidő rövidítését, holott ezt tudjuk, hogy kormánypárti módosító javaslat volt, mert nem látja biztosítottnak az európai uniós forrásokat, hogy erre a határidőre ezeken a településeken ezek az egyedi szennyvíztisztító berendezések el tudjanak készülni.

Tisztelettel megköszönöm a vitában részt vett képviselők aktivitását, akik módosító javaslatot nyújtottak be, és tisztelettel kérem, hogy önök gondolják át, és a szavazások során támogassák a kormány álláspontját, illetve a törvényjavaslatot és azokat a módosítókat, amelyeket a kormány is támogat.

Köszönöm szépen. Jó szurkolást mindenkinek, mert lassan kezdődik a meccs!

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 197 2013.04.08. 0:50  194-198

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Nagyon nagyra becsülöm a képviselőnő vehemenciáját (Zaj. - Az elnök csenget.), amit valószínűleg Schiffer András társelnöktársától tanult meg, de a záróvita előtti módosítóban teljesen más van. Egyetlenegy módosító van benne, egy értelmező rendelkezés, azt kellett volna elolvasni, amely azt mondja, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében a 2. § 1. és 2. pontjában meghatározott idénymunkára kölcsönzik ki azzal, hogy a munkáltató alatt a foglalkoztatási szövetkezetet kell érteni. Ez egy technikai módosító javaslat. A záróvitában erről kellett volna beszélni.

Ezért kérem a parlamentet, hogy a zárószavazás előtti módosítót és természetesen a zárószavazás során a törvényjavaslatot is támogassa. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 142 2013.04.15. 2:05  139-146

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valószínűleg a lelkiismerete szólalt meg, hiszen a szocialista kormányok nyolc éve alatt szegényedtek el és adósodtak el az önkormányzatok (Kovács Tibor közbeszólása.), ugyanis az önök politikájának egy volt a lényege: minél több feladatot átadni az önkormányzatoknak, és évről évre, amennyit csak lehet, elvonni tőlük az állami támogatásból, vagy más módon: adunk feladatot, nem adunk hozzá finanszírozást. És 2005-től következett az önkormányzatok totális eladósítása, hiszen 2005-ben még csak 300 milliárd forint volt az önkormányzatok adósságállománya, mire önök átadták a kormányzást, ez megnégyszereződött.

Úgy gondolom, a Fidesz-kormány, amit lehetett eddig, az önkormányzati rendszer átalakításáért, megtett. Három területet mondok önnek. Egyrészt megteremtette az új önkormányzati törvényt a feladatok megosztásával, másrészt végrehajtotta az adósságkonszolidációt, a harmadik nagy feladat pedig az önkormányzati feladatfinanszírozás alapjainak a lerakása.

Ön elfelejt arról beszélni, hogy a kormány összesen több mint 2 ezer önkormányzattól 695 milliárd forint adósságot vállalt át, amelynek legnagyobb részét az önök kormányzása alatt volt kénytelen felvenni az önkormányzati rendszer. Átvállalta az önkormányzatok adósságának kétharmadát, így nyilvánvalóan az önkormányzati rendszer működőképes maradt, és az önkormányzati rendszer ezáltal, hogy megszabadult az adósságok jelentős részének visszafizetésétől, egy teljesen új szemléletben, egy új gondolkodásban tervezheti a költségvetését és tervezheti a finanszírozást.

Tiszta viszonyokat teremtettünk az önkormányzati rendszerben a finanszírozás viszonylatában is. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 146 2013.04.15. 1:10  139-146

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. A szállítói tartozásokról csak egy számot szeretnék elmondani. Az elmúlt három évben az úgynevezett önhikis rendszerben az önkormányzatok 150 milliárd forint támogatást kaptak. (Kovács Tibor: A fideszes önkormányzatok! - Közbeszólás a Jobbik soraiból: Nem csak a fideszesek!) Utána lehet számolni.

A konszolidációban nem részesült önkormányzatokra, ahogy a kormány ígérte, figyelni fog, és valamiféle kártérítést vagy kompenzációt fognak kapni, elsősorban a fejlesztések terén.

A feladatfinanszírozásra való áttérés természetes, hogy feszültségeket, gondokat jelent. Ezt végigbeszéltük március 21-én az önkormányzati szövetségekkel, és feldolgoztuk azokat a leveleket, amelyek az önkormányzatoktól érkeztek és a problémákat jelzik, és már készül a kormányjelentés, ami ezzel fog foglalkozni - remélhetőleg még április hónapban -, és azt követően pedig miniszteri rendelet fog születni azokról a kiegészítő forrásokról, amelyek fedezete a költségvetésben benne van, hiszen szerkezetátalakítási tartalékként és általános tartalékként az önkormányzati fejezetben 45 milliárd forint áll rendelkezésre, hogy ezeket a problémákat, amelyek közül ön is jelzett egy-kettőt, orvosolni tudjuk.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 184 2013.04.22. 2:13  181-184

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Megmondom őszintén, nehéz volt megfejteni, hogy mi is a kérdésének lényege. Néhány helyen teljesen pontatlanul fogalmaz, néhány helyen pedig valótlanságokat állít. És ebből nyilván csak rossz kérdést lehet föltenni.

Pontatlan az, hogy járási központi hivatalok jönnek létre. Nem, járási hivatalok jönnek létre. És nem új intézményfenntartó központok működnek, hanem egy új intézményfenntartó központ működik, és ennek vannak különféle telephelyei. Pontatlan az is, hogy költeni kellett egyébként ezeknek a hivataloknak a titkársági alkalmazottjaira, gépkocsira, technikai felszerelésre. Nem kellett, mert az önkormányzatoktól kerültek át az irodák, bútorra sem kellett költeni, az alkalmazottak pedig teljes egészében az önkormányzatok alkalmazottai voltak. Nem igaz az sem, hogy nőtt a hivatalok száma, hiszen a polgármesteri hivatalokból közös hivatalok lettek, 1841 volt az átalakítás előtt, most pedig 1314 van. Több mint 500-zal kevesebb hivatal van most Magyarországon az önkormányzati szférában.

Az pedig teljesen megdöbbentő számomra, hogy ön azt mondja, hogy nőttek az önkormányzatok feladatai, miközben a valóságban csökkentek. Az meg már teljesen érthetetlen, hogy ezért az önkormányzatok növelték a létszámot. Hol növelték a létszámot? Nyilván ebből ered az ön rossz kérdésfeltevése. Lehet, hogy abban a kerületben, ahol ön tevékenykedik, 50-70 százalékkal is meghaladja a költségvetési törvényben előírt létszámot a hivatal létszáma, valószínűleg ennek a kerületnek van arra forrása, hogy ezeket a köztisztviselőket megfizesse.

(16.40)

A valós problémáról ön nem beszélt, mert valóban van probléma a kistelepüléseken, ahol szétszórt települések vannak, és nehéz megfelelni a tisztviselőknek az elvárt feltételeknek. Természetesen ezeken a területeken a jövőben (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) segíteni fog a kormány, és ki fogjuk korrigálni a jelenlegi finanszírozást és a számokat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 188 2013.04.22. 2:10  185-188

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Rövid válasz: lehetséges, hogy a közfoglalkoztatottnak is adjon a közfoglalkoztatója bérelőleget, és azt a közfoglalkoztatási bér terhére elszámolja. (Bertha Szilvia közbeszól.) Lehetséges, maradjunk ennyiben, nézzen utána! Innentől kezdve ez a probléma megoldódott. Vagyis a közfoglalkoztató dönti el azt, hogy szociális tényezőket figyelembe vesz az adott közfoglalkoztatottnál, vagy ad neki bérelőleget, vagy nem ad neki. Egyébként pedig a havi bérre való átállást még az egész parlament követelte, ellenzéki pártok szólaltak fel ebben az ügyben. De nemcsak a parlament résztvevői, hanem az önkormányzatok, maguk a közfoglalkoztatottak is kérték, tehát egyetértés volt alapvetően ebben a kérdésben.

Az ön által javasolt megoldás, amit ön ésszerűnek tart, egyáltalán nem megoldás, hiszen ha a közfoglalkoztatás befejeződik azoknál, akik most heti bért kapnak, és végigviszik, utána újrakezdődik adott esetben a közfoglalkoztatás nála, és ugyanebbe a problémába, akkor, amikor ez újrakezdődik, újra bele fog majd esni. Azt gondolom, hogy itt egész másról van szó.

Ki kell hogy kérjem azt a véleményét 300 ezer közfoglalkoztatott nevében, hogy ez egy közadomány. És különösen azt kell kikérnem, hogy ön rabszolgának nevezi a közfoglalkoztatottat. (Bertha Szilvia: Mert úgy bánnak velük!) Teljesen érthetetlen, és a szokásos jobbikos túlzásról és valótlanságról van szó. De talán a legnagyobb ellentmondás az, hogy önök, amikor arról beszélnek, hogy cigánybűnözés van, és kirabolnak embereket, akkor gyűlöletet keltenek a cigányokkal szemben, most pedig a felszólalásában sajnáltatja azt a réteget, ugyanazt a cigányságot lényegében.

Ez az önök politikájában a mérhetetlen nagy ellentmondás, és álságos a Jobbik politikája ebben a tekintetben (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és elfogadhatatlan a társadalom többsége számára.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Bertha Szilvia: Elismeri, hogy a cigányságot előnyben részesítik a közmunkánál? Államtitkár úr elismerte, hogy a magyarokat kizárják a közmunkából?)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
272 303 2013.04.29. 0:05  300-312

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! A kormány támogatja az előterjesztést. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 134 2013.05.06. 2:02  131-142

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hát, valóban nehéz örökség, amit a szocialisták hagytak, hiszen ha a 8 évet egy szóban kell kifejezni, az az eladósítás. (Nagy zaj az MSZP soraiban.) Röhöghetnek, uraim, de azért 12 000 milliárddal mégiscsak növekedett az államadósság (Lukács Zoltán: Biztos is. Most meg csökkent, mi?), közel 7000 milliárddal nőtt a magyar családok devizahitel-állománya. Ezt is önöknek köszönhetik. (Lukács Zoltán: Válaszolj a képviselő kérdésére.) Az önkormányzatok adóssága pedig 300 milliárdról 1200 milliárdra, tehát négyszeresére növekedett. Hiába ordítoznak most, mert most már mást nem tudnak tenni. Tovább eladósítani már nincs lehetőségük, ezért kritizálják azokat, akik ezeket a dolgokat próbálják helyrehozni, például a Fidesz-KDNP-kormányt és a kétharmados többséget. (Babák Mihály: Úgy van.)

Így vagyunk az önkormányzati rendszerrel is. Uraim, amit önök tönkretettek, csődbe vittek, fizetésképtelenné tettek, azt a Fidesz megpróbálta, megpróbálja helyrehozni. Három nagy lépés történt (Lukács Zoltán: Melyik három?), emellett sok apró. Az egyik az új önkormányzati törvény megalkotása, amely teljes egészében új feladatrendet szabott az állam és az önkormányzatok között, egy új finanszírozási rendszer kialakítása, amely elindult, ellépett a feladatfinanszírozás irányába, és talán a legnagyobb horderejű lépés valóban az adósságkonszolidáció.

De tisztában vagyunk vele, hogy a munka még nincs befejezve, hiszen az adósságkonszolidációnak az 5 ezer lélekszám fölötti településeknél - 277-ről van szó és 610 milliárd forintos összegről - június 28-ig történik meg a végleges szerződésbe öntés, illetve a szerződések megkötése a bankok, az állam és az önkormányzatok között. De igaz ez a finanszírozási rendszerre is, ott is van még teendőnk. Egy biztos, uraim, hogy amit önök elrontottak, azt mi ebben a ciklusban az önkormányzatok terén is helyre fogjuk hozni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban. - Lukács Zoltán: Nem erről tettük fel a kérdést, képviselő úr.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 142 2013.05.06. 1:08  131-142

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Én nem tartom olyan viccesnek, mint a szocialisták első padsoraiban ülő Lukács Zoltán és társai az önkormányzati rendszer tönkretételét. Ha megengedik, én inkább a munkával folytatnám, hiszen valóban van még teendőnk. A finanszírozási rendszer tekintetében joggal reménykedhetnek azok a települések, ahol feszültséget, gondot okozott-okoz az átmenet, hogy a meglévő költségvetési tartalékból még számukra a kormány... - miután megtárgyalja a jelentést, és a belügyminiszter kiadja a rendeletet, hogy külön pótfinanszírozást fognak kapni bizonyos feladatok tekintetében. És joggal reménykedhetnek azok az önkormányzatok is, amelyek nem kerültek be az adósságkonszolidációba, több mint 1200-an vannak, amelyek elsősorban a fejlesztéseik megvalósulásánál fognak majd előnyt élvezni.

(16.00)

Ez a hátralévő időszak feladata, hogy ezt a rendszert kidolgozzuk, és így lesz majd teljes, egész és kerek az új önkormányzati rendszer. (Lukács Zoltán: Nem lesz időtök rá!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 176 2013.05.06. 2:13  173-176

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Nyolc kérdést tett fel. Hogy két percben válaszoljak rá, ezért megpróbálom távirati stílusban. Mekkorák a károk? 1555 bekövetkezett épületkárról tudunk 9 településről. Tenken 378, Átányon 367, Erdőtelken 256, Hevesben 33, Hevesvezekényben 14, Boconádon 2, Kompolton 2, Hatvanban 1 és Tarnaszentmiklóson 2 esetet jelentettek be.

Az állami segítség valóban a vis maior támogatásra vonatkozik. Ez azonban csak önkormányzati tulajdonú épületekre vonatkozik. Átányban 6 ilyen épület van. A becsült helyreállítási költség 5,5 millió forint. Tenken szintén 6 darab van, a becsült helyreállítási költség 4,8 millió forint. Erdőtelken 6 önkormányzati épület van, 4 millió 50 ezer a becsült helyreállítási költség.

Melyik település milyen összegben kap támogatást? Ezt a 9/2011. kormányrendelet alapján dönti el a belügyminiszter. Május 7-ig tart a katasztrófavédelem területi szerveinek a felmérése. A döntés ezt követően tud megszületni.

Mennyi helyen vettek részt közmunkaprogramból a helyreállítási munkákban? Átányban 15 fő elsősorban bontási munkálatokban, Tenken 8 fő és Erdőtelken 12 fő közfoglalkoztatott. A karitatív szervezetek segítési lehetőségét felajánlotta a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság minden karitatív szervezetnek. A lakosság bejelentését az önkormányzatok regisztrálták, és ők adták át a katasztrófavédelmi igazgatóságnak. Ez folyamatosan történik.

Végül a biztosítók kárfelmérő munkáját hogyan értékeljük? Úgy értékeljük, hogy nagyon gyorsan reagáltak a káreseményekre, amit ön is elmondott, illetve leírt a kérdésében. Természetesen ennek a mértéke attól függ, hogy meg tudnak-e állapodni a kárösszegben. Egyébként döntő esetben meg tudnak állapodni a lakossággal. Nagyon bízom benne, hogy e sajnálatos bekövetkezett esemény hatásait mielőbb tudjuk egyrészt állami szinten (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), másrészt biztosítói szinten rendezni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
276 331 2013.05.13. 3:25  330-340

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Főváros Önkormányzata a minap elfogadta Budapest új, 2030-ig szóló hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, amely dokumentum meghatározza a főváros fejlesztési céljait és irányait. Ezzel összhangban Tarlós István főpolgármester úr 27 darab, egyenként 50 millió euró feletti nagyprojektet hirdetett meg a 2014-2020 közötti uniós támogatási időszakra.

A városfejlesztési koncepcióban rögzített célkitűzések összefüggnek a Margitsziget és a Duna partvonalával közvetlenül határos budai és pesti alsó rakparton lévő ingatlanokkal és kikötőkkel, az azok használatához szükséges infrastruktúrával, valamint a hozzájuk kapcsolódó egyéb létesítményekkel. A főváros életében elengedhetetlen követelmény, hogy a Duna partvonalát érintően a településfejlesztési koncepció az elképzelések kialakításától kezdve egészen a konkrét településrendezési eszközök kidolgozásáig egységes elvek és gyakorlat alapján valósuljon meg.

2013. január 1-jével hatályba lépett az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása, amelynek alapján a fővárosnak lehetősége nyílik arra, hogy a rendezési szabályzatában a településrendezés és a településfejlesztés összehangolt rendjének biztosítása érdekében, a településszerkezeti tervvel összhangban a területfelhasználási egységek beépítési sűrűségét, a meghatározott területek épületmagasságát és a fővárosi infrastruktúra-terület biztosítását, valamint a Duna főmedrével közvetlenül határos területek rendeltetését rendeletben állapítsa meg. Ez a rendelet azonban a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések alapján telekalakítási és építésjogi szabályozási elemeket nem tartalmazhat. A Duna-part menti területek fejlesztésének egységes kezelése, a városfejlesztési koncepcióban rögzített célkitűzések hatékony és összehangolt megvalósítása miatt ezért szükséges, hogy a Főváros Önkormányzata a telekalakítási és építésjogi szabályozási elemet is tartalmazó önkormányzati rendeletet alkothasson meg a Duna főmedrével közvetlenül határos ingatlanok és a Margitsziget területére.

A törvényjavaslat megteremti a Fővárosi Önkormányzatnak a lehetőséget arra, hogy a helyi sajátosságoknak és a városfejlesztési koncepcióban rögzített elhatározásoknak megfelelően a főváros építési szabályzatában meghatározza ezen területek építési rendjét és azok rendeltetését.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel kérem, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg, majd azt követően fogadják el. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
276 339 2013.05.13. 3:24  330-340

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Megpróbálok röviden beszélni, hiszen a törvényjavaslat érdemi részéhez nagyon kevés észrevétel érkezett.

Különösen Szilágyi György felszólalása volt érdekfeszítő, aki majdnem 16 percig beszélt. A beszéde fele felolvasás volt, amit egyébként az előző törvényjavaslatban, illetve már törvényben mindenki el tud olvasni. Ezt önnek nagyon szépen megköszönjük. Az ön felszólalási ideje haladt, tehát semmi probléma nem történt.

Egyetlenegy érdemi kérdést feszegetett: miért nem tulajdont kap a főváros, miért nem veszi el a törvény a kerületek tulajdonát, és miért nem adja oda a fővárosnak. (Szilágyi György: Semmit nem értett meg a beszédből.)

Értse meg, képviselő úr, hogy az előterjesztő mást gondol erről. Azt gondolja, hogy igenis maradjon meg a kerületi tulajdon, igenis maradjon meg a kerületi vélemény, és a főváros fejlesztése mégiscsak egy konszenzus alapján történjen meg, és a kerületeknek mint tulajdonosoknak igenis maradjon joguk és beleszólásuk abba, hogy mi történjen. Ugyanakkor a főváros kapjon a használati jognál egy erősebb jogot, és ez a vagyonkezelési jog. Ennyi körül forgott az ön gondolata, egyébként tele előrelátással, jövőbe látással. Reméljük, hogy még képviselői munkája során ezt fogja tudni hasznosítani, és még egyszer megköszönöm, tehát rendben volt ez. (Szilágyi György: A szövegértés, államtitkár úr, nem egyszerű dolog! - Az elnök csenget.) Mi a probléma? (Szilágyi György: Az, hogy nem érti a szöveget, amit mondtam.) Azért, mert valaki önnel nem ért egyet, még nem biztos, hogy hülye, mint ahogy most ön kiabálja az előterjesztőről. Tehát egy kicsit visszább kellene venni ebben a kérdésben.

Pál Tibornak az a kérdése pedig, ami érdemi kérdése volt, hogy milyen közfeladat ellátását akadályozza a használati jog, ezt már Szilágyi György képviselő úr is fölolvasta a törvényjavaslat indoklásából. Ha megengedi, most ezt még én is megteszem. Tehát: "Az előző szabályozás csak a kerületi önkormányzati tulajdonú ingatlanokat érintette, az államiakat nem. Azonban az ingatlanokhoz kapcsolódó közfeladat szükségessé teszi az állami tulajdonú rakparti ingatlanok egységes hasznosítását is. Másfelől a használati jog nem biztosítja az egységes városkép kialakítása és a közlekedés fejlesztése érdekében szükséges mértékű jogokat a Fővárosi Önkormányzat részére, ezért használati jog helyett vagyonkezelési jogot indokolt biztosítani. A hosszú távú vagyonkezelés biztosíthatja a kormány és a főváros közös céljait, a főváros Duna menti területeinek egységes elvek mentén történő fejlesztését és hasznosítását." Ez az oka annak, hogy használati jog került be a jelenlegi törvényjavaslatba.

Még egyszer megköszönöm a képviselői felszólalásokat, és bízva abban, hogy érdemi módosító javaslatok érkeztek, a részletes vitában folytatjuk. Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
278 98-100 2013.05.15. 0:16  95-133

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Igen.

ELNÖK: Igen, jelzi, hogy a kormány nevében felszólal, tízperces időkeret áll rendelkezésére.

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány támogatja az előterjesztést. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
279 60 2013.05.21. 3:37  57-63

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Sajnálom, hogy Nyakó képviselő úr nem készült fel erre az interpellációjára kellően, hiszen olyanokról beszél, ami nem létezik, többek között arról, hogy a jövőben meg fog szűnni a köztemetés lehetősége. Nem fog megszűnni a köztemetés lehetősége, ezt a szociális törvény eddig is biztosította, ezt egyébként még az első MDF-kormány és parlament vezette be, a szocialisták ezen semmit nem változtattak 12 éves kormányzásuk alatt. Tehát a köztemetés lehetősége a jövőben is fenn fog állni, ami azt fogja jelenteni, hogy a temetés költségét az önkormányzat ráterhelheti az örökösökre, a családra, illetve hagyatéki teherként ezt visszakérheti.

Valóban, a kormány T/11212. számon benyújtotta a '99. évi XLIII. törvény módosítását a temetőkről és a temetkezésekről, és ebben benne van a szociális temetésnek a fogalma és a lehetősége. Ez azonban a meglévő temetkezési lehetőségeken túl, tehát az önköltséges piaci alapú és a köztemetésen túl valóban egy szociális alapú temetkezést biztosít azoknak az embereknek, akik az előző kettővel sem tudnak élni. Ez azt fogja jelenteni, hogy számukra a temetkezés teljesen ingyenes lesz, hiszen az állam fogja biztosítani a sírhelyet, az urnahelyet, a temetéshez szükséges koporsót, az urnát vagy a sírjelet, az elhunyt hűtését és szállítását, illetve egészségügyi intézményben történő öltöztetését is, és kérés esetén a hamvasztást és a hamvak visszaszállítását szintén az állam fogja finanszírozni.

(14.40)

Szó sincs arról, hogy ezt az állam azért tette, hogy költséget takarítson meg, hiszen csak ebben az évben közel egymilliárd forintot fogunk elkülöníteni szociális temetési célokra.

Az is igaz azonban, hogy a törvényjavaslat, amely a parlament előtt van - tehát törvényjavaslat -, elvárja a személyes közreműködést a hozzátartozó részéről, azonban ha ezt ő nem tudja vállalni vagy nem akarja vállalni, akkor megkérhet mást, hogy vegyen részt - barát vagy rokon - a személyes közreműködésben.

Tisztelt Képviselő Úr! Tehát amit ön mond, abból lényegében egy szó nem igaz. Ez egy új lehetőség, a szociális temetés lehetősége, és az sem valós, hogy a jövőben nem kaphat temetési segélyt az adott család, hiszen a temetési segély lehetősége megmarad, ezt egy másik törvény összevonja más egyéb segélyekkel. Tehát ha az önkormányzat úgy ítéli meg, hogy a temetéshez pénzbeli hozzájárulást is tud biztosítani, akkor ezen törvény alapján ezt is megteheti.

Tisztelettel kérem tehát a képviselő urat, hogy tanulmányozza a benyújtott törvényjavaslatot, és a véleményét a parlamentben, illetve a bizottságokban fejtse ki, és ha a törvényjavaslat bizonyos része önnek vagy önöknek nem felel meg, nyújtsanak be módosító javaslatokat, és mondják el itt a parlamentben állásfoglalásukat az új szociális temetés lehetőségéről.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
280 308 2013.05.22. 7:19  307-321

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A törvénytervezet többségében állami tulajdonban lévő ingatlanok önkormányzati, két esetben pedig önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok állami tulajdonba adásáról, míg öt ingatlan esetében egyházi, illetve társadalmi szervezet részére történő térítésmentes átadásáról rendelkezik. Ezen kívül megteremti annak lehetőségét, hogy egyes, jelenleg hasznosított állami tulajdonú ingatlanok az adósságcsapdába került személyek lakhatásának megoldása érdekében a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyongazdálkodásába kerüljenek, illetve felhatalmazást ad egy olyan norma előkészítésére, amely az adósok lakhatásának biztosítását, fizetési képességének javítását fogja részletesen szabályozni.

