Felszólalás adatai

BEDŐ TAMÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk levő törvények közül a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló, valamint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényekhez szeretnék néhány megjegyzést fűzni.

A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény 2005. évi módosítása teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a bor jövedéki adójának nulla kulcsossá tételét követően a korábbi adókötelezettség helyébe az úgynevezett forgalomba hozatali járulék lépjen. A jövedéki adóról szóló törvény módosításával 2006. január 1-jétől a bor után nem kellett jövedéki adót fizetni, azonban az addig e címen literenként fizetett 8 forintot az új szabályozás szerint a termelőknek forgalomba hozatali járulékként kellett volna megfizetni az FVM költségvetési fejezetében e célra előirányzott bevételként.

(15.40)

Az új járulékforma bevezetése a borászat érdekében végzendő feladatokhoz való források előteremtését célozta, javítva ezzel a magyar szőlő- és borágazat pozícióit.

A bortörvény értelmében a végrehajtási rendelet rendezte volna a járulék megfizetésének részletszabályait, azonban egyértelművé vált, hogy a járulékfizetés rendszerének működése érdekében a fizetési kötelezettség megállapításáról szóló törvényi rendelkezések megváltoztatása szükséges. Mindezek alapján módosulnak a járulékfizetési kötelezettség keletkezésének feltételei az európai uniós közösségi joggal összhangban. A módosítás utólagossá teszi a járulékfizetés kötelezettségét, és a teljesítést a jövedéki adóról és a jövedéki termék forgalmazásának szabályairól szóló törvényben meghatározott határidőkhöz köti. Ennek alapján a járulékot a vámhatósághoz történő mennyiségi elszámolással egyidejűleg, a tárgyidőszakot követő augusztus 15-ig, illetve december 15-ig kell megfizetni.

Az utólagos járulékfizetés következtében megváltozik a fizetési kötelezettség elmulasztásának a szankciója. Aki nem teljesíti fizetési kötelezettségét, egyrészt mulasztási bírsággal sújtható, mint egyéb más adónemeknél is, másrészt ha újabb bormennyiséget kíván forgalomba hozni, arra vonatkozóan egészen addig nem kaphat forgalombahozatali engedélyt, míg a járuléktartozását nem rendezte.

Fontosnak tartom, hogy ennek a törvénynek a módosítását a szakmai szervezetek véleményezték és támogatják nemcsak a borászok, hanem a termelők oldaláról is. Egyet azonban itt is fontos megjegyezni: az a 8 forint, ami így részben vizsgálatokra, részben marketingcélokra kerül elkülönítésre, az egyes bortermő vidékek közt azért valamiféle arányossággal kerüljön felhasználásra, tehát ne legyenek ebben a tekintetben egyes borvidékek hátrányos vagy lényegesen előnyösebb pozícióban. Ezt úgy is mondom, mint egy borvidék képviselője.

Az egyes agrártárgyú törvények rendelkezései között vannak olyanok, amelyek módosítását elsősorban jogharmonizációs feladatok indokolják. Ezek közül is kiemelten fontos foglalkozni a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvénnyel, mivel ennek esetében az Európai Unió kötelezettségi eljárást indított Magyarországgal szemben. Meg kell hogy történjen a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409. számú EGK-irányelvnek a hazai jogszabályokba való beépítése, teljes körű átültetése.

A módosítás részletesen felsorolja a vadászati törvény alkalmazásában a tiltott módokat és eszközöket, ezenkívül a törvény kiegészül olyan eszközök, mint például az áramütést előidéző elektromos eszközök, tükrök és más vakító eszközök használatának teljes körű tilalmával, a vadászható emlősfajok esetében a működés vagy a felhasználás folytán tiltott, a nem szelektív csapdázási módszerrel, vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy nem szelektív befogását, illetve elpusztítását eredményező vagy a fajok helyi eltűnését eredményező csapdázási eszközzel, illetve eljárással és módszerrel. Ezeket tehát egy európai uniós közösségi irányelvből ültetjük át a magyarországi jogba.

A vadkár megállapításával kapcsolatban kialakult viták területén megoldásként szolgálhat e tervezet, hiszen kimondja, hogy már a vitában részes egyik fél akarata is elegendő ahhoz, hogy a területileg illetékes jegyző kijelölhesse a szakértőt, aki felmérheti a keletkezett kárt. Ez lényegesen leegyszerűsítené egyébként az eddig a vadak tulajdonosa és a kárt szenvedett közti, néha hónapokig vagy évekig tartó vitasorozatot.

Másik fontos dolog, hogy a szabályok megállapítása során a törvénytervezetbe be tudtak kerülni azok a tapasztalatokon alapuló, a haszonbérlők bérleti jogaival foglalkozó elképzelések, melyek a mostani területkijelölésekből adódtak. Úgy gondolom, ha másért nem, ebből a szempontból nagyon lényeges ez a módosítás, hiszen a csongrádi közigazgatási területen működő vadásztársaságok ilyenkor szokásos területszerzése adott esetben elég komoly vitákkal is folyt le.

A vadászati törvény átmeneti rendelkezései a hatálybalépést követő 1997. évi időszakra állapítottak meg szabályokat. Azóta eltelt azért tíz év, és a tíz évvel ezelőtti vadászterület-kialakítási eljárásokhoz kapcsolódtak az akkori jogszabályok. Azóta azért nagyon sok víz lefolyt a Tiszán is, ezért időszerű ezt a törvényt is korrigálni. Ez mutatja, hogy bár megismertük az elmúlt tíz év alatt a törvény negatívumait és pozitívumait - ezekből volt egyébként az alkalmazás során több -, ez a törvény is megérett a változásra.

A tervezet tartalmazza az életszerű változásokon túl az Unió által támasztott követelményeket, valamint harmonizál a jelenlegi célkitűzésekkel, ezért úgy gondolom, hogy elfogadásának akadálya nincs. Kérem a javaslat támogatását.

Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)