A javaslat első részében foglaltak alapján 1174 állami tulajdonban álló ingatlan kerül 431 önkormányzat tulajdonába. Ezen ingatlanokat az önkormányzatok korábbi felmérés keretében jelezték igényként. Az ingatlanok tulajdonba adásának célja, hogy az állam az önkormányzatokat a kötelező feladataik ellátásában segítse. Ugyanakkor az önkormányzatoknak vállalniuk kell, hogy 15 éven keresztül az adott ingatlant nem idegenítik el, nem terhelik meg, továbbá amennyiben szükséges, kármentesítik. Önként vállalt feladataik ellátására ezen időszak alatt csak indokolt esetben, a kormány külön engedélyével használhatják.

(20.30)

A tulajdonba adást, illetve a konkrét kötelezettségeket tartalmazó szerződések megkötésére a tervezet szerint 2013. december 31-ig kell sort keríteni.

A szerződés megkötésének egyik feltétele, hogy a helyi önkormányzatok külön határozatban döntsenek arról, hogy a közigazgatási területükön található meghatározott állami ingatlanok tulajdonjogára igényt tartanak. Az ingatlanokat terhelő kötelezettségekről a rendelkezésre álló információk alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek tájékoztatni kell az egyes önkormányzatokat még a szerződéskötést megelőzően. Így az önkormányzatok megalapozott döntést hozhatnak a tulajdoni igényről és az ingatlanokkal járó kötelezettségek felvállalásáról. Amennyiben az ingatlanok a szerződéskötéskor nem ismert hibával vagy kárral terheltek és így az ingatlan közfeladat érdekében történő felhasználása kizárt, az önkormányzatoknak a szerződést követő egy éven belül lehetőségük van arra, hogy a szerződéstől elálljanak.

A javaslat második alcíme olyan sportlétesítmény - összesen 17 tornaterem, valamint tanuszoda - önkormányzati tulajdonba adásáról rendelkezik, amelyek korábban önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokon PPP-beruházások keretében épültek fel. A PPP-konstrukciók 2012-ben ezen ingatlanok vonatkozásában az érintettek közös megegyezésével megszüntetésre kerültek, és az ingatlanok az állam tulajdonába kerültek. A kiváltást követően a felépítmények állami tulajdonba és az MNV Zrt. vagyonkezelésébe kerültek. Az önkormányzati tulajdonban álló földterületre a magyar állam földhasználati jogot kapott. Ugyanakkor az épületek nagy részénél a magyar állam az önkormányzatok számára ingyenes használati jogot engedett.

A megvalósult beruházások kiváltása, megvásárlása során a kormányzati szándék eleve a későbbi ingyenes önkormányzati tulajdonba adásra irányult. A törvényjavaslat alapján a PPP-konstrukciókból kiváltott ingatlanok azon helyi önkormányzatok tulajdonába kerülnek vissza, amelyek területén a létesítmények felépültek, illetve amely önkormányzatok előzetesen képviselő-testületi határozatban kérték az ingyenes tulajdonba adást.

A harmadik és negyedik alcím alapján hitéleti, valamint ifjúságnevelési célok, feladatok ellátása érdekében kap a Magyar Katolikus Egyház és a Magyar Cserkészszövetség állami tulajdonban álló ingatlanokat. Továbbá ifjúsági és gyermekvédelmi programok, közösségi tér megteremtése érdekében kap a Fővárosi Önkormányzattól a magyar állam két Erzsébet téri ingatlant. A tervezet külön rendelkezik arról, hogy a jövőben az állam feladata lesz az Erzsébet téri közpark üzemeltetése.

Végül a tervezet a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos törvény módosítására tesz javaslatot. A hitelszerződések miatt súlyosan eladósodott személyek segítése érdekében az Országgyűlés törvényben határozott korábban a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. létrehozásáról. Az eszközkezelő feladata egy olyan program működtetése, amely a kiszolgáltatott helyzetbe került családok lakhatását hosszú távon biztosítani képes. A program keretében az eszközkezelő a hiteladósok ingatlanát az állam javára megvásárolja, egyben biztosítja a bérlés lehetőségét.

A tervezet ötödik részének célja az eszközkezelő felé fennálló, illetve egyéb fizetési kötelezettségeiket nem teljesítő, továbbra is fizetési nehézségekkel küzdő bérlőkkel kapcsolatos problémák megoldása. A tervezet annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a kilakoltatás és a lakhatási problémák megoldhatók legyenek, megteremti annak lehetőségét, hogy meghatározott, jelenleg nem hasznosított állami ingatlanok az eszközkezelő vagyongazdálkodásába kerüljenek.

A törvénymódosítás felhatalmazást ad továbbá a NET programjába bekerült bérlők lakhatásának biztosítását, fizetési képességének javítását tartalmazó kormányrendeleti szintű szabályozás előkészítésére is.

Tisztelt Országgyűlés! Valóban jelentős nagyságrendű és értékű ingatlanok tulajdonjogának rendezését végzi el a törvényjavaslat, amelynek elkészítését alapos felmérés és többszöri egyeztetéseket tartalmazó folyamat előzött meg. Szeretném e helyen is felhívni a figyelmet, hogy az érintett bizottságok szinte egyhangúlag támogatták a tervezet általános vitára bocsátását; ezt ezúton is szeretném megköszönni valamennyiüknek.

A közérdeket szolgáló elhangzott célok megvalósulása érdekében kérem önöket, hogy támogassák a tárgyi törvényjavaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
280 320 2013.05.22. 1:30  307-321

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem vagyok nehéz helyzetben, hiszen a kormánypártok támogatják az előterjesztést; lényegében a Jobbik is támogatja, hiszen fölismerte, hogy az előterjesztés valóban az önkormányzatok számára egy kedvező döntés, amit a kormány kezdeményezett és vélhetően az Országgyűlés a közeljövőben jóvá fog hagyni, és a több mint ezer ingatlant az önkormányzatoknak tulajdonba fogja adni.

Köszönöm az észrevételeket. Valóban így van, hogy mind az érték tekintetében, mind az ingatlanok típusa tekintetében az érintett önkormányzatok ezzel tisztában vannak. Az országgyűlési képviselők tájékoztatásához talán az indokolási részben esetleg ezt ki lehetett volna fejteni, de azt gondolom, hogy így is felelős döntést tud hozni az Országgyűlés.

Az MSZP-nek is köszönöm, hogy a parlamenti vitában nem szólalt meg. Ők azt az elvet követik, hogy ha rosszat nem tudunk mondani, akkor nem mondunk semmit. Azzal, hogy nem szólaltak meg (Dr. Józsa István: Nem így van, a biztosítási törvényt dicsértem.), ezt úgy vesszük, hogy támogatják az előterjesztést, és köszönjük szépen.

Tisztelettel kérem az Országgyűlést, nem tudom, hogy módosító javaslat kerül-e beadásra, akkor lesz részletes vita, amennyiben nem, akkor a zárószavazáskor a parlamenti frakciók támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 66 2013.05.27. 3:28  63-69

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása során vizsgáltuk a 94/2011. (XI.17.) alkotmánybírósági határozatban előírt jogalkotási kötelezettséget, amely szerint a Balaton-törvényt ki kell egészíteni a területrendezési tervből eredő korlátozásokkal kapcsolatos kártalanítási igények érvényesítésére vonatkozó rendelkezésekkel.

A vizsgálat során figyelembe kell venni, hogy a területrendezési tervek, így a Balaton-törvény szabályai is keretjelleggel szabályoznak, ami azt jelenti, hogy elsősorban a településrendezési eszközök tartalmát korlátozzák, konkrét ingatlanokat érintő szabályt a Balaton-törvény nem állapít meg. A Balaton-törvényben rögzített előírások korlátozzák - hasonlóan az országos településrendezési és építési követelményekhez - a települési önkormányzat területhasználatára vonatkozó döntését, azonban a keretjelleg mozgásteret biztosít az önkormányzatoknak, így a helyi rendeletükben az ingatlanok szintjén rendelkezhetnek a tényleges területhasználatról. A Balaton-törvény előírásai tehát csak közvetve, a településrendezési eszközökön keresztül érvényesülnek.

A Balaton-törvény 2013. április 15-én elfogadott módosítása egyes szabályok esetében növelte azok alkalmazásának rugalmasságát, ezáltal az önkormányzatok döntési hatáskörét. Mivel a Balaton-törvény szabályozásának érvényesülése az önkormányzatok által rendelettel elfogadott településrendezési eszközök előírásaiban ölt testet, a vizsgálat eredményeképpen megállapítottuk, hogy a Balaton-törvényből nem vezethető le olyan közvetlen korlátozás az egyes ingatlanokra vonatkozóan, amelynek tekintetében a kártalanítási kötelezettség fennállása, címzettje és mértéke egyértelmű lenne. Ennek következtében a kártalanítás lehetséges eseteit a hatályos jogszabályok alapján egyedileg kell elbírálni.

A 94/2011. alkotmánybírósági határozat a jogalkotási kötelezettséget azzal indokolta, hogy ugyan vannak a jogrendszerben a Balaton-törvény előírásaival érintett ingatlantulajdonosok tulajdonhoz való jogának érvényesülését szolgáló kártalanítási szabályok, azonban a kártalanítás szabályozásának ez a módja nem felel meg a jogbiztonság követelményeinek. A területrendezés tekintetében alapvetően továbbra is alkalmazhatók a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény, valamint az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény kártalanításra vonatkozó előírásai, tehát a speciális szabályok mellőzésével a kártalanítás kötelezettsége nem szűnik meg, törvénysértő állapot nem jön létre. A kártalanítási ügyek jogbiztonság követelményét kielégítő intézését következetes jogalkalmazási gyakorlattal, a Balaton-törvény ez irányú módosítása nélkül is biztosítani lehet.

Kérem, hogy válaszom fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 211 2013.05.27. 1:09  206-212

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem esem abba a hibába, hogy elkezdjem az általános és a részletes vitát, mint ahogy azt szocialista képviselőtársam tette. Inkább szeretném megköszönni azon képviselőtársaim felelősségteljes hozzáállását, akik a napirenden lévő törvényjavaslatot a bizottsági és a plenáris vitában is támogatták, illetve kritikával illették, hiszen ez is előremutató volt. Többen komoly szakmai elkötelezettséget mutattak a főváros ügyei iránt. Ezt is szeretném megköszönni.

A zárószavazás előtti módosítások többek között a vitában felmerült gondolatok alapján készültek el. A több pontból álló módosító csomag olyan elemeket tartalmaz, amely koherenciazavar feloldását fogja majd megoldani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslatot és magát a törvényjavaslatot is szavazatukkal támogassák.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
285 146 2013.06.03. 2:07  143-146

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Annak mindenképpen örülünk, hogy elismeri, szükség van arra, hogy a temetkezés költségét, akik rászorulnak, azok számára csökkentsük, azonban, ahogy kifejtette, ön nem ért egyet azzal a javaslattal, amit a Belügyminisztérium a törvényjavaslatba beleírt, és a parlament elé terjesztett, hiszen ezen a héten már a bizottságok tárgyalják az érintett törvényjavaslatot, és valóban azzal a tartalommal, amit ön elmondott. Természetesen ezt meg fogják tárgyalni az országgyűlési képviselők, az Országgyűlés módosító javaslatokat ad majd be, és senki nem tudja, hogy végül is a törvény milyen formában kerül elfogadásra, valójában mit fog tartalmazni majd a szociális temetés. Tehát nem egy döntésről van szó, ahogy ezt ön is elmondta.

Azonban ön már a második képviselő, aki a parlamentben e témáról kérdezi a Belügyminisztériumot, és rendszerint elfelejtik elmondani, hogy ez egy új lehetőség, természetesen emellett az a lehetőség, ami minden család, minden magyar állampolgár számára fennáll, hogy eltemetteti önköltségen, kvázi piaci alapon a hozzátartozóját, a halottat, az természetesen megmarad, és az is megmarad... (Nyakó István: Elveszik ezt is, hogy eltemessük a halottainkat!) Az is megmarad - attól, hogy Nyakó István röhög ezen a költségen -, hogy közköltségen temettesse el a hozzátartozóját.

(16.00)

Ez azt jelenti, hogy a temetés költsége ráterhelhető az örökségre, tehát hagyatéki teherként ezt meg tudja jeleníteni. Ez a lehetőség most is fennáll, a szociális törvény tartalmazza, tehát továbbra is választhatja ezt a megoldást, és valóban, a szociális temetés a harmadik alternatíva és lehetőség. Senki számára nem lesz kötelező ezt választani, ha az előző kettőből meg tudja oldani a temetkezési nehézségeit.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
288 31 2013.06.11. 5:21  30-60

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvény módosításának legfőbb célja a szociális temetés intézményének megteremtése. A haláleset a családok nagy részében nemcsak lelki megrázkódtatást okoz, hanem igen komoly anyagi terhet is jelent. Bár az árak országosan nagyon eltérőek lehetnek, egy átlagos, a kegyeleti jogokat tiszteletben tartó temetés megszervezése, lebonyolítása több százezer forintjába kerül a hozzátartozóknak. A hamvasztásos temetés költségei általában alacsonyabbak a koporsós temetés költségeihez képest, ezért gyakori, hogy a választást az anyagi lehetőségek határozzák meg. Ennek következtében az utóbbi időben egyre gyakrabban hallhattunk méltatlan körülmények között megtalált urnákról, hamvakról.

A kormány eltökélt szándéka, hogy a leginkább rászorulók részére is biztosítsa a méltó eltemetés lehetőségét, a költségek drasztikus csökkentését. A szociális temetés jogintézményét létrehozó javaslat elfogadása megteremti az alanyi jogon járó ingyenes temetés választásának lehetőségét. A hozzátartozókat terhelő temetési költség több elemből tevődik össze. Ezek között említhető a sírhely megváltásának díja, a holttest előkészítése, szállítása, szükség szerinti hűtése, a temetési kellékek beszerzése, hamvasztásos temetés esetén a hamvasztás díjának megfizetése. Szociális temetés esetén a temető fenntartója ingyenesen biztosítja a sírhelyet. Ennek érdekében a köztemető fenntartója minden köztemetőben köteles külön parcellát kijelölni a koporsós vagy urnás szociális temetési helyek számára.

A települési önkormányzat a köztemető fenntartásáról más tulajdonossal, adott esetben egyházzal történt megállapodás útján is gondoskodhat. Ennek megfelelően előfordulhat, hogy amennyiben az egyházi tulajdonú temető köztemetőként működik, a szociális parcella létesítése ebben a temetőben is kötelezővé válik. Azokon a településeken ugyanakkor, ahol az önkormányzat saját tulajdonú temetővel rendelkezik, az egyházi temetőkre a szociális parcella kialakításának kötelezettsége nem vonatkozik. A fenntartó biztosította ingyenes sírhely mellett az állam térítésmentesen biztosítja a temetéshez szükséges kellékeket, így a koporsót vagy urnát és a keresztet vagy fejfát. A hozzátartozóknak nem jelent külön költséget a holttest előkészítése, erről az egészségügyi intézmény gondoskodik, vagy meghatározott esetben ezt a hozzátartozó maga végezheti el. A holttest szállításának költségét az állam viseli, a hűtés költsége megoszlik az állam és a temető fenntartója között, hamvasztásos temetés választása esetén pedig a hamvasztás díja az elhunyt utolsó lakhelye szerinti önkormányzatot terheli.

A tényleges ingyenességet az biztosítja, hogy a költségek nem jelennek meg hagyatéki teherként. A törvény ugyanakkor előírja, hogy az eltemettető vagy az általa felkért személy személyesen közreműködjön a temetés bizonyos részeiben. Hozzátartozók hiányában, vagy amennyiben a családtagok a szociális temetést nem kívánják igénybe venni, az eltemettetésről nem tudnak gondoskodni, a köztemetésről az önkormányzat a jövőben is gondoskodni fog, a köztemetésre vonatkozó szabályozás tehát nem változik.

(10.30)

A javaslattal rendezésre kerül a hamvakkal történő rendelkezés. Míg korábban az eltemettetésre kötelezett személy gyakorlatilag szabadon rendelkezhetett az elhunyt hamvaival, a módosítást követően a hamvak sorsáról nyilatkozatot tesz, erről a hamvasztóüzem nyilvántartást vezet. Lehetővé válik a hamvasztóüzemben, hospice-intézményben történő ravatalozás, a krematóriumok búcsúztatóhelyiségeiben a hamvasztás előtti búcsúztatás.

A módosítás eredményeként a hamvasztóüzemeknek félévente közzé kell tenniük a náluk érvényesített, mindenkire egységes kötelező árakat. Pontosításra kerülnek a temetkezési szolgáltatók összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok, valamint a temetkezési szolgáltatók ellenőrzésének, szankcionálásának szabályai. Bevezetésre kerül az elhunyt hűtött körülmények közötti szállítására vonatkozó kötelezettség. A fő szabály alól kivétel a temetőn, a temetkezési emlékhelyen belüli, illetve az év hűvösebb időszakaiban történő rövid időtartamú szállítás.

A temetésfelvételi iroda és a kórházak közötti szükséges legkisebb távolságot is meghatározza a javaslat. Ez az intézkedés a kórházban tartózkodók és odalátogatók pszichés megterhelését hivatott enyhíteni.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a törvényjavaslatot vitassuk meg, és lehetőség szerint támogassuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
288 113 2013.06.11. 10:45  98-114

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Számomra nem meglepő, de mégis egy különös vitán vagyunk túl az Országgyűlésben. Azért nem meglepő számomra, mert néhány törvényjavaslatnál az előterjesztő nevében már itt ültem az Országgyűlésben, és hallhattam az ellenzéki képviselők véleményét, hozzáállását. Én azt teljesen természetesnek veszem, ha az ellenzéki frakciók egy előterjesztés gyengébb pontjait kritizálják, esetleg más javaslatot, alternatívát adnak a megoldásra. Ennek megvan a módja, ezt módosító javaslatként be lehet nyújtani, és arról újra megnyílik majd egy vita. Remélhetőleg azért ilyen javaslatok is lesznek, de ez nyilván majd a részletes vitában fog kiderülni.

De ennek a vitának mégiscsak az a különlegessége és az egyedisége, hogy van egy olyan pontja a törvényjavaslatnak, amelyet ha kiragadunk és tudatosan félreértelmezünk, akkor a társadalomban lehet ellenszenvet gerjeszteni a kormány vagy esetleg az előterjesztő felé. Azaz ez a vita is abszolút politikai vitává vált, és egyetlenegy lényege van az ellenzék szempontjából, hogy az embereket háborítsuk föl, hogy most már a temetőben majd saját maguk kell hogy a sírt ássák, saját maguk kell hogy a halottat esetleg mosdassák és öltöztessék, pedig önök is tudják, Lendvai Ildikó is tudja, erről szó nincsen. (Felzúdulás, derültség, közbekiáltások a Jobbik soraiból: Ez van benne. - Benne van. - Ez van leírva. - Lendvai Ildikó: Ez van leírva a törvényben a 8. §-ban.)

Arról van szó - és akkor térjünk rá a tényekre. Eddig Magyarországon a temetkezés hogyan történik? Két lehetséges módja van, a család összefog, és eltemetteti a halottat, megrendeli a szolgáltatást, és azt kifizeti. Uraim, csorbul ez a lehetőség? Nem csorbul ez a lehetőség. A másik lehetőség az, amikor ha valakinek, esetleg az eltemettetőnek, a családnak, a rokonságnak anyagi gondjai vannak, és nem tudja választani ezt a megoldást, akkor választja azt a megoldást, hogy köztemetést rendel vagy kér az önkormányzattól. Ebben az esetben az a helyzet áll fenn, hogy a köztemetés költségét rá fogják előbb-utóbb terhelni az eltemettetőre. Ez egy hosszadalmas procedúra rossz esetben, mert ha nincs vagyontárgya az elhunytnak, amire, a hagyatékára ezt rá lehet terhelni, akkor lényegében az eltemettető magával hordja ezt a procedúrát hosszú ideig, és ez egy lelki és anyagi teher is az eltemettetőnek, de eddig e közül a két lehetőség közül választhatott.

Most ez az előterjesztés megteremti azt a lehetőséget, hogy az utóbbi esetben, ha valaki nagyon súlyosan rossz anyagi helyzetben van, akkor válasszon egy harmadik megoldást. A jelenlegi temetkezési rendet ez az előterjesztés nem borítja föl. Semmilyen szokást Magyarországon nem alakít át. Üzenem innen, a parlamentből mindenkinek, aki ezt a vitát követi, hogy mondja el, szó nincs arról, amit az ellenzék itt mond, hogy Magyarországon alapjaiban megváltoznak a temetkezési szokások, és hogy ez a törvényjavaslat fölborítja az eddigi rendet, és bármit is megkövetel az emberektől, hogy a jövőben másképp kell majd a temetkezést intézni. (Lendvai Ildikó közbeszól.)

Szó nincs erről, ez egy lehetőség. Egy lehetőség, és azt viszont mindannyian tudjuk, hogy sok olyan ember és család van, akit ha ez a tragédia ér, akkor bizony gondoskodnia kell lelkiismereti okokból is az elhunytról, és ezt a lehetőséget ajánlja föl most neki az állam, hogy ne kerüljön semmibe neki, ne kerüljön egy forintjába se. Ezt jelenti kizárólag a szociális temetkezés, semmi mást. (Lendvai Ildikó: Meg maga ássa a sírt.) Azt jelenti, hogy az állam ad valamit, és azt kéri, hogy az ő személyes felelőssége is megjelenjen a temetkezés során, hogy ez a dolog rendeződjön, és megfelelő kegyeleti tisztelettel tudja eltemettetni az elhunytat. Minden embernek, minden eltemettetőnek a saját egyéni döntése. Ha ő úgy gondolja, hogy nem kívánja ezt, akkor megoldja anyagi alapon és más módon, ne adj' isten, kölcsönt kér vagy máshogy, ha olyan személyről van szó, aki ilyen nehéz helyzetbe kerül.

Miután ezt az ellenzéki pártok képviselői elfelejtik hozzátenni, így nyilvánvaló, hogy a következtetésük is teljesen rossz ebben a kérdésben. Mosolyt keltőnek tartom, amikor gettóról beszélnek egy temetőben, hiszen a gettó arról szól, hogy ott élő emberek vannak. Nem akarom azt mondani, hogy az eredeti fogalma zsidónegyedet jelent, amit a Jobbik itt emleget. (Mirkóczki Ádám: Ezt hogyan hoztad össze?) Itt több képviselője is gettót emlegetett. Az a baj, hogy ez teljesen komolytalan és valótlan megjegyzés.

Vagy ugyanezt tudom mondani a feketegazdaság kérdésére is. Komolyan mondják, uraim, hogy az elhunyt öltöztetésére vagy a sír kiásására és a visszahantolásra, vagy a koporsó temetőn belüli szállítására, vagy a sírba helyezésére feketegazdaság fog majd létrejönni? (Sneider Tamás: Mezőkövesden élsz te is.) Ha már ellenzékben is vagyunk, próbáljunk meg felelősen, komolyan kérdéseket fölvetni és elmondani. (Sneider Tamás közbeszól.)

Ami az MSZP felvetését illeti, a gyanúkra nem válaszolok, az ellenzék dolga, hogy gyanúkat vessen föl, nem a törvényjavaslat kapcsán kell itt gyanúsítgatásokra válaszolni. Igenis, az európai uniós eljárás, a ratifikációs eljárás elkezdődött, az Európai Unió véleménye után, ismeretében léphet csak majd hatályba ez a törvényjavaslat.

(14.40)

Az emberi jogi szakemberek véleménye. Azt gondolom, miután itt egy lehetőségről van szó, és senkinek semmi kötelezvénye nincsen a törvény hatálybalépését követően sem, ezért maga dönti el azt az adott eltemettető, hogy ezt a lehetőséget választja vagy nem választja.

Azt pedig nem akarom szintén véleményezni, hogy az MSZP benyújt egy országgyűlési határozatot, ami nyilván a parlamenti eljárás során véleményezésre kerül, de első ránézésre egy dolog jut eszembe: nyolc évig az MSZP hatalmon volt, és a temetkezés kérdését nem tudta felvetni (Lendvai Ildikó: Nem javasolt senki szociális temetkezést.), de most, amikor a jelenlegi kormánypártok felvetik, hogy alakítsuk ki a szociális temetkezés rendszerét, jól persze vagy rosszul, akkor egyetlenegy dolog jut eszébe, hogy pénzt kell adni. Azért úgy gondolom, hogy ez ettől jóval összetettebb és bonyolultabb feladat, mintsem az, hogy egyébként adjunk pénzt - ezt most éppen úgy neveznék, hogy kegyeleti járandóságok.

Én is tudnék családi példát mondani, hogy meggyőzzem azokat, akiknek vagy nem volt még ilyenben részük, vagy elfelejtették. Mindenkinek van családi felelőssége ebben a kérdésben, nekem is sajnos mindkét szülőm a saját kezemben halt meg, tehát én is találkoztam ilyen esettel. Édesanyámat például a saját nővérem öltöztette fel, pedig akkor még nem is volt szociális temetkezés, és nem is azért egyébként, hanem mert úgy érezte, hogy ez a kötelessége.

Nagyon sok élethelyzetet vissza lehet ide idézni, de amikor ilyen erősen kritizálják az ellenzéki képviselők ezt a törvényjavaslatot, mindig gondoljanak a saját maguk által megtörténtre vagy ami majd meg fog velük történni. Uraim, önök is fognak igenis találkozni vagy találkoztak is már halott emberrel, és azt a helyzetet, azt a pillanatot is - ha szegény valaki, ha nem szegény valaki - kezelni kell tudni. Kezelni kell tudni lelkileg, és kezelni kell tudni a valóságában, mert aznap vagy holnap el kell kezdeni szervezni a temetést. Én már ezen az érzésen túl vagyok, és előbb-utóbb mindannyian találkozunk vele.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az élet a legnagyobb rendező. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja ezt a törvényjavaslatot, a törvényjavaslat be fogja bizonyítani, hogy életképes-e, kivált-e olyan társadalmi ellenállást, mint amit önök mondanak. Véleményem szerint nem, mert miután majd működni fog, mindenki rá fog jönni, hogy egyébként valóban csak egy szociális lehetőség ez a szociális temetkezés, amit a parlament az európai uniós ratifikációs eljárást követően majd el fog fogadni, és azt követően hatályba fog lépni.

Köszönöm megtisztelő véleményüket és figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
290 457 2013.06.17. 0:00  438-457

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy sajátos részletes vitában vettünk részt, hiszen Balla György fideszes képviselő elvégezte a kormány munkáját is a vitában, és az ellenzéki javaslatokat, amelyeket a kormány sem tud támogatni, elmondta, és megindokolta, hogy miért. Ugyanakkor pedig saját módosító javaslatairól is beszélt, amik közül a kormány támogatni tud néhányat. Ha megengedik, ebből említenék kettőt.

Például támogatja a kormány: a temetőn belüli temetkezési tevékenységek tekintetében egyszerűsíti és olcsóbbá teszi a szolgáltatást, ha azt a tulajdonos által kijelölt szolgáltató végzi. Ezért azt a módosítást, amely alapján a temető tulajdonosa a temetkezési tevékenységek teljes körét az üzemeltetőnek adhatja, ezt támogatja a kormány. Vagy a másik javaslat, az esélyegyenlőség biztosítása és indokolatlan megkülönböztetés eltörlése érdekében elfogadja a módosítót a kormány, hogy a temetkezési szolgáltató egyéni vállalkozók és gazdálkodó szervezetek a szakmai követelményeknek úgy tehessenek eleget, hogy elegendő legyen egy szakmai képesítéssel rendelkező, személyesen közreműködő alkalmazott foglalkoztatása is.

A kormány jó néhány módosító javaslatot támogatni tud, amelyek azonban pontosításra szorulnak. Hát ezt a kapcsolódó módosítók benyújtásával el lehet érni.

Nem tudja a kormány támogatni azokat a módosítókat, és ezek közül kiemelkedik az, amelyik a hozzátartozó személyes közreműködését megszüntette volna, hiszen ezzel egy eredeti cél szűnt volna meg a törvényjavaslatban, és ezeket nem támogatta.

Szeretném megköszönni a Jobbik frakciójának, ahogy az MSZP-s képviselő úr mondta, hogy strapálta magát a törvény kapcsán, úgy gondolom, hogy olyan felvetések hangzottak el részükről, amelyek mindenképpen elgondolkodtatóak, és elfogadjuk azt a törekvésüket, hogy a törvényjavaslatot jobbá szeretnék tenni.

Nagyon meglepő és érdekes ugyanakkor az MSZP frakciójának a viselkedése, hiszen a vitában egyáltalán nem vesznek részt, és ugyanakkor pedig módosító javaslatot sem nyújtottak be, tehát a szociális temetkezés lehetőségét ők ezek szerint ennyire elutasítják, de ezt az általános vitában el is mondták.

(0.20)

Még egyszer külön köszönöm a kormánypárti képviselők támogatását, jobbító szándékát és az egész vitában való részvételüket. Ezt követően már csak a szavazások következnek.

Végül egy megjegyzést szeretnék tenni. Elnézést kérek, de nem fogom tudni a napirend utáni felszólalásokat megvárni, hiszen nyolcan jelentkeztek be napirend után, és úgy látom, hogy a nagy többségük itt is van. Azt kívánom nekik, hogy sikeresen mondják el az üzenetüket itt a parlamentben.

Köszönöm szépen mindenkinek, és jó éjszakát kívánok.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
293 121 2013.06.26. 2:08  118-125

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön állít valamit, hogy összeomlott a feladatfinanszírozási rendszer, illetve megbukott, de nem tudja igazolni tényekkel. Hiszen a tények a következők.

2013. január 1-jén adósságrendezési eljárás alatt még 19 önkormányzat volt, most pedig 12 van összesen. Tehát ha ez igaz lenne, akkor már az adósságrendezési eljárás néhány önkormányzat ellen legalább elindult volna, és akkor beszélhetnénk rendszerszerű hibáról, problémáról.

Való igaz, hogy az átalakítás, a feladatfinanszírozás első lépése - mert még ez sem teljes - nagyon komoly nehézségekkel jár az egész önkormányzati rendszernek és különösen bizonyos önkormányzatoknak. Most leginkább a kistelepüléseknek, a 2000 lélekszám alatti településeknek okozott ez nehézséget.

Úgy gondolom, hogy azzal a belügyminisztériumi rendelettel, aminek a száma 22-es, és a 94-es Magyar Közlönyben találják meg az önkormányzatok, egy jelentős lépést tettünk arra, hogy azokat a nehézségeket, amelyek január 1-jétől fölmerültek, orvosoljuk. Ez négy területen jelent előrelépést. Valóban újragondoltuk az iparűzési adó beszámítását, mert az a legkisebb településeknek okozott problémát, ez több mint 2500 önkormányzatot érint. Hatmilliárd forintot fognak visszakapni ezek az önkormányzatok, mert azt látjuk, hogy itt van az egyik legnagyobb probléma, hogy a kicsiktől még nem kellett volna azt a negyednyi iparűzési adót sem elvenni, és ezzel azért ezeknek az önkormányzatoknak nagy segítséget tudunk adni.

A másik ilyen terület, ez 180 önkormányzatot érint, 3 milliárd forintot adunk a megyei intézményfenntartó központok által átvett intézmények működtetésére. Úgy gondolom, hogy ez is egy valós probléma kezelése (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) - és ha megengedi, majd az egy percben még folytatom, hogy milyen intézkedéseket tettünk.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
293 125 2013.06.26. 1:12  118-125

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Valóban, az első intézkedéssel 17 milliárdot fog adni a kormány egyébként a költségvetés szerint mintegy 45 milliárd forintos tartalékból, és a harmadik számú segítség a gyermekétkeztetési feladatok kiegészítő támogatása. Ez is helyiadó-bevételi alapon, van, ahol alacsony, azok fognak kiegészítő támogatást kapni. Ez 1700 önkormányzatot érint, és a szociális és gyermekjóléti feladatok kiegészítő támogatása is megtörténik majd 4 milliárd forint összegben, ez később kerül szabályozásra.

Valóban eljutott hozzám is több mint 200 önkormányzat levele, hogy vannak problémák, ezen levelek alapján alkottuk meg ezt a rendeletet a legnagyobb súlyú problémák kezelésére. De természetesen azzal is tisztában vagyok én is és a kormány is, hogy ezzel nem zártuk le ezt a kérdést, hiszen a még meglévő tartalékból tovább szeretnénk ezt a feladatfinanszírozást kiegészíteni, pótolni a hiányosságokat, úgynevezett finomhangolni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 49 2013.07.04. 2:25  46-51

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, röviden, tömören, lényegre törően szeretnék válaszolni. Ahogy ön is elmondta, a Komárom és Almásfüzitő települések árvízvédelmi töltésének megerősítése és a Budapest-Hegyeshalom vasútvonalon történő védekezés kiváltására épülő új védmű kiemelten fontos az ott élők biztonsága, valamint a vasúti közlekedést sújtó hátrányok kiküszöbölése érdekében. A fejlesztéssel nagymértékben csökkenthetők a ma még jelentős emberi és anyagi erőforrást igénylő védekezési munkák.

Örömmel mondhatom, hogy az elmúlt években az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság sikeresen pályázott a KEOP árvízvédelmi fejlesztéseket támogató pályázati konstrukciójára, amelynek eredményeként a projekt megvalósítására 7 milliárd 182 millió forintot nyert európai uniós és kormányzati forrásból. A pályázat a Komárom-Almásfüzitő árvízvédelmi biztonságának javítása címmel nyert, és elindult a megvalósítás. A szükséges kiviteli tervek elkészítésére és az építési munkák elvégzésére az európai uniós szabályok alapján kerül sor, a kivitelező közösségi nyílt közbeszerzési eljárás keretében jogosult a sikeres közbeszerzési eljárás lefolytatására.

Az eljárást megindító hirdetmény 2013. május 25-én már meg is jelent. A töltésfejlesztési munkák előreláthatólag 2013 szeptemberében kezdődhetnek meg, és 2015 márciusában fejeződhetnek be. A vállalkozó feladata a kiviteli terv és a létesítmények megvalósítása 19 hónapos határidővel, hogy a projekt zárásakor elmondhassuk, ön is és természetesen a kormány is, hogy Komárom és Almásfüzitő a jelenleginél sokkal jobb, biztonságosabb helyzetben tudja majd fogadni a majdani dunai árvizet.

Reméljük, hogy a projekt megvalósítása a helyben élő több mint 22 ezer embernek a jövőben biztonságot fog jelenteni a térségben. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 240 2013.07.04. 4:11  239-257

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény a hulladékgazdálkodást a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé telepíti. Ezzel összhangban a hulladékról szóló törvény szerint a települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja.

Ez az önök előtt fekvő törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy abban a kivételes esetben, ha az önkormányzatnak nem sikerült közszolgáltatási szerződés kötésével gondoskodnia a hulladék elszállításáról, a kormánynak lehetősége legyen kormányrendeletben kijelölni egy vagy két olyan állami szervet, amely átmenetileg képes rendezni a helyzetet. Annak érdekében van erre szükség, hogy ne alakulhasson ki egészségügyi kockázat és hogy ne csúfítsa el településeinket az el nem szállított szemét.

A törvényjavaslatban meghatározott rend szerint első lépésben az önkormányzat képviselő-testületének jelzése alapján a kormányrendeletben meghatározott állami szerv kijelöl egy, a megfelelő engedélyekkel már rendelkező szolgáltatót, hogy a település vonatkozásában ellássa a hulladékgazdálkodási tevékenységet. Ez a hatósági jogkörben előírt tevékenység azonban a szolgáltató érdekeit szem előtt tartva csak ideiglenes lehet, és az a célja, hogy a közszolgáltatás ne maradjon el hosszabb időn keresztül.

A második lépcső ebben a folyamatban akkor következik, ha a megyei tiszti főorvos azt állapítja meg, hogy az egészségügyi kockázat mértéke elérte azt a szintet, amely különleges intézkedést igényel. Ebben az esetben a kormány által kijelölt állami szerv szervezési lépéseket tesz, és szükségellátás keretében gondoskodik a hulladék elszállításáról. Ennek során nagyobb létszámú közfoglalkoztatottat alkalmazhat. Szeretném hangsúlyozni, hogy az ideiglenes és a szükségellátás során megnyilvánuló állami szerepvállalás nem menti fel az önkormányzatot a hulladéktörvényben meghatározott feladatainak teljesítése alól. Az állami szerepvállalás csupán a súlyosabb következmények elhárítása érdekében valósul meg.

A törvényjavaslat további rendelkezései a kőolajtermékek jelölésére vonatkozó részletszabályok megalkotása során felmerült problémákat is orvosolni kívánják. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény 2013. október 1-jei határidővel előírja a kőolajtermékek jelölésére és ellenőrzésére vonatkozó rendszer létrehozásának kötelezettségét. (Dr. Józsa István: Szorosan idetartozik, igen.)

Tekintettel az európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségekre, Magyarország eleget kíván tenni a műszaki szabványok és a szabályok szerint történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló irányelvben, az úgynevezett notifikációs irányelvben foglaltaknak.

(22.00)

Az irányelv szerint az Európai Bizottság és a tagállamok legalább három, de akár hat hónapig is elhúzódó eljárás keretében a részükre megküldött jogszabálytervezeteket ellenőrzik és véleményezik. Ennek megfelelően az üzemanyag-jelölő és -ellenőrző rendszer magyarországi bevezetésére vonatkozó határidők pontosítása szükséges. A törvényjavaslat értelmében a rendszer kialakítását a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség 2014. július 1-jéig köteles megvalósítani. (Dr. Józsa István: Ugrott az üzlet!)

Kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot; természetesen először vitassuk azt meg. Köszönöm szépen a beszólásokat is a szocialista képviselőtársamtól. (Dr. Józsa István: Figyelünk, figyelünk!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
297 80 2013.08.26. 2:07  77-84

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Bár a kérdés megválaszolásában nem a Belügyminisztérium az illetékes, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériuma, de ha önt a Belügyminisztérium válasza nyugtatja meg, akkor természetesen válaszolok, miután azonnali kérdésről van szó. Azonban a válaszomban mégiscsak vissza kell térnem Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter úr nyilatkozatához, hiszen ott hangzott ez el, és azt mondta, hogy a kártalanítás oka az, hogy az állam alkalmazottai is hibáztak, és ezért az állam felelősséggel tartozik, tehát most itt tisztázzuk-e, hogy az egyik és a másik gyilkosság között az a különbség, hogy arról kiderült, hogy az állam is hibázott, az állam vélhetően hibázott, és az állam felelősséggel tartozik. Itt erről van szó, és nem arról, amiről ön egyébként beszél.

Egyébként Balog Zoltán nyilatkozatában hangsúlyozta azt is, hogy Gyurcsány Ferenc titkosszolgálatának a lelkén szárad legalább egy ember élete, hiszen hogyha időben leadják a jelzést a rendőrségnek a fegyverkezésről, akkor a kislétai gyilkosság talán elkerülhető lett volna. Arról is beszélt a miniszter úr, hogy egy jelentés a romagyilkosságokról kimutatta, hogy hol hibázott a rendőrség és a magyar állam, de a választások közeledte miatt azt az akkori szocialista kormány nem hozta nyilvánosságra, tehát ez csak a kormányváltás után került nyilvánosságra.

A magyar kormány, ahogy mondta, kártérítést ad a 2008-2009-ben a romák ellen elkövetett gyilkosságsorozatban elhunyt áldozatok hozzátartozóinak, ezt jelentette be valóban Balog Zoltán miniszter úr, szeptember elején tárgyalnak a hozzátartozókkal, és tisztességes kártérítést fognak ajánlani. A magyar kormány érdeke a felelősök megtalálása, számonkérése, megbüntetése és a társadalom igazságérzetének erősítése.

Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
297 84 2013.08.26. 1:11  77-84

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném a statisztikai tudását kijavítani, hiszen az emberölések száma Magyarországon 2012-ben 112 volt, 2008-ban volt 147, tehát ön a szocialista kormányok idejéről beszél. És engedjen meg egy véleményt: ön, önök nem tiltakoztak akkor, amikor a 2006. október 23-ai események után az állam kártérítést fizetett a kárt szenvedett embereknek, Gaudi-Nagy Tamás volt a nagy élharcosa, hogy ezt ki kell fizetni. Vajon akkor miért nem tiltakoztak, mi több, miért emelték fel a szavukat; hogyha az állam hibázott sajnos a rendőrök vagy a rendőrség által, akkor kártérítést kell fizetni.

És most pedig ezt elutasítják? Mi ennek az oka? Az az oka, hogy nem ennek a kormánynak van kettős mércéje, hanem önöknek van kettős mércéje. Önöknek van kettős mércéje, mert akkor, hogyha roma vagy cigány embert ér kár, és az állam kártérít, akkor ezt ne csinálja, de egyébként ha magyar embert éri, akkor támogatják, és felszólalnak mellette. Ez a kettős mérce. (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) Na, ezt nem szeretnénk mi, amit önök csinálnak. (Nyakó István tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
297 116-118 2013.08.26. 2:29  111-122

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Kicsit zavarban vagyok, hiszen az a műfaj címe, hogy azonnali kérdés, és hát, csak kérdés nem hangzott el. Nem tudom, elnök úr, ilyenkor mégis mi a teendő.

ELNÖK: Önnek az a házszabályi feladata, hogy jelen legyen, és felszólalásával annak műfaját ön szabja meg. Számtalanszor volt eset arra, hogy a kérdésre nem jött válasz, most meg nincs kérdés. (Derültség.) Tehát ön eldönti, hogy ezzel befejezte a válaszadást, vagy tovább folytatja. (Tállai András: Köszönöm szépen.) Természetesen, ezt a levezető elnöki javaslatot beszámolom. Tehát folytassa, amennyiben ki akarja használni a két percet.

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm a segítséget, mert tényleg zavarban vagyok, hiszen nincs kérdés. A javaslatot majd nyilván meg fogjuk fontolni. Azért ugye, a kérdés, legalábbis a leírásban, nyilván az említett rendezvény miatt fogalmazódott meg. Ezzel kapcsolatban azért hadd nyugtassam meg képviselő urat, hogy a hivatkozott rendezvényt a '89. évi III. törvény alapján egy magánszemély rendesen bejelentette. A törvény alapján rendezvényt megtiltani csak abban az esetben lehet, ha a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyezteti, vagy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. Ez nem történt meg, tehát a rendezvény megtartható volt.

A rendezvénnyel kapcsolatban a rendezőnek nincs olyan kötelezettsége, hogy elmondja előre, hogy ott mi fog történni, tehát forgatókönyvet adjon, leírja a tartalmát. Az egy másik rendszer volt, amikor a felszólalók hozzászólását, felszólalását előre le kellett adni, és azt valakik cenzúrázták. Éppen ezért, a rendőrség nyilván részt vett a rendezvényen, és amikor azt tapasztalta, hogy jogsértés keletkezett, azonnal elkezdte az intézkedést, és 8 fővel szemben indított szabálysértési eljárást, feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel szabálysértés elkövetése miatt. Tehát úgy gondolom, hogy az állami szervek, a rendőrség ezen a rendezvényen, amit ön is említett, mindent megtettek annak érdekében, hogy a rendezvény jogszerűen lezajlódjon.

Köszönöm szépen. (Osztolykán Ágnes tapsol: Bravó!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
297 122 2013.08.26. 1:14  111-122

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Bevallom őszintén, én úgy gondolnám, a képviselő úrnak megvan az a joga nyilván, hogy egy párt feloszlatását kezdeményezze. Abban jogilag nem vagyok biztos, hogy ezt a parlament azonnali kérdések órájában kell megtenni. Javaslom önnek, hogy a jogi utat keresse meg, és természetesen a megfelelő hatóságok ezt meg fogják vizsgálni.

De azért visszatérve a rendezvényre, mert mégiscsak ennek kapcsán jutott önnek eszébe, hogy föl kellene oszlatni a Jobbikot, azért hadd mondjam el, hogy ezen a rendezvényen pont az hangzott el, hogy nem értik, hogy az ünnepelt jelen van, de a szülők és a nagyszülők, vagyis a Jobbik miért nincs jelen. Vagy az is elhangzott, kifogásolták többen, hogy nagyon kevesen vannak, és a Jobbik miért nem képviselteti magát.

Képviselő Úr! A Jobbik már eljutott oda, hogy a Magyar Gárda még számukra sem vállalható. (Nyakó István: Akasztón volt az avatás, ott a Vona mondott beszédet.) És azért voltak néhányan ezen a rendezvényen, ami politikailag egyébként egy jelentéktelen és súlytalan rendezvény volt, de pontosan ön emeli naggyá azzal, vagy próbálja legalábbis, hogy idehozza a parlamentbe. Fölösleges volt, képviselő úr!

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
299 178-180 2013.09.09. 2:21  173-184

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Azzal szeretném kezdeni, hogy a kérdését rossz helyre intézte, hiszen a foglalkoztatáspolitika nem a Belügyminisztériumhoz tartozik, hanem a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, Czomba Sándor államtitkárhoz. Ezt azért illene tudni annak, aki ilyeneket kérdez a parlamentben.

De miután az azonnali kérdést átadni nem lehet másik minisztériumnak és államtitkárnak, ezért természetesen válaszolok önnek. De a válaszomat én is ugyanabból a statisztikából fogom meríteni, mint amikor Czomba Sándor ezeket az adatokat kijelentette, azaz a Központi Statisztikai Hivatal adataiból, aki a következőket mondja augusztus végén: május-júliusban 3 millió 964 ezer volt a foglalkoztatottak száma Magyarországon. Ez tízéves rekordot döntött meg.

(17.00)

Az előző szocialista kormány két ciklusa alatt egyetlenegyszer sem volt Magyarországon ennyi foglalkoztatott. Ha mindezt a számot az előző évihez viszonyítjuk, akkor 56 ezerrel, azaz 1,4 százalékkal nagyobb ez a szám. Tehát ennyivel több a foglalkoztatottak száma.

Ha azt vizsgáljuk meg, hogy ebből mennyi a közfoglalkoztatott, azt is láthatjuk, hogy a növekménynek mintegy 30-40 százalékát adja csak az a szám, ami a közfoglalkoztatottak növekményéből adódik, és a 2010-es kormányváltás időszakával összehasonlítva mintegy 207 ezerrel több ember dolgozik, ebből a versenyszférában körülbelül 90 ezer emberrel dolgozik, több, mint a kormányváltáskor.

S ne haragudjon, az a statisztikája sem igaz, hogy nem csökkent a munkanélküliek száma, hiszen a KSH augusztus 27-ei adata alapján 13 ezer fővel, 446 ezerre csökkent a munkanélküliek száma. Az összfoglalkoztatottak tekintetében egyébként a közfoglalkoztatottak aránya mintegy 4-5 százalék, ami igazán nem mondható magasnak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Azt gondolom, hogy inkább olvassa alaposabban a Statisztikai Hivatal adatait, és abból reális következtetéseket vonjon le, és...

ELNÖK: Köszönöm szépen.

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: ...a megfelelő minisztériumot kérdezze, mert ez nem a Belügyminisztérium kérdésköre. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
299 184 2013.09.09. 1:16  173-184

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Én inkább azt javaslom önnek, hogy az LMP-ben döntsék el, a közfoglalkoztatotti kérdéshez hogyan viszonyulnak. Hiszen nem is olyan régen még ön azt kérdezte tőlem a parlamentben, hogyan lehet az, hogy a közfoglalkoztatottak, akik a mezőgazdasági földön dolgoznak, nem kapnak angol vécét, vagy hogyan lehet az, hogy a fóliasátorban olyan meleg van, hogy nem tudnak dolgozni. Tehát sajnálta a közfoglalkoztatottakat, hogy nehéz körülmények között egyébként értékteremtő munkát hoznak létre. Pontosan itt van a lényeg. Az a közfoglalkoztatott, aki a szocialistáknál dolgozott, és az, aki a Fidesz-kormány alatt, a kettő nem ugyanaz. (Simon Gábor: Valóban nem!) A Fidesz-kormány alatt a közfoglalkoztatott valóban értéket hoz létre, értéket termel a települése (Szűcs Erika: Na ne!) és a kis közössége számára.

A számokkal is bajban van, hiszen jelenleg 226 ezren dolgoznak (Szűcs Erika: Ugyanazt csinálják!) közfoglalkoztatottként, és úgy gondolom, hogy a kormány amit tehet a foglalkoztatás bővítése érdekében közvetlenül, az maga a közfoglalkoztatás, amit a települések (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét. - Simon Gábor: Kár, hogy csak egy perc van erre!), az önkormányzatok és az emberek egyébként elfogadnak, nem úgy, mint az önök frakciója.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
301 154 2013.09.11. 3:12  153-189

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országház! Tisztelt Képviselők! A fővárosi polgárok részéről felmerült az az igény, hogy a Normafán és környékén 1895 óta különböző színvonalon jelen lévő sísport visszanyerje egykori kiemelt szerepét, és egészséges környezetben megteremtődjenek a biztonságos szabadtéri sportolás feltételei. Kiemelt fontosságú továbbá, hogy minden budapesti általános iskolás elérhető módon, akár iskolai keretek között lehetőséget kapjon a síelés elsajátítására. Az említett célok elérése érdekében olyan közösségi használatú parkerdőre van szükség, amely együttesen biztosítja a védett és közösségi jelentőségű természeti értékeket, valamint az országos jelentőségű védett természeti és a közösségi jelentőségű terület megmaradását, funkciójának betöltését, a lokális kulturális értékek megőrzését, illetve helyreállítását, valamint a minőségi kikapcsolódás széles körű lehetőségét.

A törvényjavaslat a budapesti Normafa területén a történelmi sportterület hagyományaira épülő, elsősorban a sísportág népszerűsítésén alapuló, a fővárosi polgárok széles körű sportolási igényét kielégítő, európai színvonalú sportközpont kialakítását alapozza meg. A Normafa Park történelmi sportterület megvalósításának célja, hogy a táj- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele mellett jöjjön létre a polgárok fizikai és szellemi épülését szolgáló közpark jellegű terület, biztosítsa a Normafa egész éves kihasználtságának feltételeit, turisztikai szempontból egyedülálló vonzerőt jelentsen, és a vendéglátás és a szállodák fellendülésével erősítse a munkahelyteremtést és a belföldi turizmust.

A Normafa környékén érvényes természetvédelmi, erdővédelmi és építésügyi szabályok jelenleg nem teszik lehetővé a céloknak megfelelő infrastrukturális beruházások megvalósítását. A jelenlegi szabályrendszer mellett a terület jogszerűtlen használata nem szüntethető meg, a történelmi hagyományokhoz visszanyúló tényleges használat a mai szabályok szerint lehetetlen, továbbá az épített értékek védelmét, megőrzését és a turisztikai célkitűzéseknek megfelelő helyrehozatalát az országos előírások akadályozzák. Tárcánk szükségesnek tartja olyan törvény megalkotását, amely lehetővé teszi az európai színvonalú sportkomplexum kialakítását, mindamellett a természetvédelmi, erdővédelmi és építésügyi szabályokat országos érvénnyel nem változtatja meg, hanem kifejezetten a Normafa Park történelmi sportterület számára enged eltérést a hatályos szabályoktól.

Tisztelettel kérem az Országgyűlést, a törvényjavaslatot tárgyalja meg, és azt a szavazás során támogassa. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
301 188 2013.09.11. 3:14  153-189

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mint a Belügyminisztérium előterjesztője elég könnyű helyzetben vagyok, hiszen az elmondott ellenzéki véleményekre az az ember válaszolt, aki mindenét tudja a projektnek, a jelenét és a jövőjét is, Pokorni Zoltán, a kerület polgármestere és országgyűlési képviselője. Úgy érzem, hogy sok tekintetben a megvalósulandó fejlesztés vonatkozásában meg tudta győzni az ellenzéki képviselőket, legalábbis a generális stratégiai támadásokat - hogy úgy mondjam -, abból legalábbis visszavettek, és inkább a részletkérdésekben merültek fel további kérdések.

Én igazából mint előterjesztő elmondtam nyilván az expozéban, hogy mi a célja az előterjesztésnek. Ezt úgy gondolom, hogy alapvetően senki nem támadta. Nyilván jogi és formai kifogások voltak, hogy ez-e ennek a formája, vagy miért kell az egyik paragrafusnak kétharmados törvénynek lenni, ezt az alaptörvény és más törvény is előírja, de ez csak összesen egyetlenegy passzusa a törvénynek, mégpedig a vagyonátadás kérdése.

Én azt gondolom, hogy azt kell ebben a kérdésben megérteni, hogy ez az országnak, a fővárosnak egy olyan értéke, amire más nagyvárosokban is kevés példa van. Nagy jelentőségű, egyedi értéke Budapestnek, és azt gondolom, hogy ennek a fejlesztése is nyilván egyedi megközelítést, egyedi szabályozást kíván.

Ez egy egyedi ügy, és azért készül belőle a parlamentben egy önálló törvény.

Polgármester úr is megfogalmazta, hogy ez a projektnek, a fejlesztésnek, ami nagyon nagy horderejű, az első lépése, de a legfontosabb lépése, hiszen innentől kezdve indulhatnak meg majd a közös gondolkodások, a tervezések, innentől kezdve a megvalósítási szakaszban készülhetnek majd el azok a megvalósíthatósági tanulmányok, amelyeket itt néhány képviselő követelt.

Én talán egy dologhoz tudnám hasonlítani, ez egy egyszerű példa, ami eszembe jutott az ügy egyediségére, hogy nem tudom, hogy az Eiffel-torony megépülhetett volna-e, hogyha az általános szabályok szerint kaptak volna rá építési engedélyt.

Valószínű, az sem épült volna meg sohasem. Tehát igenis léteznek egyedi ügyek, egyedi projektek és egyedi szabályozási kérdések, és ezt kérem, hogy a képviselőtársak fogadják el, és a részletes vitában nyilván az egyedi felvetéseket, módosító javaslatokat megvitatjuk, azt követően pedig kérem, hogy a parlament többsége támogassa a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
304 24-26 2013.09.23. 4:58  17-26

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: (Dr. Józsa István: A fák barátja, a szilvafák barátja!) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony!

ELNÖK: Csendet kérnék!

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Nagy figyelemmel figyeltem az interpellációját, amelynek nagy részében ön is mosolygott azon, amit egyébként elmondott. Reméljük, hogy nem a saját interpellációjának a minősítése történt meg.

Ha megengedi, én a Normafa-törvénnyel kapcsolatos aggályaira szeretnék reagálni, hiszen ez a törvényjavaslat a parlament előtt van, és az általános vitában lényegében ön ugyanezeket elmondta, csak akkor fordított volt a felállás, hiszen én mondtam először az érveket és ön reagált rá, most ön mondta el újra ugyanazokat az érveket, most én ugyanúgy tudok rá reagálni, ugyanazokat tudom elmondani.

Hiszen ön is tudja, hogy a Normafa és környékének területe több mint 368 hektár. Az 1895 óta különböző színvonalon jelen lévő sísport vissza kell hogy nyerje az egykori kiemelt szerepét, és az egészséges környezetben meg kell hogy teremtődjenek a biztonságos szabadtéri sportolás feltételei a Normafánál. Kiemelt fontosságú feladat továbbá, hogy minden budapesti általános iskolás elérhető módon - akár iskolai keretek között is - lehetőséget kapjon a síelés elsajátítására. Az említett célok elérése érdekében olyan közösségi használatú parkerdőre van szükség, amely együttesen biztosítja a védett és közösségi jelentőségű természeti értékeket, valamint az országos jelentőségű, védett természeti és közösségi jelentőségű terület megmaradását, funkciójának bővítését, a lokális kulturális értékek megőrzését, illetve helyreállítását, valamint a minőségi kikapcsolódás széles körű lehetőségét.

Tisztelt Képviselő Asszony! A törvényjavaslat ennek érdekében született meg, hiszen a jelenlegi szabályozórendszer nem teszi lehetővé a Normafa parkerdő megfelelő fejlesztését, az ott eltervezett beruházások megvalósítását, ezért szükséges ez a törvényjavaslat. Szeretném önnek hangsúlyozni, hogy ez csak egy lehetőség, ennek a szabályozásnak a megteremtése még semmilyen környezetvédelmi előírásnak, szabálynak a megsértését nem jelenti és nem fogja jelenteni a törvényjavaslat elfogadása.

A Natura 2000-es területtel kapcsolatban aggodalmát fejezte ki, hogy esetleg az elkészülő fejlesztés meg fogja sérteni ezeket a Natura 2000-es előírásokat. Megnyugtatom önt, hogy ilyen nem fog megtörténni. Egyébként pedig a hatástanulmány megrendelése a XII. kerületi önkormányzat részéről már májusban megtörtént, és annak eredményeként fog a fejlesztési koncepció lényegében elkészülni majd az önkormányzat részéről. Az fogja például eldönteni azt, hogy a négy sípályából mind helyreállítható-e, vagy abból csak egy vagy kettő fog a jövőben is működni.

Ami pedig azt az aggodalmát illeti, hogy Natura 2000-es területen nem lehet sípályákat építeni, mondok önnek két példát: az egyik az Arlberg nevű sípálya Alsó-Ausztriában, szintén Natura 2000-es területen van kialakítva; ugyanilyen sípálya található Franciaországban, a Trois Vallées sípálya, amely szintén Natura 2000-es területen van kialakítva. Tehát Európában is van arra példa, hogy a természetvédelem betartásával, az értékek megőrzésével igenis ilyen fejlesztéseket létre lehet hozni. Természetes, hogy a Natura 2000-es hatástanulmány elkészülte után készül el a többi környezetvédelmi tanulmány és vizsgálat, és csak azt követően lehet majd azt kimondani, hogy a Normafa Park területén melyeket lehet megvalósítani.

Hangsúlyozom még egyszer: a törvényjavaslat a projekt első lépcsője, amely a jogi szabályozást teremti meg, hiszen a hagyományos szabályozás valóban nem teszi lehetővé az ottani fejlesztést. (Harangozó Gábor: Nagyon helyesen!) Ami pedig a helyi demokráciát illeti, úgy értesültem, hogy a XII. kerületi önkormányzat ezen a héten tart közgyűlést, amely foglalkozni fog a Normafa Park területfejlesztésével, és valóban napirendre fogja tűzni a helyi népszavazás kérdését; nyilván akkor, amikor majd lehet miről helyi népszavazást tartani.

Biztosíthatom tehát a képviselő asszonyt, hogy sem a környezetvédelmi szabályok, sem pedig a demokrácia szabályai nem sérülnek a törvényjavaslat elfogadásával. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
306 164 2013.09.30. 2:20  161-164

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy visszatérjek arra az időszakra, amikor ön is döntési helyzetben volt, államtitkár volt, és még az önkormányzatokért is felelt, ha úgy tetszik. Akkor mi is történt? Az történt, hogy folyamatosan forrást vontak el az önkormányzati rendszertől, az történt, hogy a feladatokat nem tudták rendezni az állam és az önkormányzatok között, hanem csak adták a feladatokat az önkormányzatoknak, és végül az történt, hogy eladósították a teljes önkormányzati rendszert, amely a működőképesség határára jutott, és most ön kérdezi, hogyan is csináljuk mi. Hát elmondom önnek.

Az első, amit elvégeztünk, az a feladatátalakítás az állam és az önkormányzatok között, egy átlátható, kisebb feladattal működő önkormányzati rendszert hoztunk létre. Aztán konszolidáltuk az önkormányzatokat, az 5 ezer lélekszám alattiakat teljesen, az 5 ezer lélekszám fölöttieket pedig 40-től 70 százalékig, de még ki tudja, ennek mi lesz pontosan a vége. És utána természetesen átalakítottuk a finanszírozást is. A finanszírozás lényege, hogy a kötelező feladatokat lehetőleg minden önkormányzat tudja finanszírozni, ezért egy új rendszert vezettünk be, amely figyelembe veszi, hogy mennyi a helyi adóbevétel nagysága, és ez alapján kapják feladatra a finanszírozást.

Egy ilyen átalakítás természetesen problémákkal és feszültségekkel jár, ezért tettünk a költségvetésbe mintegy 45 milliárd forint tartalékot. Ennek a tartaléknak a felhasználása megkezdődött, hiszen - lehet, hogy az ön figyelmét elkerülte - három belügyminiszteri rendelettel próbáljuk korrigálni a feszültségeket, és több területen is többletforráshoz jutottak az önkormányzatok, például az iparűzési adó beszámításánál visszapótlás történik, a gyermekétkeztetési feladatoknál, a szociális és gyermekvédelmi feladatok finanszírozásában, a megyei intézményfenntartó központok finanszírozásában és a helyi közösségi közlekedés finanszírozásában is. Ezek a változások be fognak épülni a 2014-es költségvetésbe, és 2014-ben olyan finanszírozás jön létre, ahol egyetlen önkormányzatnak sem lesznek finanszírozási gondjai és nehézségei, nem úgy, mint önöknél, hogy minden önkormányzatnál voltak.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
307 14 2013.10.01. 3:43  11-14

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönjük a közös kulturális örökségünk iránt kifejezett aggodalmát és elkötelezettségét. Azt szeretném önnek mondani, hogy a kormányzat igyekszik mindent megtenni a nemzeti kulturális örökség értékeinek megőrzése érdekében, és ennek okán kiemelt figyelmet szentel a kulturális örökség védelmét érintő kérdéseknek. Bevallom őszintén, számomra a felszólalása egy kicsit zavaros volt, mert nem nagyon értettem, hogy most az örökségvédelem a fő kérdése a felszólalásnak, vagy az, hogy egy nagyberuházást pontosan ki is végez el, ki a kivitelezője, tehát jó lenne ezt tisztázni, hogy egyszerre csak az egyiket támadja.

A győri Dunakapu térre tervezett mélygarázs építésével kapcsolatban szeretném önnek bizonyítani, néhány tájékoztatást adni arról, hogy az ön állítása nem igaz és nem helyénvaló, ezért kérem, hogy a tervezett beruházással kapcsolatban hallgassa meg az információkat.

(9.30)

Tehát ez a beruházás egy, a Duna partjának közelében elterülő műemléki környezetként és műemléki jelentőségű területként védett, valamint a régészeti és ideiglenes egyedi védelem alatt álló, jelenleg leginkább piactérként használt területet érint. A tér felszínén fut a város egyik legfontosabb, a belvárost az egyetemmel összekötő gyalogostengelye, amely a Rába-part, a fürdő Duna-part, Püspökvár promenádnak is része. A térnek egyfajta kilátószerepet is biztosít a folyó, a túlpart és a híd biztosította látvány. A szóban forgó beruházás a tárgyi ingatlanokon térszín alatti régészeti bemutatótér, teremgarázs, valamint ezek kiszolgálóhelyiségei, továbbá a felszíni rendezvénytér kialakítását foglalja magában.

A próbafeltárások 2011 őszén befejeződtek. A tervezett térkialakításra és hasznosításra újabb, a régészeti eredményeket is figyelembe vevő tervek készültek. A kutatóárokban a XVI. századi erőd és a bástya, utcára néző pattantyús házak maradványai kerültek elő. A tervek szerint az erőd romfalait a terület középső részéig szándékozzák bemutatni, ahová a bejutás felülről, a parkoló szintjéről lenne lehetséges. A parkolók elrendezése további romfalak bemutatását is lehetővé teheti a kutatás eredményeinek függvényében.

Tisztelt Képviselő Asszony! A Győr-Sopron-Moson Megyei Kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája által kiadott építési engedély ennek megfelelően rögzíti, hogy a tervezett garázsszint befoglaló méretéig és mélységéig megelőző régészeti feltárást kell elvégezni, valamint hogy az ennek során előkerülő, helyben megőrzendő régészeti emlékek védelme és bemutathatósága az eredeti tervek módosítását teheti szükségessé.

Mindez tehát azt jelenti, tisztelt képviselő asszony, hogy az ön állításával szemben nem rombolni, hanem megvédeni szeretnénk az említett műemléket és ezzel (Osztolykán Ágnes: ...egy teremgarázs.) megcáfolni önnek a kormány kulturális, illetve örökségvédelmi politikájára tett megjegyzéseit.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
308 190 2013.10.07. 2:09  187-191

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által felvetett kérdésre röviden azt tudnám válaszolni, hogy én is őszintén remélem, hogy bő egy év múlva már mind a két településen valóban tiszta vizet önthetnek a pohárba, sőt nemcsak önthetnek, hanem azt egészséggel el is fogyaszthatják.

A bővebb válaszom a következő: a 2011. évi helyi önkormányzatokról szóló törvény valóban a belügyminisztert hatalmazza fel arra, hogy az Európai Unió által is támogatott ivóvízminőség-javító programokat felügyelje és azokhoz támogatást, segítséget nyújtson.

A Gyula-Elek ivóvízminőség-javító program megvalósítására vonatkozóan 2012-ben született támogatási szerződés, amelyet 2013-ban a támogatási többletigénylés miatt módosítani szükséges. Ennek folyamata megkezdődött és rövidesen lezárul. Az érintett önkormányzati társulás benyújtotta a szükséges iratokat ahhoz, hogy a támogatási szerződés módosuljon. A BM-önerőalap többlettámogatási igény folyamatának elbírálása is megkezdődött, véleményem szerint ennek sem lesz akadálya.

Tisztelt Képviselő Úr! A projekt építési közbeszerzési eljárása 2013. július 1-jei határidővel befejeződött, egy pályázó adott ajánlatot. A közbeszerzési eljárás során megkötendő szerződés, megállapodás aláírása szeptember 30-án megtörtént. Az ellenszolgáltatás nettó értéke 1 977 641 500 forint plusz áfa. A vállalkozó a létesítmény szerződésszerű megvalósítását a szerződés megkötésétől számított 530 napon belül köteles teljesíteni, a legvégső határidő 2015 márciusa.

Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon bízom benne, hogy a projekt sikeres lesz, és a gyulaiak és az elekiek örülni tudnak (Az elnök csenget.) annak nemsokára, hogy tiszta ivóvíz kerül a poharukba.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
311 48 2013.10.15. 6:17  47-78

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az új katasztrófavédelmi törvény 2012. január 1-jei hatálybalépését követően az új szabályozás a gyakorlatban is vizsgázott.

Az azóta bekövetkezett jelentősebb katasztrófák, így a 2013 kora tavaszi hóhelyzet, valamint a nyári dunai árvíz elleni védekezés hatékonysága bebizonyította, hogy a katasztrófavédelem átalakított szervezeti és szabályrendszere a gyakorlatban jól működött, a változások főbb irányai helyesek voltak. Természetesen egyetlen újonnan kialakított rendszer sem kerülheti el a finomhangolást. A Belügyminisztérium a védekezési tapasztalatokat folyamatosan értékelte, és az elvégzett elemző munka eredményeként, a felgyülemlett másfél évnyi tapasztalatot figyelembe véve megállapítható, hogy néhány ponton további hatékonyságnövelés céljából indokolt a szabályozás korrekciója.

A javasolt módosítások, összhangban a katasztrófavédelem feladatrendszerével, alapvetően három szabályozási területet érintenek: a törvényjavaslat értelmében sor kerülne a tűzvédelmi szabályozórendszer, valamint egyes polgári védelmi veszélyhelyzeti, illetve iparbiztonsági szabályok módosítására, illetve ezekhez kapcsolódóan kisebb fokban módosulnának egyes, a közfoglalkoztatásra vonatkozó törvényi rendelkezések is.

A törvényjavaslat lényegi elemei a következők szerint foglalhatók össze. A tűzvédelem területén a belügyi tárca új országos tűzvédelmi szabályzat kialakításán dolgozik, amelynek célja a tervezőbarát szabályozás. Az új tűzvédelmi szabályzat nem tartalmazna aprólékos technikai részletszabályokat, és egyes követelmények esetében több, egymáshoz képest alternatív műszaki megoldást is alkalmazhatóvá tenne. Az ehhez szükséges törvényi alap megteremtése a törvényjavaslatban szereplő módosítások része.

A tűzvédelmi törvény módosításával az önkéntes tűzoltó-egyesületek két típusa jönne létre. A beavatkozó önkéntes tűzoltó-egyesület a vállalt tevékenységi területen a székhelye szerinti településen önállóan láthatna el tűzvédelmi, műszaki mentési feladatokat - eddig csak közreműködhetett e feladatok ellátásában. A beavatkozó tűzoltó-egyesületek tűzoltás-vezetői jogkört kapnak, és gyakorolhatják az azzal járó jogokat és kötelezettségeket. A tűzoltó-egyesületek önálló beavatkozására elsősorban a közvetlen életveszéllyel nem járó események során kerülhetne sor. Ezek a következők: szabadtéri tüzek, melléképülettüzek, vízeltávolítás, fakidőlés, viharkár, állatmentés. Mivel az önkéntes tűzoltó-egyesület szaktevékenységét a hivatásos katasztrófavédelmi szervek ellenőrzik, ezért szükséges azt kimondani, hogy bár tag lehet, de a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagja önkéntes tűzoltó-egyesületben vezető tisztséget nem tölthet be. A törvényjavaslat ezen túlmenően pontosítja a tűzjelzés fogadásával kapcsolatos fogalomhasználatot, és egyértelműen meghatározza, hogy a tűzátjelzéssel kapcsolatos költségeket ki viseli.

A tervezet szabályozná a bejelentésekkel kapcsolatos adatkezeléseket is, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben biztosított lehetőséggel élve lehetővé tenné, hogy a tűzvédelmi bírság helyszíni bírságként legyen kiszabható.

A tervezet pontosítaná a veszélyhelyzetet kihirdető vagy veszélyhelyzetben hozott kormányrendeletekre vonatkozó rendkívüli kihirdetés szabályait azzal, hogy arra a közszolgálati műsorszóró útján, a rendelet szövegének szóbeli beolvasásával kerül sor. Ezen túlmenően munkavédelmi okokból, illetve a nyerészkedés megelőzése céljából veszélyhelyzetben lehetségessé válna a védekezési munkák helyszínén az alkohol fogyasztásának, árusításának, tárolásának megtiltása.

A törvényjavaslat kifejezetten kimondaná, hogy a kiesett közszolgáltatások ideiglenes ellátása polgári védelmi feladat. Ennek oka, hogy a kialakult járványveszély, élelmiszer- vagy tüzelőanyag-ellátási hiány a lakosság életét közvetlenül veszélyeztető állapotokat eredményezhet.

Iparbiztonsági területen a törvényjavaslat által tartalmazott módosítások két téma köré csoportosíthatóak: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági tapasztalatai alapján kisebb pontosításra kerülne sor, illetve megtörténne a 2015-ben hatályba lépő új uniós szabályozás, a Seveso III. irányelv átültetése is. Ez utóbbi kétszintű szabályozást tesz szükségessé. A törvényjavaslat értelemszerűen a törvényi szintet igénylő módosításokat tartalmazza, de az irányelv implementációja döntően kormányrendeleti szinten fog megtörténni.

A közfoglalkoztatási szabályok módosításának elsődleges célja, hogy megteremtse annak a lehetőségét, hogy a nagy számban lévő közfoglalkoztatottak szükség szerint bekapcsolódhassanak a baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzési, elhárítási munkálataiba.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel kérem, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűlés tárgyalja meg, és azt lehetőség szerint támogassa. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
311 76 2013.10.15. 11:35  47-78

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megpróbálom sorrendbe szedni a kritizált témákat, illetve kritikus megjegyzésekre próbálok reagálni. Látom, hogy az LMP- és az MSZP-frakció nem igazán képviselteti magát. Göndör úr nem vett részt a vitában, tehát nem mondta el a véleményét, de most ő fogja meghallgatni, hogy a kormánynak mi a reakciója az MSZP frakciójának kritikáira.

Varga Zoltán képviselő úr először azt kifogásolta, hogy miért a katasztrófavédelem vezetője fog személyesen dönteni a támogatás összegéről, amit az önkéntes tűzoltó-egyesület fog kapni. És ezt megismételte Juhász Ferenc a felszólalásában, hogy nem ért egyet vele. Én valójában a kérdésfölvetést nem értem. Tehát a törvényjavaslat szerint az önkéntes tűzoltókluboknak lehetőségük lesz pályázat alapján vagy területi alapon, vagy országos pályáztatás alapján működésükhöz, illetve fejlesztésükhöz forráshoz jutni, és erről az országos katasztrófavédelem vezetője vagy a regionális vezetőjük fog dönteni. Tehát nem egyedi dolog az, hogy a pályázatok elbírálása során egyszemélyes döntés születik.

A felszólalók fölvetették, hogy miért nem miniszteri vagy kormányrendelet szabályozza ezt, és akkor egy miniszter lenne felelős azért, hogy az adott szervezet mennyi pályázati forráshoz jut. Ez a mai elbírálási rendszerben is így van. Én azt mondom, hogy az országos katasztrófavédelem vezetője igenis kell hogy olyan felkészült legyen és felelősséggel bírjon, hogy ezt meg tudja ítélni, és a forrásokat oda fogja adni, ahol azt valóban arra a célra fordítják, amire pályáznak.

Érdekes vita alakult ki a tűzoltóság és a katasztrófavédelem elnevezésen. Az ellenzék azt a látszatot kelti, hogy a tűzoltó, a tűzoltóság név, fogalom, feladat eltűnik a rendszerből. Valójában abszolút nem így van. A katasztrófavédelem elnevezés 1999 óta működik, tehát 14 éve, és mindenki tudja, hogy a katasztrófavédelem egy átfogó elnevezés, megnevezés, kifejezés, azon belül vannak tűzoltói feladatok. Tehát a jelenlegi törvény sem kíván ezen változtatni, sőt az önkéntes tűzoltó-egyesületek vonatkozásában ezt a fogalmat erősíti. És az, hogy a tűzoltóőrsök katasztrófavédelmi őrssé fognak változni, úgy gondolom, hogy ez nem lehet érdemi vita kérdése, hiszen ezzel a katasztrófavédelmi őrsök csak több feladatot fognak majd kapni.

Varga Zoltán képviselő úr félreértelmezi a polgármesterek értelmezését. Nem arról van szó, hogy a jövőben a polgármesterek nem fognak értesítést kapni, ha a településükön egy veszélyes üzemben üzemzavar történik, de csak abban az esetben, ha az a településükre is kihatással van. A jövőben nem kell a mindennapi üzemzavart jelezni az adott polgármesternek és ezzel fölöslegesen terhelni, tehát ez az aggódása nem valós.

Ugyanúgy nem valós Juhász Ferencnek az az aggódása, hogy nem volt társadalmi vitája az érintett törvénynek, az önkormányzati érdekszövetségekkel, a stratégiai partnerekkel is végig volt tárgyalva, azon túl a honlapon keresztül bárki, bármelyik magyar állampolgár észrevételezhette, véleményezhette a benyújtott törvényjavaslatot.

Egy dologban igaza van a képviselő úrnak. Valóban, a törvényjavaslatnak azon részében, amikor azt mondja, hogy az önkéntesek részt vehetnek a katasztrófavédelmi feladatok ellátásában és bekerült a kivétel a védekezési feladatokba, ez tévesen került be, köszönjük a képviselő úrnak is. A módosító javaslat már elkészült, hogy kikerüljön.

Nagy vita alakult ki abban, hogy hogy merte a Belügyminisztérium az általános indoklásba beletenni azt a kifejezést: "Így a 2013 kora tavaszi hóhelyzet, valamint a nyári dunai árvíz elleni védekezés hatékonysága bebizonyította, hogy a katasztrófavédelem átalakított szervezeti és szabályrendszere a gyakorlatban jól működött." Tehát nem azt mondja, hogy a hóhelyzetet és a nyári dunai árvizet jól kezelte, hanem azt mondja, hogy a katasztrófavédelem átalakított szervezeti és szabályrendszere működött jól.

Ami pedig a hóhelyzet megítélését illeti, azt a helyzetet csak néhány szóval szeretném felidézni. Senki nem mondta, hogy egy hóhelyzet kezelése bármikor is tökéletes. Biztosan nem volt így ez év márciusában, ezért csak kérdezem én, hogy Magyarországon mikor volt utoljára márciusban ekkora nagy hófúvás, hóvihar. És azt is mindenki elismerte, hogy a médián keresztül az értesítés megfelelő volt-e az emberek felé. Csakúgy, ahogy én sem tettem, és elindultam abban az időjárásban, mert nem hittem el, hogy márciusban ilyen baj lehet, úgy sajnos ezt megtette más ember is. Gondoljunk csak vissza, hogy milyen hosszú autósorok voltak a hóviharban elakadva Ausztriában, Németországban vagy Belgiumban, és azt se felejtsük el, hogy a katasztrófavédelem a helyzetet úgy oldotta meg, hogy emberéletben a nagy katasztrófa során sem esett kár.

Juhász Ferenc úr még a jogállamiságot is megkérdezte a törvényjavaslat kapcsán, de aztán nem fejtette ki egyébként, hogy ezt miért tette.

(13.00)

Rosszul tudja, hogy a civil szervezetek a jövőben nem vehetnek részt a katasztrófavédelmi feladatok ellátásában. Részt vehetnek, de egy minősítési eljárásban kell részt venniük. Tehát ha egy szervezet szervezetten és közvetlenül részt kíván venni a katasztrófavédelmi feladatokban, akkor bizonyos elvárásokat is meg kell az irányukban fogalmazni. Ez történik most meg.

Örök vita van arról, hogy a közfoglalkoztatottak bére miért alacsony. Ez ugyan nem tárgya ennek a törvényjavaslatnak, de azért hadd mondjam el, ez a szocialistáktól kicsit furcsa, hiszen az elmúlt nyolc évben egyszer sem próbáltak meg a túlzottdeficit-eljárásnak megfelelni, egyszer sem tudták tartani a költségvetési hiányt, és tudjuk, hogy kormányzásuk alatt a GDP 30 százalékával növelték az adósságállományt. Így lehet követelni azt, hogy emeljük a közfoglalkoztatottak bérét, de ez csak egy kitérő volt a részemről.

Staudt Gábor hosszasan fejtegette, hogy az önkéntes tűzoltóság rendszere hogyan működik Ausztriában. Hát igen, Ausztriában és Németországban én is láttam ilyen példákat. Ott teljesen más alapokon szerveződnek meg ezek a feladatok. Ő egyébként azt mondta, hogy azt a törekvést, amit a törvényjavaslat ennek kapcsán biztosít, összességében támogatja.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Mile Lajosnak - aki szintén nincs itt - köszönöm a véleményét, de megmondom őszintén, hogy nem értem. Arról beszélt, hogy a Fidesz számára a hatékonyság egyenlő a centralizációval, ezért ő ezt a törvényjavaslatot nem tudja elfogadni. Ezt nem egészen értem, mert ebben a törvényjavaslatban biztosan nincs centralizálási törekvés. Ezt pontosan az önkéntes tűzoltó-egyesületek nagyobb feladata és lehetőségének a biztosítása mondja ki, hiszen a jövőben az önkéntes tűzoltó-egyesületeknek beavatkozó szerepük is lesz majd. Tehát ez a törvényjavaslat éppen nem a centralizációt, hanem a civil szféra nagyobb bevonását jelenti az állami feladatok ellátásába. Tehát ő éppen fordítva értelmezte a dolgot. Mint ahogy azt is, hogy megszűnik ezeknek az egyesületeknek a normatív támogatása. De ha elolvassa a 11. §-t, azt látja, hogy ott ennek pont az ellenkezője van leírva. Azt meg végképp nem értem, hogy azért sem ért egyet a törvényjavaslattal, mert az indoklásban, ahogy már felolvastam, arra hivatkozunk, hogy a tavaszi hóhelyzet kezelése megfelelő volt, ezért ő nem tudja támogatni a törvényjavaslatot. Én meg úgy gondolom, hogy ő ezt nem is akarja az ellenzéki mivoltából adódóan.

Szél Bernadettnek köszönjük szépen az ombudsman által írt feljegyzést, megjegyzést a közfoglalkoztatással kapcsolatban, de ez nem az a törvény. Itt arról van szó, hogy a közfoglalkoztatottakat a jövőben a törvény által biztosítva be lehet vonni a katasztrófavédelmi feladatok elvégzésébe. Önnek egyébként az volt az első mondata, hogy ezt támogatja. De hogy milyen lehetőséget kínált fel magának arra vonatkozóan, hogy a közfoglalkoztatottakat jogi értelemben megvédje attól, hogy ez ne kerüljön be a szerződésbe, erre azt mondom, hogy módosító javaslatot kell beadni, és a részletes vitában ennek a jogi és egyéb hátterét meg fogjuk vitatni, természetesen a bizottsági ülést megelőzően.

Bertha Szilviának is köszönöm szépen a felszólalását. Az, hogy a nevet és címet be kell mondani tűzeset esetén, szerintem ez eddig is így volt, és a jövőben is így lesz. (Bertha Szilvia: Nem erről beszéltem!) Az összeférhetetlenségi szabályokat is kritizálta. Valószínű, hogy ebben nem fog közeledni az álláspontunk. De kritizálta a 112-es hívószám rendszerét is, és most sem felejtette el elmondani a parlamentben, hogy a tűzoltóság technikai felszereltsége alacsony szintű, és ezt hatékonyabbá kellene tenni.

Köszönöm szépen mindenkinek a felszólalását, a kormánypárti képviselőknek természetesen a támogató javaslatukat. Bízom abban, hogy ez a vita sok mindenkit, aki eddig kétkedően állt a törvényjavaslathoz, meggyőz abban, hogy a törvényjavaslatot a zárószavazásnál majd támogatni tudja, hiszen úgy gondolom, hogy ezzel a katasztrófavédelem a munkáját még hatékonyabban az emberek szolgálatában tudja végezni.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
313 65 2013.10.21. 1:33  62-68

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Tehát ön két kérdést tett fel felém, ez így hangzik: az elmúlt fél évben változott-e a felső rakparton álló épületek árvízvédelmi besorolása? Nem.

A második kérdés: részét képezi-e a fent említett Bálna épülete az árvízvédelmi rendszernek? Azt tudom erre mondani önnek, hogy a fent említett árvízvédelmi szakasz nem tartozik a Belügyminisztérium illetékességébe, úgyhogy "Repül a bálna" nevű épületet nem tartunk nyilván a Belügyminisztériumban az árvízvédelmi rendszerben.

Azonban, képviselő úr, ha már ön a Republic ismert dalát adta címül az interpellációjának, ami ma is népszerű és aktuális, bár sok értelmet nem tartalmaz; engedje meg, hogy én ebből a dalból idézzem önnek az utolsó refrént, amit kérem, hallgasson meg. Így szól: "Kicsi vagyok. / Kicsi vagyok, / Ha megnövök, / Beléd rúgok. / Még, még, még, még, / Ennyi nem elég! / Repül a bálna / Repül a bálna / Mindenki álljon vigyázzba / Repül a bálna / Repül a bálna / Beleköpök a nagy Dunába. / Repül a bálna / Repül a bálna / Ez a parancs / Érik a narancs / Repül a bálna / Repül a bálna / Aki hülye, az is marad!" (Általános, nagy derültség. - Novák Előd: Ez nem vers, ezt énekelni kell!) Mondja a Republic együttes.

Köszönöm, hogy meghallgatott. (Nagy taps a kormánypártok padsoraiból - Dr. Józsa István: Aki mondja másra, az mondja magára! - Lukács Zoltán: Hullagyalázó!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
313 195 2013.10.21. 2:13  192-195

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, nem azt a kérdést tette föl, amit előre írásban jelzett, ha megengedi, én inkább arra válaszolok, nem az ön személyes útjára.

Bizonyára tudja, hogy az önkormányzatok részéről nem történt meg azon területek kijelölése, amit az említett törvény lehetővé tesz, amelyeken rendeletben tiltják meg az életvitelszerű tartózkodást közterületen, ez a kérdése egyáltalán nem aktuális. Engedjen meg egy megjegyzést: nem igazán tudom, hogy mitől lett most ennyire szociálisan érzékeny, hiszen köztudott, hogy az önök kormányzásának 8 éve alatt lényegében semmit nem tettek a hajléktalan emberekért, gond nélkül nézték végig azt, hogy az emberek borzasztó körülmények között élnek az utcákon. 2010-ben 217 ember fagyott meg a télen, mert nem tudtak hova menni, nem volt biztosítva számukra elegendő nappali és éjszakai melegedőhely. Önök, szocialisták magukra hagyták ezeket a fedél nélküli embereket.

Ahhoz képest a kormányváltást követően például a Belügyminisztérium és a Fővárosi Önkormányzat együtt, a "fűtött utca" program keretében 2010-13 között Budapesten összesen 55 állandó és 86 időszakos, a téli időszakban működtetett éjjeli menedékhelyet, férőhelyet és 296 nappali melegedő-férőhelyet alakított ki. Ilyen mértékű egyidejű fejlesztésre a fővárosban például még nem volt példa. Ennek köszönhetően jelentősen lecsökkent a kihűléses halálesetek száma, de a cél természetesen az, hogy a tél közeledtével senki se fagyjon meg az utcákon. A kormány összesen 8,2 milliárd forint normatív támogatást biztosít, más programok mellett még további 360 millió forintot is a karitatív, civil és egyházi szervezeteknek azért, hogy ezek az emberek méltó feltételek és körülmények között (Az elnök csenget.) tudják folytatni életüket, természetesen a kormányzat segítségével.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
314 64 2013.10.22. 23:50  35-64

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Számomra nagyon sajátságos vita volt, hiszen úgy látom, az ellenzéki képviselőknek fontosabb lett volna, ha nem vitázunk, hanem vitatkozunk, és mindenképpen az államtitkári hozzászólást várták volna el a módosító javaslatok után.

Ha most megengedik, akkor ezt el is fogom kezdeni, úgyhogy Juhász képviselő urat arra kérem, hogy maradjon nyugodtan, mert egy kicsit hosszú lesz a hozzászólásom, mert minden egyes módosító javaslatra részletesen szeretnék válaszolni.

Azonban szeretném elmondani önnek, hogy ezt a vitát már két vita megelőzte, egy általános vita, aminél ön nem tudta megvárni az általános vitára való reagálást. (Juhász Ferenc: Elmondtam, hogy miért. - Az elnök csenget.) Mindegy, el kell olvasni a jegyzőkönyvet, és akkor nem kell újra megnyitni az általános vitát a részletes vitánál.

Staudt képviselő úrnak pedig azt mondom, hogy a módosító javaslatok részletes indoklása, hogy támogatja vagy nem támogatja a kormány, a bizottságokban történik, és azt követően az ajánlásban megtalálhatja a kormány "igen"-jét vagy "nem"-jét, hogy támogatja vagy nem - láthatja. De ha ezt kívánja, hogy én a részletes vitában ezt elmondjam, ám legyen!

T/12615/2. módosító javaslat, MSZP. A módosító javaslat alapján a foglalkoztatottaknak katasztrófavédelmi feladatokra történő igénybevételét lehetővé tevő szabály a törvényjavaslatból kikerülne. A kormány nem támogatja a módosító javaslatot. A javasolt kormányálláspont a következő.

A katasztrófavédelmi törvény jelenleg a közfoglalkoztatásban nem ad lehetőséget arra, hogy a közfoglalkoztató, amennyiben az érdekkörben jelentkező átmeneti feladatnövekedés kezelésére van szükség, rendkívüli munkaidőt rendeljen el. A módosító javaslat indoklásával szemben a rendkívüli munkaidő elrendelése nem abból a célból történik, hogy a közfoglalkoztatottak végezzék el a polgári védelmi szervek helyett a katasztrófavédelmi feladatokat, hanem azért, hogy a közfoglalkoztatóval egyébként jogviszonyban álló humán erőforrás is ésszerűen bevonható legyen az átmenetileg megnövekedett feladatok ellátásába.

E tekintetben a törvényjavaslat közelít mind a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, mind más jogviszonyokra vonatkozó törvények, így például a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szabályaihoz, amelyek ismerik és elismerik ezt az élethelyzetet. A közfoglalkoztatási jogviszonyban - szemben a más törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatási jogviszonyokkal - a rendkívüli munkaidő kivételes jogintézményként, tehát nem általános jelleggel került a törvényjavaslat szerinti szabályozásra.

Az Mt. hatályos szabályai jóval szélesebb körben teszik lehetővé a rendkívüli munkavégzés elrendelését, valamint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást. Az Mt. általános szabályaihoz képest a törvénytervezet szűkebb körben engedi a rendkívüli munkaidő és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás lehetőségét. Kizárólag baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében lenne a közfoglalkoztatott rendkívüli munkaidőre vagy más, munkaszerződéstől eltérő munka végzésére kötelezhető.

Sem jogi, sem ésszerűsítési indokok nem támasztják alá, hogy a közpénzekből foglalkoztatott közfoglalkoztatottak ne vegyenek részt olyan rendkívüli, nem várt események megelőzésében, illetőleg elhárításában, amelyek megelőzése és elhárítása minden munkavállaló kötelessége az Mt. általános szabályai szerint.

A bérpótlék számításának alapja - szemben a módosító javaslat szerinti indoklással - nem a nettó közfoglalkoztatotti bér. A bérpótlékok számításának alapja - hasonlóan az Mt. rendelkezéseihez, mely a pótlékok számításánál az alapbért veszi figyelembe - a bruttó közfoglalkoztatási bér, illetve a közfoglalkoztatási garantált bér.

A módosító javaslat olyan jellegű rendelkezéseket is elhagyni javasol, amelyek egyértelműen kedvezőek a közfoglalkoztatottak számára - így a közfoglalkoztatási bér legkésőbbi kifizetési napjának meghatározása -, illetve amelyek a közfoglalkoztatási szerződés kötelező tartalmi elemeinek meghatározásánál az Mt. és a katasztrófavédelmi törvény eltérő fogalomhasználatából származó egységes jogértelmezést és jogalkalmazást szolgálják. Ez volt az 1. módosító javaslat.

(11.40)

T/12615/3. szám. Benyújtója az MSZP. A módosító javaslat alapján a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény úgy módosulna, hogy a továbbiakban semmiféle szabálysértés elkövetése nem eredményezné a közfoglalkoztatásból történő kizárást. Ezzel párhuzamosan a szabálysértési nyilvántartásból történő priorálást lehetővé tévő szabály is kikerülne a törvényjavaslatból. A kormány nem támogatja a módosító javaslatot. Az indoklás: a szociális szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények, továbbá a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XLI. törvény megalkotásával döntött az Országgyűlés a közfoglalkoztatottak tekintetében azokról a kizárási okokról, amelyek fennállása esetén a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatásból három hónap időtartamra ki kell zárni. A törvényjavaslat célja nem a kizárás jogintézményének megszüntetése, hanem a folyamatban lévő szabálysértési eljárásnak mint kizárási oknak a mellőzése. A szabálysértési törvény törvényjavaslat szerinti módosításával lehetővé válik, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási, fővárosi kerületi hivatala járási munkaügyi kirendeltségei ezen ellenőrzési feladatukkal összefüggésben is közvetlenül hozzáférhessenek a szabálysértési nyilvántartás tankötelezettség megszegésével kapcsolatban elkövetett szabálysértési adataihoz.

E szervek a közérdekű munkavégzéssel összefüggő feladataik ellátása érdekében már rendelkeznek a hozzáférés lehetőségével. E törvényjavaslat e rendelkezésével az adminisztrációs terhek csökkentését és a kirendeltségek munkájának racionalizálását is elősegíti.

A következő a T/12615/4. számú javaslat. Benyújtója: MSZP. A módosító javaslat alapján a törvényjavaslatba bekerülne, hogy az önkéntes tűzoltó-egyesület tagjának a szaktevékenység végzésével kapcsolatosan elmaradt jövedelmének és költségeinek megtérítésére az önkéntes tűzoltó-egyesület alapszabálya az irányadó. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Az indoklás: az önkéntes tűzoltó-egyesület és az egyesület tagja közötti jogviszony egyes kérdéseit az egyesületekre vonatkozó általános szabályok alapján az önkéntes tűzoltó-egyesület alapszabálya szabályozza. A beépíteni kívánt rendelkezés normatív szabályt nem tartalmaz, hiszen csak annyit mond, hogy az alapszabálynak a szaktevékenység végzésével kapcsolatos elmaradt jövedelmének és költségeinek megtérítése kérdéskörére is ki kell térnie, azonban tartalmi kötöttséget nem határoz meg. Így nem jelent többletet ahhoz képest, mint ha erről semmit sem tartalmazna a törvényjavaslat.

T/12615/5. Benyújtója: MSZP. A módosító javaslat értelmében a veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarról az üzemeltetőnek haladéktalanul tájékoztatni kell a polgármestert és a megyei és helyi védelmi bizottság elnökét, nem csak az iparbiztonsági hatóságot. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Az indoklás a következő. A hatósági tapasztalatok szerint a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek területén bekövetkező üzemzavarok károsító hatásai az esetek túlnyomó részében nem terjednek az üzem határain túl, ezért nem indokolt a polgármester, illetve a megyei védelmi bizottság elnökének azonnali automatikus értesítése. Az üzemzavarok közel 100 százaléka az üzemi védekezési rendszerrel a katasztrófavédelem felügyelete alatt lekezelhető, ezért nem indokolt a védelmi igazgatási rendszer értesítése, működtetése. Amennyiben szükséges, az érintett települések polgármesterét, illetve a védelmi bizottság elnökét a katasztrófavédelem egyéb okból - a védelmi igazgatás aktivizálása - értesíti ebben az esetben az eseményről.

T/12615/6. Benyújtója: MSZP. A módosító javaslat értelmében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományának tagja számára nem általában minden önkéntes tűzoltó-egyesületben lenne összeférhetetlen a vezetői tisztség viselése, hanem csak azon személyek esetében, aki az egyesület feletti szakmai irányítási és felügyeleti jogkört gyakorolja. A kormány nem támogatja a módosító javaslatot. Az indoklás a következő. A törvényjavaslat 8. §-ával megállapított Ttv. 33/A. §-a szerint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tűzoltóság ellenőrzi az önkéntes tűzoltó-egyesület szakmai tevékenységét. Ha az ellenőrzés során hiányosságot tapasztal, az önkéntes tűzoltó-egyesületet a hiányosságok pótlására hívja el. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és területi szervei az önkéntes tűzoltó-egyesületek részére pályázati úton, valamint egyedi elbírálás alapján pénzbeli és nem pénzbeli juttatást biztosíthatnak.

Az összeférhetetlenség tehát két okból is indokolt: egyfelől a szakmai ellenőrzés, másfelől a finanszírozásban játszott szerep okán. Az informális kapcsolatok miatt ez a kérdés nem feltétlenül munkakörhöz vagy földrajzi helyhez kötött. A törvényjavaslat szerint hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagja csak vezető tisztséget nem viselhet az egyesületben. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény 2. § 29. pontja alapján vezető tisztségviselőnek az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének, továbbá - amennyiben az egyesületnek van felügyelő szerve - a felügyelő szerv elnöke és tagja minősül. Mivel a tagság nem kizárt, ezért a Ttv. új 33/B. §-ának (1) bekezdése alapján szaktevékenységet végző tag lehet az egyesületnél a hivatásos állományú személy is.

T/12615/7. Benyújtója: MSZP. Ez két részre tagolódik. Az első: a módosító javaslat értelmében az önkéntesen segítséget nyújtó személyek, az önkéntesen közreműködő társadalmi és karitatív szervezetek részt vehetnek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásában, beleértve a védekezési feladatok ellátását is. A második része: a módosító javaslat értelmében a védekezési feladatokba nemcsak a szakmailag megfelelőnek minősített önkéntes mentőszervezet lenne bevonható, hanem mind. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Az indoklás a következő. A módosító javaslat első pontja elfogadható, tartalmilag megegyezik a T/12615/11. számú - támogatni javasolt - módosító javaslat 1. pontjával. Amennyiben azonban a védekezési feladatokba nemcsak a szakmailag megfelelőnek minősített önkéntes mentőszervezet lenne bevonható, hanem mind, abban az esetben a törvényjavaslatban szabályozott minősítési eljárás veszítené el az értelmét. A minősítési eljárás funkciója ugyanis éppen az, hogy a védekezés esetenként nem veszélytelen feladataiba csak olyan szervezetek kerüljenek bevonásra, amelyek valamilyen speciális szakismeretük révén a védekezést nem hátráltatják, hanem elősegítik.

T/12615/8. Benyújtója: MSZP. A módosító javaslat értelmében a tűzoltóőrs elnevezés nem változna katasztrófavédelmi őrsre. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Indoklás a következő: az elnevezés megváltoztatása, a gyűjtőfogalom használata a katasztrófavédelmi szervezetrendszer kibővült feladatrendszerére tekintettel indokolt. A katasztrófavédelmi őrs nemcsak tűzvédelmi, hanem egyéb feladatokat is ellát, például lakosságvédelem.

T/12615/9. A módosító javaslat alapján a törvényjavaslatba - szintén az MSZP nyújtotta be - bekerülne, hogy a közreműködő tűzoltó-egyesület a működés, fenntartás, valamint a létesítés és a felújítás költségeihez pályázatot nyújthat be a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztériumhoz. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Indoklás: a törvényjavaslat 8. §-ával megállapított Ttv. 33/A. § (2) bekezdése szerint, melyet a módosító javaslat a szövegből elhagyna, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és területi szervei az önkéntes tűzoltó-egyesületek részére pályázati úton, valamint egyedi elbírálás alapján pénzbeli és nem pénzbeli juttatást biztosíthatnak. A módosító javaslat elfogadása esetén a beavatkozó tűzoltó-egyesület finanszírozására a szövegben nem maradna rendelkezés, holott a törvényjavaslat egyik célja éppen a beavatkozó tűzoltó-egyesületek helyzetbe hozása.

(11.50)

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv bevonása a pályázati rendszerbe azért indokolt, mert az önkéntes tűzoltó-egyesület felett gyakorolt szakmai felügyelet okán ennél a szervnél áll rendelkezésre az a szaktudás és helyismeret, amely a pályázat elbírálásához szükséges.

T/12615/10. Benyújtója: MSZP. A módosító javaslat miniszteri rendeleti szintre utalná a beavatkozó önkéntes tűzoltó-egyesületeknél kötendő megállapodás szakmai feltételeit, a törvényjavaslat szerint e feltételek megállapítása az OKF főigazgatójának hatásköre. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Indokolás: a szükséges szakmai ismeretekkel a BM OKF rendelkezik, indokolt, hogy ezek a feladatok a BM OKF főigazgatójának hatáskörében maradjanak. Mivel az önkéntes tűzoltó-egyesületeknek a tűz elleni védekezésben viselt szerepe a megkötött megállapodások függvényében területileg eltérhet, ezért nem szükséges, hogy e szakmai mérlegelést igénylő feltételek jogszabályban jelenjenek meg. A tűzvédelem ugyanis a Ttv. alapján állami feladat, a beavatkozó önkéntes tűzoltó-egyesülettel kötött megállapodások az állam - illetve a tűzvédelmi szervezetrendszert is magába foglaló hivatásos katasztrófavédelmi szerv - feladat ellátásáért viselt felelősségét nem érintik.

T/12615/11. A fideszes Farkas Zoltán nyújtotta be, amelyet a kormány támogat, ezért ezt külön nem szeretném ismertetni, mert erről a vitában nem esett szó.

T/12615/12. Benyújtója: Bertha Szilvia és Staudt Gábor, Jobbik. Lényege: a módosító javaslat alapján a jelzésfogadó a tűzjelzés esetén nem rögzíthetné a bejelentéskor használt telefonszámhoz tartozó előfizető nevét, címét, mert a módosító javaslat alapján ezt a bejelentőtől kérni stresszhelyzetben indokolatlan. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Indoklása a következő. A módosító javaslat nem megalapozott. A törvényjavaslat e pontja - 4. §, Ttv. 10/A. § - nem a bejelentő kötelezettségét határozza meg, hanem adatkezelési felhatalmazást tartalmaz. A szó szerinti normaszöveg alapján "a tűzjelzés fogadásakor - a tűzoltási, műszaki mentési, hatósági feladat végrehajtása érdekében - a jelzésfogadó a tudomására jutott vagy a bejelentő által közölt alábbi adatokat rögzíti." Tehát megismétlem: a tudomására jutott vagy a bejelentő által közölt adatokat rögzíti. A bejelentőnek ezt az információt nem kötelessége közölni, ugyanakkor a rendelkezés - az ESR 112 projekttel összhangban - azért kell, hogy a jelzésfogadó ezt az információt beszerezhesse. Tehát nem kötelező a törvény értelmében.

T/12615/13. Benyújtója: Jobbik. A módosító javaslat lényege: a módosító javaslat értelmében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományának tagja számára nem általában minden önkéntes tűzoltó-egyesületben lenne összeférhetetlen a vezető tisztség viselése, hanem csak a szolgálati helye szerinti tűzoltó-egyesületek esetében. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Indoklása a következő. A törvényjavaslat 8. §-ával megállapított Ttv. 33/A. §-a szerint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tűzoltóság ellenőrzi az önkéntes tűzoltó-egyesület szakmai tevékenységét. Ugyanaz, mint az előbb. Ha az ellenőrzés során hiányosságot tapasztal, az önkéntes tűzoltó-egyesületet a hiányosságok pótlására hívja fel. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és területi szervei az önkéntes tűzoltó-egyesületek részére pályázati úton, valamint egyedi elbírálás alapján pénzbeli és nem pénzbeli juttatást biztosíthatnak. Az összeférhetetlenség tehát két okból is indokolt, egyfelől a szakmai ellenőrzés, másfelől a finanszírozásban játszott szerep okán. Az informális kapcsolatok miatt ez a kérdés nem feltétlenül munkakörhöz vagy földrajzi helyhez kötött. A többi részét nem ismétlem meg.

T/12615/14. Dr. Szél Bernadett, LMP. A módosító javaslat lényege, amely két részből áll, a következő. A módosító javaslat értelmében a törvényjavaslat kimondaná, hogy a hivatásos tűzoltósággal megállapodást kötő közreműködő tűzoltó-egyesület részére az általuk végzett feladattal arányos költségfedezetet a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter az erre a célra rendelkezésre álló költségvetési keret mértékéig biztosítja. A módosító javaslat második része: a módosító javaslat értelmében a törvényjavaslat 11. §-ából elhagyásra kerülne, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és területi szervei az önkormányzati tűzoltóság részére pályázati úton, valamint egyedi elbírálás alapján pénzbeli és nem pénzbeli juttatást biztosíthatnak. A módosítások indoka, hogy a tűzoltás és tűzmegelőzés eredendően közösségi, önkormányzati teendő, melynek finanszírozásához normatív támogatás szükséges. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Az indoklás a következő. A közreműködő tűzoltó-egyesület részére normatív támogatást megállapítani nem indokolt, mert a közreműködő egyesület csak részt vesz a feladatok ellátásában, önálló jogosítványokat nem gyakorol. A beavatkozó, tehát szakfeladatot önállóan ellátó önkéntes tűzoltó-egyesület számára a feladat ellátásának finanszírozása az együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint alakul, illetve a Ttv. tervezett új 33/A. § (2) bekezdése szerint pályázati rendszerben és egyedi támogatással is forrásokhoz juthat.

A 2. rész indoklása: a törvényjavaslat 11. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati tűzoltóság - amely nem egyezik meg az önkéntes tűzoltó-egyesülettel - normatív támogatáshoz jut az általa elvégzett feladattal arányosan. Ehhez képest többlet, hogy az önkormányzati tűzoltóság a 11. § (2) bekezdésére figyelemmel pályázati rendszerben és egyedi támogatással is forrásokhoz juthat. E rendelkezés elhagyása éppen hogy csökkentené az önkormányzati tűzoltóság forrásait, azaz a módosító javaslat indoklásában jelzett célokkal lenne ellentétes. Ezért nem támogatja a kormány.

Végezetül a T/12615/15. módosító javaslat, benyújtója dr. Szél Bernadett, LMP. Lényege: a módosító javaslat alapján a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény úgy módosulna, hogy a továbbiakban semmiféle szabálysértés elkövetése nem eredményezné a közfoglalkoztatásból történő kizárást. Ez is már egyszer be volt nyújtva, a kormány nem támogatja. Az indoklása a következő. A szociális szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények, továbbá a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XLI. törvény megalkotásával döntött az Országgyűlés a közfoglalkoztatottak tekintetében azokról a kizárási okokról, amelyek fennállása esetén a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatásból három hónap időtartamra ki kell zárni. A törvényjavaslat célja nem a kizárás jogintézményének megszüntetése, hanem a folyamatban lévő szabálysértési eljárásnak mint kizárási oknak a mellőzése.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon bízom benne, hogy a módosító javaslatok indoklása, hogy a kormány miért támogatja vagy miért nem támogatja, elegendő lesz most már az ellenzéki képviselőknek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
315 104 2013.10.24. 11:00  1-243

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először szeretnék Botka képviselő úr felszólalására reagálni három tételben.

Először arról beszélek, mondok két példát, hogy milyen ellentmondás volt abban, amit ön elmondott. Aztán arról szeretnék beszélni, hogy mi az, ami nem igaz abból, amit elmondott. Aztán arról szeretnék beszélni, amiről nem beszélt. Így össze fog állni a dolog.

A beszédjében a következő ellentmondás hangzott el. Azt mondta, hogy lényegében itt megszűnt a parlamenti összefogás és a demokrácia. A maguk idejében, az önök idejében volt még olyan, hogy ellenzéki és kormánypárti képviselő nyújtott be módosító javaslatot, és azt a parlament esetleg támogatta. Utána pedig arról beszélt, hogy Kósa Lajossal közösen adott be ön a tömegközlekedéssel kapcsolatban módosító javaslatot, és azt (Dr. Lamperth Mónika: Nem, nem! Levelet.) a parlament elfogadta, és közösen érték el azt, hogy változzon az eredeti szándék.

A következő ellentmondás a beszédjében az, azt mondta a beszédje elején, hogy lényegében az önkormányzatiság felszámolása történt meg, itt az önkormányzatoknak nem maradt feladat, itt igazából az önkormányzat csak van. Utána pedig arról beszélt, hogy önnek arról beszélnek a polgármesterek a közigazgatás kapcsán, hogy a feladatok maradtak ugyanazok, csak éppen a finanszírozás nem ugyanaz. Most akkor megszűnt az önkormányzatiság és nincs feladat, vagy esetleg ön ellentmond saját magának, nem gondolta át a beszédje elejét, és nem gondolta át, hogy később a példákkal miket fog mondani (Dr. Józsa István: Nem értette, államtitkár úr.), mert akárhogy is van, ez ellentmondásban van.

Konkrétan mi az, ami nem igaz? Nem igaz, amikor ön azt mondja, hogy 2014-ben '13-hoz képest a költségvetésben nem nő a működési támogatás. (Dr. Józsa István: Ezt nem is mondta.) 70 milliárd forinttal nő az önkormányzatok támogatása, ha a báziskorrekciókat levesszük.

(15.20)

Ebből mintegy 31 milliárd forint az, ami az oktatási ágazatot érinti, és az óvónők, a pedagógus-életpályamodell állami finanszírozását jelenti, 40 milliárd forint pedig odakerül az önkormányzatokhoz többletként 2013-hoz viszonyítva. Hiába csóválja a fejét, benne van a költségvetésben, el kell olvasni! Ebből 10 milliárd forint valóban az elektronikusútdíj-kompenzáció, de kompenzáció az önkormányzatok számára, 10 milliárd forinttal megemelkedik az általános tartalék, ami akárhogy is van, a működési támogatásokat fogja szolgálni, és ehhez jön a két belügyminiszteri rendelettel - amelyek ebben az évben jelentek meg, az egyik alapján az önök városa is kap közlekedési támogatást - adott 17 milliárd forint, ami teljes egészében beépül a működési támogatásba. Ez 2013-ban nem volt. 2013-ban kiegészítő támogatást kaptak, most pedig alanyi jogon be fog épülni a működési támogatásba.

Nem igaz az, hogy a szubjektív támogatások nőnek. Pontosan a két belügyminiszteri rendelet mondja ki, hogy semmiféle szubjektivitás nincs a kiegészítő támogatásokban, hanem csak egy dolog van, hogy az adott önkormányzatnak mennyi a helyiadó-bevétele. A támogatás mértéke ettől függ. Ha valakinek magas adóbevétele van, az vagy nem kap, vagy kevesebb támogatást kap, aki pedig szegényebb - ön a kistelepülések ellehetetlenüléséről is beszélt - és nincs helyiadó-bevétele, pontosan az kap magasabb támogatást. Egyébként a 2014. évi költségvetésnek is az a lényege, hogy 2014-ben azok a kis önkormányzatok, amelyeknek nincs helyi iparűzésiadó-bevételük - mert a beszámításba csak ez tartozik bele, az összes többi helyiadó-bevétel nem -, azok lényegesen magasabb támogatást fognak kapni. Azaz azokon a településeken is el kell tudni látni az alapvető közszolgáltatásokat, ahol nincs helyiadó-bevétel.

Nem igaz az sem, hogy több pénz került ki a rendszerből azért, mert feladatátcsoportosítás volt az állam és az önkormányzatok között. Nem is tudom, honnan veszi azt a számot - persze jól hangzik -, hogy 300 milliárd forinttal csökkent ez a támogatás.

Most pedig arról szeretnék beszélni, hogy ön miről nem beszélt. Arról nem beszélt, hogy Szeged város adósságállományát a kormány konszolidálta 50 százalékos mértékben. Én úgy emlékszem, hogy ez az adósságállomány 27 milliárd forint volt, ennek az 50 százaléka, akárhogy is számolom, több mint 10 milliárd forint. Bár ön bírálta az adósságkonszolidációt, és azt mondta, hogy ez nem érte meg Szegednek, csak azt nem értem, akkor miért nem mondta azt, hogy köszönöm, nem kérek belőle, és nem írom alá a szerződést; joga lett volna rá, hogy nem kér a konszolidációból.

És arról sem beszélt, hogy a teljes önkormányzati rendszer és Szeged városa hogyan jutott el oda, hogy 27 milliárd forintos vagy talán még ennél is nagyobb adósságállománya legyen. Arról felejtett el beszélni, hogy ön, amikor nyolc évig kormánypárti képviselő volt, akkor miért nem beszélt az önkormányzatokról, az önkormányzatok finanszírozásáról. Azért nem beszélt, mert a nyolc év alatt halmozódott fel az országban több mint 1200 milliárd forint adósságállomány az önkormányzati szektorban és Szeged városában is, pontosan az önök szocialista kormányzása alatt.

És arról sem beszélt, hogy ebben az időben adták el az önkormányzatok a vagyonukat, kerültek lehetetlen helyzetbe, és folyamatosan az államtól kapták a többlet- és többletfeladatokat átgondolatlanul és természetesen számolatlanul. Azaz csak arról nem beszélt, hogy a magyar önkormányzati rendszer 2010-re hogyan jutott el lényegében a működésképtelenség határára.

Tehát amikor bírálja a mostani változásokat, akkor azt is el kellett volna mondania, hogy miért jutott oda a magyar önkormányzati rendszer, hogy a megyei önkormányzatok lényegében fizetésképtelenek voltak, és a megyei jogú városoknál is már jelentkeztek komoly problémák, egyébként nemcsak Szegeden, hanem más városokban is. Egy hosszú szocialista kormányzás eredménye az, hogy az önkormányzati rendszer ide jutott.

Ha rendszerében vizsgáljuk meg az önkormányzati rendszer átalakítását, akkor ennek a kormánynak és az Országgyűlés nincs szégyenkeznivalója, hiszen az önkormányzati rendszer átalakítása kapcsán lényegében minden kérdésre válaszolt. Azt nem mondom, hogy ez a rendszer jelenleg tökéletes, de az biztos, hogy elindult abba az irányba, hogy átlátható és finanszírozható legyen. Vannak még teendők és feladatok, amelyeket el kell végezni. Például a túlzott feladatátadás kapcsán, amit az önkormányzatok már nem tudtak ellátni, azt a választ adtuk, hogy újraszabályoztuk az állami és önkormányzati feladatokat. Ne mondja azt, hogy nem maradtak az önkormányzatoknál feladatok, mert ha nem maradtak volna feladatok, akkor most nem arról beszélnének az önkormányzatok, hogy nincs forrás a megfelelő feladatok ellátására. Ha nem lenne feladat, akkor forrás sem kellene.

Az alacsony hatékonyságú feladatellátásokra is tudtunk válaszolni az önkormányzati törvényben a közös önkormányzati hivatali rendszerrel. Átalakítottuk a szocialisták nagy vívmányát, a kistérségi társulási rendszert, amelynek az volt a hihetetlen ellentmondása, hogy miközben törvény által összetömörítette az önkormányzatokat, és a logika szerint az adott feladatot kevesebb forrásból lehetett volna ellátni, de nemhogy kevesebb forrásból kellett nekik ellátni, hanem pénzügyileg megjutalmazta, és minél többen voltak, minél nagyobb volt a feladat, annál több finanszírozást adott az állam, ami lényegében az állami források elpazarlását jelentette. Mi ezt úgy alakítottuk át, hogy egy szabad társulási rendszert alakítottunk ki, akkor társuljon egy önkormányzat egy feladat ellátására, ha azt ésszerűen átgondolja és megéri neki.

Törvényességi felügyelet. Az önök idejében nem volt az önkormányzatoknak törvényességi felügyeletük. Az önök idejében nem volt szabályozva a kötelezettségvállalás engedélyezése sem, bárki bármennyi hitelt felvehetett, kötvényt bocsáthatott ki, mindenféle kontroll nélkül. (Dr. Lamperth Mónika: Ez nem igaz!) Az volt a rendszer lényege, hogy kapjátok a feladatot, de egyébként azt csináltok, amit akartok, és ugyanúgy adósodtok el, mint az állam. Az állam is eladósodott, adósodjon el az önkormányzati rendszer is; ez volt a gondolkodás lényege.

Emlékszem, az egyik kampányban az volt a szlogen, hogy több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak. Ebből az lett, hogy még nagyobb adósság az államnak és még nagyobb adósság az önkormányzatoknak.

Egyébként úgy gondolom, hogy mind a feladatfinanszírozási rendszer, mind az adósságkonszolidáció, mind az önkormányzati fejlesztésekhez nyújtott EU önerő alap érezhető segítség az önkormányzati rendszer számára. A feladatfinanszírozási rendszer bevezetésével és majdani kiterjesztésével pedig egy igazságos, átlátható, működtethető, egy hiány és eladósodás nélküli önkormányzati rendszer alakul ki Magyarországon.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
315 120 2013.10.24. 6:18  1-243

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Szilágyi Lászlóra szeretnék reagálni, a kistelepülések eladósodására, vagy akik nem vettek fel hitelt. Valóban, 1200 ilyen önkormányzat van. Zömében olyan alacsony lélekszámmal bírnak, hogy nem is tudtak volna felvenni hitelt, hogyha szerettek volna, sem. De van olyan önkormányzat is, aki bizonyára tudott volna, de nem volt rá szüksége, mondjuk, mert olyan magas helyi iparűzésiadó-bevétele volt. Sőt, olyan önkormányzat is van, aki valóban, a gazdálkodása révén és azonféle pénzügypolitika révén, amit mondjuk, a polgármester vagy a képviselő-testület kimondott, hogy nem fognak hitelt felvenni, és mégis tudott gazdálkodni.

Ezek az önkormányzatok most támogatásban részesülnek a 2014-es költségvetésben, 10 milliárd forint ennek a betervezett összege, és erről belügyminiszteri rendelet fog majd készülni, hogy milyen elvek mentén, és mely önkormányzatok milyen összegű fejlesztési támogatásban fognak majd részesülni. De ez a folyamat, ha minden igaz lesz, tovább fog folytatódni, és évek alatt, egy ciklus alatt szeretnénk - úgy nevezem - kompenzálni ezeket az önkormányzatokat, tehát többletforrás-lehetőséghez juttatni.

Jelzem, hogy most is vannak már olyan pályázatok, ahol az adósságkonszolidációban részt nem vett önkormányzatoknak nem kell önerőt biztosítani. Például a Belügyminisztérium infrastruktúra-fejlesztési pályázatán a 700 millió forint úgy került elosztásra, hogy 43 ilyen önkormányzat kapott, annyinak jutott 700 millió forint, 43 adósságkonszolidációban részt nem vett önkormányzat nyert ezen a pályázaton, és más ilyen pályázati lehetőségek is vannak. Nem felejtettük el ezeket az önkormányzatokat sem.

Arra a reakciójára, hogy az önhiki nem érkezett meg: hát, az bizony nem is fog. Merthogy önhiki a régi értelemben nincsen. Nyilván, hogy van egy átállási idő, amikor átállunk az új finanszírozási rendszerre, és létezik valóban ez a működést szolgáló pályázati lehetőség, illetve támogatási forma, szeptember 30-ig kellett ezt benyújtani, és ennek az elbírálása folyamatban van, és erre kaphatnak forrásokat, de nem a hagyományos értelemben, hanem csak abban az esetben, hogyha egyedi finanszírozási gondja vagy nehézsége van. És ehhez hozzá kell szokni, az önkormányzati törvény is kimondja, hogy az önkormányzati szektorban a jövőben nem lehet működési hiány. Tehát nem lehet úgy tervezni, hogy a működést hiányra tervezem, és akkor majd lesz valahogy. Majd ad a bank, vagy majd az ad állam, vagy majd önhiki, meg ez, meg az, meg amaz, meg majd eladom az ingatlanom - nincs ilyen, ez megszűnik a jövőben az önkormányzati rendszerben.

Botka képviselő úrnak: nem értek azzal egyet, hogy minden önkormányzatot egyformán kell finanszírozni, hiszen nem egyformák a gazdasági lehetőségeik. A kistelepüléseknek nincs helyiadó-bevételük, ezért nyilván valamiféle megkülönböztetést kell tenni, és pontosan a helyiadó-bevétel nagysága alapján 2013-ban ezt a fajta gondolkodást elkezdtük, és 2014-ben ez tovább fog erősödni. Tehát nem értünk abban egyet, hogy Szegedet is úgy kell finanszírozni, mint mondjuk, Csincsét, ahol egyetlen forint adóbevétel sincsen.

Szegednek az adósságállománya 2012. december 31-én 28 151 145 268 forint volt, és a kormány ebből átvállalt, ez csak a tőkerész, 14 075 572 634 forintot. Tehát ennek az összegnek a kamatait sem kell a jövőben Szegednek fizetni. De még egyszer mondom, ha ez a polgármester úrnak rossz, akkor csináljuk vissza a szerződést! (Dr. Botka László: De akkor a pénzünket is adjátok vissza!) Csináljuk vissza! Ami pedig a bevételelvonást hangsúlyozza, ugye, a gépjárműadó-bevétel sosem volt helyiadó-bevétel (Dr. Botka László: Csak nálunk maradt.), tehát világos, hogy ezzel nem lehet példálózni. Egyetlen forint bevételt sem kért el az állam, amit az önkormányzat saját maga szed be. Sem sajátos bevételt, tehát az önkormányzat által beszedett egyéb bevételeket, sem pedig a helyiadó-bevételt. Ez mind az önkormányzatnál marad. Az az új önkormányzati finanszírozás lényege, az egyik alapeleme, hogy megmarad az ösztönzés az önkormányzatoknak arra, hogy egyébként a helyiadó-bevételüket növeljék. És az úgynevezett beszámításba is csak az iparűzési adó számít be, tehát az összes többi bevétel, esetleg más módon, idegenforgalmi adó vagy építményadó, más módon beszedett bevételek, ezek teljes egészében az önkormányzatnál maradnak.

És az sem igaz egyébként, hogy az szja-féle finanszírozást kivontuk. Kivontuk, hát a feladatfinanszírozásnak az a lényege, hogy nem az szja-bevétel alapján finanszírozza a településeket, hanem a feladat nagysága alapján, hiszen ehelyett jöttek azok a támogatások, amelyek a településüzemeltetési feladatokat, a közös önkormányzati hivatal fenntartását, a parkgondozást, az útfenntartást és a közvilágítást jelentik, e helyett a személyi jövedelemadó típusú finanszírozás helyett jöttek be ezek a bevételek.

Az egyedi pénzekről pedig csak annyit, képviselő úr, hogy mondok egy példát: amikor önök szúnyogirtásra osztottak pénzt az MSZP-kormány idején, akkor érdekes módon, mondjuk, a Tisza mellett Szegeden több szúnyog volt egyébként, mint egy fideszes városban. (Dr. Botka László: Ez már nagyon gyenge. - Gúr Nándor: Nagyon mélyen vagy, már nem is tudsz leülni.) A fideszes város nem kapott ilyen támogatást, mert a fideszes városban nem volt szúnyog abban az időben. (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) Úgyhogy egy kicsit óvatosabban ezeknek az egyedi pénzeknek az elosztásával!

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
317 156 2013.10.28. 2:12  153-156

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormányzat is úgy gondolja, ahogy azt ön elmondta, hogy a civil önkéntes szervezeteknek a katasztrófavédelembe való bevonása fontos állami érdek, állami feladat. Azonban ezeknek a szervezeteknek meg kell felelni egy minősítési rendszernek, ezért hozta létre az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a nemzeti minősítő rendszert, amelyben folyamatosan próbálja minősíteni az önkéntes mentőszervezeteket, amelyeknek egy minimális elvárásnak meg kell tudni felelni. Egy ilyen csoportnak sikerült ENSZ-szakértők előtt is már vizsgát tenni, tehát nemzetközi szinten az Európai Unió égisze alatt is tudnak majd ilyen munkát végezni.

Nagyon fontos az ebben részt vevők erkölcsi elismerése, ezért az OKF minden évben központi ünnepi rendezvényen kitüntet ötven olyan önkéntest, aki az adott évben részt vett ilyen feladatban. Természetesen anyagilag is támogatja az OKF ezeket a civil szervezeteket. Legutóbb például 63 millió forint értékben volt kiírva pályázat, ezen belül 444 darab eszközhöz jutottak az önkéntes mentőszervezetek, ruházathoz, védőfelszereléshez, szállítóládához, nagy értékű fúróhoz és szerszámokhoz 5 millió forint értékben. A 2012. november 30-án kiírt pályázatban negyven szervezet jutott anyagi támogatáshoz, de támogatta a kormányzat a nemzetközi mentőkutyás szervezet által szervezett világbajnokságot is, amely Hollandiában volt, és októberben Hajdúszoboszlón egy együttműködési gyakorlatot végeztek el, amelyen külföldi mentőcsapatok is részt vettek.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt tudom mondani, hogy önnel egyetértésben a kormánynak is fontos, hogy bevonjuk az önkéntes mentőszervezeteket, és azokat a kormány a lehetőségeihez mérten támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
324 58 2013.11.13. 7:00  57-99

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat három törvény módosítását foglalja magában, érinti a bányászatról szóló, a tervező és szakértő mérnökök, valamint az építészek szakmai kamaráiról szóló, továbbá az országos területrendezési tervről szóló törvényt.

Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat alapvetően a területrendezés országos szintű tervének módosítására irányul, most is elsősorban erről fogok beszélni.

(11.50)

Az országos területrendezési terv vonatkozásában nem új törvény megalkotásáról van szó, hanem a meglévő törvény felülvizsgálatáról, mivel az Országgyűlés előírta a törvény ötévenkénti felülvizsgálatát. A törvény módosítását a kötelező felülvizsgálaton túl a 2008 óta bekövetkezett változások is indokolják, mivel az elmúlt öt évben több új országos szintű koncepció, terv és ágazati stratégia készült, valamint számos, a területrendezést közvetlenül érintő jogszabály módosult, amelyekkel az összhangot meg kellett teremteni.

A módosítással az országos terv célrendszere, szerkezete alapvetően nem változik meg, a hangsúly elsősorban a törvény keretjellegének erősítésén van. Az országos terv javaslatai konkrétak, mégis ezeket a terv nagy léptékéből következően inkább keretjellegűeknek tekinthetjük. A keretjelleg ez esetben azt jelenti, hogy az országos tervben foglaltak többszörös áttétellel a megyei területrendezési terveken és a településrendezési eszközökön keresztül válnak egyre pontosabbá és egy-egy földrészlet vonatkozásában is értelmezhető előírássá. Az országos területrendezési terv módosítását is tartalmazó törvényjavaslattal lehetőségünk van előre meghatározni, hogy milyen legyen az ország térszerkezete 20-30 év múlva. A térszerkezet alatt a műszaki infrastruktúra-hálózatok és a különböző rendeltetésű területek rendszerét értjük.

Az országos tervben az ország jövőképét vázoljuk fel, kevésbé társadalmi, politikai, inkább műszaki, fizikai értelemben. Jelen törvényjavaslat elfogadásával arról döntünk, hogy távlatban milyen sűrű legyen a gyorsforgalmi utak hálózata, mely térségeket és településeket érintve húzódjanak a főutak nyomvonalai, hol legyenek a gyorsforgalmi utakhoz, a főutakhoz és a vasúti törzshálózathoz kapcsolódóan új hidak, mely települések alkalmasak erőművek telepítésére és hol húzódjanak az energetikai infrastruktúra-hálózati elemek; mely területek tartozzanak az országos ökológiai hálózatba, hogy a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek mellett a jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek területfelhasználási szempontú védelme is megvalósuljon; hogy az ország mely térségei igényelnek megkülönböztetett figyelmet mint tájképvédelmi és világörökségi várományos területek. A megyei önkormányzatok maguk is rendelkeznek új megyei övezetek, például tanyás térségek lehatárolásáról. Valamint arról is döntünk, hogy miként alakuljon a térségi területfelhasználás és a műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendje, milyen övezeti előírások szükségesek, mivel a területrendezés ezeket az elemeket egyszerre és összehangoltan jeleníti meg.

Az országos területrendezési terv módosításának elfogadásával nem arról döntünk, hogy mely létesítményt mikorra és milyen pénzforrásból kell megvalósítani, hanem arról, hogy egy adott létesítmény számára helyet kell biztosítanunk az adott térségben vagy településen, illetve hogy területhasználati korlátozás bevezetésére szükség van az ökológiai rendszerek fenntarthatósága érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Az országos terv elsődleges célja a fenntartható fejlődés szolgálata, amely a területrendezés vonatkozásában a műszaki infrastruktúra-hálózatok területi elhelyezésének és a térségi területfelhasználási igényeknek a környezet- és természetvédelemmel történő összehangolását jelenti. A területrendezési terv alapvető törekvése a fejlődéshez hosszú távon szükséges műszaki infrastruktúra-hálózatok helyének kijelölése, valamint a potenciálisan káros következményekkel járó fejlesztések, térségi területhasználati módok minimálisra csökkentése. Az országos terv előírásrendszere a kiegyensúlyozott területi fejlődést kell hogy szolgálja.

Az Országgyűlés elé került törvényjavaslat hosszú egyeztetési folyamat eredményeképpen nyerte el a végleges formáját. Érvényesült az alulról való építkezés elve is, hiszen a megyei területrendezési tervek készítése során szerzett tapasztalatok, pontosítási javaslatok az országos tervbe beépültek. Az Országos Környezetvédelmi Tanács is megtárgyalta a terv dokumentumait, és támogatólag foglalt állást a módosítás szükségességét illetően. A levelet lefordítottuk és megküldtük egyeztetésre valamennyi szomszédos országnak, érdemi véleményt eddig a szlovák kollégák küldtek. A területrendezés koordinációs feladatából következően kormányzati szinten is hosszas, két- és többoldalú egyeztetéseket folytattunk, amelynek során ütköztettük az eltérő igényeket és érdekeket. Mindezek eredményeképpen elmondhatom, hogy az országos területrendezési terv módosítási javaslatai kiegyensúlyozott, koherens rendszert alkotnak és a ma elérhető konszenzuson alapulnak.

A törvényjavaslat az országos szintű terv módosítása mellett egyben javaslatot tesz a bányászatról szóló törvény módosítására is, annak érdekében, hogy a megyei önkormányzatok a területrendezési tervben foglalt, bányászattal összefüggő követelményeket ügyfélként érvényesíteni tudják a bányatelek-megállapítási eljárásokban. A tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvény módosítása pedig, összhangban a hatályos és új polgári törvénykönyv egyesületekre vonatkozó előírásaival, lehetőséget biztosít arra, hogy a szakmai kamarák kiegészítő jelleggel gazdasági tevékenységet végezhessenek.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kérem, hogy az Országgyűlés támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
324 98 2013.11.13. 7:29  57-99

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Köszönöm szépen a frakciók felszólalásait, illetve a bizottságokban kifejtett véleményüket, kérdéseiket.

Szeretném elmondani, hogy a négy bizottság ülésén a törvényjavaslat összesen 4 ellenszavazatot kapott. Egy bizottságban teljes volt az egyetértés, tehát csak igen szavazat volt az ellenzéki képviselők részéről is, ez a mezőgazdasági bizottság volt. Két bizottságban tartózkodás volt legfeljebb, és a fenntartható fejlődés bizottságában volt a Paksi Atomerőmű esetleges építése miatt nem szavazat.

Megmondom őszintén, hogy először az ellenzéki képviselők felszólalásaira szeretnék reagálni, elsőként Hegedűs Lorántné képviselő asszony felszólalására. Őszinte tisztelettel figyeltem, hogy mennyire felkészült a törvényjavaslatból, a hatályos törvényt és a benyújtott törvényjavaslatot is milyen részletesen és alaposan áttekintette. Kereste mindig a kormánypárti hátsó szándékot a változásokban, de azért zömében, valljuk be őszintén, nem találta meg, legfeljebb csak nem értette, hogy miért változnak a fogalmak. Egyszerűen azért változott vagy maradt ki a törvényjavaslatban az ön által is említett sok-sok fogalom, mert az elmúlt öt évben az élet kikövetelte (Hegedűs Lorátné: Meg az ingatlanfejlesztők!), illetve a technika, a technológia változása és maga a fejlődés és az Európai Unió szabályozása és elvárása is megkövetelte azt, hogy új fogalmak, új szabályozások jelenjenek meg a törvényben.

Kicsit meglepett, hogy ebben a törvényben is veszteseket és nyerteseket keresett. Úgy gondolom, hogy amikor egy ilyen kerettörvényben a fejlődés irányát határozzuk meg, és területileg fektetjük le térségekre, illetve adott településekre, annak nincsenek vesztesei. (Hegedűs Lorántné: Vannak!) Hiszen ha az ország egészét nézzük, azzal, hogy a meglévő infrastruktúrákat rögzítjük továbbra is egy törvényben, illetve egy majdani megépítés lehetőségét rögzítjük, az inkább az ország fejlődését szolgálja.

Bevallom őszintén, hogy miután közel 30 perc volt a felszólalása, és elég részletesen elemezte a törvényjavaslatot, nem tudok mindenre reagálni. Azt javaslom önnek, hogy amivel nem ért egyet, módosító javaslatként esetleg nyújtsa be, erre még van idő, bekerülhet bizottságba. A bizottságban pedig egyrészt a szakmai munkatársak megfelelő indoklást adnak arra, hogy miért támogatható vagy esetleg nem támogatható, másrészt utána itt a parlamentben, a részletes vitában is vissza tudunk rá térni. Ezért ne haragudjon, nem tudok részleteiben reagálni arra a sok-sok felvetésre, amit ön jelzett.

Az MSZP frakciójából két felszólalás hangzott el. Meglepett Varga Zoltán felszólalása, hiszen igazából beismerte, hogy nem nagyon talált a törvényjavaslatban kivetnivalót. Alapvetően azt mondta, hogy elfogadja, sőt konkrét példákat mondott, hogy milyen jó ötlet például a tanyás térségek létrehozásának a lehetősége, vagy a belvizes területre az építési engedélyekkel kapcsolatos szigorítást is lényegében üdvözölte.

Igazából Gúr Nándor felszólalásai nem a törvényjavaslatról szóltak (Gúr Nándor: Ne mondd!), hanem, ahogy ő is mondta, bevallotta maga is, kicsit eltért a törvénytől, és inkább politikai megközelítéseket szeretett volna felsorakoztatni. Egy lényege van, így kezdte a felszólalást: Magyarország területén sem gazdasági növekedésre, sem foglalkozásbővítésre nem lehet számítani ez által a törvényjavaslat által.

(13.30)

Hát, ebben biztosan nem értünk egyet, mert úgy gondolom, képviselő úr nem értette meg ennek a törvényjavaslatnak a lényegét. (Gúr Nándor: Nevetséges vagy.) Ebben a törvényjavaslatban nem a kormány kritikáját kell gazdaságpolitikai alapon keresni és megtalálni, hanem azt, ami a törvényjavaslatban van, az infrastruktúra-fejlesztési lehetőségeket, a különféle fejlesztési területek kijelölését. Erről viszont nem beszélt képviselő úr.

Nem értem az MSZP-nek ezt a sorrendproblémáját, mi az, hogy fejlesztési koncepció kell először. Egyrészt, úgy gondolom, erre a ciklusra a kormány elfogadta a fejlesztési stratégiát, másrészt pedig a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakra is megfelelő fejlesztési koncepcióval és stratégiával rendelkezik a kormány, és ennek a lekövetése történik meg ebben a területrendezési törvényben. Tehát ezt is inkább politikai jellegű észrevételnek veszem.

Nagyon érdekes volt az LMP frakciójának felszólalása, hiszen a három ellenzéki frakció közül az LMP volt az egyetlen, amely a Paksi Atomerőmű esetleges bővítését kritikaként fogalmazta meg, hogy ebbe a kerettörvénybe belekerült. A másik két frakció ezt nem ellenezte. Azt gondolom, hogy teljesen összhangban van a 2009-es országgyűlési határozattal a területrendezési törvény ez irányú kibővítése, hiszen ez a törvény inkább csak fejlesztési, energetikai fejlesztési lehetőségeket határoz meg, és nem az energiapolitikáról és az energiastratégiáról és erőművek építéséről szól. Egyszerűen ebbe a törvénybe belekerül, hogy ha eljön a politikai döntések, a megvalósításról szóló döntések ideje, akkor az összhangban lesz a törvénnyel, ha ez azonban elmarad, akkor nyilván a következő módosításnál ez a törvényjavaslatból kikerül. Mindössze ez arról szól, hogy ezt a törvényt majd, amikor megszületnek a döntések, nem lesz szükséges változtatni, mert már eleve tartalmazza a törvényjavaslat, amennyiben a parlament elfogadja.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen még egyszer a felszólalásokat. Úgy gondolom, alapvetően a frakciók támogatják, különösen a kormánypárti frakciók. Nekik köszönöm a támogató felszólalásokat. És ha érkeznek módosító javaslatok, akkor a részletes vitában folytatjuk.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
324 100 2013.11.13. 2:20  99-113

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elemi csapások és az azok okozta katasztrófák sajátossága, hogy az ember alkotta államhatárokat figyelembe véve kiterjedt területeken képesek károkat okozni. Az ellenük való védekezés során ezért indokolt a hatékony információáramlás biztosítása, a tapasztalatok megosztása, illetve adott esetben a kézzelfogható konkrét, kölcsönös segítségnyújtás megszervezése. A határokon átterjedő elemi csapások és az azok okozta katasztrófák elhárítása nemzetközi együttműködés keretében a leghatékonyabb, ezért indokolt, hogy Magyarország minél több országgal kétoldalú egyezményt kössön.

A szomszédos országok közül egyedül Szerbiával nincs hatályos katasztrófavédelmi egyezményünk, ezért a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága a 2011. márciusi kétoldalú főigazgatói találkozó alkalmával kezdeményezte annak létrehozását. Az egyezmény szövegének kialakítására kétoldalú egyeztetések keretében, a vonatkozó magyar és szerb jogszabályok figyelembevételével került sor. Az egyezmény alapján a szerződő felek katasztrófavédelmi hatóságai együttműködnek és kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzésében, következményeik mérséklésében és felszámolásában. A szabályozás konkrét tárgyát a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága és annak szerbiai társszerve, a BM veszélyhelyzet-kezelési részlege közötti gyakorlati együttműködés kérdései képezik.

Az egyezmény meghatározza az együttműködés formáit, kijelöli az illetékes hatóságokat, valamint meghatározza a segítségnyújtás esetén követendő eljárás szabályait.

Az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslat célja a Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a katasztrófák esetén történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló egyezmény kötelező hatályának elismeréséhez szükséges országgyűlési felhatalmazás megszerzése és kihirdetése.

Kérem az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslat támogatását. Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
324 112 2013.11.13. 1:48  99-113

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon-nagyon röviden, hiszen az előttem felszólaló képviselő úr a törvényjavaslat tartalmával egyáltalán nem foglalkozott, így nyilván arra nem is reagálhatok. Elsősorban történelmi, politikai, illetve külpolitikai kérdéseket feszegetett a törvényjavaslat kapcsán, és egyetértek az elnök úrral, amikor körülbelül a beszédje közepén figyelmeztette, hogy nem a parlament napirendjén lévő törvényjavaslatról fejtette ki a véleményét. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Magyarország és Laosz közötti szerződésről beszéltem?)

Annyit szeretnék hozzátenni, hogy Magyarországnak, Magyarország kormányának és természetesen a Belügyminisztériumnak alapvető feladata és felelőssége, hogy mindent megtegyen a magyar emberek védelméért, a magyar emberek értékeinek védelméért, ezért nyilvánvaló, hogy törekedni kell és törekedett is a Belügyminisztérium arra, hogy azzal az egyetlen szomszédos országgal, amelyikkel még nincs katasztrófák megelőzésére, kezelésére egyezményünk, próbáljon meg ilyet létrehozni. Ezt 2011 márciusában kezdeményeztük, és ennek a folyománya az, ami most itt az Országgyűlés előtt van.

Azt gondolom, hogy a katasztrófák nem ismerik a parlamenti ellenzéki képviselők véleményét, hála istennek; a katasztrófa kiszámíthatatlan és egy pillanat alatt bekövetkezik. Úgy gondolom, hogy a magyar emberek védelme érdekében ez az egyezmény mindenképpen elősegíti, hogy hatékonyabban meg tudjuk védeni a hazánkban élő emberek életét és értékeit. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Eddig nem tudtuk? Az elmúlt huszonhárom évben nem tudtuk?) Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
324 116 2013.11.13. 0:08  113-131

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány támogatja az előterjesztést. Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
325 190 2013.11.18. 2:20  187-190

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Négy kérdést tett föl, megpróbálok két percben, röviden válaszolni ezekre.

Hogy mikor veszi kezdetét az Óbudai Gázgyár felújítása, és milyen munkálatok megvalósulása várható az épület rekonstrukciójával kapcsolatban: az ingatlanegyüttes több tulajdonos kezében van. A Graphisoft Park a bejáratnál lévő korábbi igazgatási épület tömbjének felújítását és hasznosítását folytatja. Már elkészült a portaépület, a régi mérlegház, a volt igazgatósági épület felújítása, utóbbiban iroda működik. Jelenleg folyik az egyik raktár, a jóléti épület és a lakóház épületének felújítása; itt egyébként két egyetem fog majd helyet kapni. A felújított épületbe, ami a nagyműhely volt, az egyik egyetem már beköltözött. A központi toronyegyüttes épülete a Budapesti Fővárosi Önkormányzat tulajdona. A tornyok felújítását a Budapesti Városfejlesztési Zrt. 2013. július hónapban megkezdte, várható átadása 2014 júliusában lesz. A felújítás keretében a toronyegyüttes, a víztorony és a kátránytornyok teljes műemléki felújítása fog megtörténni.

Harmadik kérdése tekintetében, hogy milyen kulturális és szabadidős funkciókkal gazdagodhat az épület: a szennyezett terület kármentesítése a Gázművek kötelezettsége, a kármentesítés műszaki tartalmának tisztázása miatt húzódik a kivitelezés megkezdése. A kármentesítési munkák elvégzését követően lesz hasznosítható a teljes épület, az új kulturális és szabadidős funkciók kialakítása.

Mit tesz a kormány a területen lévő műemlékek feltárása, megóvása érdekében? Itt az I. kerületi járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal az illetékes, az ő ügyintézői folyamatos kapcsolatot tartanak a kivitelezőkkel és tervezőkkel annak érdekében (Az elnök csenget.), hogy a munka folyamatos legyen, és felgyorsuljon. Hosszú folyamat eredménye lesz, míg az új funkcióját el fogja nyerni ez az épületegyüttes.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban. - Dr. Józsa Imre tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
326 4 2013.11.19. 5:13  1-4

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Mindannyian tudjuk, hogy a gyors foglalkoztatásnöveléshez a kormányváltáskor sem a belső, sem pedig a külső feltételek nem voltak adottak. Egy súlyosan eladósodott országot vettünk át az Európai Unió legalacsonyabb foglalkoztatásával, ahol a segélyekből élés stratégiája alakult ki a munkavégzés helyett. Ez egy olyan helyzet volt, amit csak fokozatosan lehet megváltoztatni, és ahol a kínálati oldali intézkedések a munkaerő-piaci kötődés kialakulását és erősítését célozták. Ennek egyik eszköze a közfoglalkoztatás, ami átmeneti, mégis komoly szerepet játszik a foglalkoztatás elősegítésében azáltal, hogy ellene hat a tartós munkanélküliség kialakulásának, és megőrzi a hátrányos helyzetű térségben élők foglalkoztatottságát.

Tehát a közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz, elsősorban azokban a térségekben, ahol a versenyszféra évtizedek óta nincs jelen. Éppen ezért a kormány nem a közfoglalkoztatást, hanem a munkahelyteremtést helyezi a középpontba a foglalkoztatáspolitikai célok teljesítésével.

A közfoglalkoztatás tehát nem szociálpolitikai, hanem foglalkoztatáspolitikai eszköz, amely az elmúlt évtizedekben alapvetően szezonális munkalehetőséget biztosított a tavasztól őszig tartó időszakban. 2013-14 fordulója lesz az első olyan év, amikor a költségvetés javuló helyzete megengedi, hogy téli időszakban is lesz lehetőség munkavégzésre és képzésre. Teljes félreértés az, hogy a közfoglalkoztatás helyettesíti a munkahelyteremtést. A kettő egymás mellett hat a foglalkoztatás alakulására.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ön kettő közfoglalkoztatottat idézett itt a parlamentben a 289 ezerből. Ha megengedi, én is elmondanám névvel és településsel hús-vér polgármesterek véleményét.

Például nemrég jártam Tiszakesziben, a választókörzetemben, közel 3000 lakosú településen, ahol a roma lakosság aránya jelentős. A polgármester örömmel mesélte, hogy az új közfoglalkoztatási rendszer azt jelenti, hogy a romák tömegével jelentkeznek munkára, és szó szerint könyörögnek neki, hogy hadd férjenek be a közfoglalkoztatás rendszerébe. Tiszakeszi polgármesterét, mivel ön is neveket mondott, Sipos Imrének hívják, menjen el, kérdezze meg, hogy ez igaz-e.

A másik egy jobb helyzetben lévő település, Bükkszentkereszt. Szintén a minap jártam ott. Ott Jámbor Flórián polgármester arról mesélt, hogy hála a közfoglalkoztatásnak, teljes egészében megszüntették a településen a munkanélküliséget, mi több, még több munkát tudna adni, mint amennyi munkanélküli van a településen.

(9.10)

Egyre több olyan településen járok, tisztelt képviselő asszony, ahol örömmel beszélnek a közfoglalkoztatásról, ahol komoly eredményeket, értékeket tudnak fölmutatni, ahol visszahoznak régi ipari, kézműves szolgáltatásokat, és az emberek újra megtanulnak dolgozni. És arról beszélnek, hogy remélik, a 2014-es évben sokkal nagyobb lehetőséget, forrást kapnak mind a foglalkoztatásra, mind pedig a dologi eszközökre, mert ezzel együtt a település értékeit is tudnák növelni.

Az ön által elmondott példák, azt gondolom, kiragadottak, szélsőségesek, nem általános jellegűek. Engedjen meg összességében egy tanulságos példát, ami a magyarországi munkaerőhelyzetre igaz. A 2002-es kormányváltás utáni időszakban, ugye, a mostaninál sokkal jobbak voltak a külső világgazdasági körülmények, sokkal kedvezőbbek voltak a feltételek, ennek ellenére a 2002-es kormányváltás utáni időszak 41 hónapja alatt 80 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma; miközben a 2010-es kormányváltás után 41 hónappal 235 ezer emberrel többnek van munkája, és 50 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma. Ugye, nem kell bemutatnom, hogy a külgazdasági körülményeknek micsoda rosszabbodása történt meg 2010-ig. Kérem, hogy értse meg az új foglalkoztatási rendszert, és ne bírálja azt.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
326 154 2013.11.19. 5:30  153-171

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat három törvény módosítását foglalja magába: érinti a vízgazdálkodásról szóló, a vízi társulatokról szóló, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló törvényt.

A mindegyikünk számára emlékezetes nagy nyári dunai árvíz tapasztalatai alapján került elénk ez a törvényjavaslat, amely javaslatot tesz az árvízi lefolyást biztosító nagyvízi meder mederkezelési terveinek a belügyminiszter részéről történő mielőbbi kiadására, és így jogszabályi szinten területfelhasználási szabályok megállapítására. Továbbá a nagyvízi meder határai mindenki számára nyilvánossá válnak, mivel a mederkezelési tervekkel összhangban az ingatlan-nyilvántartásba díjmentesen feljegyzésre kerül a terület nagyvízi meder jogi jellege. Harmadjára, az árvíz által veszélyeztetett nyílt ártéri településeknek az állam segítséget nyújt azzal, hogy az érintett vízügyi igazgatóság állami költségvetésből az önkormányzatok helyett elkészíti a védekezés alapját képező települési vízkár-elhárítási terveket, illetve gondoskodik a már meglévő tervek felülvizsgálatáról.

(16.00)

Jelenleg a kizárólagos állami tulajdonban lévő folyók, kis vízfolyások és csatornák vagyonkezelését és üzemeltetését végzi a vízügyi igazgatósági szerv. A törvényjavaslat szerint ezek mellett a vízügyi igazgatóságokhoz kerül a forgalomképes állami tulajdonban, de jelenleg víztársulati kezelésben vagy üzemeltetésben lévő csatornák és kis vízfolyások vagyonkezelése, így valamennyi állami tulajdonú vízi létesítménynek a vízi közművek kivételével egységesen a vízügyi igazgatóság lesz a vagyonkezelője.

Mivel nem csupán a vagyonkezelői jog, hanem a művek fenntartása és üzemeltetése is a vízügyi igazgatási szerv feladata lesz, a gyakorlatban megvalósuló egységes üzemeltetéstől az árvíz és belvíz elleni megelőzés erősítését és a gyorsabb védekezést várjuk. Szintén a tartós belvízhelyzet elkerülését, a szervezett vízvisszatartást és az öntözővíz-továbbítás eredményességének fokozását szolgálja az a javaslat, amely szerint a helyi önkormányzati tulajdonban vagy magántulajdonban lévő vízfolyások, csatornák fenntartását és üzemeltetését a vízügyi igazgatóság átvállalja, ha ezt az érintett ingatlantulajdonos kezdeményezi.

Ennek előfeltétele, hogy az üzemeltetésre felajánlott csatornák, vízfolyások belvízelvezetést szolgáljanak, vagy szerepet töltsenek be az öntözővíz-továbbításban. Az átvállalás esetén a tulajdonos nem változik, és a vízügyi igazgatóság kezelésébe kerülő létesítmények fenntartásának és üzemeltetésének költségeit az állam viseli. A vízügyi igazgatóság és a vízfolyás vagy csatornaszakasz tulajdonosa közötti megállapodásra a polgári jog szabályai vonatkoznak, és üzemeltetési szerződés megkötésére kerül sor. Egyben számolnunk kell azzal a lehetőséggel is, ha egyes elhanyagolt csatornaszakaszokra a tulajdonosok nem kívánnak üzemeltetési szerződést kötni, de a karbantartásról, tisztításról sem gondoskodnak, és ezzel esetleg mások földterületeinek belvíz alá kerülését idézik elő, vagy épp az öntözési célú víz továbbítását akadályozzák.

Ezekben az esetekben a törvényjavaslat biztosítja a vízügyi hatósági döntésben az állami vagyonkezelőt, hogy a vízügyi igazgatóságot kijelölhesse a magán- vagy önkormányzati tulajdonban lévő vízi létesítmények üzemeltetésére. Természetesen ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a tulajdonos a későbbiekben a vízügyi igazgatósággal üzemeltetési szerződést kössön. Ilyenkor a vízügyi hatóság a kijelölő döntést hivatalból visszavonja.

Tisztelt Országgyűlés! A fentiekben ismertetett valamennyi módosítás közös célt szolgál: a hazai vízgazdálkodás erősítését. Ennek részét képezi az árvízi megelőzés hatékonyságának növelése, a veszélyeztetett helyen fekvő települések tekintetében a vízkár-elhárítási tervek állam általi elkészítése, illetve a területhasználati szabályokat és korlátokat is meghatározó nagyvízi mederkezelési tervek mielőbbi kihirdetése. Szintén közös érdekünk a dombvidéki vízfolyások és a síkvidéki csatornák sokszor elhanyagolt állapotának megszüntetése, és a karbantartott létesítményekkel a belvíz elvezetése, valamint a mezőgazdaságból élők részére az öntözővíz biztosítása.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot az Országgyűlés támogassa.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
326 170 2013.11.19. 4:47  153-171

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Köszönöm szépen a kormánypárti felszólalóknak a törvényjavaslat támogatását, és azt hiszem, az önök számára nem lesz meglepetés, ha a kormánypárti képviselőkkel fogok egyetérteni.

Az ellenzéki frakciók felszólalásai között nem tudok különbséget tenni. Igazából azt látom, hogy ezt a kimondottan szakmai törvényt, amely arra törekszik, hogy hatékonyabb legyen az adott feladat ellátása azáltal, hogy az állam újabb feladatot vállal magára, nem sikerült szakmai alapon megközelíteni, hanem kizárólag csak politikai alapon. A szomorú ebben az, hogy ráadásul nem a törvény tartalmát tekintve, hanem egészen más dolgokról kezdtek el beszélni az ellenzéki képviselők, öntözési stratégiáról, vízügyi szakmai kérdésekről, a vízügy szakmai szervezeti hátteréről, amiről bizony ez a törvényjavaslat nem szól. Ez a törvényjavaslat egyről szól, arról szól, hogy a sajnálatos árvizek, belvizek, problémák, vízügyi problémák rávilágítottak arra, hogy változtatni kell a jogszabályokon, és meg kell szüntetni azt a rendszert, hogy a különféle vízelfolyások, vízelvezetések tekintetében más és más az üzemeltető, a kezelő, a fenntartó; hogy a tulajdonos más, az természetes. A probléma az, hogy egy egymásra nem rakódó, nem következetes rendszer alakult ki Magyarországon. Ezért, ha a probléma előáll, nem tud az állam, a kormányzat mit tenni, hiszen a más-más kezelő szervezetek között nincs együttműködés, és a probléma megoldása nehézkessé válik.

Ez a törvényjavaslat egyértelműen kimondja, hogy ezt fejezzük be, szüntessük meg, ami az államé, azért feleljen a jövőben az állam fenntartás és üzemeltetés tekintetében. Ami pedig nem az államé, hanem magántulajdon vagy önkormányzati tulajdon, ott pedig fölajánljuk neki, hogy adja át az államnak kezelésre, üzemeltetésre. Nyilván a tulajdon marad az önkormányzatnál. Én is voltam polgármester, járva az országot, a településeket, azt tapasztalom, hogy az önkormányzatoknak nincs anyagi lehetősége arra, hogy ezt a problémát megoldják. Most kapnak egy lehetőséget törvény által, hogy fölajánlják, hogy a jövőben az állam oldja meg ezeket a feladatokat. Hogy ez miért nem jó az ellenzéknek, azt én valójában nem tudom fölfogni, hiszen az a nagy kérdés, hogy ha előáll a probléma és a gond, akkor a problémamegoldás hatékonyságát tudjuk-e biztosítani.

Az természetes dolog, hogy ez a feladat csak többletfinanszírozással működhet. Biztosíthatom önöket arról, hogy amikor a kormány tárgyalta a törvényjavaslat előterjesztését a kormányülésen, akkor arról is döntött, hogy a 2014. évi költségvetésben többletforrásokat biztosít ezen feladatok megvalósítására. Nyilvánvaló, hogy a költségvetés módosító javaslatainak tárgyalásakor ezzel az országgyűlési képviselők találkozhatnak és véleményt nyilváníthatnak.

Tisztelt Országgyűlés! Szó sincs itt államosításról, arról van szó, hogy ami az állam feladata, az legyen törvényileg, pénzügyileg, jogszabályilag is valóban az állam feladata. Ezt fogja biztosítani ez a törvényjavaslat, ha törvénnyé válik.

Tisztelettel kérem önöket, hogy módosító javaslataikkal erősítsék, segítsék a törvényjavaslatot, és a részletes vitát követően pedig az Országgyűlés fogadja el a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
328 196 2013.11.25. 2:26  193-196

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Néhány tévedést mindjárt oszlassunk el, képviselő asszony: nem kell visszafizetni, de a képzést valóban végig kell csinálni. Tehát a felénél nem lehet abbahagyni. Akkor semmi értelme nincsen. Az sem igaz, hogy havi 37 ezer forintot fognak keresni ezek az emberek. (Bertha Szilvia: Akkor mennyit?) Ön tehát azt sérelmezi, hogy százezer embernek lesz 4 hónapig biztos megélhetése, és közben egyébként még tanul is, van, aki majd befejezi az általános iskoláját, van, aki OKJ-s képzéshez jut, és van, aki a meglévő szaktudását frissíti. Ez rossz ön szerint.

Akkor kérdezem én: hogyha nem kap ez a százezer semmit, hanem otthon ül, ön szerint jobb megoldás? (Bertha Szilvia: De nem ez történik.) Nem. Vagy van a másik megoldás, hogy kap segélyt, és egyébként otthon ül a százezer ember - ön szerint az jobb megoldás? Szerintünk nem jobb megoldás.

(17.00)

Szerintünk az a jobb megoldás, hogy adunk nekik egy esélyt. Adunk neki egy esélyt, hogy tanuljon és képezze magát, és amit négy hónap alatt magára tud szedni, magához tud venni tudást, azt a későbbiek során hasznosítsa.

Egyébként, ahogy Czomba államtitkár úr mondta, valóban, ez nem egy kényszer. Ha valakinek ez nem jó, akkor ne vállalja, és keressen más utat a boldogulásához. Ez egy lehetőség, képviselő asszony.

Nagyon meglep, hogy lebecsmérli a közfoglalkoztatási programot. Megint az a szerencsém van, hogy elmondhatom, a múlt héten jártam a választókörzetemben, két településen voltam, egy Berzék nevű településen, ahol ezer ember lakik, a polgármester büszkén mesélte, hogy felszámolták a munkanélküliséget, és hogy elismerik az ő tevékenységüket, és a belügyminiszter 4 millió forint jutalomban fogja részesíteni a települést. Ezen lehet persze önnek mosolyogni.

A másik ilyen település Bükkzsérc volt, ott a polgármester azt mesélte, hogy olyan problémát oldanak meg a közfoglalkoztatottakkal a településen, amit negyven éve nem tudtak. A településen átjövő patakot tudják kikövezni, és azzal eddig senki nem tudott semmit kezdeni, most a közfoglalkoztatás keretében mégis érdemi értékteremtő munkát tudnak a falu számára végezni.

Én azt mondom önnek, inkább támogassa ezt a közfoglalkoztatási programot, a téli közfoglalkoztatással és képzéssel együtt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
332 126 2013.12.03. 0:09  123-227

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! A kormány egyértelműen támogatja az előterjesztést, és jó vitát kívánok az elfogadáshoz.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
334 132 2013.12.09. 2:05  127-136

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Elég régóta ül a parlamentben, az azonnali kérdés kérdésből áll, ön pedig nem tett fel kérdést. Világos, hogy elmondta az ózdi győzelmi jelentésüket, csak elfelejtett kérdezni, hogy egyébként a belügyminiszternek (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Mi a véleményed erről? - Novák Előd: Elmondta az elnök! - Az elnök csenget.) mi a teendője ezzel kapcsolatosan.

Egyébként pedig nem is nagyon értem a felszólalását, hiszen a Jobbik győzött, nem? Hát most mondta el. Népszavazás is volt, azt szeretett volna a Jobbik. Azt szerette volna, hogy ne épüljön meg Ózdon 1,7 milliárd európai uniós forrásból ez a bizonyos cigány kulturális központ, ami egyébként jó néhány száz cigány embernek, roma embernek adott volna munkát, és mondjuk, európai körülmények között, európai színvonalon mutatta volna be egy kisebbség kultúráját. Bevallom, az önök értékrendje szerint ez hatalmas sikere a Jobbiknak, hogy meg tudtak akadályozni egy ilyen kérdést.

Ezt elkönyvelhetik sikernek és győzelemnek, ezt maga a pártelnökük is bejelentette már többször, de egy dologra nem tért ki a képviselő úr: hogy egyébként ezt a társadalmi problémát önök hogyan próbálják kezelni. Azt, hogy megakadályozzuk munkahelyek létesítését az 1,7 milliárdból épülő roma kulturális központban, lehet győzelemnek mondani, de mondja, egyébként ön hogyan oldaná meg a cigányság társadalmi problémáját? (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Munkahely! - Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Oktatás! Radikális...) Vagy önnek elegendő az, hogy ebből politikai tőkét, politikai hasznot kíván kovácsolni a Jobbiknak? A Jobbik politizálása önmaga ez, hogy legyünk a cigányok ellen, és akadályozzuk meg, hogy nekik legyen saját kulturális központjuk? (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Ez a Jobbik politikája? Akkor most én kérdezek, ön válaszoljon! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
334 136 2013.12.09. 1:03  127-136

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) 28 752 szavazó van Ózdon, és 5374 támogatta valóban (Az elnök csenget.), hogy ne épüljön meg ez a roma kulturális központ. Akárhogyan számolom, ez nem 90 százaléka a szavazóknak, tehát a matematikával is van egy kis probléma.

Ismétlem önnek, az nem siker és nem győzelem az én véleményem és a mi véleményünk szerint, hogy valamit sikerül megakadályozni (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ha az rossz, az siker!), ami a cigányságnak bizonyosan kulturális szempontból előrelépés lett volna. Úgy gondolom, önök ebben is azt a megoldást keresték, hogyan lehet ellentétet szítani, hogyan lehet a cigányság ellen uszítani. Ezt önök könyvelhetik győzelemnek, mi ezt nem győzelemnek könyveljük (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), hanem szégyennek és kudarcnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Így van, kudarcnak!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
334 148 2013.12.09. 2:08  145-152

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ha jól értem, egy újabb támadása a Magyar Szocialista Pártnak a rezsicsökkentés ellen. (Derültség az MSZP és az MSZP mögött helyet foglaló függetlenek soraiban. - Gőgös Zoltán: Nem jól érted!) Nem jól. (Gőgös Zoltán: Ha a hülyeség fájna... - Az elnök csenget.) Pedig semmi másról nincs szó, mindössze erről. Arról van szó, hogy a magyar kormány, a magyar parlament valóban a kéményseprődíj rezsióradíját 4 ezer forintról 2 ezer forintra csökkentette, és ezáltal a lakosságnak lényegesen kevesebbet kell fizetni a kéményseprés díjaként.

Ami pedig a cégek ebből adódó megszűnését vagy a szolgáltatás el nem látását illeti, megnyugtatom képviselő urat, hogy ilyen probléma az országban nem lesz.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság előzetes tájékozódása szerint 2013. december 31-én 32 kéményseprő-ipari szolgáltatási szerződés jár le. Ez több mint száz települést fog érinteni. Ez a magyar önkormányzatoknak alig több mint 3 százalékát jelenti.

De egyébként a kéményseprésről szóló törvény teljesen egyértelműen kimondja azt, hogy a közszolgáltatás biztosítása kinek a feladata és kinek a felelőssége: a megye egész területén a megyeszékhelyi, megyei jogú város önkormányzata, Pest megye közigazgatási területén Érd megyei jogú város önkormányzata, a fővárosban pedig a Fővárosi Önkormányzat felel azért, hogy ez a szolgáltatás megszervezésre kerüljön, és minden háztartásba eljusson.

De történt egy változás, amire éppen a parlament ma tesz pontot, mégpedig egy törvénynek, az egyes közszolgáltatások ellátásáról szóló törvénynek a zárószavazása, ami végleges megoldást jelent ebben a kérdésben. De erre érdemében a viszonválaszban szeretnék kitérni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
334 152 2013.12.09. 1:07  145-152

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Valószínűleg elkerülte a nemrég a parlamentbe került képviselő úr figyelmét, hogy a parlament tárgyalja az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló T/13055. számú törvényjavaslatot. Ennek ma este lesz a zárószavazása. Ez a törvény egyértelműen szabályozza, mi történik akkor, amikor a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásáért felelős önkormányzat a közszolgáltatást nem tudja biztosítani a közszolgáltatóval kötött szerződés felmondása, lejárta vagy egyéb, a közszolgáltató gazdasági ellehetetlenülése miatt. 2014. január 1-jétől a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a fővárosi, megyei katasztrófavédelmi igazgatóság a közszolgáltatás átmeneti ellátására jogosult más közszolgáltatók közül kijelölni egy szolgáltatót legfeljebb kilenc hónapra. Tehát Magyarországon minden önkormányzat területén biztosítva lesz a kéményseprő-közszolgáltatás. (Gőgös Zoltán: Miért nem a Mikulást? Az úgyis benne van a kéményben! - Derültség az MSZP és az MSZP mögött helyet foglaló függetlenek soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
334 160 2013.12.09. 2:26  157-160

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Bevallom őszintén, hogy munkatársaim a területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkárságról egy elég hosszú, öt és fél oldalas választ szerkesztettek. Ezt két percben nyilván nem fogom tudni elmondani, ezért két-három kérdésére megpróbálok reagálni, és ha gondolja, írásban el fogom majd küldeni önnek a részletes választ.

A területen dolgozó szakemberek szerint van olyan járás, ahol idén még egyetlen építési engedély sem született. Tájékoztatom képviselő urat, hogy tévesek az értesülései, ilyen járás már a júniusban készült statisztikában sem fordult elő. Három települési jegyzőnél volt az júniusban igaz, hogy egyetlen érdemi döntést sem hoztak, de az ÉTDR-rendszerben mostanra mind a három helyreállt, és látható, hogy az építési engedélyezési eljárás folyamatban van.

A másik kérdése: a késlekedések miatt a pályázatokat irányító hatóságok már a különböző jogszabályokban előírt büntetőszankciókat is kénytelenek életbe léptetni. Az építésügyi hatósági eljárásokat 2013. január 1-jétől szabályozza az úgynevezett eljárási kódex, amely a kérelmek megfelelő előkészítettségére helyez nagyobb hangsúlyt. A megelőző évek tapasztalatai szerint az esetek nagy számában az építtető a kérelmét az engedélyezési eljárás során tette teljessé, ezzel elhúzva a kérelem elbírálásának határidejét. E gyakorlat megszüntetése érdekében az eljárási kódex a hiánytalan kérelem benyújtásához rövidített, az eljárás megindulásától számított 15 napos ügyintézési határidőt fűz. Ha a kérelem hiányos, akkor annak pótlására legfeljebb 20 nap teljesítési határidő áll rendelkezésre. Ezentúl 15 napos az ügyintézési határidő akkor, ha a kérelem elbírálásához a szakhatóság közreműködése szükséges, de annak állásfoglalását az építtető a hatóságtól előzetesen beszerezte.

A kalocsai kérdéssel kapcsolatban pedig azt tudom mondani, hogy a Belügyminisztérium örökségvédelmi főosztályának utasítására az érintett elsőfokú hatóság felügyeleti szerve, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala vizsgálja az eljárások jogszerűségét. Ennek konkrét és általános tapasztalatait természetesen az ügy során figyelembe fogjuk venni.

Amennyiben tehát a képviselő úr elfogadja, a részletes választ írásban fogom megküldeni. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
337 64 2013.12.16. 4:13  61-67

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Javaslom, előbb tisztázzuk, mi is az a szervezet, tehát az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa, amely lényegében egy nemzetközi önkormányzati érdekszövetség, egy érdekképviselet, és ezt a feladatát látja el.

Ez a szervezet tízévente készít jelentést az országokról, amelyek tagjai; Magyarországról utoljára 2002-ben készített. Ez a jelentés 2002-től 2012-ig kellett volna hogy szóljon, tehát tíz év önkormányzati munkájáról kellett volna hogy szóljon. Két ember végezte valóban, két raportőr. Három napot töltöttek Magyarországon, három nap alatt gyűjtötték az információt az elmúlt tíz évről. A Belügyminisztériumban mint az önkormányzatokért felelős minisztériumban 40 percet töltöttek. Azt kell hogy megállapítsam, hogy egyetlen olyan információ sem került be a jelentésbe, amit mi például a Belügyminisztériumban mondtunk, de ezt egyébként más minisztériumok, sőt állami szervek is elmondták, hogy ugyanígy jártak, akik elmondták véleményüket.

A Belügyminisztériumban, ahogy jeleztem, rövid időt töltöttek, és csak egy évről, az önkormányzati törvény elfogadásáról, 2011-ről volt szó. Ez a jelentés nem foglalkozott a tíz évvel, nem foglalkozott például azzal, hogy hogyan lehet az, hogy a magyar önkormányzatok 2005 óta eladósodtak, az eladósodás mértéke rövid idő alatt, öt év alatt négyszeresére növekedett. (Dr. Józsa István: A Fidesz kiadta, hogy vegyenek föl kölcsönt.) Nem foglalkozott a finanszírozási kérdésekkel, hogy hogyan kerülhetett a magyar önkormányzati rendszer a szocialisták nyolc éve alatt a működésképtelenség állapotába, és azzal sem foglalkozott, hogy a nyolc év szocialista kormányzás alatt egyébként hogyan csökkent le az önkormányzatok vagyona. A lényeg az volt, hogy az önök ideje alatt az önkormányzati rendszer kérdéseivel abszolút nem foglalkoztak a raportőrök.

Azt is mondhatom, hogy egy eléggé célirányos és politikai célzatú jelentést készítettek el, amely azonban megbukott három dolog miatt. Az első, hogy amikor 2013 júliusában a jelentését a két raportőr beterjesztette a monitoringbizottságnak, bizony ezt a jelentést vissza kellett vonni, mert tele volt valótlanságokkal.

A másik nagyon érdekes dolog, hogy már az új jelentést a delegált MSZP-s képviselő, aki egyébként ott volt ezen a kongresszuson, ő maga sem szavazta meg, mert nem tartotta azt korrektnek.

A harmadik, amivel bizonyítani szeretném, hogy ez a jelentés inkorrekt és csak arra szolgál, hogy Magyarországot próbálja lejáratni, hogy két tárgyi tévedése is van a jelentésnek. Az egyik például, amikor azt állítja, hogy a 2 ezer lakosnál kisebb településeken a feladatot állami adminisztrációs személyzettel láttatja el az önkormányzat, az olyan súlyos tévedése a jelentésnek, ami egyszerűen elfogadhatatlan. Vagy a másik, amit éppen ön sorolt föl, hogy azt állítják ebben a jelentésben, hogy az önkormányzatoknak nincs bírósági védelme a tevékenységük során. Szeretném éppen elmondani, hogy az alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése mondja ki, hogy bíróságnál lehet jogorvoslattal élni, vagy például a magyar önkormányzati törvény 5. §-a is egyértelműen kimondja, hogy alkotmánybírósági védelemben részesül az önkormányzati feladat ellátása. (Az elnök csenget.)

Tisztelt Képviselő Úr! Azt tudom mondani, ha megérkezik az ajánlás, mindenre válaszolni fog a magyar kormány, de abban a szellemben, ahogy én ezt elmondtam.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
337 150 2013.12.16. 2:05  145-154

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mivel az azonnali kérdésének az a címe, hogy "Kiknek osztogat a kormány és kiknek kéne?", és ebben nem jelölte meg azt az egy esetet, azt az egy települést, nyilván én nem tudhattam, hogy önnek a gilvánfai lakásosztás rászorultsági alapon lesz a témája, és a konkrét esetből így nem tudtam fölkészülni.

Azt azonban leszögezem, hogy önnek ez az azonnali kérdés újra jó volt arra, hogy cigányozzon, újra jó volt arra, hogy egy társadalmi réteget megtámadjon, és újra jó volt arra, hogy kifejezze, hogy önök szociálisan érzéketlenek azon társadalmi réteg felé, akik esetleg önhibájukon kívül kerülnek olyan helyzetbe, és akiket az önkormányzat, mondjuk, valamilyen anyagi eszközökből, anyagi lehetőségeivel megsegít.

Most elárulom önnek, hogy én a pénteki napon részt vettem egy Borsod megyei településen, Lakon, ahol 1300 mázsa szenet ajánlott föl az egyik gazdasági társaság, lignitet, mert Lakon nagyon sok olyan ember van, aki szociálisan rászorul, és nagyon érdekes módon ezt az ottani önkormányzat, az önkormányzat vezetése természetesen jó néven vette, és találkoztunk emberekkel, akik majd ebből részesülnek, és ők is megköszönték. Igaz, az nem állami támogatás volt, de az önkormányzat saját szervezésében, az ottani országgyűlési képviselő koordinálásával, de segítettünk azokon az embereken, akik erre rászorulnak. És higgye el, léteznek olyan emberek, akik megérdemlik szociális alapon azt, hogy ha lehet, akkor természetbeni úton, akár lakással is támogassa őket akár az állam (Az elnök csenget.), akár az önkormányzat. (Szilágyi György: Fiatal párok, akik dolgoznak, nem tudnak lakáshoz jutni! - Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
337 154 2013.12.16. 1:00  145-154

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Továbbra is azt veszem ki a szavából, hogy ön mindenkinek adna - tehát válaszol a saját kérdésére -, csak éppen a társadalmilag leszakadt és nagyon nehéz sorsú cigányságnak nem adna (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Nem ezt mondta!), mert gondolom, hogy ezzel lehet a legtöbb szavazatot szerezni, hogy ezt ön sokszor elmondja a parlamentben. Biztos az önök mérései azt mutatták, hogy mégiscsak vissza kell térni a cigányozáshoz, mert a támogatottságuk, ahogy olvasom, eléggé kezd apadni (Dr. Staudt Gábor: Hol olvastad? - Volner János: Még híreket se olvasol?), és valószínű, hogy a szélsőséges gondolatokkal esetleg újra vissza tudják szerezni a szavazatot. (Közbeszólások, moraj a Jobbik soraiban.) Én nem látok...Annak kell a juttatásokat (Az elnök csenget.), szociális, pénzbeni vagy természetbeni juttatásokat adni, aki arra rászorul, és teljesen mindegy, hogy a származása milyen, és milyen a korosztálya. Képviselő úr, ha elfogadja, ha nem, mi a kormányoldalon így gondolkodunk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
342 296 2014.02.13. 2:21  293-296

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Az év folyamán a tárcákhoz az önkormányzatok jelzik fejlesztési igényeiket, így a Belügyminisztériumnak, a Miniszterelnökségnek, a Fejlesztési Minisztériumnak, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. Több önkormányzat keresi meg a kormányt, illetve a szaktárcákat a tekintetben, hogy milyen fejlesztési célkitűzéseik vannak, illetve hogy milyen működési nehézségekkel küzdenek. A kormány év végén összegyűjti azokat a forrásokat, amelyek más előirányzatokon megmaradnak, és ebből a forrásból részesít önkormányzatokat alapvetően fejlesztési támogatásban. Ennek tehát ez a pénzügyi háttere.

A jogi hátterét pedig az államháztartási törvény 33. § (1) bekezdése adja, ami följogosítja arra a kormányt, hogy ilyen támogatást bármely önkormányzatnak megítéljen, legyen az - még egyszer mondom - akár fejlesztési, akár működési. Az 1967/2013. (XII. 17.) kormányrendelet is ezt teszi, ezzel a jogával él a kormány, tehát a kormány döntött ezekről a támogatásokról. Természetesen ezekről az önkormányzatokat nem kellett értesíteni, hiszen ez egy nem előre eltervezett forrás, ez egy pénzmaradvány, amelyről a végén, év végén vagy egy adott szaktárca, egy miniszter vagy pedig a kormány dönt.

A politikai célzatú vádjait, hogy esetleg kormánypárti önkormányzatok kapták alapvetően ezt a támogatást, én visszautasítom, mondok önnek három példát erre. Egy: az önkormányzatok több mint 1200 milliárdos konszolidációja teljesen politikamentesen minden önkormányzatot érintett. Ugyanúgy érinteni fogja az adósságkonszolidációban részt nem vett önkormányzatokat, ebből 1176 van az országban, ők 50 milliárdot fognak kapni; a konszolidációból egyébként 2000 önkormányzat részesült. És az az 1900 önkormányzat, amely az elmúlt évben szintén több mint 30 milliárd működési támogatásban részesült, normatív és alanyi jogon kapta. Én úgy gondolom, hogy a kormány jogszerűen és törvényszerűen döntött akkor, amikor meghozta ezen döntését.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
342 312 2014.02.13. 2:08  309-312

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Ybl Miklós születésének 200. évfordulója mindannyiunk számára alkalmat ad arra, hogy tisztelettel adózzunk a magyar építészet, így a nemzeti kultúra egyik legnagyobb alakja előtt. Ennek hangsúlyozására dr. Áder János köztársasági elnök úr vállalta a civil kezdeményezésre létrejött széles körű szakmai összefogással megvalósuló "Ybl-bicentenárium - magyar építészet éve 2014" programsorozat fővédnöki tisztségét.

A rendezvénysorozat védnöke és szakmai támogatója a kormány régészeti örökségért és műemléki érdekvédelemért felelős minisztere, dr. Pintér Sándor belügyminiszter úr. Az egész éven át tartó programokat a Nemzeti Kulturális Alap százmillió forinttal támogatja, a támogatást az Ybl-emlékév programjainak szervezői pályázatok útján vehetik majd igénybe.

A decemberig tartó programsorozat keretében tucatnyi kiállítás, konferencia kerül megrendezésre, számos kiadvány valósulhat meg, Ybl korábban meg nem jelölt épületei pedig emléktáblát kapnak. Két jelentős esemény azonban külön figyelmet is érdemel: április 3-án miniszterelnök úr átadja az Ybl Miklós tervei alapján épült, a magyar állam és az Európai Unió finanszírozásában felújított Várkert Bazár épületét, amely a világörökségi területként védett budapesti Duna-part meghatározó épületegyüttese. Április 6-án - igen, a választás napján -, Ybl Miklós születésének 200. évfordulóján az Ybl egyik fő alkotásának számító Operaházban gálaest keretében kerül átadásra a magyar építészet legjelentősebb díja, az Ybl Miklós-díj.

Tisztelt Képviselő Úr! A programsorozat részleteit, javaslom, ön is és mások is tekintsék át, az ybl2014.hu honlapon számos rendezvényt találhatnak, amely az évben megrendezésre kerül.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból. - Dr. Józsa István tapsol.)